FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOK KORRUPCIÓS KOCKÁZATA

1. FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOK KORRUPCIÓS KOCKÁZATA 2011. december

2. Tárgypontok • A felszámolás alá került cégeknél felbomlik a piacgazdaság természetes érdekszövetsége, ami óriási gazdasági károkkal járhat. Ezért kritikus egy harmadik személy döntési pozícióba juttatása, ami viszont monumentális korrupciós kockázatot rejt; ezért erősen kell korlátozni 4 kritérium mentén. • A magyar jogi szabályozás ezen kritériumok egyikének sem felel meg: • nem egyértelmű • nem transzparens • nem ösztönző • nem számon kérhető. • Mindez ráadásul kombinálódik a hazai jogalkalmazás és üzleti gyakorlat hiányosságaival, ezáltal katasztrofális gazdasági következményekkel jár – a becsült veszteség évi 3-500 Mrd Ft; munkahelyekben sok 50,000-80,000. • Ez a helyzet már rövid távú intézkedésekkel is jelentősen javítható, hosszabb távon azonban elkerülhetetlen ezen intézmény alapjaiban való átalakítása.

3. Tárgypontok • A felszámolás alá került cégeknél felbomlik a piacgazdaság természetes érdekszövetsége, ami óriási gazdasági károkkal járhat. Ezért kritikus egy harmadik személy döntési pozícióba juttatása, ami viszont monumentális korrupciós kockázatot rejt; ezért erősen kell korlátozni 4 kritérium mentén. • A magyar jogi szabályozás ezen kritériumok egyikének sem felel meg: • nem egyértelmű • nem transzparens • nem ösztönző • nem számon kérhető. • Mindez ráadásul kombinálódik a hazai jogalkalmazás és üzleti gyakorlat hiányosságaival, ezáltal katasztrofális gazdasági következményekkel jár – a becsült veszteség évi 3-500 Mrd Ft; munkahelyekben sok 50,000-80,000. • Ez a helyzet már rövid távú intézkedésekkel is jelentősen javítható, hosszabb távon azonban elkerülhetetlen ezen intézmény alapjaiban való átalakítása.

4. Csodálatos érdekegyezés a piacgazdaságban Ami sajnos a felszámolás alatt lévő cégeknél abszolút nem működik TULAJDONOS Eszközérték maximalizálása, azaz beruházás, innováció. (mert meredek ösztönző) TULAJDONOS Lehető legtöbb eszközt gyorsan kivinni, befektetés, innováció minimálása eszköz hitel eszköz hitel HITELEZŐ Hitel visszafizetése. Azaz eszközérték maximalizálása HITELEZŐ Legtöbb pénzt minél gyorsabban kivenni, keveset leírni TÁRSADALOM Növekedés, munkahelyteremtés, azaz befektetés és innováció TÁRSADALOM Munkahelymegőrzés működő részek megőrzése, befektetés maximálása

5. … emiatt gigantikus társadalmi költség keletkezik Hitel + tőke értéke Tőke értéke Hitel értéke Csőd veszteség Teljes eszközérték

6. Példa: • GAZDASÁGI TÁRSASÁG MAGYARORSZÁGON • 1000 munkahely, • Egészségesen termel évi 400 millió forint profitot, • hitele évi 300 millió forinttörlesztés, • 600 millió forint export termeés • Vezetőség csinál egy bátor beruházást, ami nem jön be, nem tudja fizetni a hitelt. • A vállalkozás felszámolás alá kerül: • Időtáv: 2 év • Költség: eszközérték 15%-a • Megtérülés: 37,9% • VESZTES-VESZTES-VESZTES helyzet mindenkinek: hitelező, tulajdonos, társadalom veszít

