1 / 73

Jelentés a magyar kultúráról – Átfogó körkép Antalóczy Tímea Projektvezető

Jelentés a magyar kultúráról – Átfogó körkép Antalóczy Tímea Projektvezető Füstös László–Hankiss Elemér–Kapitány Ágnes és Gábor témavezetők MTA–MeH VI. 12. téma Budapesti Művelődési Központ 2009. 12. 08. 10.00. Történet – 1976-tól indult, majd folytatódott 1996, 2003, 2008.

bedros
Download Presentation

Jelentés a magyar kultúráról – Átfogó körkép Antalóczy Tímea Projektvezető

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Jelentés a magyar kultúráról – Átfogó körkép Antalóczy Tímea Projektvezető Füstös László–Hankiss Elemér–Kapitány Ágnes és Gábor témavezetők MTA–MeH VI. 12. téma Budapesti Művelődési Központ 2009. 12. 08. 10.00

  2. Történet – 1976-tól indult, majd folytatódott 1996, 2003, 2008 • A kutatásokat összegző munkák: • Vitányi Iván (1990) A társadalom logikája. • Budapest: Pesti Szalon Kiadó • Vitányi Iván (1997) A magyar társadalom kulturális állapota. • Budapest: Maecenas Kiadó. • Hidy Péter (1997) Válaszok az UNESCO kérdéseire. • Budapest: Új Mandátum (Magyarország kulturális állapota c. sorozat) • Bánlaky Pál (1997) Művelődési házak kofamérlegen. • Budapest: Új Mandátum (Magyarország kulturális állapota c. sorozat) • Vitányi Iván (1998) A magyar kultúra az ezredfordulón. • Társadalmi Szemle. 8-9. sz.

  3. Vitányi Iván (2006) A magyar kultúra esélyei. MTA Társadalomkutató Központ Találkozások a kultúrával sorozat 1-10. NKA kutatások sorozat 1-4. 1.Szabó István (2006) Színházi jelenlét – színházi jövőkép 2. Antalóczy Tímea - Kapitány Ágnes (2006) Az iparművészet változó szerepe az átalakuló vizuális kultúrában. 3. Hunyadi Zsuzsanna (2006) Fesztivál-világ 4. Deme Péter (2006) Műemlékek – Múzeumok mindenkinek?

  4. Jelentés a magyar kultúráról – Átfogó körkép Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Irányításért Felelős Államtitkárság Magyar Tudományos Akadémia Titkárság Kutatóintézeti Főosztály MTA Politikai Tudományok Intézete Érték és kultúrakutató csoport Antalóczy Tímea Kut. Vez. Nemzeti Kulturális Alap Adatfelvételt készítő Intézet – 1 SZONDA Adatfelvételt készítő Intézet –2 TÁRKI

  5. A vizsgálat tárgya • „A kultúra az elismert, elfogadott, a hagyományokban sokszorosan kiválogatott minták, lehetséges cselekmények, lehetséges gondolatok és lehetséges élmények funkcionálisan egységes és ezért egészséges rendszere. A kultúra teszi az életet élhetővé, ad célt, irányt, elégedettséget, bölcsességet az embernek.”[1] • 1] Csányi Vilmos: Etológia és társadalom, Ulpius Ház, 2005, 22. oldal. • Azt vizsgáltuk, hogy a mai magyar társadalomban ez az erkölcsi-szellemi szabályzórendszer miként működik, a kulturális javak köztulajdonnak tekinthetők vagy sem, milyen kulturális minták köré szerveződnek a különböző társadalmi csoportok és miként hat ez életminőségük alakulására.

  6. Alapvetés • Az előző meghatározás szerint a kultúra, tegyük hozzá, jó esetben, célt, irányt, elégedettséget, bölcsességet ad az embereknek, tehát hozzáférhető és hatékonyan használható abban a társadalmi térben, ami a felhasználó „élőhelye”, helyi és tágabb társadalmi környezete.

