1 / 47

Etikai felelősségtől a fogyasztóvédelemig

Etikai felelősségtől a fogyasztóvédelemig. „. Etikai felelősség legújabb kori szabályai. 1993-2006-ig

Download Presentation

Etikai felelősségtől a fogyasztóvédelemig

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Etikai felelősségtől a fogyasztóvédelemig

  2. Etikai felelősség legújabb kori szabályai • 1993-2006-ig • Magyar Orvosi Kamaráról 1994. évi XXVIII tv, Magyar Gyógyszerészi Kamaráról szóló 1994. évi LI tv és az Egészségügyi Szakdolgozói kamaráról szóló 1993. évi LXXXIII tv.- etikai felelősség lényege, főbb eljárási szabályok • Mindhárom kamara Etikai Statutuma - nevesített etikai vétségek • Első és másodfokon Kamara Etikai Bizottságai előtt • 2006-2011 júniusig • Szakmai-etikai vétségek a 30/2007 EüM rendeletben (egészségügyi dolgozók rendtartása), foglalkozási szabályok megszegése nem etikai vétség, gyógyszerészekre, szakdolgozókra nincs önálló szabály az orvosokra vonatkozót kell alkalmazni, önkormányzati etikai szabályok a Statutumokban • 2006. évi XCVII törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról-egységes eljárási és fogalmi rendszer (jelenleg is ez hatályos). Egészségügyi törvény 140/A-tól. • Kettőzött felelősség: önkormányzati etikai vétség első és másod fokon kamara, szakmai etikai vétség kamarai tagnál első fokon kamara etikai bizottság, másodfokon Országos Etikai Tanács (ÁNTSZ mellett működött), fellebbezhetett az első fok ellen a Megyei Etikai Tanács is (?) • Kétféle felelősség: Nem kamarai tagnál első fokon Megyei Etikai Tanács (ÁNTSZ mellett), másodfok OET • Nincs kötelező kamarai tagság, nem kamarai tagnál felfüggesztés, kizárás nincs, kamarai tagnál súlytalan a fenti két büntetés, ami másodfokon mellékbüntetésként volt nem kamarai etikai bizottság által kiszabható

  3. Etikai felelősség napjainkban • Egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII tv. • Három már ismert kamara Etikai Kódexe- legfőbb szerv fogadja el • Eljárási szabályoknál kiegészítően KET • Első fokon kamarák területi etikai bizottsága (Bp.-en három más megyékben egy, páratlan számú tag, legalább 7 - 4 évre választva) • másodfokon országos etikai bizottság (elnökkel együtt 11 tag - 4 évre választva) • határozat ellen bírósági felülvizsgálat jogszabálysértés miatt, hatályon kívül helyezés maximum • Etikai Kollégium: Etikai kódex tartalmát érintő javaslatok kidolgozása

  4. Etikai vétség • Az etikai kódexben foglalt szabályok vétkes megszegése • Nevesített etikai vétségek a kódexekben (szakmai-etikai vétség) • Mindegyik kódex a nevesítettek mellett előírja, hogy a foglalkozás meghatározott szakmai magatartási szabályainak vétkes megszegése is etikai vétség (foglalkozási-etikai vétség)- Ez baj, ezt jogszabály nem írja elő, mi keresni valója van az etikai szabályok között? • Az alapszabályban, más belső szabályban foglalt vagy választott tisztségből eredő kötelezettség vétkes megszegése (önkormányzati etikai vétség pl. tagdíj nem fizetés) • Korábban ha foglalkozási szabály megszegése merült fel etikai eljárás nem indult más felelősséget vizsgáló eljárásra utalták

  5. Etikai Kódexek I. • Orvosi és Egészségügyi szakdolgozói etikai kódex hasonló tartalmú-az orvosi rendtartás és a korábbi Statutum vegyítése • Általános etikai követelmények: • Etikai alapelvek: pl. nem ártani, önrendelkezési jog tisztelete, mindig jót tenni, beteg érdeke a legfőbb törvény, mindig az orvosi szempontból jobban védhető érdeket kell előnyben részesíteni • Etikai vétség a jogszabályok betartása mellett is felmerülhet, egészségtudatos életmód az orvostól, emberi méltóság nem sérülhet, egyenlő bánásmód, titoktartás, személyes előny tisztességtelen szerzésének tilalma, összeférhetetlenség, • Betegellátás etikai követelményei • Elsősegély-nyújtási kötelezettség • Ellátás megtagadás feltételei , mint az Eü tv.-ben • Megkülönböztetés tilalma, • Eutanázia, palliatív terminális medicina • Adatkezelés, dokumentáció vezetés • Konzílium ismertetése, kezdeményezése, elrendelése • Egészségügyi alkalmassági feltételek megszegése

  6. Etikai Kódexek II. • Betegek tájékoztatása! • Érintettek elfogulatlan információ birtokában hozzák meg a döntéseiket • Jogszabályban előírt módon tájékoztatás, valóságnak megfelelő, tárgyilagos, őszinte, ne váltson ki káros hatást, fokozott tájékoztatás • Kezelésbe beleegyezés előtt, a kezelés alatt és után is megfelelően tájékoztatni kell - ide értve az előre nem látható következményekről, a nem kívánatos illetve mellékhatásokról - és az ellátás során bekövetkezett tévedésekről és elkövetett hibákról szóló tájékoztatást • Ha az orvos harmadik fél nevében jár el erről is tájékoztatnia kell

  7. Etikai Kódexek III. • Gyógyszerrendelés, tájékoztatás • Csak vizsgálat utáni gyógyszerrendelés, felvilágosítás, önmagában placebo alkalmazása nem etikai vétség, reklámozás tilalma, tájékoztatás nem irányulhat a fogyasztás növelésére • Szervátültetés, fogamzásgátlás, prenatális diagnosztika, genetikai diagnosztika, ős-sejtterápia • Jogszabályban rögzített követelménynek megszegése etikai vétség is • Donorban kényszer érzet ne alakuljon ki • Előnyben a fogamzás megelőzése, mint az abortusz, nem egészségügyi indikáció melletti abortuszért hálapénz • Invazív prenatális vizsgálatot csak ha indokolt és megfelelő tájékoztatás után • Génállomány természetese állapotban nem szolgálhat előnyök megszerzésére, kezelés nem irányulhat biológiai vagy testi lelki adottságok öncélú megváltoztatására