7. A piac alapú gazdaságokban a fizetésképtelenségi eljárások kritikus intézmények, Csődeljárás: Reorganizáció Felszámolási eljárás Meghatározó célja: feloldani az érdekellentéteket és maximalizálni a társadalmi ….. Koncepció: Független harmadik személy feladata a gazdasági és jogi helyzet optimalizálása Fizetésképtelen gazdasági társaság hiteleinek átstrukturálása, a gazdasági tevékenység átszervezése, a csődvédelmi időszak alatt Fizetésképtelen gazdasági társaság megszüntetése, hitelezők kielégítése a lehetőségeknek megfelelően

8. DE: a harmadik személy kinevezése, hatalmat generál... HATALOM Modern társadalomban a legnagyobb nem választott gazdasági hatalom: egy kijelölt személy ura a gazdasági társaság vagyonának GAZDASÁGI ÉLETBEN NAGY KIVÉTEL: HITELEZŐ TULAJDONOS VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ keletkezik hatalma Nem a saját vagyona felett ÓRIÁSI KORRUPCIÓ KOCKÁZAT JELENIK MEG A RENDSZERBEN A felszámolt cég tulajdonosa minden negatív következmény nélkül új céget alapíthat, és gyakran merülnek fel kétségek a felszámolok függetlenségével kapcsolatban. – NIS, 2008

9. Ahhoz, hogy ez a helyzet kezelhető legyen a felszámolási intézményeknek erős , alacsony korrupciós kockázattal rendelkező rendszert kell építeni. • ÁTLATHATÓSÁG • Nyilvános nyilvántartások • Transzparens szabályok, mikor, kinek, mit kell tennie • EGYÉRTELMŰSÉG • Jogszabály ellentmondásmentes • Konzisztens • Alapelvekre támaszkodik • Nem sérti a normavilágosság és jogbiztonság elvét • MÉRHETŐSÉG, SZÁMONKÉRHETŐSÉG • Teljesítmény és teljesítés mérhetősége • Utólagos számonkérhetőség • Tiszta felelősségi szabályok • ÖSZTÖNZÉS • A gazdasági és jogszabályban meghatározott célok elérésére való ösztönzés.

10. Tárgypontok • A felszámolás alá került cégeknél felbomlik a piacgazdaság természetes érdekszövetsége, ami óriási gazdasági károkkal járhat. Ezért kritikus egy harmadik személy döntési pozícióba juttatása, ami viszont monumentális korrupciós kockázatot rejt; ezért erősen kell korlátozni 4 kritérium mentén. • A magyar jogi szabályozás ezen kritériumok egyikének sem felel meg: • nem egyértelmű • nem transzparens • nem ösztönző • nem számon kérhető. • Mindez ráadásul kombinálódik a hazai jogalkalmazás és üzleti gyakorlat hiányosságaival, ezáltal katasztrofális gazdasági következményekkel jár – a becsült veszteség évi 3-500 Mrd Ft; munkahelyekben sok 50,000-80,000. • Ez a helyzet már rövid távú intézkedésekkel is jelentősen javítható, hosszabb távon azonban elkerülhetetlen ezen intézmény alapjaiban való átalakítása.

11. EGYÉRTELMÚSÉG • Normavilágosság hiánya • Nincs meghatározva gazdasági cél • Jogi eszköztárak kidolgozatlansága • Jogi kiskapuk létezése ÁTLÁTHATÓSÁG • Aszimmetrikus információ • Nyilvánosság kizárása • Hosszadalmas és zavaros eljárások ÖSZTÖNZÉS • Téves ösztönzők • Hiányzik a gazdasági racionalitás • Szakértelem és teljesítmény nem számít SZÁMON- KÉRHETŐSÉG • Nincs megteremtve a mérhetőség és teljesítményértékelés alapja • Számonkérés szabályai kidolgozatlanok Sajnos Magyarországon ez katasztrófa:

12. EGYÉRTELMŰSÉG. • Törvénymódosítások éllovasa • Bíróságok közötti „forum shopping” • Pontatlan meghatározások • Eljárás megindítása • Fizetésképtelenség megállapítása • A felszámoló kinevezése • Hitelezők jogállása és szerepe az eljárásban • Egyezségkötés lehetősége • Eljárás megszüntetése ... ... ...