  7. A kutatást előkészítő szakmai viták tapasztalatai • a rendszerváltozás folyamatában egyre nagyobb társadalmi csoportok „szakadnak le”, szorulnak perifériahelyzetbe gazdaságilag és politikailag egyaránt, • az állami, önkormányzati szolgáltatások körének szűkülése különösen érinti a művelődés-oktatás intézményrendszerét, tehát az alapvető kultúraszolgáltatás rendszerét. • a „leszakadók” értelemszerűen saját erőből képtelenek megoldani tudástőkéjük szinten tartását és bővítését, és természetesen mindez kihat gyermekeik életesélyére, életminőségére is.

  8. Következtetések • elfogadhatatlan, hogy az állam közpolgárainak műveltségét, fizikai és mentális állapotát meghatározó intézményeket (oktatás, kommunikáció, egészség, környezet, lakásviszonyok stb.) kizárólag csak a piac logikája irányítsa. • A gazdaságilag, majd ennek következményeként szellemileg, majd politikailag leigázott közösségekben nem szabadok sem a férfiak, sem a nők, sem az ifjak, sem az öregek, főleg nem a kisebbségek, de még a gazdagok sem.

  9. További felvetések • Az erősek egyre erősebbé, a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, a gyengék és szegények egyre inkább áldozattá válnak. Mindezzel összefüggésben az eszmecserék során[1] felvetődött a magas és mélykultúra fogalomköre is, illetve az elitkultúra és a tömegkultúra jelenléte, aránya a mai magyar társadalomban. • [1] Nemzeti kultúra – kulturális nemzet című szimpózium, l. Háttér fejezet.

  10. Értékek megőrzése, mint cél • tény, hogy egy adott társadalmi közösségen belül is több kultúra él (élhet) egymás mellett, egymásra hatva, illetve egymás hatásait elszenvedve. Ugyanakkor léteznek olyan egyetemes emberi értékek, polgári (?) értékek – bár ezt egyre többen vitatják –, amelyek megismerése (megtanítása), követése, betartása nélkül felbomlik a társadalom egyensúlya. • egyesek szerint ezen értékeknek megőrzése, képviselete, de kritikája, újragondolása is elsősorban az elitcsoportok funkciója.

  11. Kérdések a támogatásról • Az államnak, a helyi politikának mit kell támogatnia, ösztönöznie, illetve hogy kell-e bármit is támogatnia? • Egyáltalán, a hatalomnak van-e joga bármilyen mércét állítani? • A kultúrát abból a szempontból kell megközelíteni, hogy jobbá teszi-e az embereket, illetve azt a kultúrát kellene támogatni, amelyik jobbá teszi az embereket?

  12. Kultúra tulajdonképpen nincs? • Lényegében azért, mert amit „a” kultúrának nevezünk, az az elit tudása, magatartásrendje, és ennek fenntartása hatalmi kérdés • úgy alakítják a tömegkultúrát, hogy az általuk kívánatosnak tartott társadalmi rend stabilizálódjon. Mindaz a tudás, létmód, értékrend, ami nem a fennálló rendet szolgálja, nem része a kultúrának vagy régmúlt idők szellemi hordalékának minősítik.

  13. A kultúraközvetítés technikai háttere • A hetvenes évekhez képest nagyot változott • Az elektronika szédületes lehetőségei az egész világon megváltoztatták, megváltoztatják, az emberek közti kapcsolatokat. Nemcsak helyileg, hanem globális méretekben is. • Sőt egyesek a nemzeti keretekben létező társadalmakkal szemben a „hálózati” társadalmakat tartják kívánatosnak, amelyek kulturális fundamentumukat tekintve értelemszerűen eltérnek a hagyományosnak mondott létformáktól, amelyek egyesek szerint itt Kelet-Közép-Európában meglehetősen feudális alapszövetűek.

  14. A hálózati társadalom hívei • e gondolatkör képviselői szerint, hogy az ország versenyképessége a globális gazdasági, politikai térben attól függ, hogy ezt az új, számos tekintetben alternatív kultúrát miként lehet hatékonyan „elterjeszteni”. • mások azon a véleményen vannak, hogy mindaz, ami „korszerűnek” van kikiáltva, azok az értékek és az a tudás, ami nap mint nap ömlik ránk a médiumokból, leegyszerűsít, elbutít, engedelmes fogyasztóvá aláz. Ez a vásárlóközpontok kultúrája.

