1 / 12

Ki beszél a versben? A lírai én fogalma

Ki beszél a versben? A lírai én fogalma . 28/A. 1. Műnemek és keveredések. A líra közvetlen, a dráma közvetett, az epika vegyes A versben maga a költő beszél, a drámában meg se szólal, csak másokat beszéltet, a regény párbeszédeiben mások beszélnek, egyébként maga a szerző

keran
Download Presentation

Ki beszél a versben? A lírai én fogalma

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Ki beszél a versben? A lírai én fogalma 28/A

  2. 1. Műnemek és keveredések • A líra közvetlen, a dráma közvetett, az epika vegyes • A versben maga a költő beszél, a drámában meg se szólal, csak másokat beszéltet, a regény párbeszédeiben mások beszélnek, egyébként maga a szerző • DE: a drámákban is van időnként rezonőr (A Tartuffe-ben Cléant, aki az író véleményét közli) • DE: a drámai költeményben a főhős „az örök ember”, vagyis: Ádám kétségei a mi kétségeink is, Madách kétségei is Vagyis: az irodalmi szövegekben nemcsak az a kérdés, mit mondanak, hanem az is fontos, hogy ki mondja

  3. 2. Mi a helyzet a versekben (a lírában)? • A dal nagyon személyes (lírai), az elégia szintén (Janus búcsúzása Váradtól az ő privát érzése is egyben) • Az ódában, epigrammában már nincs sok személyesség (A franciaországi változásokra) • Utóbbiakban már meg kell különböztetnünk a beszélőt a szerző személyétől Petőfi Sándor helyett: a lírai én, a költő, a beszélő • „verje csak, verje, verje” – ezt nem Ady Endre mondja, hanem a költő • „A rakodópart alsó kövén ültem” – nem József Attila ült ott, hanem a versbeli beszélő

  4. Mikor az erdő járt, a hal repült, a vad sövény fügét hajtott s vérzett a hold, akkor születtem én. Rikoltva, torz fejjel, fülem csúf szárnyként röpködött: ördög torzképe lettem a négylábúak között. Kit kivetett rongyként a föld s egy ősi akarat, gyötörj, gyalázz: néma vagyok, megőrzöm titkomat. Ostobák! Jutott nékem is egy nap, vad s drága nap: hangok lengtek fülem körül s pálmák lábam alatt. Keith Chesterton: A szamár

  5. 3. A líraiság fokozatai 1/A: az ismert személy maga beszél, ráismerünk, személyes, lírai megnyilvánulás Egy estém otthon, István öcsémhez, Szeptember végén 1/B: a vers fölött ott a személy neve, de a szöveg nem személyes, mint költő beszél, mint közszereplő Szózat, Thaliarchushoz 2/A: a költő és valaki párbeszéde Huszt 2/B: a költő és valaki párbeszéde, de nincs válasz Himnusz

  6. 4. A líraiság fokozatai • 3/A: Valaki beszél, aki nyilvánvalóan nem azonos a közismert személlyel, de még a közszereplőként fellépő költővel sem Chesterton: A szamár, Csokonai: Szegény Zsuzsi • 3/B: Valaki beszél, önmagában tépelődve, önmagával vitatkozva Arany János: Az örök zsidó (…pihenni már… nem, nem lehet…) • 4/A: Két valaki beszél, egyik sem a költő Kölcsey: Zrínyi második éneke – Zrínyi könyörög benne a Sorshoz • 4/B: Sokan beszélnek, egyik sem a költő, de gondolatai beleépülnek a szavaikba Ez már nem líra, de még nem is dráma, hanem átmenet, drámai költemény, Az ember tragédiája

  7. 5. Jellemző műfaj 1/A: személy - költő Egy estém otthon, István öcsémhez, Szeptember végén - dal, elégia, episztola 1/B: személy - költő Szózat, Thaliarchushoz – óda 2/A: személy – költő – valaki más Huszt - epigramma 2/B: személy – költő – (valaki más) Himnusz - himnusz

  8. 6. Jellemző műfaj • 3/A: személy – költő – valaki más Chesterton: A szamár, Csokonai: Szegény Zsuzsi - helyzetdal • 3/B: személy – költő – valaki más + ugyanő másik énje Arany János: Az örök zsidó (…pihenni már… nem, nem lehet…) - szerepjáték • 4/A: személy – költő – valaki más – még valaki Kölcsey: Zrínyi második éneke – Zrínyi könyörög benne a Sorshoz – drámai monológ • 4/B: személy – költő – sokan mások Ez már nem líra, de még nem is dráma, hanem átmenet, drámai költemény, Az ember tragédiája

  9. József Attila: A Dunánál Anyám kún volt, az apám félig székely,félig román, vagy tán egészen az.Anyám szájából édes volt az étel,apám szájából szép volt az igaz. Ebben a versszakban József Attila a szüleihez való kötődéséről vall.

  10. József Attila: Eszmélet Láttam a boldogságot én,lágy volt, szőke és másfél mázsa.Az udvar szigorú gyöpénimbolygott göndör mosolygása.Ledőlt a puha, langy tócsába,hunyorgott, röffent még felém -ma is látom, mily tétovázvababrált pihéi közt a fény. A lírai én a sárban hempergő disznót figyeli. NEM: József Attila a sárban hempergő disznót figyeli.

  11. Petőfi Sándor: Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza!Itt az idő, most vagy soha!Rabok legyünk vagy szabadok?Ez a kérdés, válasszatok! Petőfi sorsfordító döntésre szólítja fel a népet.

  12. Babits Mihály: Mozgófénykép Ah! Ámerikába! csak ott tul a tengeren, ott van az élet!Ah! Ámerikába miért nem utazhatom én soha véledott van az élet, a pénz, az öröm, s a kaland tere, küzdeni tér:tengve a drága kenyéren unalmasan itt nyavalyogni mit ér? A lírai én naiv reménykedéssel azt hiszi, Amerikában minden tökéletes. Babits Mihály naiv reménykedéssel azt hiszi, Amerikában minden tökéletes.

More Related