Csizmár Péter Szombathely, 2014 június 2.

1. Az ingázói egyezmény tapasztalatai; a határtérség közlekedési tapasztalataiEXPAK – Munkaügyi Együttműködési Fórum Csizmár Péter Szombathely, 2014 június 2.

2. A külföldi munkavállalás háttere Tartósan külföldön élők száma 400-450 ezer fő között lehet, munkaképesek 4,4%-a A legképzettebbek és a legaktívabb korosztály, 15-39 év, ill. az 50-59 évesek Ausztriában 60-65 ezer fő (szezonalitás), 15-17 ezer ingázó Kivándorlásnak lendületet a csatlakozás és a recesszió adtak Okai: főleg anyagi okok, DE tanulás, tapasztalatszerzés, kalandvágy is szerepet játszik, állásvesztési félelem, 60% a gazdasági helyzet romlását várja 2014-ben

3. Külföldi és magyar munkavállalók Ausztriában 2011-2014

4. Az munkavállalói egyezmények tapasztalatai két államközi megállapodás, mindkettőt 1998-ban kötötte Magyarország és Ausztria "munkavállalók cseréjéről a szakmai és nyelvi ismeretek bővítése érdekében„ - 18-35 éves, szakképesítéssel rendelkezők egy évig; "határmenti térségekben történő foglalkoztatásról" - Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron naponta Ausztria Burgenland tartományába, illetve Bruck/Leitha körzetbe ingázó munkavállalóira vonatkozott egy évig; A kontingens 900 főről 2010-ben 2880 főre emelkedett, mindig teljes kihasználtság mellett; Ezen túlmenően még: határozott idejű foglalkoztatási engedély, szezonális vagy kontingens-engedély az idegenforgalomban vagy a mező- és erdőgazdaságban dolgozóknak, valamint a szüretkor segédkezőknek – „Erntehelferbewilligung” 52 hiányszakmában egyáltalán nem volt szükség a szokásos engedélyeztetési eljárás lefolytatására; 2004: 10 ezer főből 19% így talált munkát

5. Az ingázói egyezmény tapasztalatai Az egyezmények sikerének okai: a két keretegyezmény aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a migrációs nyomás csökkenjen a térségben – teljes munkaerő-piaci nyitás még távoli cél volt! a kontingens átlátható, jól kezelhető, irányítható és időben korlátozott eszközt jelentett a döntéshozók kezében hiányszakmák: az osztrák húzóágazatok igényeinek megfelelően, a munkaerő-igényes szektorokat kiszolgálva határozták meg a létszámot (turizmus, agrárium, feldolgozóipar). Ingázóknak lehetőség volt a határozatlan idejű engedély megszerzésére;

6. A munkaerőpiaci nyitás előtti tapasztalatok Azok a magyar munkavállalók, akik képesek és hajlandóak is voltak Ausztriában munkát vállalni már régen megtették; A szakképzett munkaerő piaca már előzőleg is csaknem teljesen nyitott volt; A hazai keresett szakmákhoz hasonlóan külföldön is csak a jól képzett szakemberekre tartottak igényt a munkáltatók - vendéglátás, idegenforgalom területéről; - a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén a mérnöki képesítésűek- építő-, a fém- és a húsiparban- szociális ágazatban (elsősorban házi betegápolóként), - gépgyártásban - informatikában

7. Határon átnyúló ingázás a magyar határokon

8. Osztrák térségek elérhetősége a környező országok városi centrumainak környezetéből (Forrás: StatistikAustria, ÖIR Informationsdienste GMBH)

9. Az ingázók által „lefedett” célterület Ausztriában (30-90 perces ingázás)

10. A közlekedési infrastruktúra jellemzői Az osztrák-magyar határvidék közlekedési infrastruktúrája európai összehasonlításban viszonylag jól kiépítettnek nevezhető, de nagyok a hiányosságok!Észak-dél eltérések: nagy kapacitású és magas színvonalú vs. rossz minőség, elérési nehézségek; Ingázók 2/3-a GYMS megyéből ingázik, oka a közlekedés;Vasúti hálózat sűrű, de terhelt és nem jó színvonalú; átkelők száma 6; sok a nemzetközi törzshálózati fővonal; Közúti határátkelők: 6 ajánlott, 3 alkalmas; a kisebbek terheltek;

11. Ingázó munkavállalók forgalma Nyugat-Magyarországról burgenlandi települések felé(Forrás: AMS 2009 és GreMoPannonia)

12. Személygépkocsival igénybe vehető határátkelők

13. Határátkelők forgalma 2008-2013 A mobilitást gátló tényezők „szelektáló” hatása

14. Köszönöm megtisztelőfigyelmüket!Csizmár Pétercsizmar.peter@empirica.hu