1 / 21

Muraközy Balázs Verseny és szabályozás 2009 kötet bemutatója 2010. s zeptember 1.

Ökonometriai módszerek a vezetékes és mobiltávközlési szolgáltatások helyettesítésének vizsgálatára. Muraközy Balázs Verseny és szabályozás 2009 kötet bemutatója 2010. s zeptember 1. Szabályozási kérdés.

hanley
Download Presentation

Muraközy Balázs Verseny és szabályozás 2009 kötet bemutatója 2010. s zeptember 1.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Ökonometriai módszerek a vezetékes és mobiltávközlési szolgáltatások helyettesítésének vizsgálatára Muraközy Balázs Verseny és szabályozás 2009 kötet bemutatója 2010. szeptember 1.

  2. Szabályozási kérdés • Szabályozási kérdés: milyen erősen kell szabályozni a vezetékes távközlési szolgáltatásokat? • Milyen erős a verseny a vezetékes- és a mobil távközlési szolgáltatások között? • Ha a verseny erős, egy érintett piachoz tartoznak • A vezetékes szolgáltatók piaci részesedése alacsonyabb • „Gyengébb” szabályozásra van szükség • Ha a verseny gyenge, különböző piacokhoz tartoznak • A „vezetékes piacon” a vezetékes szolgáltatók részesedése magasabb • „Erősebb” szabályozásra van szükség

  3. Vázlat • Rugalmasság és piacdefiníció • Fő adattípusok • A fogyasztók állításai • Aggregált adatok • Egyéni adatok • Tanulságok Magyarország számára

  4. Rugalmasság és piacdefiníció • Piacdefiníció: Az adott termékeket egyedül gyártó „hipotetikus monopolistának” megérné-e de érezhető mértékben a versenyzői szint fölé emelni az árakat? • Kérdés, hogy a vizsgált termék mellett milyen más termékeket kell gyártania a hipotetikus monopolistának, hogy ez teljesüljön • Pl. a vezetékes szolgáltatást még nem éri meg monopolizálni, de a vezetékes és mobilt együttesen már igen – a két szolgáltatás alkot egy piacot

  5. Rugalmasság és piacdefiníció • Intuitív alkalmazás: • Saját-árrugalmasság • Megmutatja, hogy a hipotetikus monopolistának megéri-e árat emelni • Kereszt-árrugalmasság • Melyik terméket kell legközelebb bevonni a piacra? • Formális alkalmazás • Kritikus rugalmasság elemzés • Ha ismerjük a vállalat költségszerkezetét, akkor meg lehet mondani, hogy milyen rugalmasság fölött nem éri meg árat emelnie a hipotetikus monopolistának:

  6. Rugalmasság és piacdefiníció • De milyen rugalmasság? • Hozzáférési vagy használati? • A használati függ a helyettesítésitől • Hosszú- vagy rövid távú? • Ha az ár csak rövid távon csökken, akkor a fogyasztók reakciója magasabb is lehet, mint hosszú távon • Mennyi idő alatt alkalmazkodnak a fogyasztók elég nagy arányban? • Milyen intervallum számít a versenyre gyakorolt hatások megítélése szempontjából? • Rugalmasság becslése

  7. Fő adattípusok • Fogyasztók állításaiból kiinduló modellek (szándékolt preferencia) • Pl. lemondaná-e vezetékes telefonját, ha 20 százalékkal nőne az előfizetés ára? • Aggregált (panel) adatok • Pl. Dél-Korea tartományaiban megfigyelt előfizetések és forgalom, éves, 10 évig • Egy szolgáltató csomagjai szintjén aggregált ár- és mennyiség adatok • Egyéni adatok • Általában felmérés • „Bemondás” vagy számlagyűjtés?

  8. Fő adattípusok: identifikáció

  9. Fő adattípusok: identifikáció • Két egymásnak részben ellentmondó követelmény • Az ár-mennyiség megfigyeléseknek csak azokat az elmozdulásait (varianciáját) használjuk fel, ami biztosan a kínálati függvény eltolódásaiból (különbözőségéből) adódik • A felhasznált variancia elég nagy legyen a pontos becsléshez • Például: különböző csomagokra előfizető fogyasztók eltérő demográfiai jellemzői miatt eltérő lehet az árakszintje • A szintek összehasonlítása tehát felveti az identifikációs problémát • Ezért az elemzéshez csak az árak és mennyiségek változásait használjuk fel (fix hatás) • Az együttható viszont csak akkor becsülhető meg pontosan, ha ezek a változások eléggé különböznek a csomagok között

  10. Fogyasztók állításai • „Szándékolt preferencia” • A kutatók maguk állíthatnak össze csomagokat (előfizetési díj, sávszélesség, stb) • A fogyasztók választhatnak ezek közül • Ökonometriai modellek az így kapott adatokon is alkalmazhatók: Pr(i. csomag választása)=F(i. csomag jellemzői, más felajánlott csomagok jellemzői) Az i. csomag árának együtthatójából kiszámítható a rugalmasság

  11. Fogyasztók állításai • Előnyök • Megoldja az identifikációs problémát, mert a kutató véletlenszerűen módosíthatja a „kínálatot” • A kutató elég nagy varianciát vihet az adatokba a pontos identifikációhoz • Új, a piacon még nem létező szolgáltatások, csomagok hatása is vizsgálható • Hátránya • Nem tényleges döntésre épül • Inkább hozzáférési rugalmasság mérésére alkalmas, nem várható el, hogy reálisan megbecsüljék az emberek, hogy mennyit beszélnének • Túl sok dimenzió méréséhez már nagy (és drága) mintára van szükség

