A kriminológia oktatásának tanmenete 2005/2006. tanév II. félév (nappali tagozat)

1. A kriminológia oktatásának tanmenete2005/2006. tanév II. félév(nappali tagozat) • A kriminológia tudományelméleti kérdései • Biológiai és biopszichológiai irányzatok • Kriminálszociológiai irányzatok a XX.sz.közepéig • Modern kriminálszociológiai elméletek • A személyisége és szerepe a bűnelkövetésben • A bűnözés visszatükröződése. A látens bűnözés. Félelem a bűnözéstől

2. A bűnözés társadalmi reprodukciója Magyarországon a 90-es évektől • A vagyon elleni bűnözés és a gazdasági bűnözés jellemzői • Az erőszakos bűnözés jellemzése. A korrupciós bűnözés kriminológiája • A szervezett bűnözés • Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései • A bűnmegelőzés modellje, a komplex megelőzés szerveződése • Az áldozattan alapkérdései. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága

3. KRIMINOLÓGIA BEVEZETÉS - TUDOMÁNYTÖRTÉNET

4. Cesare Beccaria: A bűntett és büntetése (1764) Szülővárosában, Milánóban (120 ezer lakos) 1741-1762 között 77 ezer személyt ítéltek börtönre vagy halálbüntetésre (kb. 200 cselekményre volt halálbüntetés)

5. „a büntetés egyetlen célja a társadalom védelme, s ez nem érhető el terrorral, mert az emberi lélek a mind kegyetlenebbé váló büntetés arányában megkérgesedik.” • az igazságosztó döntéseiben tükröződő kegyetlenség irányítja az apagyilkos és a rablógyilkos kezét

6. Beccaria fő gondolatai: • A rendőrség önkényeskedésének tilalma • A bíró szigorúan csak a törvényektől függhet • A büntetőeljárás gyors lefolytatása • A védekezésnek elegendő idő álljon rendelkezésére • A bírósági tárgyalás nyilvánossága • Ártatlannak kell tekinteni a gyanúsítottat, amíg a bűnét rá nem bizonyítják • A büntetésnek nem a megtorlás, hanem az elrettentés a célja • A kegyetlen büntetés nemek eltörlése • A megelőző büntetőpolitika elsőbbsége

7. A középkori tudomány szemlélete: • jog, orvostudomány, teológia, filozófia – külön szemlélte az embert és a társadalmi jelenségeket (a kriminológia komplexitása) • A fogalom alig 100 éves, tárgya pedig csak 200 éve kelt érdeklődést: - klasszikus iskola (Beccaria XVIII. sz.): fókuszban a cselekmény - pozitivista iskola (Lombroso, Ferri, Garofalo XIX.sz.): az elkövetőre koncentrálnak (Garofalo használta először a szót könyve címéül: Criminológia, 1885)

8. Vizsgálódási körei: • deviációk (öngyilkosság, alkoholizmus, nem organikus eredetű mentális zavarok) • intézményesített közösségi reakciók (kezelés (gyógyítás, nevelés, reszoc.-rehab.) • büntető jogszabályok létrehozása • bűnözés (büntetőjogi normasértések) • a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága, ésszerűsége, beleértve az emberi jogi normáknak való megfelelést.

9. A kriminológia fogalma: A bűnözéssel, mint társadalmi tömegjelenséggel és a bűncselekménnyel, mint egyedi magatartással foglalkozó empirikus és interdiszciplináris tudomány • (a segédtudományi tagolás háttérbe szorult, a kriminológia átfogó szemlélete okán)

10. A bűnügyi tudományok: Jogi (normatív) tudományok • anyagi büntetőjog • büntető eljárásjog • büntetés-végrehajtási Nem jogi (empirikus) tudományok • kriminológia • kriminalisztika • bűnügyi segédtudományok (?)

11. A XIX. sz. második felében kezdődik, tárgyköre fokozatosan bővült: • a ismertté vált bűnözés • a bűnelkövetők, a bűnelkövetővé válás, a bűnöző életmód • a bűncselekmények áldozatai (viktimológia) • a rejtett (látens) bűnözés • a büntető igazságszolgáltatási rendszer (mint reagáló intézmények) működése • a bűnözés és a devianciák összefüggései • bűnözési prognózisok • bűnmegelőzési kutatások

12. A kriminológia tárgya: • A BŰNCSELEKMÉNY • AZ ELKÖVETŐ • AZ ÁLDOZAT • A BŰNCSELEKMÉNY SZITUÁCIÓJA • A TÁRSADALMI (ÁLLAMI) REAGÁLÁS

13. A kriminológia célja és gyakorlati jelentősége: • Megismerni a bűnözést és megérteni az okait, hogy megelőzhető, a károk mérsékelhetők legyenek • - kriminálpolitika alakítása - felderítésben (profilalkotás) - vizsgálat során (kihallgatási taktika) - szankciók megválasztása és végrehajtása - szemléletformálás (= világnézet)

14. A kriminológia és a büntetőjog kapcsolata • A büntetőjog normatív, normakutató, a kriminológia ténykutató, empirikus tudomány. • A büntetőjog kriminológia nélkül vak és életidegen. • A kriminológia büntetőjog nélkül parttalan (tárgytalan és vizsgálódási pont nélküli)

15. BÜNTETŐJOGI FELFOGÁSOK: • A klasszikus iskola: (Beccaria) - törvény előtti egyenlőség - nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege - a büntetés tettarányos, célja a megtorlás - merev, az elkövetőre nincs tekintettel - a bűncselekményt kizárólag mint jogi jelenséget szemléli