  8. Etikai Kódexek IV. • Hálapénz, hálaszolgáltatás • Orvos soha nem használhatja ki a beteggel való kapcsolatát vagy szakmai pozícióját, hogy személyes vagy üzleti kapcsolatot létesítsen a betegével vagy annak hozzátartozójával, különösen ha az a beteg kiszolgáltatott helyzetének kihasználására vagy az orvos tisztességtelen előnyszerzésére irányul • Nem etikai vétség, ha nem kéri, de kapja, nem befolyásolhatja az ellátás minőségét • Hálapénz oka a megalázóan alacsony fizetés és az egészségügy működési zavara • Kirívóan súlyos etikai vétség ha egymástól vagy egészségügyi dolgozótól fogad el, illetve a kikényszerítés • Orvosok egymás közötti, egészségügyi dolgozóval, természetgyógyásszal, gyógyszerésszel fennálló kapcsolata • Együttműködési kötelezettség, konzílium teljesítése, konzílium során mutatott magatartás, helyettesítési feltételek, egymás minősítésének korlátjai, utasítások közlése, betartása

  9. Etikai Kódex V. • Gazdasági intézkedések etikai hatásai: • Etikai normák nem függnek gazdasági helyzettől • Betegellátást korlátozó gazdasági döntést orvos-szakmai érvekkel nem lehet indokolni • Gazdasági megszorítás miatti egészségkárosodásokért nem lehet az orvost felelőssé tenni • Konkrét esetben vizsgálni mennyiben felelős az orvosi mulasztás és mennyiben a gazdasági korlát • Kutatás etikai előírásai • Kutatási szakmai és tájékoztatási szabályok törvény szerinti betartása, kutatásba bevonás és érdekeltség • Tudományos közlések • Tömegtájékoztatás előtt szaklapban, forrás és szerző megjelölés, valósághű szakmai tartalom • Orvos , mint oktató • Gyakorlati szakmai ismeretek melletti oktatás, beteget felvilágosítani, hogy a vizsgálat a gyógyulását és az oktatást is szolgálja, belegyezés nélkül beteg bevonása tilos, invazív vizsgálat csak oktatási célból tilos

  10. Etikai Kódexek VI. • Orvos gazdasági jellegű tevékenysége: • Hirdetés • Minősítésnélküli, tájékoztatás célból, tárgyszerű, közérdeket is szolgáló, rendelési idő, hely, adatváltozás közlése-megengedett • Reklámozás a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény korlátain belül • Igénybevételt ösztönző, befolyásoló, harsány, összehasonlító, burkolt, döntést megtévesztően befolyásoló-tilos • Tömegtájékoztatás • Nyilvánosságnak valóságos, tényszerű - etikátlan más kamarai tag, eü. Szolgáltató minősítése • Kereskedelmi tevékenység • Előny ajánlata betegküldésért-tilos • Beteggel való közvetlen vagy közvetett kereskedelmi kapcsolat létestése, ha az a beteg ellátást befolyásolja • Egészségügyi szolgáltatóban való érdekeltségről tájékoztatás • Sztrájk • Sztrájktörés etikai vétség • Orvosi állás betöltése • Orvosi címek használata

  11. Etikai Kódexek VI. • Gyógyszerészeti Etikai kódex más felosztás, más prioritások • Gyógyszerész a beteg szolgálatában (beteg, vásárló érdekei, tájékoztatás) • Gyógyszerész titoktartási kötelezettsége • Gyógyszerész függetlensége, felelőssége (gyógyszertár vezető, személyi jogos gyógyszerész kiemelt felelőssége) • Gyógyszertári marketing (gyógyszertár és gyógyszer-választás szabadsága) • Tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalma (TB által fizetett gyógyszer és gyógyászati segédeszköz esetén a beteg által fizetendő térítési díjnak közvetlen vagy közvetett formában történő csökkentése, vállalása, elengedése-tilos) • Gyógyszerészek és más egészségügyi dolgozók kapcsolata (pl. orvos minősítésének tilalma)

  12. Etikai eljárás I. • Etikai eljárást a tudomásszerzést követően hivatalból kell megindítani. • Bejelentő ( sértett) panaszos, aki ellen az eljárás folyik panaszlott • Elévülés: tudomásra jutástól számított 6 hónap, cselekmény elkövetésétől számított 3 év, kivéve ha panaszlott maga ellen kéri akkor nincs korlát - munkajogi, büntetőjogi kölcsönhatások • Etikai bizottság hozzáértő tagja, vagy szakértő szakkérdésben • Jogi képviselő , tárgyalás, jegyzőkönyv, ügyintézési határidő 60 nap, ami egyszer 30 nappal meghosszabbítható

  13. Etikai eljárás II. • Első fokú etikai bizottság legalább 5 tagú, másodfok legalább 11 tagú, • határozatképes ha tagok több mint fele jelen van, szótöbbséggel hozott határozatok, felfüggesztés büntetéshez 2/3-os, kirívóan súlyos etikai vétség miatti kizáráshoz egyhangú szavazat kell • Etikai büntetés mellett , költségekben is marasztalás • Határozat ellen fellebbezhet panaszos, panaszlott • Másodfokú eljárás tárgyalás nélkül, tárgyalás kérhető • Jogszabály alapján kötelező kizárási büntetést meghallgatás és tárgyalás nélkül hozzák • Bírósághoz fordulásnak a másodfokú döntés ellen halasztó hatálya nincs, jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezés-gyakori

  14. Etikai büntetések • Büntetések • Figyelmeztetés • Megrovás • Pénzbírság (mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig) • Tagsági viszony felfüggesztése 1-6 hónapra (határozott idejű foglalkozástól eltiltás melletti felfüggesztés nem etikai büntetés) • Kizárás jogszabály kötelező esete miatt ( 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés - bármilyen bcs. miatt, foglalkozástól végleges hatállyal eltiltás) • Kirívóan súlyos etikai vétség miatt kizárás • A pénzbírság együtt kiszabható a többivel, kivéve a kirívó etikai vétség miatti kizárást • Kizárás és felfüggesztés esetén kamarai tagság hiánya akadályozza az orvosként, gyógyszerészként való működést.