  15. Felvetések • Egyre több a mesterséges (virtuális) társadalmi tér, ahol a játékszabályokat nem a résztvevők alakítják, ők pusztán biológiai díszletei az „előadásnak”. Fellazulnak az „identitásplatformok”, az a szabály, hogy nincs szabály. • A veszélyek „elhárításának” leghatékonyabb eszközei a civil társadalomban, a helyi közösségek önszerveződésében, alkotó energiáiban vannak. • Ezért a civil társadalom építéséhez szükséges kultúra (ismeret, intézmény) támogatása nagyon fontos, stratégiai cél. Minél inkább „helyben dőlnek el a dolgok”, annál inkább erősödik a közösség identitása, önmagáért érzett felelőssége, hatékonyabb a hatalmi centrumokkal szembeni „megrendelői” magatartás, a (helyi, regionális, országos stb.) hatalom társadalmi ellenőrzése.

  16. A szakmai vitákban kikristályosodó kérdéskörök alapján két problémahalmazra kérdeztünk rá. • Egyrészt a kulturális javakhoz való hozzáférés lehetőségét, a kultúraközvetítő intézményrendszer kihasználtságát és a kultúrafogyasztás szerkezetét, illetve a különböző társadalmi csoportok ízlésvilágát, kulturális orientációját (igényeit), • másrészt a magyar társadalom szociális szerkezetét szabályzó magatartás- és értékrendjét mértük föl. Az elmúlt évben lakossági adatfelvételeket, adatelemzéseket megalapozó elméleti diskurzusokat folytattunk, illetve generáltunk. [1] A kutatáshoz tartozó kérdőívek megtalálhatók az alábbi website-on: ujreformkor.hu.

  17. Főbb kutatási szegmensek: • Lakossági adatfelvétel: ki, mit, miért fogyaszt és miért nem? • - Kielégítetlen kulturális igények, az igények kielégítésének akadályai. • b) A közvetítői és alkotói oldal mérése • c) Aktív dimenzió beiktatása – saját kulturális tevékenység • Mennyiben aktív a kulturális tevékenységben és miért nem aktív? • d) Teljesen új elem: a kulturális háttér, mentalitás, értékorientáció, világ-és társadalomkép, • önkép hatása a kulturális fogyasztásra és tevékenységre.

  18. I.Változásfolyamatok a kultúrában – lakossági adatfelvétel – 3000 fő (+ Kapolcs 200 fő) II. Emberi magatartás és értékrend – lakossági adatfelvétel – a 3000 fő almintája – 1117 fő III. A kultúra szerkezete A kultúra finanszírozása 1. A kultúrafinanszírozás nemzetközi tapasztalatai, kultúrafinanszírozás az Európai Unióban 2. A kultúrafinanszírozás magyarországi gyakorlata A kultúra szereplőinek társadalomszerkezete 3. A rendelkezésre álló hazai és nemzetközi statisztikai adatok célra orientált elemzése 4. Feltáró kvalitatív kutatás a kultúra szereplőinek körében 5. Kvantitatív kutatás a kultúra szereplői körében

  19. Főbb kérdéseink: - Milyen értelmezési keretei léteznek a kultúrának? • Van-e változás a kulturális fogyasztás jellegében, mértékében? - Valóban vannak-e olyan társadalmi csoportok, amelyek kiszorultak a kulturális fogyasztásból? - Milyen mértékben alakultak át a hagyományos kultúraközvetítő intézmények? - Mely kulturális műfajok a legnépszerűbbek és miért? - Milyen kulturális minták köré szerveződnek a különböző társadalmi csoportok és miként hat ez életminőségük alakulására? • A kultúra mely szegmenseit szükséges/kell támogatni?

  20. Azaz… • mennyire férnek hozzá a kulturális javakhoz az emberek, • mennyire érzik azokat magukénak, • mennyire aktívak e javak fogyasztásában • mennyit tesznek hozzá maguk a kultúrához?

