1 / 65

A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok

A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok. Kern Zoltán közoktatási szakértő 06303392530 kernzoltan56@t-online.hu. A fejlesztések céljai – oktatáspolitikai prioritások. ÚJ PEDAGÓGUS SZEREPEK.

hedya
Download Presentation

A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok Kern Zoltán közoktatási szakértő 06303392530 kernzoltan56@t-online.hu nem szakrendszerű oktatás

  2. A fejlesztések céljai – oktatáspolitikai prioritások nem szakrendszerű oktatás

  3. ÚJ PEDAGÓGUS SZEREPEK • A pedagógusok többsége úgy védekezett a tantervek, a sokszor egymásnak ellentmondó utasítások cikcakkjaival szemben, hogy kiiktatta az életéből a tanügyi dokumentumokat • A pedagógusok nagy hányada számára az éppen használt tankönyv tölti be a tanterv szerepét • az iskola „vaskos bástyái” még mindig ellenállnak annak a tartalmi és módszertani paradigmaváltásnak, amely nélkül aligha képes felkészíteni diákjait a 21. század nem szakrendszerű oktatás

  4. ÚJ PEDAGÓGUS SZEREPEK Tény, hogy nálunk nem az életkori sajátosságok figyelembevételével igyekeznek javítani az oktató-nevelő munkát, hanem ellenkezőleg: az oktató-nevelő munka javításával szeretnék befolyásolni az életkori sajátosságokat. nem szakrendszerű oktatás

  5. ELŐZMÉNYEK - reformpedagógia • Rudolf Steiner-iskolák - Waldorf-pedagógia. • Dewey-pragmatista iskolája + Montessori elvei. • Julius L. Meriam Dewey elveit követve az iskolastruktúrát bontja tovább tevékenységformák: megfigyelés, játék, beszélgetés, kézimunka iskolai foglalkozás 4 x 90 perc nem szakrendszerű oktatás

  6. ELŐZMÉNYEK - reformpedagógia • Dalton-plan: osztályszerkezet felbontása. önálló munkavégzés • Winnetka-plan: a tanár vezető szerepe megszűnik. • Jena-plan: epochális oktatás. • Celestin Freinet (1869 - 1966) az iskola és az élet közötti fal lebontása nem szakrendszerű oktatás

  7. A valamilyen szerű iskolák jellemzői: - reform iskolákból nem a teljes koncepciót veszik át, hanem csak ötleteket, megoldásokat, és ezeket ötvözik a hagyományossal, - fontos, hogy a kiválasztott elemek integrálódjanak. nem szakrendszerű oktatás

  8. ELŐZMÉNYEK • A magyar diákok a megtanultakat nehezen tudják alkalmazni a gyakorlatban. • Nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítása nem szakrendszerű oktatás

  9. ALAPELVEK • A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása. • Irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő magatartás nem szakrendszerű oktatás

  10. Leggyakrabban használt módszerek 90 % Ismeretszerzés Falus és mtsi (1989) • 53,5% nevelői magyarázat és bemutatás Tanórákon elhangzó szavak • 79% tanárok • 21% diákok nem szakrendszerű oktatás

  11. Fogalmak, értelmezések • Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (Kt. 121.§ (34.) • A tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhessen – méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt a Kt. 8.§ (3)-ban meghatározott időkeretek is szabályozzák. nem szakrendszerű oktatás

  12. Nem szakrendszerű oktatás és kompetenciafejlesztés • A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az alapvető, az egész folyamatot meghatározó feladat . • Nem szükséges a javasolt iskolai tudás tantárgyak szerinti tagolása nem szakrendszerű oktatás

  13. Fogalmak, értelmezések Helyi tanterv • Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt/összeállít. A követelmények és a tananyagok (ezek időbeli elrendezése és a hozzárendelt eszközök rendszere) az iskola hagyományos klienseinek elvárásait és fejlesztési prognózisát teljesítik. Az iskolák helyi tantervei jellemző módon úgy alakulnak ki, hogy az egyes nevelőtestületek a helyi sajátosságoknak megfelelően választanak az akkreditált kerettantervek közül, és azt a megadott keretek között saját viszonyaikra adaptálják. nem szakrendszerű oktatás

