1 / 31

A fenntartható inkluzív-adaptív oktatás-nevelés időszerű kérdései

A fenntartható inkluzív-adaptív oktatás-nevelés időszerű kérdései. Balogh Gyula OOIH központvezető. 1. „Oktatás és képzés 2020” 2. Az IPR alkalmazásának tapasztalatai 3. A fenntartható inklúzív-adaptív nevelés-oktatás jellemzői 4. aktualitások. „Oktatás és képzés 2020”.

inoke
Download Presentation

A fenntartható inkluzív-adaptív oktatás-nevelés időszerű kérdései

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A fenntartható inkluzív-adaptív oktatás-nevelés időszerű kérdései Balogh Gyula OOIH központvezető

  2. 1. „Oktatás és képzés 2020” 2. Az IPR alkalmazásának tapasztalatai3. A fenntartható inklúzív-adaptív nevelés-oktatás jellemzői4. aktualitások

  3. „Oktatás és képzés 2020”

  4. KIEMELT TERÜLETEK A 2009–2011-ES ELSŐ CIKLUS SORÁN 1. Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása • — az egész életen át tartó tanulás stratégiái: nemformális és informális tanulás elismerése és a pályaorientációra. • — európai képesítési keretrendszer: a standardok és a képesítések, az elismerési és az értékelési eljárások, a kreditátvitel, a tantervek és minőségbiztosítás tekintetében. • — a tanulói mobilitás növelése: együttműködés az Európa- és világszerte – felsőfokú és egyéb oktatási szinteken – a hátrányos helyzetűek sajátos igényeinek figyelembevételével.

  5. 2. az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása • — nyelvtanulás: annak lehetővé tétele, hogy a polgárok az anyanyelvükön kívül két másik nyelven is tudjanak kommunikálni • — a tanárok és az oktatók szakmai továbbképzése: az új tanárok alapképzésének minőségére és a kezdeti gyakorlatszerzésben való támogatására • — irányítás és finanszírozás: a (tantervekre is kiterjedő) felsőoktatási modernizációs program előmozdítása, a szakképzési és szakoktatási minőségbiztosítási keretek fejlesztése, valamint a felnőttkori tanulás minőségének javítása, beleértve a személyzetét is. • — alapkészségek az olvasás, a matematika és a természettudományok terén: Konkrét fellépésre van szükség az alapkészségek szintjének javítása érdekében, ideértve a felnőttek alapkészségeit is. • — „az új munkahelyekhez szükséges új készségek”:

  6. 3. a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása • — az oktatást és a képzést korán elhagyók: a megelőzés és akadályok elhárítása, amelyek miatt az oktatásból és képzésből kimaradók nem térnek vissza az oktatási és a képzési rendszerekbe. • — iskola előtti nevelés: az ehhez való méltányos hozzáférés általánosabbá tétele, valamint az oktatás és a tanároknak nyújtott támogatás minőségének a javítása. • — migránsok: az egymástól való tanulás fejlesztése. • — sajátos nevelési igényű tanulók: a befogadó oktatás és a személyre szabott tanulás

  7. 4. az innováció és a kreativitás – a vállalkozói készségeket is beleértve – fejlesztése • — transzverzális kulcskompetenciák: nagyobb mértékű figyelembe vétele a tantervekben, valamint az értékelések és a képesítések terén. • — innovációbarát intézmények: új információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazása és a tanárképzés. • — partnerség: partnerségek kialakítása az oktatást és képzést nyújtó intézmények, valamint a vállalkozások, a kutatóintézetek, a kulturális szereplők és a kreatív iparok között, valamint a jól működő tudásháromszög előmozdítása.

  8. Öt referenciaérték • 1. a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban érje el a 15%-ot, -(25-64 évesek, utolsó 1 hónapban) (a magyar adat 2008-ban 3,1%) • 2. az alapkészség (olvasás, matematika, természettudomány) tekintetében gyengén teljesítők aránya csökkenjen 15% alá, (a magyar adat 2006-ban olvasás 20,6%, matematika 21,2% természettudomány 15%)

  9. Referenciaértékek • 3. a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek aránya érje el a 40%-ot, (a magyar adat 2008-ban 22,4%) • 4. az oktatást és képzést korán elhagyók aránya (18-24 évesek) csökkenjen 10% alá, (a magyar adat 2008-ban11,7%) • 5. a kisgyermekkori nevelésben részesülő 4 éves és a kötelező iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek aránya érje el a 95%-ot. (a magyar adat 2007-ben 95,1%)

  10. Az IPR alkalmazásának tapasztalatai

  11. Az IPR eddigi eredményeinek továbbvitele, megtartása, kiterjesztése. • a szakmai tapasztalatcserék, hospitációk, az egymástól tanulás kiteljesedése, • a tanulási színterek kitágítása, gazdagítása, • a módszertani kultúra megújítása • a körültekintő input-értékelésen alapuló, tudatos, dokumentált, differenciálással segített egyéni fejlesztés területén.

  12. az IPR deformitásainak és hiányosságainak felszámolása • A program megvalósítása során az intézményekre háruló dokumentációs és adminisztratív terhekcsökkentése; • a programban résztvevő tanulók körében az évismétlés, és a lemorzsolódás nagymértékű visszaszorítása; • a programban részt vevő intézményekben a továbbtanulási adatok jelentős mértékű javítása; hatékony, eredményes és mérhető pályaorientációs programok megvalósítása; • az alulteljesítők számának nagyarányú csökkentése.

