160 likes | 244 Views
A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra. Készült 2008-ban az Országos Bűnmegelőzési Bizottság megbízásából. Annak esélyét , hogy valaki bűncselekmény erőszakos bűncselekmény elkövetőjévé válik …. megnöveli , ha bűncselekmény
E N D
A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra Készült 2008-ban az Országos Bűnmegelőzési Bizottság megbízásából
Annak esélyét, hogy valaki bűncselekmény erőszakos bűncselekmény elkövetőjévé válik… megnöveli, ha bűncselekmény erőszakos bűncselekmény más erőszakos cselekmény (pl. beavatás) a családon belüli erőszak áldozatává válik. I. Legfontosabb hipotézisek
II. A kutatás lebonyolítása • Célpopuláció: 2007-ben Magyarországon jogerősen elítéltélt fiatalkorúak • Válaszadás: • szocio-ökonomiai háttérváltozók face to face technikával („A” kérdőív). • célváltozók önkitöltős módszerrel („B” kérdőív) • Kérdezőbiztosok: egyetemisták és pártfogó felügyelők
III. Célváltozók és háttérváltozók • Az áldozattá válás jellemzői (célváltozó I) • támadó személye, többszörös viktimizáció • Az észlelt bűncselekmény jellemzői (célváltozó II) • támadó és az áldozat személye, többszörös viktimizáció • Az elkövetői minőség jellemzői (célváltozó III) • erőszakos vagy nem erőszakos bűncselekmény • az elítélés és önbevallás alapján is • Más tényezők (szocio-ökonomiai háttérváltozók) • életkor, nem, szegénység, szülői kontroll hiánya, alkohol, drogok stb.
IV. Szocio-demográfiai jellemzők A) • A vér szerinti szülő hiánya • Szinte minden válaszadónak van testvére, számuk magasabb az átlagosnál (30 %-ban 3 vagy 4 testvér) • Ötödük már élettársával vagy házastársával él együtt
Az iskolába járók aránya jelentősen elmarad korosztályuk átlagától A notórius iskolakerülők aránya magas Iskolával való konfliktus is igen gyakori, hiszen a válaszadók harmada iskolát váltott, amelynek okaként leggyakrabban a külső intézményi kényszert vagy javaslatot említik A magántanulók aránya nagyságrendekkel meghaladja a közoktatási átlagot A magántanulói státusz az oktatási rendszerből való kivezetés „előszobája” Magántanulói státusz és a jelenlegi iskolába járás kapcsolata IV. Szocio-demográfiai jellemzők B)
IV. Szocio-demográfiai jellemzők C) • Az elítéltek szüleit a munka világától való távolmaradás igen erőteljesen jellemzi • A munka világától való távolmaradás szignifikánsan összefügg a rosszabb anyagi helyzettel • A család anyagi helyzetére igazán kedvezőtlenül az hat ki, ha egyik szülő sem rendelkezik munkaviszonnyal • A „kétoldali” szülői munkanélküliség kriminogén hatása lehet, hogy nem rendelkeznek élő mintával a munka mindennapi életben betöltött szerepéről
V. Sértetté (észlelővé) válás A) • A bűncselekmények (különösen az erőszakos bűncselekmények) áldozatává válás kriminogén hatását támasztja alá, hogy a válaszadók • kétharmada bűncselekmény sértettje volt, • fele erőszakos cselekmény sértettje volt, • körében magas az elszenvedett erőszak súlyosabb fajtáinak előfordulási aránya. • A sértetté válás helye általában az iskola vagy a lakókörnyezet, illetve a szórakozóhely. • A támadó általában idegen, de magas az iskolatársak, illetve a baráti társaság tagjainak aránya is. Különösen kedvezőtlen tendencia a baráti kör tagja elleni cselekmények számottevő előfordulása a rablásnál, illetve lopásnál (totális anómia).
