ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN - PowerPoint PPT Presentation

anat mia s lettan n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN PowerPoint Presentation
Download Presentation
ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN

play fullscreen
1 / 214
ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN
268 Views
Download Presentation
habib
Download Presentation

ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN

  2. ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN FOGALMA, FELOSZTÁSA

  3. 1, Az anatómia (bonctan): • A,fogalma: • egészséges (emberi, állati, növényi)  test felépítésével (alakjával és  szerkezetével) foglalkozó tudományág  • B, felosztása: • mikroszkópos: • (szabad szemmel nem látható):   • Sejttan (cytologia)     • szövettan (hystologia)     • makroszkópos: • (szabad szemmel látható) • táj • összehasonlító • alkalmazott • röntgen • funkcionális • művészi (plasztikai)

  4. 1, Az anatómia (bonctan): táj: emberi testet tájékokra osztva (izmok, erek, idegek, zsigerek) egymáshoz való viszonya alapján ismerteti. összehasonlító: emberi szervezet szoros kapcsolatban áll az állatvilággal. Emberek és állatok anatómiájának tanulmányozása és kapott adatok összehasonlítása. szisztematikus: emberi szervezetet felépítő szerveket egyneműségük, összetartozásuk alapján csoportosítja. Külön foglalkozik: csonttan, izülettan, izomtan, értan, zsigertan, idegtan, érzékszervek. Alkalmazott: anatómia gyakorlati vonatkozásait tárgyaló tudomány (pl. rtg anatómia) Röntgen: rtg sugárral való átvilágítás lehetővé teszi csontok, szív, tüdő vizsgálatát, továbbá levegővel, kontrasztanyaggal feltöltve, üreges szervek (gyomor-bélrendszer, erek, epehólyag, agykamrák) formájának, helyzetének megítélését. művészi (plasztikai): emberi test különböző testhelyzetekhez alkalmazkodó felszíni alakulatait vizsgálja. (emberábrázolás)

  5. C,vizsgáló módszerek:  egyszerű preparálás: késsel, csipesszel való boncolás     macerálás: csontok kikészítési technikája. Csontot megtisztítják lágyrészeitől, hosszú hetekig langyos vízben való áztatás (leválnak a még rajta maradt izomrostok, csonthártya), szárítás, benzinnel zsírtalanítás, hidrogén – peroxiddal fehérítés.      injekciós technika: vérerek tanulmányozása. Erekbe festékkel színezett folyékony masszát fecskendeznek (pl. acetonban oldott celluloidot), oldószer elpárolgása után massza megmerevedik, felveszi az ér alakját és jól preparálható.      Korróziós (szétmarásos) technika: erek finomabb osztódásainak tanulmányozása. Szervbe vezető érbe saválló oldott masszát fecskendeznek, ezután a feltöltött szervet 10%-os sósavoldatba teszik ( elpusztítja a lágyrészeket, csak az érhálózatot kitöltő, saválló massza marad vissza). Mikroszkóp alatt, a legfinomabb hajszálérrendszer is tanulmányozható. röntgen vizsgálatok: csontok, üreges szervek vizsgálata 

  6. 2, Az élettan(physiologia): A, fogalma: az egészséges (emberi) test életjelenségeivel foglalkozó tudományág. Vizsgálja az élő szervezet működését, kutatja az életfolyamatok okát és törvényszerűségét.      B, felosztása:  összehasonlító munka élettan táplálkozás

  7. C, vizsgáló módszerek: Kísérleti módszer   Fajtái: műtéti technikával: szervek eltávolítása, erek időleges lekötése, idegek átvágása és kiesési tünetek megfigyelése)      kiemelt/eltávolított szövetek szervezeten kívüli vizsgálata      beültetett/átültetett szövetek vizsgálata     gyógyszerkísérletek     fizikai hatások (elektromosság, hő, rtg sugárzás) megfigyelése (!!!)  szervek beültetése, átültetése

  8. EMBERI TEST FELÉPÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI • Az emberi test felépítésének két legfontosabb jellemzője a részarányosság és szelvényezettség. Ha a test középvonalában metszési síkot készítünk, tükörképszerűen, két hasonló felet kapunk. Ez a kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria): két kar, két láb, két arc fél stb.