  15. Kirívóan súlyos etikai vétség • Gyógyszerészeknél és egészségügyi szakdolgozóknál nem sorolja fel az Etikai kódex, az bármilyen etikai vétségnél előfordulhat a konkrét körülmények, különösen ismétlődés, időtartam alapján • Orvosi kamara Etikai Kódexe felsorolja, mikor lehet kirívóan súlyos etikai vétség miatt kizárás büntetést alkalmazni: • Kínzásban, embertelen eljárásban való részvétel • Folyamatban lévő kísérletről, kutatásról úgy nyilatkozni szakmai fórumon, ami nem megalapozott • Emberi élet kioltását célzó tevékenységben részvétel (eutanázia korlátok) • Orvos-orvos közötti hálapénz, illetve anyagi előny kikényszerítése • Szakmai tekintély felhasználásával nem ismert mellékhatású gyógymódok, meg nem alapozott gyógymódok népszerűsítése • Orvostudományi kutatásra vonatkozó jogszabályok megszegése • Emberi hiszékenységre építő, tudományosan meg nem alapozott alternatív gyógymód orvosi fedezetének megteremtése

  16. Munkajogi felelősség • 2012 július 01-ig Közalkalmazotti , köztisztviselői törvény nevesített fegyelmi felelősség-a közalkalmazotti ( köztisztviselői) jogviszonyból eredő lényeges kötelezettség vétkes megszegése (fegyelmi vétség) • Ide tartozhat a foglalkozási, tájékoztatási szabályok megszegése is- Fegyelmi felelősség megállapítása fegyelmi eljárással • Más munkavégzésre irányuló jogviszonyoknál (munkaviszonynál is),illetve közreműködői vagy kvázi közreműködői jogviszonyoknál a foglalkozási , tájékoztatási szabályszegés szerződés felmondását vagy rendkívüli felmondását eredményezheti (nem kizárt más felelősségre vonási belső gyakorlat sem, de annak a munkavállaló, szerződő alá kell, hogy vesse magát pl, munkaszerződésben) Ez továbbra is fennmaradt. • Szerződésekben előre meghatározott felmondási, rendkívüli felmondási esetek. • Típusműhibák felsorolása-ki állapítja meg? • Inkább utalás arra, hogy ha más típusú felelősség során megállapítást nyer a hiba akkor van felmondás, rendkívüli felmondás - szolgáltatók elleni eljárásokban nem keresik a tényleges mulasztót-probléma

  17. Munkavállaló vétkes kötelezettségszegése • Fegyelmi felelősség helyébe lépett az új Munka törvénykönyve alapján a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése ( munkaviszonynál, közalkalmazottnál is) • Munkaviszonyból származó kötelezettség (lehet ilyen az orvos-szakmai gondosság és a tájékoztatás is) vétkes megszegése esetére munkaszerződés vagy kollektív szerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. • Fontos, hogy csak vétkes megszegésnél áll fenn, ha munkaszerződés vagy kollektív szerződés előre nem szabályozza, akkor nem alkalmazható, és arányos jogkövetkezmények lehetnek csak. • Emberi méltóságot, személyhez fűződő jogot nem sérthet a szankció. Pénzbeli szankció nem lehet több, mint egy havi alapbér. Szankció lehet: megrovás, pénzbeli marasztalás, munkakört, címeket, beosztást érintő rendelkezés • Eljárási szabályok is a munkaszerződésbe vagy kollektív szerződésbe, jogszabály nem határozza meg. Tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell az eljárást megindítani, ha egy év eltelt a tudomásszerzéstől függetlenül nem lehet elindítani. • Munkaáltató döntését írásba kell foglalni és indokolni kell, munkavállaló közléstől számított 30 napon belül Bírósághoz fordulhat, ahol megváltoztathatják a határozatot. • Eljárás során keletkezett dokumentáció a betegnek vagy hozzátartozónak, ha kéri ki kell adni, hivatalból és kérelemre is indulhat az eljárás

  18. Áthárítás következményei • Áthárítható az egészségügyi szolgáltató által a ténylegesen nem a szakmai és elvárhatósági szabályok illetve tájékoztatási gyakorlat szerint eljáró egészségügyi dolgozóra vagy egészségügyben dolgozóra külön-külön és együttesen is • Szolgáltató által fizetett kártérítés (illeték, perköltség, szakértői költség) • Szolgáltató által fizetett egészségügyi bírság • Szolgáltató által fizetett fogyasztóvédelmi bírság • Szolgáltatót közvetlenül vagy közvetetten terhelő más bírság, költség, kiadás • Dolgozót terhelheti a fentieken felül, vagy azokkal együtt mint anyagi teher: • Pénzbírság etikai büntetés, kamrai tagság felfüggesztése, kizárás miatti keresetkiesés • Előmeneteli rendszerben való várakoztatás, vagy a címek, beosztásoktól megfosztás miatti többletbevétel elmaradása, elbocsátás miatti keresetkiesés • Munkaszerződés felmondása miatti keresetkiesés • Szabálysértési bírság • Büntetőjogi felelősségnél pénzbüntetés. Foglalkozástól eltiltás miatti időre keresetkiesés Terhelés lehet párhuzamos és egymás utáni is

  19. Áthárítás munkavállalóra I. • Munkavállaló 2012 július 01-ig • gondatlan károkozásnál egyhavi átlag kereset 50%-a, munkaszerződés egy havi átlag kereset 1,5X-e, kollektív szerződés egy havi átlag kereset 6X-sa, vezető állású dolgozó egy havi átlagkereset 12X-se • Szándékos károkozásnál teljes kár áthárítható • Közalkalmazott hat havi illetmény, ha a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével okozták a kárt, egyébként munkajogi szabályok, • Vezető beosztású közalkalmazott, ha a vezetői tevékenységgel összefüggésben okozta a kárt gondatlanságnál is teljes kárért felel, egyébként hat havi illetmény erejéig. • Hanyag és tudatos gondatlanság, egyenes és eshetőleges szándékosság, mint a büntetőjogban. Eshetőleges szándék alá (látja és belenyugszik a következményekbe) miért ne tartozhatna pl. dokumentációs hiány?

