A magyar húságazat 2010 tavszán

1. A magyar húságazat 2010 tavszán Az anyag összeállításánál az AKII, a KSH és a Bizottság adatai kerültek felhasználásra

2. - 2009 végére leállt a sertésállomány csökkenése – 3,2 millió állat, amiből 226 ezer koca (2008 augusztusa óta nem fordult elő, hogy az egymást követő statisztikai adatgyűjtés ne csökkenő létszámot mutatott volna a sertésállományban – a kocaállomány 2006 decembere óta csökkent). - A szarvasmarha állomány 2006 óta gyakorlatilag stagnál. Mi az amit tudunk a magyar húságazat 2009-es évéről? - A vágóhidak 2009-ben 113 ezer szarvasmarhát (7%-os csökkenés) és 4,3 millió db sertést (0,1%-os csökkenés) vágtak le 2009-ben. - Ez élősúlyban 480 ezer tonna sertést és 58 ezer tonna marhát jelent A Magyarországon levágott sertések kb. 25%-a import eredetű volt 2009-ben

3. A sertéshús árának alakulása az EU-ban és Magyarországon - A magyar sertésárak tartósan az EU átlagárak felett vannak, ami növeli az élősertés import attraktivitását

4. Az EU sertésár viszonya a világpiaci árhoz Az EU átlagár egyes időszakokban akár 50%-kal is meghaladhatja a legfontosabb nemzetközi versenytársak árait.

5. Az EU nemzetközi versenyképessége csökken a sertéshús ágazatban Az EU nettó exportja 2009-ben már csökkent… …és ez a csökkenés várhatóan tovább tart a prognózisok szerint.

6. Sertéshús külkereskedelem Az élősertés és a sertéshús külkereskedelmi mérlege évek óta passzívumot mutat Ugyanakkor értékben még mindig pozitív a külkereskedelmi mérlegünk a sertéshús ágazatban Az előzetes adatok alapján 2009-ben az import élősertés és hús mennyisége valamint értéke is növekedett, az export esetében növekedés volt a hús mennyiségében és értékében. Ugyanakkor a hús mérleg valószínűleg tovább romlott.

7. Áralakulás 2009-ben Áralakulási index az előző év decemberéhez képest A vágósertés átlagára 2009-ben éves szinten átlagosan 5%-kal volt magasabb, mint 2008-ban. (AKII) A sertéshús fogyasztói ára átlagosan 7,5%-kal volt magasabb, mint az előző évben. (KSH) Húsipari termékek átadási árának alakulása az előző évihez képest % Az ipari átadási árak és a fogyasztói árak 2009-ben is elszakadtak egymástól

8. A szükséges és reális lépések a húságazat versenyképességének erősítéséhez • a támogatási prioritások átrendezése, az állattenyésztés és az élelmiszeripar, ezen belül a húsfeldolgozás preferálása • a szükséges konszolidáció, koncentráció segítése, de legalábbis nem akadályozása • tartós, az árkialakítás és a konfliktusrendezés mechanizmusára is kiterjedő szerződéses kapcsolatok kialakításának állami eszközökkel való segítése - a horizontális és a vertikális integrációk számának növelése, a meglévők erősítése • a minőségi magyar húsipari termékek bel- és külföldi promóciójának támogatása • a külföldi és a magyar termékek minőségére, megjelenésére stb. vonatkozó hatósági eljárások harmonizáslása • az ÁFA csökkentése és/vagy az adóelkerülő tevékenység szigorú ellenőrzése illetve szankcionálása – szigorúbb állatnyilvántartás és nyomonkövetés, ami az adózásra is kiterjed • súlyosabb szankciók a jogszabályok szándékos és súlyos megszegőivel szemben – a szemet hunyó hatósági szereplők kiszűrése • a kiskereskedelmi láncok által alkalmazott, a húságazat szempontjából rendkívül hátrányos következményekkel járó gyakorlatnak formális és informális eszközökkel való korlátozása

9. Néhány húsvéti jó tanács a fogyasztónak: • A hús „bizalmi termék”. Olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott! • Kétes eredetű terméket, olyat amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljon! • Legyen tisztában azzal, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon. A 600 Ft-os kötözött sonka és az 2000 Ft körüli parasztsonka nem ugyanaz. • Vásárláskor gondosan ellenőrizze a termék szavatossági idejét! • Vásároljon legális magyar terméket!

10. Köszönöm a figyelmet