16. A pozitivista irányzat: - a bcs. természetes és társadalmi tényjelenség - az elkövetőre koncentrál (az antropológia és a szociológia eszközeivel) - megtorlás helyett a társadalom védelme a cél - az elkövető bűnössége helyett a társadalomra veszélyessége érdekli - a kriminológiai ismereteket figyelembe veszi, kezelni akar elsősorban - a bűntettes veszélyes állapotához igazodó határozatlan tartalmú biztonsági intézkedések

17. Közvetítő irányzatok (Liszt, Prins, van Hamel) - dualisztikus szankciórendszer (célbüntetések és biztonsági intézkedések) - társadalomvédelmi irányzatok (a konkrét elkövető irányában) - a treatment ideológia

18. Legújabban: - áldozatorientált irányzatok - jóvátételi szempontok és törekvések (elkövető és állam általi kártalanítás) - tettes-áldozat kiegyezési technikák (mediáció, real justice) - alternatív büntetések - alternatíva a büntetőjog helyett - alternatíva a büntetőjogon belül - a konfliktus visszahelyezése az államtól a magánszférába (abolicionista irányzatok)

19. A kriminológia a tárgyát kettős dimenziói: • TÖMEGJELENSÉG: valószínűségi összefüggések, szociológiai és statisztikai módszerek • EGYEDI JELENSÉGKÉNT: genetikai és pszichológiai sajátosságok • TERMÉSZETES bűncselekmények, amelyek megtörténtek a valóságban • ISMERTTÉ VÁLT bűnözés: ami a statisztikákban megjelenik

20. A bűnözés fogalma: • Egységnyi területen és időtartamban elkövetett bűncselekmények és azok elkövetőinek, illetve áldozatainak az összessége. • (A kriminológia a bűncselekményt nem mint normatív jelenséget, hanem mint reális jelenséget fogja fel, módszertana ezért komplex.)

21. A bűnözés tartalmi jellegzetességei: • Jogellenesség • Társadalmi-politikai konstrukció • Térben és időben meghatározott (történelmileg változó) • Tömegjelenség (nem pusztán a bűncselekmények sokaságának halmaza)

22. A kriminológiai kutatások módszerei: • az összes társadalomtudomány és magatartástudomány, valamint a statisztika • szociológia és pszichológia • (szociálpszichológiaimódszerek: előítélet kutatások, stigmatizációs mechanizmusok, szerepelmélet) • kísérlet és megfigyelés (résztvevő, kívülálló, informátort alkalmazva) • kérdőív és interjú (strukturált, nyitott és zárt kérdésekkel) • ügyiratok tanulmányozása (a reprezentatív mintavétel fontossága és hitelessége)

23. A KRIMINOLÓGIA RÉSZEI: • 1./ ÁLTALÁNOS RÉSZ(alapismeretek) • 2. / KÜLÖNÖS RÉSZ (szakkriminológia) • 1.1. MORFOLÓGIA (volumen, dinamika, struktúra) • 1.2. ETIOLÓGIA (okság) • 1.3. PROFILAXIS (bűnmegelőzés)

24. A különös rész: szakkriminológia (A bűnözés különös szintű formái különféle szempontok szerint) • az anyagi jog szerinti csoportosítás • elkövetői szempontú (életkor, nem, foglalkozás stb.) • az előbbiek összekapcsolása, pl. szervezett bűnözés

25. A kriminológia Magyarországon • Vámbéry Rusztem • Balogh Jenő • Angyal Pál • Irk Albert • Finkey Ferenc • Szabó András • Vígh József • Gönczöl Katalin • Lévay Miklós • Tauber István

26. A „szocialista” kriminológia • Tiltott tudomány egy ideig • 1960: áttörés • Jogi karok • Országos Kriminalisztikai Intézet • Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai I. • Országos Kriminológiai Intézet

27. KOZMA SÁNDOR (1825 - 1897) • (Deák-párti vidéki jogász, Marcali képviselője) • 1867. május 11. - a király kinevezi igazságügyi miniszteri osztálytanácsossá (42 éves) • 1872: királyi főügyész (az igazságügyi miniszternek alárendelt, de bíróságtól, helyi hatalomtól független) • Tiszaeszlár

28. ÍRÁSAIBAN ÉS INTÉZKEDÉSEIVEL: • szót emel az indokolatlan vagy túlzottan hosszú előzetes letartóztatás ellen, • a fogva tartottak körülményeinek javításáért, • az ügyész ne minden áron vádoljon, törekedjen a tárgyilagosságra • ne lásson a szegény emberben gyanús elemet, • a csendőri, fegyőri, rendőri erőszak ellen, • rabsegélyek alapítását szorgalmazza (felkészítendő a szabadulás utáni életre: előadásokkal, olvasással, szoktatással, segélyezéssel) • a börtönszabályok betartását országos ellenőrző körútjain felügyelte, • hitt a megfelelő büntetés javító erejében (saját szölejébe felvett egy gyilkosság miatt 15 éves szabadságvesztésből szabadulót)

29. "Óvatos, kíméletes vagy ha úgy tetszik enyhe vagyok rideg hivatásom gyakorlásában. Igen, mert tisztelem az emberi jogokat, tisztelem a személyes szabadságot, tisztelem még a szerencsétlenséget is."