  20. Áthárítás munkavállalóra II. • Új Munka törvénykönyv főszabályok • Gondatlan károkozásnál 4 havi távolléti díj, kollektív szerződés alapján 8 havi távolléti díj • Súlyos gondtalan károkozásnál teljes kár áthárítható • Szándékos teljes kár áthárítható • Vezető állású gondatlan, szándékos teljes kár áthárítható • Mi minősül súlyos gondatlannak, ez egészségügy esetén ha a törvény meghatározza a gondatlanság esetét (Eü tv.77) és ha ezekbe mindegyik beletartozik mitől lesz valami súlyos gondatlan, bíróság tehet ilyen kiemelést, vagy jogszabály kell? A minél objektívabb mulasztások dokumentációs hiány, tájékoztatási hiány kerülhet ide- Súlyos gondatlanság jogszabályi fogalma csak közalkalmazottakra: gazdálkodásra vonatkozó szabályok megszegése, ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (ez utóbbi lehetne az egészségügyben is meghatározó) • Vezető állású: közvetlen irányító, részben vagy egészben helyettes, , munkáltató működése szempontjából kiemelt vagy fokozott bizalmi munkakört ellátó ha az alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét

  21. Áthárítás munkavállalóra III • Egészségügyi dolgozóra és orvosra (gyógyszerészre nem) speciális szabály 2003. évi LXXXIV törvényben, ha kizárólag az egészségügyi tevékenység végzésével a betegnek okoznak kárt, súlyos gondatlan károkozás esetén is csak négy havi távolléti díj hárítható át. • Mi van ha nem kizárólag egészségügyi tevékenységgel okozzák a kárt?- nincs korlátozás • Mi van ha nem a betegnek, hanem a hozzátartozónak okozzák a kárt? – nincs korlátozás • Kollektív szerződés csak az egészségügyi dolgozó javára térhet el (nem lehet, tehát főszabály szerinti 8 havi sem) • Vezető állásúnál maradnak a főszabály szerinti feltételek • Eshetőleges szándékra hivatkozás tájékoztatásnál, dokumentációs hiánynál és akkor teljes áthárítás?

  22. Áthárítás munkavállalóra IV. • Áthárítás alapja: munkaviszonyból származó kötelezettség megszegésével okozott kár, ha nem úgy járt el a dolgozó, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (egészségügyben erre speciális bírói gyakorlat elvárható gondossággal ellentétes eljárás) • Felróhatóságot, kárt, okozati összefüggést munkáltatónak kell bizonyítani. Kár a kifizetett kártérítés is. • Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy ami abból származott, hogy a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget • Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesíthető a munkavállaló a bíróság döntése alapján (vagyoni helyzet, jogsértés súlya, kártérítés teljesítésének következményei alapján a mérlegelés) • Csak tanú pozíció vége, súlyos gondatlannál, de akár máskor is érdemibb megelőzés, beavatkozás a perbe, egyezségi eljárásba, dolgozói felelősségbiztosítás, áthárítási perben védekezés a munkáltató mulasztásainak előtérbe helyezése, hiányos ellenőrzés, utasítás, tárgyi és személyi feltételek biztosítása pl. rossz írásbeli tájékoztató nyomtatvány

  23. Áthárítás egyéb közreműködőre • Közreműködő- tartalmilag megbízás, teljesítési segéd, elvileg teljes kár –(szerződésszegésért való felelősséget ha jogszabály másként nem rendelkezik kizárni és korlátozni nem lehet)- • Korlátlan felelősség tagokra csak ha mögöttes felelősként perben állnak (KKt tagok, Bt, beltag) • Egyéni vállalkozó teljes áthárítás, egyéni cég előbb a cég a fennmaradóra alapító egyéni vállalkozó teljes vagyonnal felel • Korlátolt felelősség (ha nincs vagyon biztosítás + törzstőke, alaptőke) korlátozott áthárítás-jogszabály biztosította korlátozás • Kiköthető-e a közreműködő működési társasági formája a Megbízó által-szerintem nem • Közreműködő felel a közreműködőjéért is (ha ez megbízó előtt nem ismert minden kárért felel, ami közreműködő közreműködője nélkül nem jött volna lét • Közreműködő is továbbháríthat saját közreműködőre, illetve ha nem egyéni vállalkozó a ténylegesen kárt okozó személyre függően a vele való jogviszonytól

  24. Áthárítás egyéb esetei • Bérleti szerződés: • Bérlő tevékenységéért, ha a Bérbeadó abban tevékenyen közreműködik Bérbeadó is felelős • Tevékeny közreműködés ( felügyelet, anaesthesia, hazaengedés stb.) • Beteg perelheti Bérlőt és Bérbeadót együtt, egyetemleges felelősség egymás közötti elszámolással, vagy a beteg csak az egyiket perli és utána a marasztalt perli a másikat • Megbízási szerződés • Ilyen szerződést magánszemély is köthet, megbízott teljesítési segéd, teljes kár áthárítható • Szabadfoglalkozás • Főszabály teljes kár áthárítható, de lehet, hogy megbízó egészségügyi szolgáltató nem vagy részben nem követeli meg az okozott kár megtérítését és erről a szabadfoglalkozású szerződésben is rendelkezni kell - jogszabály biztosította áthárítási korlátozás • Önkéntes jogviszonyban lévő • Gondatlan károkozásnál hasonló munkát végző munkaviszonyban lévő négy havi távolléti díjának megfelelő összeg, szándékos károkozásnál teljes áthárítás. Súlyos gondatlanság itt nem önálló kategória. A 2003 évi LXXXIV tv. alapján erre is alkalmazni kell a szabadfoglalkozású szerződésének részleteit és ha ott szerepel az okozott kár megtérítésének szabályai, így itt is lehetőség van a jogszabályi alapon tovább korlátozott áthárításra, ha a felek így szerződnek • Személyes közreműködő, vagy mellékszolgáltatást végző tag • Ez munkaviszony, vagy polgári jogviszony nem lehet, így munkajogi és polgári jogi áthárítás nem vonatkozhat rá. Áthárítás és mértéke akkor lehetséges, ha a felek erről is rendelkeznek a társasági szerződésben