  14. Fogalmak, értelmezések Kerettantervek • A miniszter az iskolázás adott szakaszára vonatkozóan - a Nemzeti alaptantervre épülve és a helyi tanterv készítéséhez alapul szolgálva - választható keret-tanterveket ad ki (akkreditál). A kerettantervek meghatározzák a tantárgyak rendszerét, az egyes tantárgyak időkeretét (óraszámát), a tananyag felépítését és felosztását az egyes évfolyamok között, továbbá az adott szakasz befejező évfolyamának kimeneti követelményeit. nem szakrendszerű oktatás

  15. Fogalmak, értelmezések Tantervi tananyagtartalom • Tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában ("kánon") megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait, képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, nyelvtani szabályait stb. nem szakrendszerű oktatás

  16. Törvényi háttér • Kt.8.§ (3)az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani. • Kt. 133.§ (1)az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az 5. 6. évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. nem szakrendszerű oktatás

  17. Törvényi háttér • Kt.17. § (8) bekezdés"Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el." nem szakrendszerű oktatás

  18. Törvényi háttér • „Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.” [127 (8)] • „A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik–hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17–a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkaköri tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.” [128. (20)] nem szakrendszerű oktatás

  19. Törvényi háttér • Kt.128. § (19) A 2008/2009 – 2010/2011. Tanítási évben az 5. 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el nem szakrendszerű oktatás

  20. Tanulási környezet tényezői • A tanulás és tanítás tartalma • A problémák jellege • Az oktatási technikák, módszerek • Az osztálytermi kultúra nem szakrendszerű oktatás

  21. Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításához • Tanulásirányítás Átlaghoz igazított módszerek Szabályozás helyett vezérlés, ami az iskolai kudarcot növeli. Az egyéni különbségek nem érvényesülnek. Gyors tanulási tempó, a tankönyvek megtanítása. merev tananyagbeosztások és tananyag elrendezések. nem szakrendszerű oktatás

  22. Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításához • Tanulásirányítás Mintatanmenetek mechanikus alkalmazása A gyerekek terhelése nem megfelelő, a játékos, rugalmas tanulásszervezés nem vált általánossá. A tapasztalás a cselekvéses tanulás kevés teret kap. Az iskolai osztályok heterogén összetétele nem meghatározó a módszerek kiválasztásában A magatartászavar és a tanulási nehézségek problémája a kezdő és bevezető szakaszban nem rendezhető. a tanulás iránti pozitív attitűd jelentősen csökken a felső tagozaton. nem szakrendszerű oktatás

  23. Változások a helyi tantervi szabályozásban. • Műveltségi területeken, tantárgyakon átívelő – fejlesztési feladatként jelenik meg a készség- és képességfejlesztés, a tanulás, valamint a kulcskompetenciák fejlesztése. • A nem szakrendszerű oktatásra szánt órakeretben nem tantárgyi ismeretek tanítása folyik tantárgyi rendszerben,hanem alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés. Meghosszabbodott az alapozás szakasza nem szakrendszerű oktatás

  24. Változások a helyi tantervi szabályozásban. • A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független, ill. bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. • A kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása folytatódik ötödik, hatodik évfolyamon nem szakrendszerű oktatás

  25. Változások a helyi tantervi szabályozásban. • A helyi tantervben a nem szakrendszerű oktatáshoz kell igazítani a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. • Azoknál a tantárgyaknál, ahol az iskola csökkenti a szakrendszerű órakeretet, csökkenteni kell a tananyag terjedelmét is nem szakrendszerű oktatás

