Robert S. Kaplan – David P. Norton

1. Robert S. Kaplan – David P. Norton Balanced Scorecard Csanádi Gábor Tamás C8ITGY 2007.

2. Balanced scorecard(BSC) – Kiegyensúlyozott mutatószám-rendszer • Mi a BSC? A BSC egy olyan stratégia vállalatirányítási és teljesítménymérési módszer, mely kiegyensúlyozott célrendszeren és teljesítménymutatókon alapszik. • Mi a teljesítménymérés? Egy tevékenység vagy egy értéklánc teljesítményének mérése. • Miért fontos az egyensúly? A vezetők a vállalat minden részegységéből rendelkeznek mutatókkal, ám az ezekre épülő módszerek eddig csak problémamegoldásra voltak alkalmasak, ráadásul ezek a mutatók gyakran ellentétbe ütköznek egymással. Fontossá vált a különböző munkakörök összehangolása, hogy a céljaikkal ne hátráltassák, illetve ne gátolják egymást.

3. A teljesítménymérés rendszere • Felvázolás: a terméket készítő folyamat egyes elemeinek felvázolása. • Teljesítménymérés: a folyamatok és tevékenységek vizsgálata. Fontos, hogy a tevékenység a szervezet összes érintettjének az igényeit is kielégítse. • Elemzés: a fenti két pont értékelése annak érdekében, hogy meghatározhassuk a lehetőségeket illetve a lehetséges problémákat. • Fejlesztés: az elemzés átültetése a gyakorlatba: problémák elkerülése, megoldása, illetve az adódó lehetőségek meglovaglása.

4. A szervezeti tevékenységet a Balanced Scorecard négy szemszögből vizsgálja: pénzügy, vevők, működési folyamatok és fejlődés. Ezeket nem külön-külön kell vizsgálnunk, hiszen ezek egymással kölcsönhatásban állnak. Figyelnünk kell a BSC megtervezésénél arra is, hogy a különböző célok ne akadályozzák egymást a gyakorlatban. Pénzügy: Mit vár(nak) el tőlünk a tulajdonos(ok)? A pénzügyi információkat foglalja magába.Belső működés: Mik a fő működési folyamatok? A szervezet előállítási folyamatláncára kíváncsi.Ügyfelek: Mit várnak el tőlünk a vevők? Az értékesítés, a vevők, a piac jellemzése.Tanulás/fejlesztés: Hogyan tudunk folyamatosan fejlődni? Jellemzi a vezetőket, a beosztottakat és azok elégedettségét, tanulási, fejlődési képességeiket.

6. A modellben fontos az ok-okozati összefüggés is. A fő cél persze a pénzügyi célok elérése. Ennek alapvető feltétele a szervezet megfelelő működtetése, továbbá a vevők vonzása, megtartása, mert ők adják a vállalat bevételét. Ehhez kell a termék megfelelő minőségű előállítása(vevői elégedettség), ennek feltétele a megfelelő folyamatszervezés. A folyamatok jó szervezése költségtakarékos, ami segíti a pénzügyi célok elérését. A hosszú távú sikeres működés egyik feltétele a munkatársak megbecsülése. A BSC nem csak a vezetők, hanem a beosztottak érdekeit is figyelembe veszi. Kapcsolatok: ok-okozati: laza: áttételes:

7. Ahhoz, hogy a cél megvalósuljon, stratégiai lépéseket kell tenni a vezetőségnek, ennek eszközei a stratégiai akciók. Ezek hajtják a vállalatot a a stratégia irányába. Az akciókat viszont a tervekben határozzák meg, így kerülnek összhangba a rövid és hosszú távú célkitűzések. A vállalati stratégiák többsége meghiúsul. Ennek fő oka az, hogy a vezetők szinte csak a pénzügyi dimenzióval foglalkoznak. Erre a problémára világít rá a Balanced Scorecard modell és emiatt terjedt el rövid időn belül világszerte az alkalmazása. A BSC stratégiával a vállalatok pénzt takaríthatnak meg, hiszen az így tervezett stratégiák sok hibát már előre kiküszöbölnek. VÉGE