  25. Felhárítás • Elvi lehetőség fenntartói jogok gyakorlójára (GYEMSZI, ahol maradt még az Önkormányzat, egyházi intézményeknél az Egyház és más fenntartók)- a tárgyi és személyi feltételek nem megfelelő biztosítása miatt • Finanszírozóra, ha a finanszírozási feltételek nem elégségesek, de nem a jogszabályi korlátok miatt, illetve finanszírozási protokollok betartatása miatt bekövetkezett mulasztások miatt. • Finanszírozói közvetlen felelősség ha lenne több finanszírozó és a velük szerződött egészségügyi szolgáltatókat protokollokkal egyéb előírásokkal pl betegút szervezésekkel korlátoznák, ekkor akár nem csak közvetetten a szolgáltató fordulhatna a finanszírozó ellen, hanem a károsult is. • Egészségbiztosító: A biztosító nem egészségügyi szolgáltató, biztosítási szolgáltatást nyújt (bár ott is kell tájékoztatni a biztosítottat a tartalomról), de a beteg inkább fordulhat a biztosítóval szerződött szolgáltatóval szemben, amelyik a biztosítótól igényelhet megtérítést, ha a biztosító protokollt ír elő vagy annak éppen annak hiánya miatt • 1997. évi LXXXIII tv szerinti áthárítás (megtérítés). Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A kérdés, hogy ezt milyen határozat dönthetné el, a szolgáltatók elleni eljárásokban nem nevesítik a személyt, a személy elleni eljárásokban ritkán állapítanak meg a károsodásért is felelősséget. Kérdésa, hogy az Aki lehet –e szolgáltató is, mert ha igen a kártérítési felelősség esetén ez fennáll, bár finanszírozott szolgáltató téríti meg a finaszírozrónak az okozott kárt - egyik zsebből a másikba

  26. Áthárítási eljárás ? • Különösen ott, ahol a kár nagyobb részben áthárítható célszerű a beteg kárigényének jelentkezésétől azokat, akikre vagy amikre az áthárítás megtörténhet bevonni az eljárásba. Peren kívüli egyeztetésbe és peres eljárásba is. • Miként érinti az áthárítást ha a peren kívül úgy köt egyezséget a Megbízó, hogy az áthárítás alanya ahhoz nem járul hozzá, vagy ha peres eljárásba nem hívja be a az áthárítás alanyát és egyezséget köt? Szerintem ilyenkor vagy nem lehetséges vagy csak igen nehezen az áthárítás • Perben indokolt a beavatkozás felajánlása, ha nem csatlakozik az nem a megbízó problémája viszont ha nem ajánlja fel a lehetőséget az áthárítás során megkaphatja azt a védekezést, hogy ha az eljárásban részt vehetett volna beavatkozóként a kárt okozó olyan segítséget nyújthatott volna, ami alapján nyert volna a a szolgáltató • Abban az esetben, ha a beavatkozói lehetőséggel nem élnek az áthárítási perben a terhére lehet értékelni úgy, hogy ebben az eljárásban az alap mulasztás már nem tárgya a pernek, csak a megbízó ás az áthárítás alanya közötti jogviszony. • Az eljárásban természetesen beavatkozhat a beavatkozó biztosítója is, sőt akár az áthárítás alanyának további közreműködője is és annak biztosítója is, ami növeli a résztvevők számát, de akár a jogi, szakértői segítséget is. • Áthárítás csak a már kifizetett kártérítésre és költségekre indulhat • Áthárításra kötelezett védekezhet: utasításokkal ellátása, kiválasztása, ellenőrzése, feltételek biztosítása során az áthárító nem az elvárható gondossággal járt el • Speciális áthárítási eljárás, a közreműködő indítja a szolgáltatónak kifizetett kártérítés miatt a közreműködője ellen, két olyan cég pereskedik, aki a beteggel nem is volt jogviszonyban • Tájékoztatási nyomtatvány rossz, dokumentáció formailag hibás, tárgyi és személyi feltételek rosszul biztosítva - sikertelen áthárítás, dokumentáció, szóbeli tájékoztatás tartalma rossz-sikeres áthárítás

  27. Szabálysértési szakmai felelősség • 218/1999 Korm rendelet alapján 2012 április 15. napjáig elkövetett esetekben + hat hónap az elévülés miatt, utána nincs eljárás, amíg nem fogadnak új tényállásokat, ha ilyet nem fogadnak el szabálysértési felelősség tulajdonképpen nincs • Egészségügyi tevékenység jogosulatlan végzése. Aki: • Jogszabályban meghatározott egészségügyi működési engedély hiányában végez egészségügyi szolgáltatást 50.000 Ft-ig pénzbírság • Működési engedély alapján végzett ellátásban hátrányosan megkülönböztet, hátrányos helyzetbe hoz 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírság • Egészségügyi képesítéssel rendelkező személy, aki képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végez-100.000 Ft-ig terjedő pénzbírság • Egészségügyi képesítéssel rendelkező személy tevékenységét a jogszabályokban (működési engedélyben ) foglaltaktól eltérően végzi- 100.000 Ft-ig terjedő pénzbírság

