slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
FELSZÍNI VIZEK MONITORING RENDSZERE A VÍZ KERETIRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI SZERINT PowerPoint Presentation
Download Presentation
FELSZÍNI VIZEK MONITORING RENDSZERE A VÍZ KERETIRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI SZERINT

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 31

FELSZÍNI VIZEK MONITORING RENDSZERE A VÍZ KERETIRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI SZERINT - PowerPoint PPT Presentation


  • 82 Views
  • Uploaded on

FELSZÍNI VIZEK MONITORING RENDSZERE A VÍZ KERETIRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI SZERINT. Dr. Clement Adrienne. BME VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel: 1 463 1533 email: clement@vkkt.bme.hu. Környezeti célkitűzések meghatározása. Víztestek állapotának

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'FELSZÍNI VIZEK MONITORING RENDSZERE A VÍZ KERETIRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI SZERINT' - giulio


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

FELSZÍNI VIZEK MONITORING RENDSZERE A VÍZ KERETIRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI SZERINT

Dr. Clement Adrienne

BME VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK

1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel: 1 463 1533 email: clement@vkkt.bme.hu

slide2

Környezeti

célkitűzések

meghatározása

Víztestek

állapotának

meghatározása

Társadalmi

szempontok

A problémák és okaik megállapítása

Lehetséges

intézkedések

a problémák okainak

megszűntetésére

Természettudományos

és műszaki szempontok

Intézkedések

programja

Gazdasági

szempontok

Monitoring

slide3

MONITORING - VKI

  • A monitoring célja az, hogy megalapozza a vízstátus egységes és átfogó felülvizsgálatát minden egyes vízgyűjtőkerületben és elősegítse a felszíni víztestek besorolását a megfelelő osztályba.
  • Mérlegelni kell a monitoring költségét és a státus hibás besorolásának következményéből származó költségeket (többlet intézkedések).
  • A vízgyűjtő gazdálkodási tervekben a konfidencia szinteket közölni kell.
slide5

Vizsgálati

monitoring

? ? ?

Felügyeleti

monitoring

Felügyeleti

monitoring

6 évenként

Operatív (üzemelési)

monitoring

EU VKI: Az állapotértékelés alapja

a többszintű monitoring-rendszer

Feltárás

  • A felszíni víz
  • monitoring részei:
  • ökológiai
    • biológiai
    • hidrológiai
    • morfológiai
    • fizikai és (általános) kémiai
  • kémiai (mikroszennyezők) !!!
  • Felügyeleti
    • Tendek, antropogén és természetes hatások, >2500 km2-es vízgyűjtőkre
  • Operatív
    • Kockázatos vizek (nem jó állapotúak)
    • Indikátor paraméterek
  • Vizsgálati
    • Eseti - okok meghatározása, havária
slide8

VKI monitoring:

VIZSGÁLANDÓ JELLEMZŐK

FIZIKAI-KÉMIAI

Termikus viszonyok: hőmérséklet

Oxigénháztartási viszonyok: oldott oxigén

Sótartalom: vezetőképesség

Savasodási állapot: pH, lúgosság

Tápanyag-tartalom: össz. P, ORP, össz. N, nitrát és nitrit, ammónium

Egyéb: lebegőanyag, zavarosság (folyók)

Átlátszóság: Secchi mélység, zavarosság, szín (tavak)

SPECIFIKUS SZINTETIKUS SZENNYEZŐK

A VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyag

A vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok

SPECIFIKUS NEM SZINTETIKUS ANYAGOK

A VKI elsőbbségi listáján szereplő valamennyi anyag

A vízgyűjtőterületen előforduló terhelésektől függő egyéb anyagok

slide9

Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok

  • (VKI VII. Melléklet)
  • Szerves halogén vegyületek
  • Szerves foszforvegyületek
  • Szerves ónvegyületek
  • Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok
  • Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok
  • Cianidok
  • Fémek és vegyületeik
  • Arzén és vegyületei
  • Biocidek és növényvédő szerek
  • Szuszpenzióban lévő anyagok
  • Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok)
  • Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.).
slide10

Kiemelten veszélyes elsőbbségi anyagok („First priority list of substances”)

      • Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C10-C13), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin.
slide11

Felszíni vizek feltáró (felügyeleti) monitoringja

  • A II. Mellékletben részletesen ismertetetett hatásfelmérési eljárás kiegészítése és validációja;
  • A távlati monitoring programok eredményes és hatékony tervezésének elősegítése;
  • A természetes viszonyokban bekövetkező sokévi változások kiértékelése és
  • A területeken már általánosan elterjedt emberi tevékenységből származó sokévi változások kiértékelése.