  9. EMBERI TEST FELÉPÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI • A részarányosság a fejlődés kezdetén tökéletes, a további fejlődés során azonban sok helyen asszimetria alakul ki (szív, lép, gyomor bal oldalon, máj jobb oldalon).A szelvényezettség azt jelenti, hogy a törzs hosszirányban egyforma szerkezetű részekből (szelvényekből) épül fel. Ez különösen a gerincteleneken kifejezett. Emberben a szelvényezettség már csak a bordákon, csigolyákon, gerincvelői idegeken ismerhető fel.

  10. Emberi test fő részei • Fej • Nyak • Törzs • Végtagok (alsó és felső) • A törzs nagy üreget (testüreg) zár magába, amelyet a rekeszizom mell- és hasüregre oszt. A törzs alsó részén helyezkedik el a medenceüreg, melyet erős csontok vesznek körül. A medenceüreg alsó fala a két comb közé esik, ez a terület a gar.

  11. SÍKOK ÉS IRÁNYOK

  12. Síkok: Középvonalban a testen elölről hátrafelé áthaladó sík a közép- vagy medián sík, amely a testet két szimmetrikus részre: jobb és bal testfélre osztja (így a megfelelő testfélben elhelyezkedő szerv kifejezése: jobb vese, bal vese stb). Azokat a síkokat, amelyek a medián síkkal párhuzamosak, nyílirányú (sagittalis) síkoknak nevezzük. Homlokkal párhuzamos sík homloksík ( frontalis sík), erre merőleges a vízszintes vagy horizontalis sík. Irányok: Középvonalhoz közelebb eső képleteket medialisnak (középsíkhoz közel eső), a távol esőket lateralisnak (oldalsó) mondjuk. Megkülönböztetünk elülső vagy hasi (anterior vagy ventralis) és hátulsó vagy háti (posterior vagy dorsalis), felső vagy feji (superior vagy cranialis) és alsó vagy farki (inferior vagy caudalis) irányt. Végtagokon a törzshöz közelebb eső részt proximalisnak, a távolabb esőt distalisnak nevezzük.

  13. További irányok, helyzetek: Hosszanti (longitudinalis) irány – haránt- (transversalis-) irány Mélységi (profundus) – felületi (superficialis) helyzet Külső (externus) – belső (internus) Az alkarnál: orsócsonti (radialis) – singcsonti (ulnaris) oldal  A lábszárnál: sípcsonti (tibialis) – szárkapocscsonti (fibularis) oldal

  14. A SZERVEZET MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE Az élő szervezetet felépítő a protoplasma. Ez egy rendkívül bonyolult, félig folyékony, kolloidális rendszer, átmenet az oldat és a szabad szemmel egyneműnek látszó, de apró részecskéket tartalmazó elegy, az emulzió között. Kb. 80% vízen kívül szerves anyagokat (fehérje, szénhidrát, zsír), szervetlen anyagokat (Na, K, Ca, Mg) és kémiailag ugyancsak a fehérjék csoportjába tartozó fermentumokat tartalmaz. A protoplasmának struktúrálisan és funkcionálisan legfontosabb alkotórésze a fehérje. Fehérje aminosavakból épül fel, melyek egymáshoz kapcsolódva polipeptidláncokat képeznek. Több polipeptidlánc együtt adja a bonyolult térbeli szerkezetű fehérjemolekulát. A fehérjék szintézisét a nukleinsavak végzik.

  15. A SZERVEZET MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE Sejt (cellula): Protoplasma legdifferenciáltabb formája. Citoplasmából, magból és járulékos alkotórészekből (sejtorganellumok) áll. Alakja: rendkívül változatos. Formájukat egyrészt környezetük, másrészt működésük szabja meg. Folyékony közegben a (pl. vér) felületi feszültség törvényeinek megfelelően gömb alakúak, más esetben a szomszédos sejtek nyomása miatt sokszögűek, kocka vagy henger alakúak (pl. hámsejtek). A sejtek alakja a környezeti változások hatására, nagymértékben módosulhatnak.