  28. Egyéb egészségügyi szabálysértési felelősség • Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása • Orvosi vizsgálat elmulasztása (jogszabályban előírt orvosi vizsgálat akár alkalmassági is elmulasztása, vagy ha alkalmatlan minősítés ellenére végzi a munkáját) • Közegészségügyi szabálysértés • Gyógyszerészeti készítményekkel kapcsolatos szabálysértés ( engedély nélküli gyógyszer gyártás, forgalmazás, forgalomba hozatal, orvosi rendelvényre felírható gyógyszer indokolatlan mennyiségű tartása, gyógyszertárak működési rendjét sérti, csomagoláson, tájékoztatón engedélyezett szövegtől eltér stb.) • 2012. évi II. Szabálysértési törvényben a fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása, gyógyszerrendészeti szabálysértés (engedély nélküli gyógyszer készítés, forgalomba hozatala, forgalmazás, orvosi rendelvényre kiadhatóból indokolatlan mennyiség tartása)

  29. Egészségügyi szakmai szabálysértési eljárás • Szabálysértési hatóság: fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerv, vagy kistérségi népegészségügyi intézet, vagy az OTH- ahol az engedélyt kiadták vagy ki kellett volna adni korábban jelenleg gyógyszerrendészeti szabálysértésnél NAV, fertőző betegség elleni védekezésnél ÁNTSZ járási népegészségügyi intézet • Szabálysértési és működési felelősség kölcsönhatása korábban-szabálysértési felelősség megállapítása esetén egy vagy három évig nem lehetett működési engedélyt kérni • Szabálysértés szándékos vagy gondatlan lehet, büntethető felbujtó és bűnsegéd is • Elévülés: szabálysértés elkövetése óta 6 hónap eltelt, cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak • Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt valósít meg, valamint ha arra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírságot alkalmaz Egészségügyi bírság lehet ilyen ezért szorul háttérbe a szabálysértési felelősség, bár az szolgáltató kapja nem személy • Meghallgatás nélküli határozat (egészségügy területen ritka, inkább meghallgatás) tárgyalás tartásának kérése, tanú, szakértő, határozat, ellene kifogás, saját hatáskörben megváltozatás, ha nem, bíróság egyfokú eljárása tárgyaláson, ügydöntő végzés: hatályában fenntart, kedvezően változtat

  30. Közigazgatási felelősség • Működési felelősség: egészségügyi szolgáltató a működési engedélyének, illetve a szakmai minimumfeltételeknek megfelelően működik – nem a szakmai szabályok, előírások szerinti tevékenység ellenőrzése • Működtetési felelősség: az egészségügyi szolgáltató a szakmai szabályoknak, protokolloknak, minimumfeltételeknek megfelelően végzi-e a szolgáltatást • Mindkét felelősséget az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálja, minősíti • Működtetési felelősségnél sem szükségszerű elem a kár (működésinél kivételes elem), a mulasztás önmagában is meglapozza a felelősséget, a kár, vagy több mulasztás szigorítja a szankciót

  31. Működési felelősség • A 96/2003 kormány rendelet alapján helyszíni ellenőrzés a működési engedély kiadásánál • Eljáró hatóság: ahol a működési engedélyt kiadják (OTH, megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, járási népegészségügyi szakigazgatási szerv) • Előre meghatározott ellenőrzés a későbbi működés során • Soron kívüli ellenőrzés rendkívüli esemény, panasz esetén • Szakfelügyelő főorvos „szakértői” segítsége lehetséges • Intézkedések: • felhívás a jogszabályoknak megfelelő működés betartására • Határidő tűzése a hiányok pótlására • Progresszivitás visszaminősítése • Határidőre nem tesznek eleget és módosítást sem kértek újabb határidő tűzése mellett egészségügyi bírság kiszabása • Szolgáltató adott szervezeti egységének működését felfüggeszti hiányosságok pótlására határidőt tűz • Határidő eltelt adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó engedély visszavonása • közfinanszírozott szolgáltatónál, ha működési engedélytől eltér egészségbiztosítónál kezdeményezi a jogszabályban írt intézkedéseket

  32. Működtetési felelősség • 2004. évi XXIX (csatlakozási) törvény alapján panaszeljárás • Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI törvény, illetve az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeltéről szóló 15/2005 EüM rendelet alapján panasz és ezt követő igazgatási és hatósági eljárás • Eljárás OTH előtt • A csatlakozási törvény alapján lefolytatott panaszeljárást követően az előzőekben említett igazgatási és hatósági eljárás. • A működési felelősséget vizsgáló eljárás, ellenőrzés során tapasztaltak alapján hivatalból lefolytatott igazgatási, hatósági eljárás • Eü tv. 2012 július 01-től hatósági szakfelügyelet és minőségértékelés. Egészségügyi államigazgatási szerv ( melyik?) végzi azt vizsgálja, hogy az egészségügyi szolgáltató az ágazati jogszabályoknak illetve szakmai irányelveknek, ajánlásoknak nemzetközi gyakorlatnak megfelelően végzi-e a szolgáltatást

  33. Csatlakozási törvény alapján benyújtott panasz • Ha a panasz olyan egyéni érdek vagy jogsérelem orvoslására irányul, aminek elintézése nem tartozik más bírósági vagy államigazgatási eljárás hatálya alá akkor indulhat. Biztos, hogy szakmai kifogások esetén ez az eljárás megindítható? • Bejelentéstől számított 30 nap alatti elintézés, bejelentő meghallgatható, írásbeli értesítés a vizsgálat eredményéről ( nem határozat-jogorvoslat nincs), az eljárás nem KET(közigazgatási eljárás), ügyfél jogokat sem a bejelentő, sem az egészségügyi szolgáltató nem gyakorolhat. Ha nem KET szakértő, sem járhat és és mivel nem igazgatási, hatósági eljárás szakfelügyelő főorvos sem. Kivizsgálás mellőzhető, ha a sérelmezett mulasztásról való tudomásszerzéstől 6 hónap eltelt, érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó az egy éven túl benyújtott panasz. • Ha a panasz alaposnak bizonyult gondoskodni kell: • Jogszerű, közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról • Feltárt hibák okainak megszűntetéséről • Okozott sérelem orvoslásáról • Indokolt esetben felelősségre vonás kezdeményezéséről (bármilyen felelősségre vonási eljárás kezdeményezhető,ez sokszor fegyelmi eljárás, sőt igazgatási-hatósági eljárás isi indulhat az egészségügyi államigazgatási szerv előtt)

