1 / 54

Bevezet és a nehézion-fizikába (Introduction to heavy ion physics)

Bevezet és a nehézion-fizikába (Introduction to heavy ion physics). Veres G á bor ( CERN -PH és ELTE ) Hungarian Teachers Programme CERN, 2014 . augusztus 2 1. Miért kutatunk nehézionokat?. A legnagyobb energiájú, legkomplexebb (0.1 mJ) Kvark-bezárás tanulmányozása

keahi
Download Presentation

Bevezet és a nehézion-fizikába (Introduction to heavy ion physics)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Bevezetés a nehézion-fizikába(Introduction to heavy ion physics) Veres Gábor (CERN-PH és ELTE) Hungarian Teachers Programme CERN, 2014. augusztus 21.

  2. Miért kutatunk nehézionokat? • A legnagyobb energiájú, legkomplexebb (0.1 mJ) • Kvark-bezárás tanulmányozása • Mikromásodpercekkel az Ősrobbanás után… Erős kölcsönhatás közvetítője: gluon QCD: kvantum-színdinamika barionok mezonok

  3. QCD • A kölcsönhatás erőssége az impulzus-átadástól (méretskálától) függ: Nagy impulzusok: aszimptotikus szabadság Nagy távolságok: nagyon erős, kvarkbezárás Színes húrok…

  4. Kvark-gluon plazma • Nagy hőmérsékleten vagy nagy sűrűségnél a kvarkok közötti kölcsönhatás gyengül • A kvarkok és gluonok ekkor kiszabadulhatnak a barionokból és mezonokból • Ehhez szükséges • Energiasűrűség: kb. 1 GeV/fm3 vagy • Barionsűrűség: kb. 1 barion/fm3 (magsűrűség ötszöröse) • Rács-QCD /T4 T

  5. Fázisdiagram: erősen kölcsönható anyag

  6. Nehézion-ütközések - laboratóriumok • BNL (USA), AGS: p (33 GeV), Au (14.6 GeV), fix céltárgy • CERN (CH), SPS: p (450 GeV), Pb (158 GeV), fix céltárgy • Kísérletek: NA49, NA61,… • BNL, RHIC: Au (200 GeV) • Kísérletek: STAR, PHENIX, PHOBOS, BRAHMS • CERN, LHC: Pb (2760 GeV) • Kísérletek: ALICE, ATLAS, CMS

  7. Nehézion-ütközés laboratóriumban

  8. Milyen változókat használunk?  p Pszeudorapiditás: = - ln tan(/2) proton-nyaláb Henger-koordináták:azimutszög:  Transzverzális impulzus: pT pT  proton-nyaláb

  9. Centralitás Npart: résztvevő nukleonok száma Ncoll: páronkénti nukleon-nukleon ütközések száma Gyakran a teljes hatáskeresztmetszet százalékában adjuk meg

  10. A nehézion-ütközések globális jellemzői

  11. Töltött részecskék száma • s-függés: • p+p, Pb+Pb:hatványfüggvény • Centralitás-függés: • Hasonló a RHIC eredményeihez Energiasűrűség becsülhető, kb. 15 GeV/fm3!

  12. Időfejlődés

  13. „Kémiai” összetétel

  14. Fázisdiagram RHIC SPS AGS

  15. Hőmérséklet • Kis transzverzális impulzusnál termális spektrumokat látunk (proton-proton ütközésekben)

  16. Hőmérséklet+radiális folyás Nehézionok ütközésénél: Nagyobb m → nagyobb T (laposabb spektrumok)

  17. Értelmezés y v x v A kollektív mozgás rárakódik a termális mozgásra A kialakuló nagy nyomás miatt Tehát fontos a különböző tömegű részecskék mérése Ütközési energiával nő a radiális folyás sebessége (0.5-0.7c)

  18. Elliptikus folyás

  19. Hidrodinamikai értelmezés • Hydrodynamic limit • STAR • PHOBOS RQMD Centrális ütközések: gyors termalizáció, tökéletes folyadék Periférikus ütközések: nem teljes termalizáció Hadronikus modell nem tudja leírni (RQMD)

  20. Elliptikus folyás Nagy pT: a részecskék gyorsan kiszöknek,nincs termalizáció A hidrodinamikai modellekjól leírják a tömegfüggést is

  21. Dileptonok Az ütközés korai szakasza Nem hatnak erősen kölcsön

  22. Kvarkónium: szín-árnyékolás q Vákuum: q QGP: q q D: a kötött állapot maximális mérete, Hőmérséklet növelésével csökken (de: regeneráció)

  23. Elnyomás mérése • Összehasonlítás p+p ütközésekkel: Ha nincs módosulás, akkor RAA=1 SPS  RHIC… rekombináció?

  24. Y elnyomás

  25. Kemény szórások felhasználása

  26. Kemény szórások nehézion-ütközésekben • Cél: a létrejött folyadék állapot (közeg) tulajdonságait vizsgálni • Probléma: a közeg élettartama nagyon rövid (O(fm/c)), nem használhatunk külső „sugárforrást” a vizsgálatához • Megoldás: kihasználjuk a nagy pTjet-ek, γ/W/Z, kvarkónium állapotok nagy hatáskeresztmetszetét az LHC energián, és felhasználjuk ezeket magukban az ütközésekben. anyag Külső sugárzás