A feltáró monitoringot legalább egy évig kell működtetni a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (VGT) időszakában. Az első VGT összeállításának határideje: 2009. december 22.

A monitoring programoknak 2006. december. 22-éig kell működésbe lépniük.

A monitoring eredményekre először a 2008-banesedékes első VGT-tervezet kidolgozásához, s ezt követően a 2009 végén esedékes végleges VGT változat összeállításához lesz szükség.

A VGT-eknek tartalmazniuk kell a státus térképeket.

slide12

Felszíni vizek feltáró (felügyeleti) monitoringja

  • Minőségi elemek:
  • A feltáró monitoringot a tagállamoknak legalább egyéves időszakra kell kiterjeszteniük, mialatt biztosítaniuk kell az összes biológiai, hidromorfológiai és általános fizikai-kémiai minőségi elemet jellemző paraméterek mérését.
  • A monitoringot ki kell terjeszteni a prioritási listán szereplő – vízfolyás vízgyűjtőjén vagy részvízgyűjtőjén bevezetésre került - szennyező anyagokra. Egyéb szennyezőanyagok akkor vonhatók be a monitoringba, ha azok jelentős mennyiségben kerülnek bevezetésre a vízgyűjtő- vagy részvízgyűjtő területén.
  • A határt átszelő víztestek esetében ajánlatos az összes elsőbbségi és egyéb releváns szennyező anyag vizsgálata (nem kötelező!)

A monitoring programba annyi víztestet kell bevonni, ahány szükséges ahhoz, hogy a vízgyűjtőkerülethez tartozó minden vízgyűjtőre és részvízgyűjtőre megállapítható legyen a víz státusa.

slide13

Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja

  • Célok:
  • Megállapítani azoknak a víztesteknek a státusát, amelyeket kockázatosaknak minősítettek a környezetvédelmi célkitűzéseik elérése szempontjából, valamint
  • felmérni az ilyen víztestek státusában bekövetkezett mindenfajta változásokat a mérési programokból eredményei alapján.

Elsősorban a víztestre ható terhelésekre érzékeny minőségi elemek paramétereire irányul!

slide14

Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja

  • Helyek kiválasztása:
  • Minden olyan víztestre kell alkalmazni, amely az emberi tevékenységekből eredő hatások felülvizsgálata (II. Melléklet) és a feltáró monitoring alapján - a 4. Cikk releváns környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése szempontjából - kockázatosnak minősül.
  • Ezen túlmenően a monitoringot azokra a víztestekre is ki kell terjeszteni, amelyekbe az elsőbbségi anyagokat vezetik be.
  • Mivel az Irányelv engedélyezi a hasonló tulajdonságú víztestek csoportosítását és lehetővé teszi, hogy a monitoringot csak a reprezentatív víztestekre alkalmazzák, értelemszerűen nem kötelező a monitoringba az összes fent sorolt víztestet bevonni. Csoportosítani azonban csak a közel azonos ökológiai viszonyokkal jellemzett víztesteket lehet!
slide15

Felszíni vizek operatív (üzemelési) monitoringja

  • Ha a víztestet egynél több pontszerű szennyezőforrás terheli, a monitoring helyeket úgy kell kijelölni, hogy azok reprezentálják az összes szennyezőforrásból eredő terhelések nagyságát és a keletkezett hatásokat.
  • A diffúz szennyezőforrásokból eredő és a hidromorfológiai eredetű terhelések felmérése esetén előfordulhat, hogy a szükséges mérőhelyek száma megegyezik a kockázatos víztestek számával.

Minőségi elemek:

Ki kell terjeszteni a víztestek minőségi elemét vagy elemeit jellemző indikatív paraméterekre, illetve azokra a paraméterekre, amelyek különösen érzékenyek a víztestet vagy víztest-csoportot érő terhelésre vagy terhelésekre. Ez azt jelenti, hogy a státus osztályba-sorolásánál a vizsgált minőségi elemek értékeinek száma minimumra csökkenthető. Ez elősegíti a státus-felmérést terhelő hibák csökkentését is.

slide16

Felszíni vizek vizsgálati monitoringja

  • A vizsgálati monitoringra speciális esetekben van szükség, amikor
  • a környezetvédelmi célkitűzések (határértékek) túllépésének okai nem ismertek;
  • a feltáró monitoring azt jelzi, hogy a 4. Cikkben megfogalmazott célkitűzéseket az adott víztest valószínűleg nem éri el, de az el nem érhetőség okainak felderítését szolgáló operatív monitoring még nem épült ki, vagy
  • ha meg kell állapítani a balesetből származó szennyezés nagyságát és kihatásait.