  16. Laphámsejt, köbhámsejt, porcsejt, ínsejt, csontsejt, kötőszövetsejt, csillószőrös hengerhámsejt, simaizomsejt, idegsejt, harántcsíkolt izom motoros izomvégződései

  17. A SZERVEZET MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE Nagyság: tág határok között mozog. Legkisebb sejt 4 µm (egyes idegsejtek). Emberi szervezet sejtjeinek mérete általában 10-30 µm között változik. (1 µm= 0,001 mm), tehát csak mikroszkóppal látható. Ezek a kis sejtek építik fel több billió (kb.30) sejtből álló emberi szervezetet.

  18. Sejt alkotórészei: citoplasma (sejttest): sejtnek magon kívüli része. Citoplasmában kissé szilárdabb külső, kevésbé szilárd belső részt különböztetünk meg. Külső rétegnek és a sejtet a külvilágtól elválasztó sejthártyának nagy szerepe van a sejt életében. A sejt rajta keresztül veszi fel a tápanyagokat és adja le a bomlásterméket.

  19. A citoplasmába ágyazva különböző alakos elemeket találunk. Ezeket közös néven sejtorganellumoknak nevezzük. Ide tartozik cytocentrum: sejtmag közelében található, általában páros testecskékből (centriolumok) álló sejtközpont. Szerepe: sejt osztódásában és mozgásában van.

  20. Állandó mozgásban lévő, pálcika formájú mitochondriumok. Számuk, nagyságuk a sejt adott funkcionális állapotától függ. Fehérje - és lipoidmolekulákból álló lemezes szerkezetűek. Fontos enzimrendszereket tartalmaznak. Szerep: sejtanyagcsere oxidációs folyamataiban Ribosomák: mitochondriumoknál is kisebbek, citoplasma nagy részét kitöltő lipoproteid csatornarendszeren (endoplasmás reticulum) helyezkednek el. Ezek biokémiailag ribonukleinsav – tartalmú szemcsék, és a sejt fehérjeszintézisében van szerepük.

  21. A sejtmag közelében kimutatható finom hálózat az ún. Golgi – apparátus, mely a sejt sekréciós (secretios) tevékenységében vesz részt. A citoplasmában ideiglenesen különböző anyagok (festék-, váladékszemcsék, zsírcseppek) lehetnek, továbbá oldatcseppek vakuolumok (vacuolumok). Sejtmembrán: sejt működésének legfontosabb szerkezeti eleme. Felszínén, enzimek által szabályozott életfolyamatok (sejtanyagcsere, sejtlégzés, kiválasztás stb.) zajlanak le.

  22. Sejtmembrán szerkezete • Kettős lipidréteg közé ékelt fehérjemolekulák. Ezek részben beterjedhetnek a citoplasmába és ott kapcsolatba léphetnek plasmafehérjékkel, vagy kinyúlhatnak a membrán külső felszínére és enzim-, vagy az egyedre mindenkor jellemző antigénfunkciot töltenek be.

  23. Sejtmag (nucleus): általában a sejt közepén helyezkedik el vagy excentrikusan. Nagysága változatos: 5-25 µm átmérőjű. Gyakran gömb alakú, de vannak pálcika és orsó alakúak is. Sejtek rendszerint egymagvúak, de vannak két-, vagy többmagvú sejtek is (pl.: máj-, izomsejt)

  24. A sejtmag elektronmikroszkópos felépítése 1: a sejtmag részei, 2: a sejtmaghártya jól látható pórusokkal

  25. A magot a citoplsmától maghártya választja el. Mag belsejében fehérjetartalmú folyadék van (magnedv). Ebbe ágyazva szabálytalan chromatin rögök vannak. Ezek tartalmazzák a sejt legfontosabb anyagát a dezoxiribonukleinsavat (DNS). A kromatin a sejt osztódásakor fonalas formát vesz fel, ezek a kromoszómák, melyek a géneket tartalmazzák. Öröklődésben van fontos szerepük. Emberi kromoszómák száma 46. A nemi sejteknek csak fele számú kromoszómájuk van (emberben 23). Megtermékenyítéskor helyreáll a kromoszóma szám: 23+23 = 46. Magon belül lehet még látni 1-3 kerek testecskét, ezek a magvacskák (nucleolus). Az általuk leadott ribonukleinsav a maghártyán átlépve, részt vesz a citoplasma fehérjeszintézisében.