  34. Igazgatási-hatósági eljárás • Egészségügyi államigazgatási szerv igazgatási feladatkörben felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és lakossági gyógyszerellátók felett. • Beteg eseti panasza esetén a fenti igazgatási-hatósági ellenőrzés keretében a 15/2005 EüM rendelet alapján a szakfelügyelő főorvos megvizsgálja • az egészségügyi jogszabályok, szakmai irányelvek, protokollok, módszertani levelek végrehajtását ( ennél szélesebb körben nem vizsgálódhat?) • a személyi és tárgyi feltételeket, • a beutalási és az ügyeleti készenlét eljárás rendjét • Szakfelügyelő főorvos kezdeményezi a vizsgálatát követően az egészségügyi államigazgatási szervnél • Szakma szabályoknak megfelelő ellátás biztosítását • Egészségügyi tevékenység felfüggesztését • Progresszivitási szint visszaminősítését • Működési engedély visszavonását

  35. Egészségügyi bírság • Az egészségügyi államigazgatási szerv a szakfelügyelő főorvos kezdeményezésére megteheti azokat az intézkedéseket, amelyeket a működési felelősség körében. • Egészségügyi bírságot szabhat ki • ha megállapítja az igazgatási hatáskörében eljárva, hogy az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai követelményeket meghatározó jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megsértették • kiszabhat továbbá ebben az eljárásban is egészségügyi bírságot, ha a működési felelősségnél ismertetett intézkedési határidőket nem tartják be • Egészségügyi bírság • 30.000 Ft-5 millió forintig terjedhet • Ha szabálysértési vagy közigazgatási bírságot más nem szab ki akkor lehet alkalmazni • Jogsértés súlyára, időtartamára, érintettek körére, számára tekintettel kell meghatározni • Mellőzhető, ha elegendő az írásbeli figyelmeztetés vagy jogsértéstől eltiltás • Többszörös jogsértésnél ismételten kiszabható • Mérsékelhető vagy elengedhető kérelemre,ha méltánytalanul súlyos hátrányt jelenten a kötelezett számára és 2 éven belül nem szabtak ki vele szemben egészségügyi bírságot • Jogerős határozatot nyilvánosan közzé teszik • Nincs helye ha a mulasztás tudomásra jutásától számított hat hónap, elkövetésről számított egy év eltelt • KET határozat ellene van helye jogorvoslatnak, bírósághoz fordulásnak jogszabálysértés esetén, de nincs halasztó hatálya, végrehajtás felfüggesztés kérhető

  36. Kevert működtetési felelősség • Ha a csatlakozási törvény miatti panaszeljárásban olyan szabálytalanságot tárnak fel, ami ott nem szankcionálható igazgatási-hatósági eljárás elrendelése és a továbbiakban KET, ügyféljogok, ekkor megismerhetőek lesznek a csatlakozási eljárás adatai is. • Működési felelősség vizsgálata során felmerül a szakmai szabályok megszegésének gyanúja is ekkor elrendelhető az igazgatási-hatósági eljárás, mint működtetési felelősséget vizsgáló eljárás • Működtetésnél, ha nem csatlakozási panaszt vizsgálnak szakértő lehet KET alapján kirendelt szakértő, szakfelügyelő főorvos, más eljárásból szakvélemény, csatlakozási panasznál más eljárásból szakvélemény (szakfelügyelő főorvos többször mégis eljár)

  37. Finanszírozási szakmai felelősség I. • 1997. évi LXXXIII törvény A biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt finanszírozási eljárásrend valamint vizsgálati és terápiás eljárásrend szerinti szolgáltatása jogosult. Ezektől eltérni a biztosított állapota és a gyógyítás szempontjai mentén lehet. • 43/1999 Korm rendelet alapján a szolgáltató csak olyan teljesítményt jelenthet, ami az érvényes szakmai szabályok szerint megtörtént, amennyiben finanszírozási eljárás rend van érvényben a teljesítmény ennek alapján jelenthető • 2004. évi LXXXIII törvény szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatók és egészségügyi dolgozók kötelesek figyelembe venni a vizsgálati és terápiás eljárási rendeket • Vizsgálati és terápiás eljárási rendet a Szakmai Kollégiumok határozzák meg és a Minisztérium jelenteti meg az Egészségügyi Közlönyben • Finanszírozási eljárás rend 13/2009 EüM rendelet és 31/2010 EüM rendelet alapján Finanszírozó főigazgatója állítja össze, szakmai szervezetek véleményezik és ezt követően teszik közzé. Kétféle eljárás rend között jelentős átfedés van. Finanszírozási eljárásrend jóval kevesebb van. Folyamatos hatályosítás, karbantartási kötelezettség mindkét eljrásrenddel szemben

  38. Finanszírozási szakmai felelősség II • Egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII törvény illetve annak végrehajtására kiadott37/2008 Korm rendelet. • Fenntartó és egészségügyi szolgáltató közötti egészségügyi ellátási szerződés, illetve finanszírozó és egészségügyi szolgáltató közötti finanszírozási szerződés megkötését, fenntartását befolyásolja az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának szakmai minősége. • Finanszírozási felelőssége csak ellátási és finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónak van

  39. Finanszírozási szakmai felelősség III. • Ha egészségbiztosító megállapítja, hogy finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltatás minősége nem éri el az érvényes finanszírozási eljárás rendben ennek hiányában a szakmai eljárásrendben meghatározott követelményeket felszólítja az egészségügyi szolgáltatót a protokolloknak megfelelő ellátásra, és tájékoztatja a következményekről ha továbbra is ilyen marad az ellátás. • Felszólítástól számított 60 nap múlva újabb vizsgálat, hogy teljesültek-e a felhívásban foglaltak. • Amennyiben nem szerződési ajánlatot tesz az adott szolgáltatás finanszírozására az elérési szabályoknak megfelelő távolságon belül lévő egészségügyi szolgáltatónak, ha erre a szolgáltatásra működési engedéllyel rendelkezik • Ha nincs ilyen szolgáltató vagy az ajánlatot 15 napon belül nem fogadta el pályázatot ír ki az ellenőrzés eredményének megállapítástól számított 90 napon belül. Sikeres pályázat esetén az adott szolgáltatás tekintetében felmondja a finanszírozási szerződést, amikor a pályázaton nyertes szolgáltatóval szerződést köt. Ha ez a felmondás érinti a működési engedélyt azt is módosítani kell, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv a vizsgálatról értesül és a módosítás hivatalból is kezdeményezhető

