Év zárás 2011

1. Év zárás 2011 2012.02.14. Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő, okl. könyvvizsgáló

2. Számviteli változások 2012, de már alkalmazhatók 2011. évre is A törvénymódosítás pontosítja az üzleti vagy cégérték fogalmát. A pontosítás arra az esetre vonatkozik, hogyha a megvásárolt cég piaci értéken számított saját tőkéje negatív, akkor a részesedést milyen értéken kell a könyvekbe felvenni. A számviteli törvény eddig hatályos előrása szerint a negatív üzleti vagy cégértéket öt év alatt kellett elszámolni (feloldani) egyéb bevételként, függetlenül, hogy a rá ható tényezők hogyan alakulnak. Így a negatív üzleti vagy cégérték eredmény javára történő elszámolását nem befolyásolta, hogy a hozzá kapcsolódó részesedés kikerült-e könyvekből vagy sem.

3. A módosítás szerint a negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni, ha a hozzá kapcsolódó részesedés bármilyen jogcímen kikerül a könyvekből (értékesítés, térítés nélküli átadás), illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változás következik be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják.

4. Egyszerűsített éves beszámolt készítő vállalkozások köre A számviteli törvény már 2011-re bővítette az egyszerűsített éves beszámolót készítők körét. A módosítás tovább bővíti ezt a kört, azzal, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás és társult vállalkozás is készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat, információkat az anyavállalata részére (természetesen az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó értékhatárok teljesítése mellett). A módosítás lehetővé teszi, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás is készítheti beszámolóját devizában, ha a törvénynek az ide vonatkozó szabályait teljesíti.

5. Sajátos egyszerűsített éves beszámoló Az új előírás szerint az előbb említett vállalkozások akkor készíthetnek ilyen beszámolót, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alábbi három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az következő határértékeket: - Mérleg főösszeg a 65 millió Ft-ot, - az éves nettó árbevétel a 130 millió Ft-ot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

6. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok helyett egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseit a vállalkozás egy dokumentumban rögzítse.

7. Alapítás-átszervezés aktivált értéke Bővül az alapítás-átszervezés fogalma az ásványkincsek kutatásának költségeivel. Az ásványkincsek utáni kutatások előkészítése, kutatófúrások elvégzésének költségeit lehet alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutatni, ha azok a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy ezek a költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekből várhatóan megtérülnek. Ha az ásványkutatás eredménytelen lesz, akkor az aktivált értéket terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni a könyvekből.

8. Közüzemi díjak elszámolása Az energiahordozók bekerülés értékének meghatározása a számviteli törvény 47.§-a alapján történik. A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint az energiahordozók számlázott értékét anyagköltségként számolja el, ha azok egyébként a bekerülési érték részét képezik. Vannak a számlázott tételekben azonban olyan díjak (pl. alapdíj), amelyeket nem az elfogyasztott mennyiség arányában számláznak, ezért nem részei a bekerülési értéknek, ezért ezeket a díjakat igénybe vett szolgáltatásként kellett elszámolni. A módosítás egyszerűsíti az elszámolást, mert az új előírás szerint a földgáz, a villany és a vízfelhasználáshoz kapcsolódóan a számlában szereplő bármilyen díj, tétel az energiahordozó bekerülési értékébe beleszámít, így a számlákban szereplő teljes összeget anyagköltségként lehet elszámolni.

9. Számviteli törvény és az áfa törvény miatti eltérő árfolyamok A jelenleg hatályos számviteli törvényi előírások szerint minden külföldi pénznemben felmerült ügyletet a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – számviteli politikában rögzített – árfolyamon kell a könyvekben forintosítani. Az áfa törvény viszont ettől eltérő árfolyam alkalmazást is előírhat, mely árfolyamot viszont az áfa bevallásokban kell használni. A könyvelési programok sok esetben nem tudják az ügyleteket kettős árfolyamon kezelni, másrészt ez a kettősség jelentős adminisztrációs terhet is jelentett. Ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy a külföldi pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál – azaz a főkönyvi könyvelésben is - alkalmazható az áfa törvény szerinti árfolyam . Ha a vállalkozás ezt a szabályt szeretné alkalmazni, akkor azt a számviteli politikájában kell rögzítenie.

10. Saját termelésű készletek • A módosítás lehetővé teszi, hogy, hogy nemcsak a vásárolt készleteknél, hanem a saját termelésű készleteknél is alkalmazható az átlagos előállítási áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés.

11. Terven felüli értékcsökkenés • A módosítás a beruházásoknál és az alapítás-átszervezés aktivált értékénél is előírja, ha piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor terven felüli értékcsökkenés elszámolásával le kell értékelni azokat.

