min s gir ny t si rendszerek n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Minőségirányítási rendszerek PowerPoint Presentation
Download Presentation
Minőségirányítási rendszerek

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 36

Minőségirányítási rendszerek - PowerPoint PPT Presentation


  • 96 Views
  • Uploaded on

Minőségirányítási rendszerek. Az ISO 9000-es szabványcsalád. Nemzetközi, európai és nemzeti szabványok jelölése, kapcsolatuk. – ISO 9001:2000 nemzetközi szabvány. ISO: International Organisation for Standardisation Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (Genf).

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Minőségirányítási rendszerek' - lillith-harrington


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
min s gir ny t si rendszerek

Minőségirányítási rendszerek

Az ISO 9000-es szabványcsalád

slide2

Nemzetközi, európai és nemzeti szabványok jelölése, kapcsolatuk

– ISO 9001:2000 nemzetközi szabvány

ISO: International Organisation for Standardisation

Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (Genf)

slide3

– EN ISO 9001:2000 európai szabvány

EN: European Standard, Norme Européenne,

Europäische Norm

  • Az európai szabványokat a CEN (Brüsszel) hagyja jóvá.
  • CEN: Európai Szabványügyi Bizottság
  • European Committee for Standardization
  • Comité Européen de Normalisation
  • Europäisches Komitee für Normung
slide4

– MSZ EN ISO 9001:2001 magyar szabvány

    • MSZ: Magyar Szabvány
  • Magyar Szabványügyi Testület (Budapest)
slide5

AZ ISO 9000 SZABVÁNYSOROZAT

R E N D S Z E R S Z A B V Á N Y

– nem egyetlen termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó

előírásokat tartalmaz, hanem a szervezet működésének egészét

átszövő minőségügyi rendszerrel kapcsolatos általános

követelményeket

– nem kötelező érvényű (1995. évi XXVIII. tv. a

szabványosításról)

– általánosan fogalmazza meg a követelményeket, a teljesítés

részleteinek kialakítását a felhasználóra bízza

– (szinte) minden termelő és szolgáltató szervezet alkalmazhatja

– piac által vezérelt szabvány, amely a vevő és a szállító

kapcsolatát a vevő szemszögéből szabályozza

slide6

A minőségirányítás nyolc alapelve

MSZ EN ISO 9000: 2001

  • Vevőközpontúság
  • A szervezetek vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségeteket, teljesíteniük kell a vevők követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait.
  • Vezetés
  • A vezetők megteremtik a szervezet céljainak és igazgatásának egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében.
  • A munkatársak bevonása
  • A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és az Ő teljes mértékű bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.
  • Folyamatszemléletű megközelítés
  • A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják.
a min s gir ny t s nyolc alapelve msz en iso 9000 2001
A minőségirányítás nyolc alapelveMSZ EN ISO 9000: 2001
  • Rendszerszemlélet az irányításban
  • Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait.
  • Folyamatos fejlesztés
  • A szervezet teljes működésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.
  • Tényeken alapuló döntéshozatal
  • Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak.
  • Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal
  • A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen függnek egymástól, és kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.
slide8

A megújult szabványcsalád I.

  • ISO 9000:2000 Minőségirányítási rendszerek

Alapok és szótár

  • ISO 8402:1994
slide9

A megújult szabványcsalád II.

  • ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszerek

Követelmények

  • ISO 9001:1994
  • ISO 9002:1994
  • ISO 9003:1994

A tanúsítás alapja!!!

slide10

A megújult szabványcsalád III.

  • ISO 9004-1:1994
  • ISO 9004:2000 Minőségirányítási rendszerek

Útmutató a működés fejlesztéséhez

slide11

Az ISO 9001 célja, hogy meghatározza a minőségirányítási rendszernek azokat a minimális követelményeit, amelyek teljesítése a vevő megelégedettségének eléréséhez szükséges.

A szervezet arra is használhatja, hogy bizonyítsa képességét a vevői követelmények teljesítésére.

Az ISO 9004 elsődleges célja, hogy útmutatást adjon a vezetőségnek a már működő rendszer továbbfejlesztéséhez.

slide12

A megújult szabványcsalád IV.

  • ISO 10011-1:1990
  • ISO 10011-2:1990
  • ISO 10011-3:1991
  • ISO 14010:1996
  • ISO 14011:1996
  • ISO 14012:1996
  • ISO 19011:2001

Minőség- és környezetirányítási rendszerek felülvizsgálata

slide13

Mikor mire van szükség?