  40. Fogyasztóvédelmi szakmai felelősség • A Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 2004 május 30-án hatályos változata szerint ezt a törvényt nem kell alkalmazni többek között egészségügyi szolgáltatásokra. Ezt az előírást ezt követően hatályon kívül helyezték és így egészségügyi szolgáltatásra is alkalmazható a törvény anyagi és eljárásjogi része is. • Fogyasztó: önálló foglalkozási és gazdasági tevékenységi körön kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut (szolgáltatást) vesz. • Szolgáltatás: tevékenység, ami a megbízó igényeinek kielégítésére, eredmény létrehozására, teljesítmény nyújtására más magatartás tanúsítására irányul • Fogyasztói szerződés ( Ptk) : az a szerződés,amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki ( amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenységi körében köti

  41. Beteg Kórház, Rendelő, Orvos Gyógyítás Betegjogok Betegjogi igényérvényesítés fórumok Fogyasztó Egészségügyi Szolgáltató, Fogyasztói szerződés Fogyasztói jogok is Fogyasztói jogi igényérvényesítési fórumok is Fogyasztói jogviszony

  42. Polgári Törvénykönyv • Általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy azt a felek megtárgyalták, ez igaz a fogyasztói szerződésre is • Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, ami a szokásos szerződési gyakorlattól eltér, vagy a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltér, illetve a felek között alkalmazott korábbi kikötéstől eltér. Külön figyelemfelhívó tájékoztatást követően válik csak a szerződés részévé ( Tájékoztató nyilatkozat, mint általános szerződési feltétel- kiemelt betűtípusok?) • Ha általános szerződési feltétel, fogyasztói szerződés tartalma egyértelműen nem állapítható meg fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni (jogom van nem tudni mit jelent pl a vérzés, fájdalom, panasz esetén kontroll általános kifejezés) • Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt előre meghatározott tisztességtelen kikötés semmis, amire csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Fogyasztói szerződés részévé vált tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítására külön jogszabályban írt szervek a konkrét ügytől függetlenül is eljárást indíthatnak és az ítélet kihat minden ilyen kikötésre.

  43. Fogyasztói jogok • Fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme (fejezetek termékekre, de 5.§.(2) alapján a szolgáltatásra is alkalmazni kell. • Nem biztonságos szolgáltatás nem nyújtható • Követelmény a rendeltetésszerű és ésszerűen várható használat melletti megfelelőség ( elvárható gondosság) • Ha a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelehető azonnal a fogyasztók írásbeli figyelmeztése várható el ( írásbeli tájékoztatás) • Megfelelőségi értékelés, használati és kezelési útmutató ( tájékoztatás)

  44. Fogyasztóvédelem • Panaszkezelési eljárás (Eü tv.-ben, ügyfélszolgálat nem kell) • Fogyasztók széles körét érintő ügyekben közérdekű kereset • Békéltető testületek előtti eljárás szakmai mulasztás esetén • Fogyasztóvédelmi hatósági eljárás szakmai mulasztás esetén • Nem a magyar beteg gondolkodása a fogyasztói, de vannak már ilyen fórumok előtt kezdett ügyek (plasztika, fogorvos) Eu-s kártérítési gyakorlat segíti a fogyasztói szemléletet

  45. Békéltető testület I. • Szolgáltatás minőségével kapcsolatos vita esetén döntést hozó peren kívüli vitarendezési fórum a megyei és fővárosi iparkamarák mellett. • Eljárás feltétel előzetes egyeztetés, fogyasztó lakóhelye szerinti békéltető testület az illetékes • Békéltető testületi tagok nem orvosok , laikusok döntenek szakértőt sem vehetnek igénybe, háromtagú tanács. Tagok közül kettőt a felek választanak harmadikat testület elnöke jelöli ki, Eljárás fogyasztó kérelmére, felek meghallgatása, nyilatkozatai szigorú határidőhöz kötöttség

  46. Békéltető testület II. • Határozatok • Kötelezést tartalmaz,ha a szolgáltató alávetési nyilatkozatot tett vagy ilyen kommunikációt folytat • Ajánlás, ha a kérelem megalapozott, de a szolgáltató nem vetette magát alá a testület döntésének • Nyilvánosság • Ha az ajánlásnak nem tesz eleget a szolgáltató a jogvita leírását és eredményét az ajánlás kézhez vételétől számított 60 nap után nyilvánosságra hozza a testület • Bíróság • Ha a kötelezésnek nem tesznek eleget bíróságtól végrehajtási záradék kérhető • Tanács határozatától függetlenül érvényesíthető az igény bíróság előtt az eljárás után • Békéltető testület határozat a bíróság előtt megtámadható eljárási okokból, illetve ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak • Profi békéltetést - Pénzügyi Békéltető testületek mintájára,szakértéssel hozzáért tagokkal, elsősorban jogalapról és a döntés után legyen egyezség a kártérítés összegéről

  47. Fogyasztóvédelmi hatósági eljárás • Elvi lehetőség • Első-fok megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezetében fogyasztóvédelmi felügyelőségek, másodfok Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság • Eljárható fogyasztói tájékoztatás, panaszok intézése, szolgáltatás minősége ügyében, tehát elvileg szakmai szabályok megszegését is vizsgálhatja • Figyelmeztetéstől, eltiltástól, jogszerű állapot helyreállítására felhívástól a fogyasztóvédelmi bírságig többféle szankciót alkalmazhat • Jogerős határozat közzététele jogsértő vállalkozás nevével székhelyével

More Related