  26. Tanítási-tanulási környezet megváltoztatása. • Szemléletváltás: Nem szaktárgyakban gondolkodunk Nem osztályban gondolkodunk Nem feltétlen heti órarendben gondolkodunk Megszűnik a „tankönyvközpontúság” Ismeretátadás helyett fejlesztés Vége a „frontális” munkaforma uralmának – módszerváltás (differenciálás, kooperatív technikák , epochális oktatásstb.) Az értékelés funkciói közül a szelektálás, minősítés helyett uralkodóvá válik a megerősítő, fejlesztő, motiváló funkció: a tanulás értékelése és tanuló értékelése nem szakrendszerű oktatás

  27. Nem szakrendszerű oktatás elterjesztése • Célkitűzések: Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése Alapkészségek megerősítése, pótlása Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele nem szakrendszerű oktatás

  28. Problémák, leküzdendő gátak • Szelektív iskolarendszer • Homogén csoportokra törekvés • Ismeretközpontúság • Tanárközpontúság • A tanár saját magát tartja a legfőbb ismeretforrásnak • A tanulás helyett még mindig a tanításon van a hangsúly • A tantárgyak közötti integráció hiánya • „Krétapedagógia” • 9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai szinten nem szakrendszerű oktatás

  29. Kérdések a nem szakrendszerű oktatással kapcsolatban • A kezdő szakasz időtartama elegendő-e a kulcskompetenciák biztos kialakítására? • Megfelelő–e az óvoda és az iskolakezdés között a kapcsolat? • Milyen stratégiák léteznek az iskolai kudarcok elkerülésére? • Kellőképpen figyelünk-e a gyermekek eltérő ütemű fejlődéséből adódó egyéni különbségekre? • Milyen a korai idegennyelv-tanulás és a kisgyermekkori IKT helyzete? • Megfelelő-e a tanítók módszertani kultúrája? nem szakrendszerű oktatás

  30. A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének feltételei • Milyen eredményeket mutatnak az alapvető képességekre és készségekre irányuló megfigyelések, mérések, ellenőrzések? • Mennyire volt hatékony az alkalmazott ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer, kell–e ezeken változtatni? • Szükség van–e a pedagógiai program, Illetve a helyi tanterv módosítására? • A módosított helyi tanterv elegendő időkeretet biztosít–e a kibővülő nem szakrendszerű oktatáshoz? • Mik a pedagógusok felkészítésének eddigi tapasztalatai? • Melyek a felkészítéssel szembeni további igények? nem szakrendszerű oktatás

  31. A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai • A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSNAK jelentős szerepe van a munkaerő-gazdálkodásban, az alkalmazotti létszám meghatározásánál, és ehhez kapcsolódóan az egész intézmény működéséhez szükséges költségvetés összeállításánál. nem szakrendszerű oktatás

  32. A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai • Pedagógiai értelemben az első hat évfolyam egységes. • Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon, ezért célszerű lenne minden iskolában diagnosztikus méréssel tájékozódni az alapozó funkciókat illetően. nem szakrendszerű oktatás

  33. A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai • Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét. • Kötelező” tanórai foglalkozás időkeretén túl a továbbiakban a „nem kötelező” tanórai foglalkozás időkeretét is figyelembe kell venni nem szakrendszerű oktatás

  34. A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai • A helyi tantervek készítésekor a tanító és a tanár közös munkájára épülő munkaszervezéshez először azt kellett eldönteni, hogy mely tantárgyak óraszámát érinti a törvényben megemelt százalékos arány . • Nem kötelező tanárai foglalkozások időkerete iskolai szinten áll rendelkezésre, és az egyes évfolyamok között átcsoportosítható. Elméletileg ezért nem zárható ki, hogy az ötödik-hatodik évfolyamon nem veszik igénybe ezt az időkeretet. nem szakrendszerű oktatás

  35. A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai • Minden egyes tanuló részt is vegyen a nem szakrendszerű oktatásban ? • A rendelet nem írja elő, hogy milyen legyen az időráfordítás egzakt aránya. A tanulásszervezés és a módszerek kiválasztásában valamint abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak nem szakrendszerű oktatás

