A finn nyelv rendszere és kutatása 4 2013. tavasz

1. A finn nyelv rendszere és kutatása 4 2013. tavasz Alaktani rendszer: érdekességek a ragozás és a szóalkotás területén

2. Szavak • A szavak két alaktani osztálya: ragozható és nem ragozható szavak. • A ragozható szavak többsége olyan szófajokba tartozik, amelyekben létre lehet hozni új szavakat (főleg képzés és összetétel révén). A ragozhatatlan szavak szófajaiban nincs vagy alig van új szavak alkotására lehetőség. • Ragozás: alapalak (perusmuoto) ↔ ragozott alak (taivutusmuoto) szabad morféma (vapaa morfeemi) ↔ kötött morféma (sidonnainen morfeemi) - tő (vartalo) - jel, rag (taivutustunnukset, päätteet) - simulószó (liitteet, liitepartikkelit): -kin, -kAAn, -kO, -hAn, -pA, -s, -kA

3. Simulószó A simulószók (klitikumok) átmenetet képeznek szabad és kötött morféma, azaz önálló szó és toldalék között. Önállóbbak az igazi toldalékoknál, hiszen pl. nem a szótőhöz, hanem az alapalakhoz vagy valamely ragozott alakhoz vagy akár az egész frázishoz csatlakoznak (pl. hänkin, hänellekin, hänenkin takia ~ hänen takiakin), de mégsem teljesen önállóak, többek között azért, mert csak meghatározott helyen fordulhatnak elő a "gazdaszavukhoz" képest (vö. pl. osaatko ranskaa myös? ~ osaatko myös ranskaa?, de: osaatko ranskaakin ~ *osaatko kin ranskaa?).

4. Simulószó Simulószók minden nyelvben vannak, pl. a magyarban: a, az, egy (névelők), -e, is, se stb. A finn simulószók érdekessége, hogy egyfelől részt vesznek a magánhangzó-illeszkedésben (l. -ko, -kö; -kaan, -kään stb.), ami a toldalékokra jellemző tulajdonság, miközben másfelől az ún. alkukahdennusban is részt vesznek (pl. tule[pp]a jo; en tule[kk]aan), ami tipikusan a szabad morfémák sajátossága. (Az ún. alkukahdennus ui. szóhatáron bekövetkező jelenség.)

5. Ragozás • Ragozható szavak: Névszó / nominit főnév / substantiivit (alapfunkció: referens leírása, besorolása) melléknév / adjektiivit (alapfunkció: modifikálás vagy predikálás) számnév / lukusanat (alapfunkció: kvantifikálás) névmás / pronominit (alapfunkció: utalás) Ige / verbit (alapfunkció: predikálás) • Ragozhatatlan szavak: Határozószó / adverbit (alapfunkció: viszonyleírás) Névutó, elöljárószó / post- ja prepositiot (alapfunkció: viszonyleírás) Partikula / partikkelit (alapfunkció: implikálás)

6. Ragozás NB. A határozószók, névutók, elöljárószók egy része ragozható, de csak korlátozott mértékben: pl. (olla) edessä, (lähteä) edestä, (tulla) eteen (határozószó); (talon) edessä, (talon) edestä, (talon) eteen (névutó). NB. A magyar nyelvtani hagyományban nem használják a partikula kategóriáját. A finn partikulakategóriába tartozó szófajok neve a magyarban: módosítószó, kötőszó, indulatszó.

7. Lexéma vs. fonológiai szó • kötőszó + tagadó ige: etten, ettet, ettei, ettemme, ettette, etteivät; jollen, jollet ... • kérdőszó + tagadóige: miksen, mikset ... • partikula + tagadóige: ehken, ehket ... • ige (+...) + személyes névmás: emmä, ootsä, tuuttekste • személyes névmás + ige: son, soli, mollaan • stb. (Vö. m. sincs, aszongya, asszem, micsináljak, nemtom stb.)