13. ... • A felszámoló, mint gazdasági vállalkozás • A felszámoló és az adós gazdasági társaság kapcsolata • Közbenső mérleg • Felszámolóra vonatkozó kizárási okok • Hiányoznak a felszámolóbiztosra vonatkozó szabályozások ÁTLÁTHATÓSÁG ... ...

14. ... • Felszámolási díj és felszámolási költség meghatározása • A felszámoló kiválasztása • Betarthatatlan határidők • Vezető tisztségviselők és tulajdonosok felelőssége • Végrehajtói kézbesítés költségei ... ÖSZTÖNZÉS ...

15. ... • Vezető tisztségviselő számonkérhetősége • Felszámoló és felszámolóbiztos szabályozásának hiányosságai • Nincs teljesítményértékelés • Nincs utólagos átvilágítás és audit ... ... SZÁMON-KÉRHETŐSÉG

16. EGYÉRTELMŰSÉG • Nincs objektív kritérium • Az eljárás folyamatában változtatja a szabályokat • Új határidők nem illeszkednek a rendszerbe ÁTLÁTHATÓSÁG • A kiemelt vállalkozások felszámolása egy fekete doboz • Nem illeszkedik • Állami felszámoló szakértőinek kérdése ÖSZTÖNZÉS • Kormány utasítás végrehajtása • Adott párt-gazdaságpolitikai ösztönzők SZÁMON- KÉRHETŐSÉG • Állam szerepeinek összekeveredése: adós – hitelező - felszámoló Módosítás a a nemzetgazdasági szempontból kiemelt cégek fizetésképtelenségi eljárásainál – Rogán féle módosítás

17. Tárgypontok • A felszámolás alá került cégeknél felbomlik a piacgazdaság természetes érdekszövetsége, ami óriási gazdasági károkkal járhat. Ezért kritikus egy harmadik személy döntési pozícióba juttatása, ami viszont monumentális korrupciós kockázatot rejt; ezért erősen kell korlátozni 4 kritérium mentén. • A magyar jogi szabályozás ezen kritériumok egyikének sem felel meg: • nem egyértelmű • nem transzparens • nem ösztönző • nem számon kérhető. • Mindez ráadásul kombinálódik a hazai jogalkalmazás és üzleti gyakorlat hiányosságaival, ezáltal katasztrofális gazdasági következményekkel jár – a becsült veszteség évi 3-500 Mrd Ft; munkahelyekben sok 50,000-80,000. • Ez a helyzet már rövid távú intézkedésekkel is jelentősen javítható, hosszabb távon azonban elkerülhetetlen ezen intézmény alapjaiban való átalakítása.

18. …A jogalkotás ilyetén kudarca ráadásul kombinálódik a magyar gyakorlatokkal • JOGALKALMAZÁS • Lassú igazságszolgáltatás: gazdaság gyorsabb, mint a perek • Cégnyilvántartás hiányosságai • Kérdéses felszámolókiválasztás • Cégtemetők • Társadalom szocializációja: • Szemesnek áll a világ, szemtelennek még inkább • Adófizetési morál • Civil érdek • Gazdasági veszteségek • Kisvárosi „mutyizás”

19. Felszámolás indítása Cég bedöntése Eljárás kezdete Felszámolás Felszámolások lezárása Mindez monumentális korrupciós következményekkel jár a felszámolási folyamat minden szakaszában • Bank megvonja a hitelt – indoklás nélkül • Adóhivatal kezdeményezi a felszámolást – átütemezés nélkül • Kiürített vállalkozások • Kötelezettségek visszafizetésének alternatívája • Eltérő bírósági gyakorlat • Felszámoló „kiválasztása” az adós által • Hitelezői besorolások befolyásolása • Előre meghatározott értékesítések • Színlelt szerződések – banki átutalások • Alacsony értékszinten apportba kerülő eszközök • Eszközök elrejtése, végkielégítésként való kifizetése • Elhúzódó felszámolások – visszaélések számlákkal • Elmaradó nyomozások, nehézkes bizonyítás • Számon kérés kijátszása