  26. Egysejtű élőlények képesek az életre jellemző összes funkció elvégzésére. A fajfejlődés folyamán a többsejtűek sejtjei már elkülönülnek az egyes funkciók elvégzésére. Ezt a jelenséget differenciálódásnak (elkülönülés) nevezzük. Pl. az ember bizonyos sejtjei (izomsejtek) a mozgás, mások (mirigysejtek) a kiválasztás (secretio) szolgálatában állnak. Sejtjelenségek: 1. sejtanyagcsere 2. sejtmozgás 3. ingerlékenység 4. sejtnövekedés 5. sejtosztódás Sejt élettana

  27. 1. Sejtanyagcsere: a sejtek a sejközötti (intercelluláris) teret kitöltő szövetnedvből táplálkoznak. Ezek az anyagok a vérerek falán át jutnak be a szövetrésekbe, és a sejthártyán keresztül lépnek a sejtbe. A sejt a felvett anyagokat részben felépíti (asszimilácio), részben lebontja (disszimilácio), illetve kiválasztja (excretio). Az asszimilációs és disszimilációs folyamatok összessége az anyagcsere. E két folyamat a sejtben egyidejűleg és szüntelenül tart. Egyes sejtek speciális anyagok (emésztőnedv) képzésére képesek (mirigysejtek). Anyagképzés folyamata secretio. Egyes sejtek korpuszkuláris elemeket is képesek felvenni. Ez a jelenség a phagocytosis. Erre képes sejtek a fagocyták (falósejtek), pl. fehérvérsejtek. Magasabb rendű szervezetekben a fagocytálás nem táplálkozás, hanem a szervezet védekezésében játszik szerepet. Sejt élettana

  28. FAGOCYTOSIS

  29. 2. Sejtmozgás: Legjobban az egysejtű amőbákon tanulmányozhatjuk. Ez az ún. amőboid mozgás, mely a fehérvérsejtekre is jellemző. Lényege: a sejt citoplasmájában észlelhető áramlás, melynek hatására állábak nyúlnak ki, amelyekbe belefolyik a sejt egész állománya. Másfajta sejtmozgást eredményez a sejt külön nyúlványa (pl. ondósejt farki része), ez a sejt tovavándorlását teszi lehetővé. Egyes hámsejtek felszínén fellelhető csillószőrök nem a helyváltoztatást, hanem a hám felszínére került idegen anyagok eltávolítását szolgálják. Sejt élettana

  30. 3. Ingerlékenység: a sejt reagál a környezetbőlreá ható ingerekre. Inger által kiváltott hatás az ingerület. E reakció során a sejt alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz. Válasz lehet: mozgás, anyagcsere csökkenése vagy fokozódása. Aszerint, hogy mi az inger, beszélünk fototaxisról (fény), thermotaxisról (hő), chemotaxisról (vegyi anyag), galvanotaxisról (elektromosság), rheotaxisról (áramlás). 4. Sejtnövekedés: a sejt táplálkozása során gyarapodik, mely a citoplasma növekedését eredményezi. E folyamat csak addig a határig lehetséges, ameddig a sejt felülete elégséges a megnőtt citoplasmatömeg táplálására. Ha a sejt a nagyságot elérte, visszafejlődik és elpusztul, vagy kettéosztódik, azaz szaporodik. Sejt élettana

  31. 5. Sejtosztódás: egy sejtnek két sejtre való osztódása. Előfeltétele: sejt teljes nagyságbeli kifejlődése. Fajtái: Direkt sejtosztódás : amitosis Indirekt ~ : mitosis Felező ~ :meiosis Sejt élettana

  32. Direkt sejtosztódás a magban kezdődik, amit a citoplasma kettéválása követ. Indirekt sejtosztódás bonyolultabb. Sejt vizet vesz fel, megduzzad, sejtközpont osztódik és a sejt két pólusára vándorol. A mag szabálytalan rögökből álló chromatikus állománya, fonalas alakzatot vesz fel és kialakulnak a kromoszómák. Ezután a kromoszómák hosszában kettéhasadnak, számuk kétszereződik, egyik felük az egyik, másik felük a másik sejtközpont körül csoportosul. Kétfelé rendeződött sejtmagot a plazma osztódása követi. A sejt citoplasmája középen befűződik és kettéválik, így az osztódás útján létrejött két új sejt, teljesen megegyezik az eredeti sejttel. Sejt élettana