  13. A fenntartható inkluzív-adaptív iskoláztatási, nevelési-oktatási modell főbb nézőpontjai és jellemzői

  14. A gyermek/tanuló jogai A gyermeknek, tanulónak alapvető joga, hogy az óvodáztatás és iskoláztatás megteremtse számára • a fenntartható személyes életminőséget , • a társadalmi inklúziót, és • a szegregációmentes, biztonságos lakókörnyezetet.

  15. Pedagóguskompetenciák Kiemelten fontos, hogy a pedagógusok szakmai felkészültsége megerősödjön, határozottabban vegyenek részt az egyéni és csoportos tanulói képességfejlesztésben. A fenntartható nevelési - oktatási intézmény jól definiált, értékelvű célokra alapozott program alapján, hatékonyan vezetett szervezet.

  16. Pedagógiai környezet • inkluzív-adaptív szakember-képzés; • speciális intézményi tanácsadó-szolgáltató szakemberek, pedagógusok felkészítése; • osztályfőnöki képességfejlesztés; • megfelelő tananyagok, tankönyvek, inkluzív tevékenységekre alkalmas infrastruktúra és eszközpark, oktatás-módszertani szemléltető anyagok, tankönyvi források, valamint információs rendszer, • releváns civil partnerségek biztosítása.

  17. Önálló életvitel oktatása • az egyéni adottságokhoz igazított tananyagátadás és képességfejlesztés, • az egyénre szabott értékelés, • a szociális kapcsolatépítési képességek fejlesztése. Ebből adódóan nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók személyre szabott fejlesztésére alkalmas, hanem a kiemelkedően jó képességűekére is.

  18. Preferált pedagógiai módszerek • 1. A gyermekek/tanulók kulturális értékeire épülő, egész életére szóló, a közösségi együttélés normáinak kialakítása. • 2. Az adaptív-inkluzív nevelés-oktatás gyakorlatának kulcskérdése a szocializáció és a reszocializáló, amelyben a módszertani hangsúly a csoportmunkán van, célja a demokratikus, befogadó közösségek kialakulásának elősegítése. • 3. Milieu-terápia, amelynek célja a gyermek/tanuló helyzetének megváltoztatása,

  19. 4. Identitás fejlesztés - interkulturalitás • A tanulói demokratikus közösségek megteremtését, az emocionális kötődés csoportos és közösségi elemeit,a hatékony és kiszámítható óvodai, iskolai szokásrendszer kialakítását, az identitást fejlesztő programok is megerősítik. • Multikulturalitás helyett interkulturális nevelés

  20. 5. Egészséges életvitel • Az egészséges életvitel szokásrendszerének megalapozása, a napi rutinok fejlesztése, az egészségmagatartási szokások programjainak ösztönzése és támogatása, az egészséget veszélyeztető szokások visszaszorítása révén.

  21. Támogató szolgáltatások rendszere • A pedagógusok, a nevelőtestületek mellett megjelennek a támogató szolgáltatásokat nyújtó főállású és részfoglalkoztatású szakemberek • azok munkaközösségei, • valamint a partnerek hálózatai (szülő egyesületek, civil lobbiszervezetek, stb., azok képviselői).

  22. Fenntartható inkluzív-adaptív nevelési-oktatási modell:

  23. Egyenlőségen nyugvó tanuló-szülő-tanár kapcsolat Interkulturalitás Tanuló-szülő-tanár elvárásainak összehangolása Tanári elhivatottság, a teljes tantestület egyetértése Beágyazottság a helyi társadalomba a helyi civil szervezetek aktív bevonása az intézmény életébe Reszocializáció, millieu-terápia A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer Az integrációt elősegítő módszertani elemek Műhelymunka – a tanári együttműködés különféle formái Inkluzív-adaptív oktatás IPR TÁRKI-TUDOK ZRT.

  24. Aktualitások Főbb adatok: • 1753 nyertes tagintézmény • Óvodai tagintézmény: 731 db • Iskolai tagintézmény: 1022 db • ebből középiskola 120 db • 86 511 gyermek/tanuló • 16 000 pedagógus

  25. vállalások December 31-ig kell megadni, de megvalósításuk június 15-ig szükséges. Nem kell szakértővel ellenjegyezni Az EM-mel együtt postázandó

  26. Együttműködési megállapodás • OKMT-hez kell postázni, 4 példányban, fenntartóval és intézményvezetővel aláíratva • Kötelezettségvállalásnak minősül • A szolgáltatóknak a tavalyi szolgáltatás díját meg nem fizető intézményekkel nem kerül megkötésre •  A fenntartónak vállalnia kell, hogy biztosítja a tagintézmények számára a támogatás teljes összegének kifizetését

  27. IPR szaktanácsadás • Minden új belépő intézmény esetében kötelező 1 darab szaktanácsadói látogatás. • Minden olyan intézményben ahol 100-nál több HHH-s gyermek részesül IPR támogatásban kötelező az 1 darab szaktanácsadói látogatás. • Az előzőeken felül javasolt a „bokrosított” konzultáció (3 intézmény részvételével). Az előző pontban szereplő intézmények így két db tanácsadást kapnak. • Természetesen megengedett, hogy valamennyi intézmény kapjon egyénre szabott tanácsadást (több lehet, kevesebb nem az előírtnál!). • A tanácsadás kötelező eleme 1 db óralátogatás • A szaktanácsadói látogatás során bontható a kötelező 4 óra

  28. Intézményi önértékelés • 2011. Június 30-ig kell elkészíteni • Tanácsadói ellenjegyzés szükséges • Új önértékelési adatlapok lesznek kidolgozva

  29. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!Balogh.gyula@educatio.huwww.sulinet/ooih

More Related