  21. A mintáról • A 18 év feletti felnőtt lakosságot reprezentálja • 3002 fő • 41,6 %-uk a kultúrával kapcsolatos élményeit a Tv-hez köti, 10 %-uk ezzel kapcsolatban sehonnan nem tájékozódik • 48, 8 %-uk használ számítógépet, akik közül 90,3 internetezik

  22. 89,7 százalékuk érzi úgy, hogy a jelenleginél akkor volt számára fontos a kultúra, amikor fiatalabb volt A kultúrát leginkább az államnak kell támogatnia (91,8%)

  23. Mikor volt Ön utoljára ...? Könyvesboltban 2,4 Plázában, de nem vásárolni 2,2 Sportpályán, sportcsarnokban 2,0 Moziban 2,0 Iskolai kulturális rendezvényen 1,9 Mûvelõdési, közösségi házban 1,9 Múzeumban, kiállításon 1,8 Fesztiválon 1,7 CD/DVD boltban 1,6 Színházi elõadáson, hagyományos színházi épületben 1,6 Szórakozóhelyen 1,6 Könyvtárban 1,5 Kávéházban 1,5 Színházi elõadáson máshol 1,4 Könnyûzenei koncerten 1,4 Galériában, kiállító teremben 1,2 6 Ebben a hónapban Videotékában 1,0 5 2-3 hónapja Táncmûvészeti rendezvényen 1,0 4 Fél éven belül Klubban 0,7 3 Egy éven belül Komolyzenei hangversenyen 0,6 2 2-3 éven belül Internet café-ba 0,6 1 Régebben Opera elõadáson 0,5 0 Soha Jazzkoncerten 0,4 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 átlag Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

  24. Milyen gyakran szokott Ön könyvet olvasni? Naponta 11,9 Hetente többször 11,1 Hetente egyszer 4,9 Havonta többször 9,6 Havonta egyszer 6,4 Ritkábban 28,9 Soha 27,2 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 % Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

  25. Hányszor volt Ön az elmúlt 12 hónap során színházban? 12 vagy több 0,6 Mean = ,87 10 0,6 Std. Error of Mean = ,037 Median = ,00 9 0,1 Mode = 0 Std. Deviation = 1,833 8 0,3 Skewness = 3,246 Std. Error of Skewness = ,049 7 0,3 Kurtosis = 12,818 Std. Error of Kurtosis = ,099 6 1,5 5 1,3 4 2,6 3 3,8 2 8,8 1 12,5 0 egyszer sem 67,4 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 % Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

  26. Kérem, mondja meg, hogy miért jár gyakrabban/miért nem jár könyvtárba! nem Idõhiány 50,5 Nem szereti, nem érdekli annyira a könyvtár 27,9 Van elég könyve otthon 24,8 Munka 23,6 Fontosabb dolga is van annál 21,7 Fáradtság 19,0 Családi teendõk 17,1 Nem szeret itthonról kimozdulni 15,8 Egészségi állapota akadályozza 13,6 Nem is gondolt rá, hogy elmehetne 12,3 Messze van a könyvtár/nincs könyvtár 9,9 Idegen a környezet, nem érzi ott jól magát 7,3 Nincs kivel menni 5,7 Egyéb 5,6 Nem megfelelõ a könyvkínálat 3,3 Drága a beiratkozás 3,1 Nincs elég információm 2,9 Nem jó a színvonala 2,7 Drága az oda- és visszautazás 2,4 Nincs megfelelõ közlekedési eszköz 2,0 Legutóbb rossz élménye volt 0,9 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 % Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

  27. Mikor volt Ön utoljára …? 1996 2008 könyvesboltban könyvet vásárolni 3,2 2,4 mûvelõdési házban 2,6 1,9 könyvtárban 2,0 1,5 színházi elõadáson 2,0 1,6 moziban 2,3 2,0 múzeumban, kiállításon 2,1 1,8 6 - ebben a hónapban komolyzenei hangversenyen 0,8 0,6 5 - 2-3 hónapja 4 - fél éven belül zenés szórakozóhelyen 1,3 1,6 3 - egy éven belül 2 - 2-3 éven belül 1 - régebben könnyûzenei koncerten 1,0 1,4 0 - soha 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 átlag átlag Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