12. Leltározási kötelezettség A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint azok a vállalkozások, akik folyamatosan vezetik mennyiségi nyilvántartásaikat nem kötelesek mérlegforduló napon tételes mennyiségi felvétellel leltározni. A leltárba az adatokat az analítikus nyilvántartásokból is be lehet állítani. A módosítás előírja, hogy azoknál a vállalkozásoknál is, ahol folyamatos mennyiségi nyilvántartás van, legalább háromévente kötelező lesz a leltározás

13. Beszámolók letétbehelyezési, közzétételi határideje A módosítás szerint az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót az adott üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni, közzétenni. Az összevont (konszolidált) éves beszámolónál ez a határidő úgy módosul, hogy az adott üzleti évet követő hatodik hónap utolsó napjáig kell a letétbehelyezést, közzétételt megtenni. A módosítások a többi letétbehelyezési és közzétételi szabálynál is hasonlóan alakulnak, vagyis a napokat hónap utolsó napja váltja fel (pl. előtársasági beszámolónál, devizanemek közötti áttérés miatti beszámolóknál).

14. Beszámoló megőrzése A törvény jelenlegi előírása szerint a beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, a főkönyvi kivonatot 10 évig kell megőrizni. A módosítás ezt csökkenti le 8 évre.

15. A könyvviteli zárlat és a beszámoló összeállításának „munkafázisai” 1. A tárgyidőszakhoz kapcsolódó bizonylatok teljes körű beszerzése, előállítása 2. Tárgyévet érintő, tárgyévhez kapcsolódó gazdasági események elszámolása a mérlegkészítés időszakában 3. „Főkönyvi kivonat 1” összeállítása 4. Tervezett beszámoló összeállítása és az ügyvezetésnek/tulajdonosoknak átadása 5. Költség- és eredményszámlák rendezése 6. Az eredményfelosztáshoz kapcsolódó számviteli feladatok 7. A társasági adó számítása és könyvelése 8. Kifizethető osztalék megállapítása és az osztalékkal kapcsolatos elszámolások 9. A mérleg szerinti eredmény meghatározása és könyvviteli elszámolása 10. „Főkönyvi kivonat 2” összeállítása 11. Végleges beszámoló elkészítése 12. A mérlegszámlák zárása

16. A mérlegkészítés időszakában könyvelt gazdasági események 1./Elmaradások 2./ Teljesség számviteli alapelvéből következő elszámolások „Típus” elszámolások 3./ Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások

17. a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások, • az eszközök és források fordulónapra vonatkozó értékelésével összefüggésben elszámolandó tételek: • selejtezések miatti leírások • értékvesztés és annak visszaírásai, • terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírásai, • értékhelyesbítés és annak visszavezetése, valós éréken történő értékeléssel kapcsolatos elszámolások • külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

18. adókkal (kivéve társasági adó), bérekkel és járulékokkal kapcsolatos elszámolások • átsorolások (adott/kapott kölcsönök, hitelek következő évi törlesztő részleteinek átsorolása, részesedési viszony miatti átsorolások, stb.)

19. Az önellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az önellenőrzés befejezésével kell a helyesbítő elszámolásokat elvégezni (feltárás napja). Amennyiben az önellenőrzésnek adó (támogatás) vonzata is van: a feltárás napjával önellenőrzési nyilvántartásba kell venni, majd a feltárást követő 15 napon belül bevallást kell benyújtani és a megállapításokat pénzügyileg rendezni kell. (Art. 50 § (1)). Így tehát évközi önellenőrzések esetében a helyesbítő elszámolásokat azzal az időponttal kell elvégezni, amit az önellenőrzési nyilvántartásban feltárás napjaként feltüntettek

20. Ha az önellenőrzés a mérleg fordulónapját követően, de a mérlegkészítés időpontját megelőzően fejeződött be, a megállapításokat év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni.

21. Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja • FŐSZABÁLY szerint: • Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel: • ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés időpontjáig emelkedik jogerőre, a megállapításokat év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni,

22. ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, • ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet/kell képezni).

23. A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékok A céltartalék képzésnél minden információt figyelembe kell venni, ami a mérlegkészítés időpontjáig ismertté válik. A céltartalék képzés mértékét „témánként” (jogcímenként) a várható legmagasabb fizetési kötelezettség és a jövőbeni költség várható legmagasabb összege alapján kell meghatározni. Fontos!Az óvatosság számviteli alapelve kimondja, hogy a céltartalék képzés összegét akkor is el kell számolni, ha emiatt a vállalkozás eredménye negatívvá válik, vagy a céltartalék összege tovább növeli a veszteséget.

24. Céltartalék az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteségre Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. [41. § (4)]

25. Az aktuális év fordulónapjáig ilyen címen elszámolt céltartalék összegét tehát az újra számolt céltartalék összegére kell „igazítani”: • további céltartalékot kell képezni, ha az újrakalkulált céltartalék szükséglet nagyobb, mint az előző év fordulónapjáig ilyen címen képzett céltartalék összege, • céltartalékot kell feloldani, ha az újrakalkulált céltartalék szükséglet kevesebb, mint az előző év fordulónapjáig ilyen címen képzett céltartalék összege.

26. Leltár és leltározás A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. [69. § (1)] Legalább fordulónaponként el kell készíteni (de természetesen gyakrabban is lehet).

27. Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, ami történhet mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel. [69.§ (2) bek.]

28. Hiány és a veszteség-jellegű leltárértékelési különbözet könyvviteli elszámolása (Összköltség eljárással készített eredménykimutatás, költségek könyvelése kizárólag az 5. számlaosztály számláin)

29. Immateriális javak és tárgyi eszközök mérlegértékének megállapítása • Mérlegérték megállapítása általánosan: Bekerülési érték (Bruttó érték) − Halmozott terv szerinti értékcsökkenés − Terven felüli értékcsökkenés + Terven felüli értékcsökkenés visszaírása =MÉRLEGÉRTÉK (Nettó érték)

30. Készletek mérlegértékének megállapítása • Mérlegérték megállapítása általánosan: Leltáreltérésekkel korrigált záró készlet könyv szerinti értéke a fordulónapon − Értékvesztések + Értékvesztés visszaírása =MÉRLEGÉRTÉK

31. Pénzeszközök mérlegértékének megállapítása • Mérlegérték megállapítása általánosan: Záró pénzkészletek könyv szerinti értéke a fordulónapon – értékvesztések + értékvesztések visszaírása +/– valuta-, devizakészletek fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet =MÉRLEGÉRTÉK

32. Követelések és követelés jellegű tételek mérlegértékének megállapítása • Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti értéke a fordulónapon – behajthatatlan követelések (hitelezési veszteségként elszámolt összeg) – értékvesztés + értékvesztés visszaírása +/– külföldi pénzértékre szóló követelés fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK

33. Részesedések mérlegértékének megállapítása • Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti értéke a fordulónapon – Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása +/– Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK

34. Részesedések mérlegértékének megállapítása • Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti értéke a fordulónapon – Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása +/– Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK

35. Kötelezettségek mérlegértékének megállapítása • Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti érték a fordulónapon U+/– Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK

36. Értékhelyesbítés Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló • vagyoni értékű jog, • szellemi termék, • tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), • tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek az esetleges terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható. [58. § (5) bek.]

37. Adók és járulékok A zárlati munkálatok fontos részét képezik az adók és járulékok bevallásainak elkészítése, a bevallások alapján a végleges adó- és járulékfizetési kötelezettség elszámolása, az adók, járulékok egyezetése, ellenőrzése, majd azok összegének bemutatása a beszámoló egyes részeiben. Fontos! A bevallások elkészítésénél és benyújtásánál az Art. szabályainak megfelelő határidőket kell figyelembe venni.

38. Átsorolások a mérlegben

40. Főkönyvi kivonat A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. [164. § (2)] Fontos! A főkönyvi kivonat (vagy a forgalmi kimutatás) a főkönyvi adatokon túl a vállalkozás megnevezését, egyéb azonosító adatait (székhelycím, hatósági azonosítók), az időszak elejének és végének, valamint a készítésének dátumát és a készítő személyét kell, hogy tartalmazza

41. Társasági adó megállapítása és főkönyvi elszámolása A társasági adó összege a következő séma alapján kerül meghatározásra: Adózás előtti eredmény + adóalap növelő tételek - adóalap csökkentő tételek Adóalap Számított adó = Adóalap*vonatkozó adótörvényben meghatározott % Társasági adó = Számított adó - adókedvezmények Társasági adó könyvviteli elszámolása: 1/1 Társasági adó elszámolása T 8. Társasági adó - K 4. Társasági adó elszámolása ÉS 1/2 Társasági adó átvezetése T 4. Adózott eredmény elszámolása - K 8. Társasági adó

42. Társasági adóalap növelő tételek jellemzően: - nem a vállalkozás érdekébe felmerült költségek, sztv. értékcsökkenés Társasági adóalap csökkentő tételek jellemzően: elhatárolt veszteség, adótörvény szerinti értékcsökkenés fejlesztési tartalék képzése

43. Osztalékkal kapcsolatos törvényi előírás A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. [39. § (3)]

44. A végleges beszámoló elkészítésével kapcsolatos legfontosabb kritériumok: • a mérleg és az eredménykimutatás a végleges főkönyvi kivonat alapján készüljön, • a kerekítések az előírtaknak megfelelően történjenek, • a kiegészítő melléklet tartalmazza az Sztv. által meghatározott kötelező tartalmi elemeket, • a beszámolónak tartalmaznia kell az azonosításhoz szükséges adatokat (vállalkozás megnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzék száma, a beszámoló fajtája, az üzleti év megjelölése),

45. ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva." [154. § (3)] • az beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni, • a vállalkozás a közzétételi és letétbehelyezési kötelezettségének az előírt határidőig tegyen eleget, • éves beszámoló esetén az üzleti jelentés az Sztv. által meghatározottak alapján készüljön el.

46. A következő üzleti év indításával kapcsolatos feladatok: • a számviteli politika és annak szabályzatainak, valamint az egyéb belső szabályzatoknak az esetlegesen szükségessé váló módosítása • a nyitás technikai lebonyolítása az analitikában és a szintetikában, • a nyitást követő rendező tételek elszámolása.