V. Sértetté (észlelővé) válás B) • A családon belüli sértetté válásról minden fajta cselekmény esetén is igen alacsony arányban számoltak be a sértettek. A kutatás megerősítette azt a korábbi szakirodalmi álláspontot, hogy az önbevalláson alapuló kérdőívek érzékeny kérdések esetén nem feltétlenül képesek hasznosítható adatokat szolgáltatni. • A sértettekhez képest az észlelők aránya minden esetben jóval magasabb, de leginkább azon cselekményeknél tér el, ahol megjelenik az erőszak. Feltételezhető, hogy a válaszadó fiatalok az erőszakos cselekmény áldozatává válást titkolni való gyengeségnek, míg a lopás sértettjévé válást kivédhetetlen sorscsapásnak tartják.
VI. Elkövetett bűncselekmények A) • Leggyakrabban elkövetett bűncselekmény a csoportos verekedés (válaszadók majdnem fele); • minden harmadik válaszadó követett már el rongálást, illetve lopást, • egytizedük pedig súlyos testi sértést vagy rablást.
VI. Elkövetett bűncselekmények B) • Igazolja a kutatás azon szakirodalomban ismert összefüggést, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmények belépési életkora magasabb.
VI. Elkövetett bűncselekmények C) • Az alkohol fogyasztásának aránya erős korrelációt mutat az elkövetett bűncselekmény erőszakos jellegével A rongálást megelőzően az elkövetők majdnem fele (43,7 %) fogyasztott alkoholt, míg testi sértés esetén harmada (32,3%), rablás esetén pedig negyede (24,2%), lopásnál tizede (8,2 %). • Az alkohol fogyasztása a rongálás elkövetésével erősebb összefüggést mutat, mint a személy elleni erőszakkal (!)
VII. Erőszakos elkövetők áldozati minősége A) • A kutatás alapján bizonyos esetekben szignifikáns összefüggés van az erőszakos bűncselekmény elkövetőjévé és az áldozattá válás között. Így pl. az összes válaszadóra vonatkozó 56,2 %-hoz képest a testi sértés elkövetői között 80 % azok aránya, akik erőszakos cselekmény sértettjévé váltak. • Főként a kis elemszámra tekintettel nem sikerült összefüggést találni az erőszakos bűncselekmény elkövetőjévé és a családon belülierőszakáldozatává válás között.
VII. Erőszakos elkövetők áldozati minősége B) • Az eredmények alapján további (részben eltérő módszerű) kutatásszükséges annak kimunkálása végett, hogy a elkövetői és áldozati minőség közötti összefüggésben mekkora szerepe van • a kauzális kapcsolatnak, • annak, hogy az elkövető az erőszakos bűncselekmény elkövetésével egyidejűleg viktimizálódik, • annak, hogy az illető olyan (pl. kockázat- vagy egyenesen konfliktuskereső) személyiség, amelyek az elkövetői és az áldozati minőségére egyaránt kihathat.
VIII. Erőszakos elkövetői minőség és a háttérváltozók • A válaszadók összességéhez képest az erőszakos bűncselekmények elkövetői között • nagyobb a férfiak aránya, • kisebb arányban rendelkeznek velük együtt élő testvérrel (!), • nagyobb arányban élnek szexuális életet náluk idősebb személyekkel, • gyakrabban fogyasztanak nagy mennyiségű alkoholt (használnak drogot, szednek altatót és nyugtatót), • gyakrabban járnak pszichológushoz (!).
IX. Fontosabb javaslatok • Szakértő segítség család felbomlásakor bekövetkező krízishelyzetekben • A munkahelyteremtés bűnmegelőzési hatásának hangsúlyozása a társadalompolitikában • A társadalmi kötődés erősítése (különösen az iskoláztatás terén, beleértve a kényszerű magántanulók számának csökkentését stb.) • Az erőszak kiszorítása az iskolákból és a szórakozóhelyekről • További kutatások a családon belüli erőszak és a fiatalkorú bűnelkövetés közötti összefüggések feltárására