  27. Energiaveszteség Spektrum: pp „Quenched” spektrum • A plazmán áthaladó partonok energiát veszíthetnek • Többszörös szórással • Gluon sugárzással

  28. Jet-ek: mennyire erősen kölcsönható ez az anyag?

  29. Jetenergia aszimmetria Pb Pb pp p p Pb Pb • A partonok energiaveszteségea jet-párok energia-egyensúlyának felborulásában jelenik meg, centrális Pb+Pb ütközésekben

  30. Mennyi energiát vesztenek a jet-ek? p+p Pb+Pb ???

  31. Jet-ek nukleáris módosulási faktorai Pb Pb Pb Pb Elnyomás: nincs szignifikánspT–függés

  32. Töltött hadronok, RAA Pb Pb Pb Pb

  33. Nukleáris módosulási faktorok Ugyanazt aparton pTtartományt mintavételezik töltött hadronok jet-ek Megj:a jet-ek p+p és Pb+Pb ütközésekben hasonlóan fragmentálódnak (ld. később)

  34. Hogyan jellemezhető a jet-ek energiavesztesége „kalibrált” módon? Pb+Pb ???

  35. Hogyan jellemezhető a jet-ek energiavesztesége „kalibrált” módon? Pb+Pb

  36. g-jet: u, d kvark energiavesztesége foton (191GeV) jet (98 GeV) • A foton szerepe: • Azonosítja a jet-et: u,d kvark jet • Megadja az eredeti kvark mozgási irányát • Megadja a kvark kezdeti energiáját

  37. -jetkorrelációk Pb Pb Pb Pb • A fotonok nem módosulnak, így energiamérést biztosítanak • A jet-ek és fotonok pT-aránya (xJ=pTjet/pT) a jet energia- veszteségét közvetlenül méri • Az xJeloszlás fokozatos centralitásfüggéséttapasztaljuk xJ

  38. -jetkorrelációk Pb Pb Pb Pb RJ = a jet partnerrel (>30 GeV/c)rendelkező fotonok aránya xJ=pTjet/pT Kevesebbjetpartner Nincs-dekorreláció NövekvőpT-aszimmetria A fotonok ~20%-a elvesztia jet partnerét A jet-ekenergiájuk~14%-át veszítik el

  39. A nehéz kvark-jetek is vesztenek energiát? udsg b p+p p+p udsg b Pb+Pb Pb+Pb ???

  40. A b-jetekaránya az összes jethez képest b-jetrészarány: hasonló érték p+p és Pb+Pb ütközésekben→ b-jetenergiaveszteség tehát hasonlóa könnyű kvarkok energiaveszteségéhez (RAA0.5), egyelőre nagy szisztematikus hibával. p+p Pb+Pb CMS PAS HIN-12-003

  41. Hogyan módosulnak a jetek? Megváltozik az alakjuk vagy a fragmentációjuk? r  Jetfragmentációs függvény: A részecskék impulzusának eloszlása a jet tengelyére vetítve,a  változót használva: =ln(pjet/p||track): Jetalak: pT-eloszlás az- távolság függvényében a jet tengelyétől (r): kis nagy

  42. Részecskék pT-eloszlása jet-eken belül Pb Pb Pb Pb (1/GeV) Nagy pT (kis): nincs változás a p+p ütközésekhez képest Centrális Pb+Pb: részecskéktöbblete p+p-hez képest (nagy)

  43. p+Pb ütközések: 2013. jan-feb.Referencia-mérés (?)

  44. Jet-pár egy p+Pb ütközésben, √sNN = 5 TeV p Pb Hamarosan új eredmények várhatók…

  45. Jet-pár egy p+Pb ütközésben, √sNN = 5 TeV • vezető jet: • ET = 170.3 GeV • Jet párja: • ET = 166.9 GeV

  46. J/ψ jelölt p+Pb ütközésben, √sNN = 5 TeV

  47. ϒ(1S) jelölt p+Pb ütközésben, √sNN = 5 TeV

  48. Z jelölt (+jet) p+Pb ütközésben, √sNN = 5 TeV

  49. Kétrészecske-korrelációk definiálása Jel-párok eloszlása: Háttér-párok eloszlása Event 1 Párok egyazon eseményből Kevert események Event 2 Δη = η1-η2 Δφ = φ1-φ2 Az asszociált hadronok triggerenkénti száma:

  50. p+Pb: a “hegygerinc” újra felbukkant! p Pb A fizikai magyarázat még nem teljesen tisztázott p+p 7 TeV N ≡ a töltött részecskék száma (pT>0.4 GeV/c) Sokkal nagyobb mint p+p ütközésekben

More Related