ISO 9000

ISO 9001

ISO 19011

ISO 9004

az iso 9001 2000 f fejezetei
Az ISO 9001:2000 fő fejezetei
  • 0. Bevezetés
  • Alkalmazási terület
  • Rendelkező hivatkozás
  • Szakkifejezések és meghatározások
  • Minőségirányítási rendszer
  • A vezetőség felelősségi köre
  • Gazdálkodás az erőforrásokkal
  • A termék előállítása
  • Mérés, elemzés és fejlesztés
a haccp l nyege
A HACCP lényege
  • Alkalmazását az élelmiszer előállítás és forgalmazás terén törvény írja elő.
  • Nemzetközileg elfogadott, szisztematikus módszer az élelmiszerek biztonságának megteremtésére, a lehetséges kockázatok, veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése révén.
  • Hazard Analysis Critical Control Points (Veszélyelemzés kritikus ellenőrzési pontok)
  • Veszélyforrás: élelmiszer, illetve alapanyag minden olyan jellemzője, amely egészségügyi károsodást okozhat.
    • Biológiai veszély: vírusok, baktériumok
    • Kémiai veszély: vegyszermaradványok, mosogatószerek
    • Fizikai veszély: idegen anyagok
a haccp alapelvei
A HACCP alapelvei
  • Veszélyelemzés:

Az élelmiszer előállítása során felléphető veszélyforrások teljes körű számbavétele a termesztéstől/tenyésztéstől a fogyasztásig. A veszélyforrások kockázatának értékelése után meg kell határozni a megelőzésre szolgáló intézkedéseket.

  • Szabályozási, beavatkozási pontok:

A teljes folyamat azon pontjainak maghatározása, ahol beavatkozási lehetőség van a veszélyek kiküszöbölésére vagy elfogadható szintre történő csökkentésére.

  • Kritikus határértékek, beavatkozási küszöbök:

Az azonosított szabályozási pontokra vonatkozó olyan háttérértékek megállapítása, amelyeket nem szabad túllépni. A küszöbértékek esetenként intervallumként jelenhetnek meg. A határértékeket úgy kell megállapítani, hogy azok korrektül mérhetőek legyenek.

a haccp alapelvei1
A HACCP alapelvei
  • Nyomonkövetési rendszer:

A kritikus szabályozási pontok figyelő rendszere az alkalmazás módszertanának, eljárásrendjének egyidejű kialakításával (ki, mit figyel, milyen gyakran, kinek jelent).

  • Helyesbítő tevékenység:

Arra az esetre, ha a nyomonkövetés a kritikus határértéket meghaladja.

  • Dokumentáció:

A rendszerműködés értékelésére, igazolására szolgáló dokumentumok halmaza (folyamatleírások, feljegyzések, bizonylatok).

  • Folyamatos ellenőrzés:

Eljárás a rendszerműködés helyességének és javításának biztosítására.

a haccp rendszer ki p t s nek l p sei
A HACCP rendszer kiépítésének lépései
  • A projekt kereteinek kialakítása
  • A termékekkel kapcsolatos adatok összegyűjtése
  • A technológiával kapcsolatos adatok összegyűjtése
  • Veszélyelemzés
  • Nyomonkövetési, megfigyelési rendszer kialakítása
  • A helyesbítő tevékenységi terv meghatározása
  • A rendszer ellenőrzése
  • Harmonizáció a minőségirányítási rendszerrel
min s gir ny t si rendszerek1

Minőségirányítási rendszerek

Az ISO 14000-es szabványcsalád

slide21

A környezetközpontú irányítási rendszer olyan rendszert jelent, amelyet a gyártó azért vezet be, hogy:

  • Az általa gyártott termék ne szennyezze a környezetet, a termék felhasználásakor, sem megsemmisítésekor.
  • Az általa alkalmazott gyártási folyamat ne okozzon a megengedettnél nagyobb környezeti szennyezést.
  • A gyártás a lehető leggazdaságosabban bánjon az anyagokkal és az energiaforrásokkal.
slide22

Legfontosabb szakkifejezései:

Környezet: A szervezet közvetlen környezete, amelyben az működik, beleértve a levegőt, a vizet, a földterületet, a természeti erőforrásokat, a növény- és állatvilágot, az embereket és ezek kölcsönös kapcsolatait.

Környezeti tényező: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak azon eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezetével.

Környezeti hatás: A környezetben végbemenő mindennemű változás - akár káros, akár hasznos-, amely egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezőitől származik.