20. Ez a magyar sajtóból is látható Magyarországon legalább egy tűzpárbajra lett volna szükség ahhoz, hogy a rendőrség a romániaihoz hasonló gyorsasággal és határozottsággal lépjen fel egy folyamatban lévő csődbűntett gyanúja Nálunk a hasonló ügyekben tett feljelentések egy részét megalapozatlanság, vagy adathiány miatt visszautasítják, de ha megkezdődik is a nyomozás, csak az igazságügyi könyvszakértői vizsgálat eredményére hónapokat kell várni. Jóllehet a 2009 szeptemberétől hatályos csődszabályozás célja az átmeneti pénzügyi gondokkal küszködő cégek megmentése, reorganizációja, a vártnál sokkal kevesebben próbálkoztak ezzel az úttal. Az országosan tizenhétezernyi felszámoláshoz képest csupán 173 csődöt kezdeményeztek. Pest megyében mindössze 11 csődeljárás indult, és egyetlen csődegyezség született. Az a néhányhónap, sokesetbenakáregyév, amíglezajlik a szükségeskönyvszakértőivizsgálat, bővenelegendőahhoz, hogy a cégetazutolsószögigkiürítsék. Forrás: Index, HVG

21. És a nemzetközi elemzések és kutatások is rámutattak a magyar szabályozás fontosabb hiányosságaira “The 2009 EBRD Insolvency Law Assessment rated Hungary’s general insolvency law as being in “Medium Compliance” with international standards of best practice. Despite the sound rating overall, there are material gaps in the law… EBRD identified that the provisions dealing with the provision of information to creditors and independent analysis of a reorganization plan are weak and require improvement. The largest single issue is with respect to reorganization proceedings. According to the World Bank less than 1% of companies which enter into insolvency proceedings continue as a going concern – in other words, business rescues are very rare… The EBRD’s 2009Insolvency Officer Assessment (part of the general insolvency law assessment) indicated “Very Low Compliance” with the Bank’s Office Holder Principles. Strategy for Hungary, EBRD 11 October 2011 “The World Bank’s “Doing Business” survey notes that insolvency proceedings cost much more and recover much less than similar proceedings in OECD countries although they appear to be completed within a reasonable time frame.” Doing Business survey, World Bank 2011 edition “The Bankruptcy Act does not support bankruptcy protection, since almost all bankruptcy procedures end up in liquidation. Nevertheless, the owner of the liquidated company can set up a new company without any restrictions and the independence of the liquidators can often be questioned.” National Integrity System Study, Transparency International, 2008 “Notwithstanding that beneficiaries of pending claims have been considered creditors since the amendment of the term “creditor” in September 2009, neither the jurisprudence nor practice could work out a clear interpretation of “pending claims”… The Bankruptcy Act recognizes pending claims as creditors’ claims only in liquidation proceedings as opposed to bankruptcy proceedings… Given the above uncertainty surrounding the regulation of pending claims, the Bankruptcy Act will need to be amended to provide necessary clarification. CMS Restructuring and Insolvency in Europe CMS, 2011

22. Mindez katasztrofális gazdasági következményekkel jár… Hitelezés drága és kicsi • Drágább hitelek a piacon: fizetésképtelenség lehetőségének költsége, Magyarországon magas: kb. 120 bp. • Alig van a hitelpiacon középvállalkozások számára kialakított termék… • CSÖKKEN A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS • MUNKAHELYEK TÖMEGES MEGSZŰNÉSE Hitelezők pánikja • Kockázataikat csökkentve, hitelezők erősítik az ördögi kört • Veszteségek gyors leírása Vállalkozások Kontraszelek- ciója • Bizonytalan a vállalkozó helyzete • Félelem a csődeljárástól • Hátrányos versenyhelyzet a piacon • Vállalkozások eltulajdonítása a felszámolási eljárás keretében Társadalmi költség • Elfogadott a csalás • Reménytelenné teszi a perelést • Elősegíti a szervezett bűnözést • Támogatja a politikai korrupciót