8. Ragozás (Taivutus) • Főnévi paradigma: több mint 160 alak (klitikumokkal együtt: jóval 2000 fölött). Két szám, 12/14 eset, 6 személy. • Igei paradigma: min. 144 egyszerű alak (az összetett igealakokkal és a klitikumokkal együtt: majdnem 12000). 6 + 1 személy (aktív + passzív), két idő, négy mód, valamint két polaritás (állító, tagadó). Az egyszerű (=nem összetett), személyt, időt, módot, polaritást kifejező ún. finit igealakok (verbin finiittimuodot) száma összesen csak 68, de az igei paradigma részének tekintenek még 76 igenévi alakot is (verbin infiniittimuodot). Ha ezek közé számítanánk a melléknévként ragozódó participiumok esetragos alakjait is, valamint minden ma már elavult igenévi alakot, akkor az infinit igealakok száma kb. 440-re rúgna.

9. NB. A paradigmatikus alakok összlétszáma attól is függ, hogy egynek vagy többnek számítjuk-e a homoním alakokat. (Pl. a birtokos személyrag egyes szám 3. személyben és többes szám 3. személyben egyaránt -nsA; a főige tagadó alakja többnyire számtól és személytől függetlenül azonos stb.)

10. Ragozás: verbin infiniittimuodot A finnben újabban 3 főnévi és 4 melléknévi igenevet különítenek el. (A régebbi nyelvtanok több főnévi és kevesebb melléknévi igenevet tartottak számon.) Főnévi igenevek (infinitiivit): 1. nähdä-, 2. nähde-, 3. näkemä-. A kötőjel után bizonyos esetragok jönnek, ill. jöhetnek, azok után meg birtokos személyragok. Melléknévi igenevek (partisiipit): 1. jelen idejű: näkevä (aktív), nähtävä (passzív); 2. múlt idejű: nähnyt (aktív), nähty (passzív); 3. ún. ágensparticipium: näkemä; 4. tagadó participium: näkemätön. Az igeneveknek vannak állandósult ragos alakjaik, amelyek határozói, jelzői (vonatkozó) vagy alanyi, tárgyi mellékmondatot pótolnak, lásd a következő dián szereplő példákat.

11. Ragozás: verbin infinittimuodot • nähdä (m. látni, látnom) • nähdäkseni (m. hogy lássam) • nähteni (m. a szemem láttára) • nähdessäni (m. amikor láttam/látom) • näkemättäni (m. anélkül, hogy láttam volna) • (olen) näkemäisilläni (m. majdnem látom) • näkeväni (m. hogy látom) • nähneeni (m. hogy láttam) • (sain x:n) nähtäväkseni (m. látásra, hogy lássam) • nähtyäni (m. miután láttam) • (olen) näkevinäni (m. mintha látnám) • näkemäni (x) (m. az általam látott)

12. A magyar főnév paradigmatikus alakjainak száma kb. 800. A különbség oka: az -i- birtoktöbbesítő jellel és az -é birtokjellel való bővülés miatt megsokszorozódik a lehetséges alakok száma. • A magyarban a tárgyatlan igének 24, a tárgyasnak pedig 52 egyszerű alakja lehet. A finnben meglévő 68-hoz képest ez kevésnek tűnik, de ne feledjük, hogy a finnben minden állító alaknak van egy tagadó változata is, míg a magyarban nincsenek tagadó alakok. • A magyar nyelvtani hagyományban az igenévi alakok nem számítanak az igei paradigma részének, így a főnévi igenév személyragozott alakjai sem (látnom, látnod, látnia stb.).

13. Viszonyító melléknevek (suhteutusadjektiivit) Ragozási szempontból különlegesek a finnben az ún. viszonyító melléknevek. A viszonyító melléknévi jelzőt tartalmazó kifejezés szemantikai szerkezete: viszonyító – viszonyítási alap – viszonyított | | | hauskannäköinentyttö 'vidám kinézetű lány' pikkutytönnäköinenrouva 'kislánynak kinéző nő' Ha a viszonyító személyes névmás, akkor a viszonyító melléknév egyeztetődik vele személyben: sinun näköisesi mies 'a férfi, akinek olyan kinézete, mint neked', poika on tullut ihan hänen näköisekseen 'a fiú kinézetre teljesen olyan lett, mint ő'.