  28. Kulturális tevékenységek A teljes átlagtól való eltérés 1 # Település típus ' ' $ 0,5 $ Életkor ' ' Iskolai végzettség ' # + + Nem + $ # + + 0 # + Település típus: Életkor: # # 1 Budapest 1 18-29 ' $ 2 Megyeszékhely 2 30-39 -0,5 3 Város 3 40-49 4 Község 4 50-59 5 60-x -1 Iskolai végzettség: 1 8 általános és alatta $ 2 Szakmunkásképzö $ -1,5 3 Gimnázium,szakközépiskola 4 Föiskola,egyetem Passzív Nem: Könnyed szórakozó 1 Férfi Kutlruálisan érdeklõdõ 2 Nõ Kulturális elit I. mindentfogyasztó Kulturális elit II. - visszafogottabb Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI 1. klaszter PASSZÍV: passzívabb viszonylag idősebbek, minimális mértékben inkább vidéken élnek, mint városban, viszonylag alacsonyabb az iskolai végzettségük 2. klaszter KULTURÁLIS ELIT I - mindentfogyasztó: kulturálisan igen aktív, ők a legfiatalabbak, inkább a városban élnek, iskolai végzettségük magas 3. klaszter KÖNNYED SZÓRAKOZÓ: könnyed szórakozást igénylő fiatalok, egyformán falu, város, az átlagnál iskolai végzettség magasabb 4. Klaszter KULTURÁLISAN ÉRDEKLŐDŐ: kulturálisan érdeklődők: átlagkor átlagos, inkább városiak, végzettségük magasabb 5. Klaszter KULTURÁLIS ELIT II – visszafogottabb: kulturális elit, az átlagnál valamivel fiatalabb, falu-város, iskolai végzettség magasabb

  29. Intézményi kultúrát fogyasztók A 23 felsorolt intézmény közül hányban volt legalább egy éven belül 0 24,5 1 9,0 2 7,7 3 5,9 4 6,3 5 6,5 6 5,3 7 4,6 8 5,0 9 5,0 10 4,0 11 2,8 12 2,6 13 2,3 14 1,9 15 1,4 16 1,6 17 1,2 18 1,0 19 0,4 20 0,3 21 0,3 22 0,2 23 0,3 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 % Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

  30. Intézményi kultúrát fogyasztók A 23 felsorolt intézmény közül hányban volt legalább egy éven belül egyben sem volt 24,5 egyben vagy kettõben 16,7 háromban vagy négyben 12,2 ötben vagy hatban 11,8 hétben vagy nyolcban 9,6 kilencben vagy tízben 8,9 tizenegyben vagy tizenháromben 7,7 tizennégyben vagy tizenhatban 4,8 tizenhatnál többen 3,6 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 % Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

  31. Intézményi kultúra penetrációja* % 24,5 25,0 # 20,0 15,0 10,0 9,0 # 7,7 # 6,5 6,3 5,9 # # 5,3 # 5,0 5,0 4,6 # # 5,0 # 4,0 # # 2,8 2,6 2,3 # 1,9 # # 1,6 1,4 1,2 # 1,0 # # # 0,4 0,3 0,3 0,3 # 0,2 # # # # # 0,0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 *Penetráció: áthatolás, behatolás. A 23 kulturális intézmény hány százalékát fogyasztotta az emberek hány százaléka Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

  32. Intézményi kultúrát fogyasztók 14 kulturális intézményből legalább 7-ben volt egy éven belül fogyasztó 11,6% 88,4% nem fogyasztó

  33. Intézményi kultúrát fogyasztók aránya településtípus szerint Budapest 14,5 Megyeszékhely 14,9 Város 12,0 Község 7,7 0,0 5,0 10,0 15,0 % Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

  34. Intézményi kultúrát fogyasztók aránya életkori csoportok szerint 18-29 éves 23,9 30-39 éves 13,3 40-49 éves 10,8 50-59 éves 7,4 60 éves vagy idõsebb 3,5 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 % Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

  35. Intézményi kultúrát fogyasztók aránya iskolai végzettség szerint 6,5 8 általános és alatta 4,5 Szakmunkásképző 15,1 Gimnázium, szakközépiskola 28,5 Főiskola, egyetem 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 % Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

  36. Színház-penetráció Felsorolt 16 színházi előadásból hány érdekli? Kumulatív százalék 25,0 20,6 # 20,0 16,2 # 15,0 10,7 10,6 # # 10,0 8,5 # 6,5 # 5,3 # 5,0 4,1 4,0 3,7 # # # 2,7 # 2,0 1,6 1,4 # # 0,9 # 0,6 0,5 # # # 0,0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI

More Related