23. Felszámolási eljárással megszűnt társaságok eszközeinek értéke, Mrd. Ft. BECSLÉS 2010

24. Csődveszteség mértéke BECSLÉS 2010-ben a felszámolás alatt lévő vállalkozások teljes eszközértéke: 1,906 Mrd forint Ha az eljárás hatékonyságát 40%-ról 60%-ra, (az európai átlagra) növelhetnénk, a gazdaságban maradna 381 Mrd ft, Ez megfelel a teljes szja bevétel 28%-nak! Vagy Az OEP teljes gyógyszerkiadásának! (344 Mrd ft) Jelenlegi gazdasági veszteség: 1,144 Mrd forint

25. Felszámolási eljárás kapcsán megszűnt munkahelyek száma BECSLÉS

26. Tárgypontok • A felszámolás alá került cégeknél felbomlik a piacgazdaság természetes érdekszövetsége, ami óriási gazdasági károkkal járhat. Ezért kritikus egy harmadik személy döntési pozícióba juttatása, ami viszont monumentális korrupciós kockázatot rejt; ezért erősen kell korlátozni 4 kritérium mentén. • A magyar jogi szabályozás ezen kritériumok egyikének sem felel meg: • nem egyértelmű • nem transzparens • nem ösztönző • nem számon kérhető. • Mindez ráadásul kombinálódik a hazai jogalkalmazás és üzleti gyakorlat hiányosságaival, ezáltal katasztrofális gazdasági következményekkel jár – a becsült veszteség évi 3-500 Mrd Ft; munkahelyekben sok 50,000-80,000. • Ez a helyzet már rövid távú intézkedésekkel is jelentősen javítható, hosszabb távon azonban elkerülhetetlen ezen intézmény alapjaiban való átalakítása.

27. … de megoldása nem könnyű, két hullámban kell gondolkodni 2. Hullám: alapvető transzformáció Gazdaság élénkítő hatás nagymértékű • Sikerarányos ösztönzési rendszer kialakítása • Hitelezők részvételének megújítása • Felszámolói kamara létrehozása • Pénzügyi adathiányosságok szigorú számon kérésse • Felszámolás auditja, összeg felett; • Működő csődeljárás, mely független a felszámolási eljárástól 1. Hullám: nyilvánvaló hibák bezárása • 350-450 milliárd forint évente • 100,000 munkahely 5 év alatt • Ellentmondások és üres paragrafusok kiszűrése • Forum shopping lehetőségeinek megszüntetése • Felszámoló gazdasági társaságok átvilágítása • Adós gazdasági szervezet auditja • Teljesítményértékelés alapjának megteremtése • Felszámoló személyes felelősségének kialakítása • Felszámolóbiztosra vonatkozó szabályok részletezése • Felszámoló gazdasági társaságok pénzügyi beszámoló rendszere • Jogszabályok harmonizálása: Btk., Gt., Ctv. • Felszámoló kiválasztásának újragondolása

28. Társadalom Vállalatok Állam Hitelezők … … … … …mindez óriási politikai és gazdasági eredményekkel jár • … • … • … • Kiszámíthatóság • Tervezhetőség • Több kihelyezés • Többféle termék • Bátrabb vállalkozások • Átláthatóbb, jobb beruházások • Hosszú távú gondolkodás • Több hitel, olcsóbban • Gazdasági növekedés • Több munkahely • Innováció • … • … • … • Több adóbevétel • Büntetőjogi kontroll • … • … • … • … • … • …

29. www.transparency.hu www.transparency.org