14. Ragozás: suhteutusadjektiivit A viszonyító melléknév birtokos személyragja önmagában is utalhat a viszonyítóra: • kuva on aivan näköisesi 'ez a kép teljesen olyan (kinézetű), mint te' • älä lyö heikompaasi 'ne üsd a nálad kisebbet' • seura tekee kaltaisekseen 'aki korpa közé keveredik, felfalják a disznók' (szó szerint: 'a társaság magához hasonlóvá tesz').

15. Ragozás: nem ragozódó melléknevek, névmások • melléknevek: ensi viikolla, eri ihmiset, kelpo miehet, koko maassa, Pikku Prinssin tarina, viime talvena • határoztalan és nyomatékosításra használt visszaható névmás: joka tapauksessa, itse presidentille (de: presidentille itselleen) • melléknévként használt főnevek: ihme juttuja, tosi elämästä (de főnévként ragozódnak)

16. Képzés (Sananjohto; johdokset) • Szóképzés • Névszóképzők (nomininjohtimet): 100 fölött (m. kb. 80) • Igeképzők (verbinjohtimet: kb. 40 (m. kb. 50) • A képzőállomány túlnyomórészt finnugor eredetű. • Fokozás • Mellékneveké (vanha, vanhempi, vanhin), határozószóké (lähellä, lähempänä, lähimpänä;kauan, kauemmin, kauimmin; paljon, enemmän, eniten) • Főneveké: päivemmällä (päivä), rannemmaksi (ranta), talvempana (talvi) (vö. aiempi (aika)). • A középfok jele -mpi: -mpA-; a magyar -b(b) jellel azonos eredetű.

17. Összetétel (Kompositio; yhdyssanat) Az előtag lehet genitivusban és nominativusban; a kétféle jelölés hol jelentéskülönbséget takar, hol nem: • maanmies ≠ maamies; jokiranta ~ joenranta; ylioppilaslakki (nom.), de lentäjänlakki (gen.) • tähtiloisto (nom.), de auringonnousu (gen.); jalkahoito (nom.), de metsänhoito (gen.) Az előtag lehet többes számú, állhat ún. szemantikai esetben is (pl. elativus, illativus stb.), vagy lehet sajátos alakú: • äitienpäivä, lastenvaate; kansainvaellus; jalkojenhoito • maastamuutto, maahanmuutto, käsinpesu, nukkumaanmeno • naiskirjailija, herrasmies (*herras), sikopaimen (*siko), asuintalo (*asuin), uusnatsismi (*uus)

18. Összetétel • Ún. bahuvrihi-összetétel (bahuvrīhi: szanszkrit 'sok rízs', azaz 'gazdag'): pitkätukka, (Peppi) pitkätossu, hapannaama, tähtiotsa • A jelzős összetételek egy érdekes típusa: äitikulta 'drága anyám (anyánk)', tyttöraukka 'szegény lány', miesparka 'szerencsétlen flótás' (szó szerint 'szegény ember'), isävainaja 'megboldogult apám (apánk)', Antti-vainaja stb. • Egyeztetés a jelzős összetételekben: • vanhatpojat, uutenavuotena, (hyvällä) omallatunnolla, isonvihan (aikana) (kb. 100 köznévben) • Uudessakaupungissa, Uudellamaalla, Mustallamerellä (számos finnországi és külföldi helynévben) • két összetett névmásban: jompaakumpaa, joltakulta • az összetett számneveknél az egyeztetés rendkívül gazdaságtalan: 231 546 978:lla (kahdellasadallakolmellakymmenelläyhdellä miljoonalla ...tuhannella ...kahdeksalla)

19. Összetétel • Néhány igének igekötőszerű előtagja van: allekirjoittaa 'aláír', aliarvioida 'alábecsül', ulosmitata (jog) 'lefoglal'; läpikäydä 'átmegy, végignéz', vastaanottaa 'fogad', ylläpitää 'fenntart'. • Ezek azonban csak igenévi alakban alkotnak összetételt az igével, és ott sem mindig: läpikäydä jokin ~ käydä jokin läpi, vastaanottaa joku ~ ottaa joku vastaan, ylläpitää jotakin ~ pitää jotakin yllä • Egyébként nincsenek a magyar igekötős igékhez hasonló összetételek: *ylikulkea, *sisäänmennä, *ulosjuosta, *ylöstulla, *alaspestä stb.