  36. A bevezetés dilemmái • Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak • Az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat • Új tantárgyakat nem kell létrehozni a meglévők terhére • A meglévő tantárgyak tantervében azokat a tanítandó tartalmakat szükséges megjelölni, amelyek a nem szakrendszerű időszakra vonatkoznak. nem szakrendszerű oktatás

  37. A bevezetés dilemmái • A kis óraszámokkal rendelkező tantárgyaktól időkeret elvonása nem indokolt • Nívócsoportoklétrehozása • Tömbösíteni, átcsoportosítaniis lehet az első, illetve a második félévre a megadott időkereteket az adott féléven belül • A nem szakrendszerű oktatás és funkcionális eszközök: interaktív táblák. • Az 5-6. évfolyamon is célszerű a szöveges értékelés bevezetése, mivel így kedvezőbb lehetőség nyílik az egyéni haladás jellemzésére. nem szakrendszerű oktatás

  38. A bevezetés dilemmái • A 7-8. évfolyamon a szakrendszerű oktatásban tanácsos egyéni foglalkozás, csoportfoglalkozás keretében biztosítani, hogy az 5-6 évfolyamon differenciált képzésben részesült tanulók ismeretei megfelelő szintre kerüljenek. nem szakrendszerű oktatás

  39. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Teljes osztály • differenciált, kooperatív tanulásszervezés VAGY Osztály szinten kialakított csoport • párhuzamos óraszervezés VAGY Évfolyam szinten összevont csoport a fejlesztésben részvevők számára • párhuzamos óraszervezés VAGY Évfolyam szinten kialakított különböző csoportok • nívócsoportos oktatás nem szakrendszerű oktatás

  40. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése A nem szakrendszerű oktatás időkeretének felhasználása / eloszlása éves szinten Tömbösítve: • Szeptember – október közepe 50 óra • December – január 85 óra • Május – június 50 óra Folyamatosan : • A 2011 / 2012-es tanévig heti 5 óra • A 2011 / 2012-es tanévtől heti 7 óra nem szakrendszerű oktatás

  41. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése • Évfolyamonként két osztály Megegyező (ugyanabban az) órarendi órában 3 tanulásszervezési egység A két osztályban külön- külön szakrendszerű tanítás folyik. A felzárkózásban részesülő gyerekek - összevont csoport a két osztályból – számára nem szakrendszerű órát szervezünk nem szakrendszerű oktatás

  42. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák nem szakrendszerű oktatás

  43. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése II. Évfolyamonként két osztály Képesség szerinti nívócsoportok szervezése az osztálykeret felbontásával Egy órarendi órában 1. csop.– nem szakrendszerű 1 óra /évf. 2. csop.– szakrendszerű 1 óra /évf. 3. csop.– szakrendszerű 1 óra /évf. nem szakrendszerű oktatás

  44. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák nem szakrendszerű oktatás

  45. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése III. Évfolyamonként két osztály Párhuzamos óraszervezés az osztálykeret felbontásával 1.csop. Nem szakrendszerű óra – alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés 2.csop. Szakrendszerű óra - tehetséggondozás nem szakrendszerű oktatás

  46. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK Alternatívák nem szakrendszerű oktatás

  47. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése IV. Évfolyamonként egy – egy osztály Csoportbontás • Jó képességűek: szakrendszerű óra • Gyengék: nem szakrendszerű órák nem szakrendszerű oktatás

  48. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák nem szakrendszerű oktatás

  49. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése V. Tanítási órán és délutáni foglalkozáson • Tanítási időben - nem szakrendszerű órán teljes osztály - differenciálással • Heti két délután - csak a rászorulóknak összevont csoport 112 óra a kötelezőből Tömbösítve nem szakrendszerű oktatás

  50. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése VI. Tanítási órán, egész osztály • Egy (azonos) pedagógus tart magyar alapú, történelem alapú fejlesztő órát. • Egy (azonos) pedagógus tart matematika alapú, természetismeret alapú órát nem szakrendszerű oktatás

More Related