Környezetközpontú irányítási rendszer: „A környezetközpontú irányítási rendszer a vállalat teljes irányítási rendszerének az a része, amely jelöli a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységet, felelősségeket, módszereket, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat.„

Környezeti politika: Magába kell foglalni a vállalat környezetvédelmi céljait, valamint a lényeges környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésre törekvést és tükröznie kell a felső cégvezetés támogatását.

Környezeti teljesítmény: A szervezet környezetközpontú irányítási rendszerének mérhető eredményei, viszonyítva a környezeti tényezőknek a szervezet által megvalósított környezeti politikán, célokon és előirányzatokon alapuló szabályozásához.”

slide23

MSZ EN ISO 14001 haszna

  • A tapasztalatok szerint a környezetvédelmi rendszer a vállalatirányítás számára hasznos:
  • a törvényi és hatósági követelmények betartásában,
  • az előírások betartásából eredő költségek csökkentésében,
  • az üzem hatékonyságának javításában és költségek csökkentésében,
  • a felelősségi kockázatok csökkentésében (lehetséges költségek).
  • versenyképesség és piaci részesedés növelése,
  • a cég, mint a társadalom felelősséget viselő tagja hírnevének növelése,
  • a környezet védelmének mindenki számára kötelezővé tétele.
slide24

A környezetirányítási rendszer

  • nem előírás, hanem önkéntesen vállalt szabvány,
  • többet jelent, mint az előírások puszta betartása,
  • nem nyújt munkabiztonságot,
  • kialakítható a teljesítményorientált követelményekhez,
  • lehetőséget ad elsőbbség nyújtásra a környezetvédelem számára.
slide25

MSZ EN ISO 14001 elemei

A PDCA elv szerint épül fel

Környezet-

védelmi

politika

vezetőségi

felülvizsgálat

tervezés

P (Plan)

Környezetvédelmi

irányítási rendszer

C (Check)

A (Act)

ellenőrző

és javító

intézkedések

bevezetés és

megvalósítás

D (Do)

slide26

A környezetközpontú irányítás ISO 14001-es szabvány szerinti követelményei

Folyamatos fejlesztés

Vezetőségi felülvizsgálat

Környezeti politika

  • Ellenőrző és helyesbítő tevékenység
  • Megfigyelés és mérés
  • Nem megfelelőség, helyesbítő és megelőző tevékenység
  • Feljegyzések
  • A környezeti menedzsment rendszer auditálása
  • Tervezés
  • Környezeti tényezők
  • Jogi és egyéb követelmények
  • Célok és részcélok
  • Környezeti menedzsment programok
  • Megvalósítás és működés
  • Szervezet és felelősség
  • Képzés, tudatosság és szakértelem
  • Kommunikáció
  • A környezeti menedzsment rendszer dokumentálása
  • A dokumentáció szabályozása
  • A működés szabályozása
  • Felkészülés a veszélyhelyzetekre

A környezetközpontú irányítás ISO 14001-es szabvány szerinti követelményei

msz en iso 19011 2003

MSZ EN ISO 19011:2003

Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához

msz en iso 19011 2003 tartalma
MSZ EN ISO 19011:2003 TARTALMA
  • Alkalmazási terület
  • Rendelkező hivatkozások
  • Fogalommeghatározások
  • Az audit elvei
  • Az auditprogram végrehajtásának irányítása
  • Az audit tevékenységei
  • Auditorok felkészültsége és kiértékelése
1 alkalmaz si ter let
1. Alkalmazási terület
  • Útmutatást nyújt az audit elveivel kapcsolatban az auditprogramok irányításához, a minőségirányítási rendszerek auditjainak és a környezetközpontú irányítási rendszerek auditjainak levezetéséhez, valamint a minőségirányítási és a környezetközpontú irányítási rendszerek auditorainak felkészültségéhez.
  • Minden szervezetben alkalmazható, ahol minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszer belső vagy külső auditját kell elvégezni, vagy auditprogramot kell irányítani.
3 fogalommeghat roz sok
3. Fogalommeghatározások
  • Audit: auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek.
  • Auditkritériumok: előirányzatok, eljárások vagy követelmények összessége.
  • Auditbizonyíték: az auditkritériumokra vonatkozó, ellenőrizhető feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információ. (Lehet minőségi vagy mennyiségi.)
  • Az audit megállapításai: az összegyűjtött auditbizonyítékok és az auditkritériumok összehsonlító kiértékelésének eredménye.
  • Az audit következtetése: az auditnak az auditcsoport által az audit céljainak és az audit valamennyi megállapításának figyelembevételével összeállított végeredménye.
  • Az audit ügyfele: szervezet vagy személy, amely vagy aki auditot kér.
  • Auditálás alatti szervezet: az a szervezet, amelyet auditálnak.
3 fogalommeghat roz sok1
3. Fogalommeghatározások
  • Auditor: személy, akinek megvan a felkészültsége audit végzésére.
  • Auditcsoport: egy vagy több auditor, aki auditot végez, ha szükséges, szakterületi szakértő támogatásával.
  • Szakterületi szakértő: személy, aki az auditcsoport részére szakismeretét rendelkezésre bocsátja, vagy szakvéleményt ad.
  • Auditprogram: egy meghatározott időtartamra tervezett, meghatározott célra irányuló egy vagy több audit.
  • Auditterv: egy audittal kapcsolatos tevékenységek és intézkedések leírása.
  • Az audit területe: egy audit terjedelme és határai.
  • Felkészültség: bizonyított személyi tulajdonságok és bizonyított képesség ismeretek és készségek alkalmazására.
4 az audit elvei
4. Az audit elvei