  33. Sejt élettana

  34. Direkt sejtosztódás egyszerűbb és gyorsabb, indirekt sejtosztódás lassúbb és több fázisban megy végbe. Mindkét osztódási típusban az új sejtek, ún. leánysejtek, az osztódó sejttel azonos számú kromoszómát tartalmaznak (diploid kromoszómagarnitúra). Felező (meiosis) sejtosztódás: ivarsejtekre jellemző. Lényege: mitosist megelőzően az ivarsejtekben a kromoszómapárok kettéválnak. Osztódás során felük az egyik, felük a másik leánysejtbe kerül. Így mind a hím, mind a női ivarsejt fele kromoszómaszámmal rendelkezik (haploid kromoszómagarnitúra), ami csak a két sejt egyesülésekor, megtermékenyüléskor egészül ki. Egysejtűeknél a sejtosztódás egyben új egyed keletkezését jelenti, magasabb rendű szervezetekben test növekedését, elöregedett, elhalt vagy sérült sejtek pótlását is biztosítja. Sejt élettana

  35. SZÖVETEK

  36. SZÖVETEK • Azonos alakú és működésű sejtek összessége a szövet. A szövetek tehát munkamegosztáson alapuló biológiai szerveződéssel fejlődtek ki. A szöveteket – hámszövet kivételével – a sejteken kívül, sejtközötti (intercelluláris) állomány is alkotja. Mindegyik szövetfajta meghatározott feladatot tölt be, és minden esetben ugyanazon embrionális telepből (csíralemezből) fejlődik ki.

  37. SZÖVETEK • Négy alapszövetet különböztetünk meg: • Hámszövet • Kötő- és támasztószövet • Izomszövet • Idegszövet

  38. A hámszövet A hámszövetek a felületek borítására szolgálnak, feladatuk az elhatárolás, a védelem, de ugyanakkor a kapcsolatteremtés is. Sejtjei szorosan záródnak, a sejtközötti állomány hiányzik. Felépítése alapján megkülönböztetünk egyrétegű és többrétegű hámot. A többrétegű lehet elszarusodó vagy el nem szarusodó.

  39. Hámszövetek osztályozása felépítésük alapján

  40. Hámszövetek osztályozása működésük alapján

  41. Hámszövetek osztályozása működésük alapján

  42. Kötő- és támasztószövetek Olyan szövetek tartoznak ide, melyek közös jellemzője a sok sejtközötti állomány. A sejtek alakja és működése igen változatos. A kötőszövetek nem szilárdak, az állományuk a folyékonytól a kocsonyásig változhat, sejt közötti állományukban sok a vér. Alapállományukban kötőszöveti rostokat találunk. A támasztószövetek sejt közötti állománya jóval keményebb, szilárdabb, így képesek az állatok testének megtámasztására.

  43. Kötőszövetek típusai

  44. Támasztószövetek típusai

  45. Izomszövetek Az izomszövetek közös jellemzője az összehúzódás és elernyedés, ami általában az izom hossztengelyének irányában következik be. Az izmok fehérjékből épülnek fel, az izomfehérjék két legjellegzetesebb képviselője az aktin és a miozin. Ezek alakítják ki az izomfonalakat, amelyek sajátos elrendezésük következtében képesek egymáshoz kapcsolódni és energia felhasználásával egymáshoz képest elmozdulni.

  46. Izom-összehúzódás mechanizmusa A miozin fonalak vastagabbak, az ábrán piros színűek, egyik végükön egy jellegzetes feji rész található. Az aktinok vékonyabbak, az ábrán kék színűek. Összehúzódáskor a miozin feje kapcsolódik az aktinhoz, majd meghajlik, ezáltal az aktin szálakat közelebb csúsztatja egymáshoz. Az aktin-miozin kapcsolódáshoz elengedhetetlen a kalcium- és magnéziumionok jelenléte, melyek hatására a miozin ATP-je elbomlik, így a fej meghajlik.

  47. Izomszövetek típusai