  12. Aggregált adatok – cég vagy csomagszintű aggregátumok • Pl. tudjuk egy vállalat különböző csomagjaiban a lebeszélt perceket, az előfizetők számát és az árakat • Modell: Csomag- és idő fix hatások • Fő probléma: • az egyes csomagok előfizetőinek összetétele endogén: függ az ártól • Pl. az alacsonyabb árat, de magasabb előfizetési díjat tartalmazó csomag előfizetői olyanok, akik más csomagra előfizetve is többet beszélnének • Ráadásul ezt a fix hatás sem oldja meg, mert az árváltozás hatására megváltozik a fogyasztók összetétele • Az elvándorló fogyasztók szisztematikusan különböznek az ottmaradtaktól

  13. Aggregált adatok – területi aggregátumok • Pl. minden megyéről tudjuk az elmúlt 10 évből az előfizetések számát és árát • A kereslet modellje: Megyei és idő fix hatások • Fő kérdések: • A kínálat eltérő szerkezetéből adódnak-e a megyék közötti különbségek? (hihetőbb, mint a csomagok esetében) • eléggé különböznek-e az árak az egyes megyék között? (USA-ban talán, Mao.-n nem valószínű)

  14. Fogyasztók egyéni adatai • Kérdőíves megkeresés • Fogyasztók demográfiai jellemzői és távközlési szolgáltatás-használatuk önbevallás alapján • Számlagyűjtés • A fenti adatok mellett elkérik a fogyasztók számláit is, ami jelentősen javítja a pontosságot • Árak szerkezete • Beszélt percek stb.

  15. Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezése • Diszkrét függő változós modellek • Véletlen hasznosság modellek • A n. fogyasztó hasznossága a j. alternatívából: • Azt az alternatívát választja, amelyikből a legnagyobb a hasznossága • Az egyes alternatívák választásának valószínűsége a hibatag eloszlásától függ. Pl logit:

  16. Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezése • Diszkrét változós modelleknél kiszámíthatók a saját- és keresztárrugalmasságok • Logit modell feltevése: minden alternatíva ugyanúgy helyettesíti egymást (irreleváns alternatíváktól való függetlenség) • Pl. az ADSL ára felmegy, ennek hatására ugyanolyan arányban nő a keskenysávú és a kábeles internet előfizetőinek száma • Megoldás: beágyazott logit • Bizonyos alternatívák egymás közelebbi helyettesítői

  17. Fogyasztók egyéni adatai: a hozzáférés modellezése • Példa beágyazott logitra

  18. Fogyasztók egyéni adatai: az árak mérése • A fogyasztó által választott előfizetés ára • Megfigyelhető • De bonyolultak a csomagok • Ezért meg kell becsülni, hogy hány beszélt perchez mekkora előfizetési díj tartozik • Függő változó: teljes fizetett díj • Magyarázó változó: földrajzi, demográfiai fix hatások, lebeszélt percek száma • Probléma: lebeszélt perceket befolyásolhatja a tarifaszerkezet • Beszélt percek változó instrumentálása

  19. Fogyasztók egyéni adatai: az árak mérése • A fogyasztó által nem választott alternatíva ára • A véletlen hasznosság modellben a többi alternatíva hasznosságának modellezéséhez ezekre is szükség van • Azokra az árakra vagyunk kíváncsiak, amiket a fogyasztó érzékel • Ezek közvetlenül nem figyelhetők meg • Össze kell őket gyűjteni, kedvezményekkel együtt, pl. a fogyasztók lakóhelye szerint • Átváltás: • Szükség van minél nagyobb különbségekre az árak között (pl. területi) • Viszont a mesterségesen generált variancia hatására torzított lehet a rugalmasság-becslés

  20. Tanulságok Magyarország számára • Fogyasztók állításai • Jól előkészített méréseknek van helye • Léteznek felmérések is egyéni szinten, pl. Eurobarometer • „ha ugyanolyan áron használhatná otthonában a mobiltelefont, mint a vezetékest, akkor feladná-e vezetékes telefonját” • Ezekre az adatokra lehetne többet építeni • Aggregált adatok • Csomagszintű: • Nehéz az endogén összetétel-hatás kezelése • Területi szintű • Az ország kicsi és homogén, az árak szintje és változásai között kis különbségek vannak • Nehéz pontosan becsülni • Bár a város-vidék közötti különbségek esetleg kihasználhatók • De pl. Ausztriában jó tapasztalatok vannak

  21. Tanulságok Magyarország számára • Egyéni felmérések: • Léteznek régebbi egyéni adatok • Pl. Tárki-NHHközös felmérése, 2004 • Hasznos lenne az ilyeneket kibővíteni, rendszeressé tenni • Számlagyűjtés lehetséges-e? • „Természetes kísérlet” • A fogyasztók egy – véletlenszerűen kiválasztott – részének más árakat ajánlanak • Ezeknek és a kontrollcsoportnak az összehasonlítása torzítatlan, pontos becslést ad • Pl. BT átmenetileg árakat csökkentett rugalmasságmérés céljából • A szabályozó végezhetne ilyen kísérleteket • Például bizonyos földrajzi területen eltérő módon szabályozhatná az egyetemes szolgáltatás árát egy ideig

More Related