Az auditorokra vonatkozó alapelvek:

  • Erkölcsös magatartás: a szakmai elkötelezettség alapja.

Bizalom, tisztesség, bizalmas ügykezelés és titoktarás az audit lényeges követelményei.

  • Valósághű beszámolás: a valóságnak megfelelő és pontos jelentés kötelezettsége.

Az audit megállapításai, az audit következtetései és az auditjelentés a valóságnak megfelelően és pontosan tükrözzék az audit során végzett tevékenységet.

A jelentés térjen ki az audit alatt tapasztalt jelentős akadályokra, a megoldatlan kérdésekre, valamint az auditcsoport és az auditálás alatti szervezet között fennmaradt véleményeltérésekre.

  • Kellő szakmai gondosság: igyekezet és ítélőképesség alkalmazása az auditban.

Az auditorok gondossága feleljen meg feladatuk fontosságának és az audit ügyfele és a többi érdekelt fél részéről beléjük helyezett bizalomnak. Ebben fontos tényező az auditorok megfelelő felkészültsége.

4 az audit elvei1
4. Az audit elvei

Az auditra vonatkozó alapelvek:

  • Függetlenség: ez az audit pártatlanságának és az auditkövetkeztetések objektivitásának alapja.

Az auditorok legyenek függetlenek attól a tevékenységtől, amelyet auditálnak és mentesek minden korláttól és érdek-összeütközéstől.

Az auditorok őrizzék meg az audit teljes folyamata során objektív hozzáállásukat és ezzel biztosítsák, hogy az audit megállapításai és következtetései csak az audit bizonyítékain alapuljanak.

  • Bizonyítékokon alapuló megközelítés: ez az ésszerű módja annak, hogy megbízható és reprodukálható auditkövetkeztetésekre jussanak.

Az audit bizonyítékai legyenek igazolhatók.

A mintaként rendelkezésre álló információn alapulnak, mivel az auditot véges időtartamon belül, véges erőforrásokkal végzik.

A mintavétel helyes használata szorosan összefügg azzal, hogy milyen lehet a bizalom az audit következtetéseiben.

slide34

5. Az audit-program

végrehajtásának irányítása

Auditorok felkészültsége

Audit tevékenység

Irányítási folyamat:

1. Megbízás audit-program kidolgozására

2. Az audit-program kidolgozása

3. Az audit-program végrehajtása

4. Az audit-prog-ram figyelemmel kísérése és átvizsgálása

Az audit-program tovább-fejlesztése

slide35

6. Az audit tevékenységei

Az audit jellemző tevékenységei

1. Az audit elindítása

2. A dokumentumok átvizsgálása

3. Előkészületek a helyszíni audit tevékenységeihez

5. Az audit-jelentés elkészítése, jóváhagyása és elosztása

4. A helyszíni audit tevékenységek levezetése

6. Az audit befejezése

7. Az auditból folyó teendők elvégzése

slide36

7. Auditorok felkészültsége

és kiértékelése

Az auditor 10 parancsolata:

1. Ismernie kell a vizsgált terület feladatait, tevékenységét!

2. Ismernie kell a munka átvétel kritériumait!

3. Tudnia kell, hogy a kritériumokbiztosítják-e a végtermék minőségét!

4. Az audit ráfordítása legyen arányban a terület jelentőségével!

5. Megállapításai legyenek objektívek!

6. Az okokat, ne az okozót keresse!

7. Koncentráljon a lényeges dolgokra!

8. Legyen barátságos, ne játssza a rendőrt!

9. Szakmai felkészültségét tartsa szinten!

10. Rendelkezzen megfelelő kommunikációs készséggel!