Konkrét eset, illetve probléma sajátosságainak figyelembe vételével kell kialakítani!

Magában foglalhatja a veszélyjelző és a figyelmeztető monitoringot is (pl. az ivóvízbázisok szennyezés elleni védelme).

hazai alkalmaz s jogszab lyi k rnyezet
Hazai alkalmazás: jogszabályi környezet
  • A Víz Keretirányelv monitoringra vonatkozó speciális előírásai: „a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól” szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet és a „felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól” szóló 30/2004. (XII. 24.) KvVM rendelet
  • A felszíni vizek mennyiségi monitoringja: „a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységéről” szóló 22/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet
  • Ivóvízkivételek védőterületei: A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
  • A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 78/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet
  • A Natura2000 területek monitoringja: 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről)
  • 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet „az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről”
slide18

VÍZMINŐSÍTÉS:

Természetes vizek minősége

10/2010 (VIII.17.) VM rendelet a vízszennyezettségi határértékekről

MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés

31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről

40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén)

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet „A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről”

MSZ 10433:1 (1984): Felszín alatti vizek minősége, értékelési és minősítési rendszer

slide20

MONITORING

* Intercalibration and reference sites

** Including ~150 sites which are representative for nutrient pollution

slide23

A felszín alatti monitoring szervezeti rendszere

  • Korábbi országos vízminőségi törzshálózatban 774 mintavételi hely;
  • 2004-től (PHARE): 400 talajvízkút;
  • Termelő vízhasználók > 100 m3/nap (ivóvíz: > 10 m3/nap)
slide25

A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotú, ha

    • a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma)
    • a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %)
    • nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia
  • A leányirányelv két környezetminőségi határértéket tartalmaz:
  • nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l.
  • A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata:
  • Magyarországon (VGT, 2009): NO3 (felszíni víz receptorra is, az EU szinten megállapított határértéknél szigorúbb értéket), NH4, vezetőképesség, Cl és SO4, TOC, Cd, Pb, Hg. Peszticidek, tri- és tetraklóretilénés AOX
slide26

FAV mennyiségi monitoring alprogramok (1-2):

Vízszint mérési program: 1685 kútban, termál víztesteknél minimum évente egy mérés, a többi víztest típusnál a minimális mérési gyakoriság havi, a sekély víztestek monitoring pontjainál heti kétszeri mérés elektromos mérőszalaggal, beépített szondával (úszó, nyomásérzékelő, pozitív kutaknál nyomásmérők), a kutak jelentős résznél digitális vízszintregisztráló van beépítve, amelyek 0,1 cm pontossággal, akár óránkénti mérésre is képesek.

Vízhozammérési program: elsősorban források, néhány esetben termálkutak, 115 helyen évente legalább egyszer, a változatosabb vízjárású forrásoknál negyedévente, illetve havonta. Leggyakrabban köbözéssel, de a bukó, úszó, jelzőanyag, stb. is alkalmas lehet, ha a természeti körülmények megengedik.

slide27

FAV minőségi monitoring alprogramok (3-4):

Sérülékeny külterületi program: sekély porózus, hegyvidéki és nyílt hideg karszt víztestekre vonatkozik, ha a monitoring pont környezetében szántó, rét-legelő, erdő, szőlő, vagy gyümölcsös található. Általános kémiai paraméterek (oldott oxigén, pH, fajl. vezetőképesség, nitrát, ammónium, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát ionok, KOI és lúgosság), + közel harminc növényvédőszer-hatóanyag és azok bomlástermékei, erősen toxikus nehézfémek (arzén, higany, ólom, kadmium). Szúrópróba szerűen TOC, TPH, AOX, PAH és BTEX méréseket is végeznek. 847 hely, 60%-a szántó, 17%-a erdő, 16%-a rét-legelő és 7 %-a gyümölcsös, vagy szőlő művelésű területen.

Sérülékeny belterületi program:ipari területeken, településeken elhelyezkedő kutakban. Tipikus ipari felhasználású szerves vegyületek: oldószereket, szénhidrogéneket és egyes specifikus rákkeltő vegyületek (pl. benzol, vinil-klorid), nehézfémek. Növényvédőszer vizsgálatok falusias beépítettségű területeken. 287 monitoring pont, amelyből 52 ipari területen, 188 falusias, 47 pedig városias beépítettségű környezetben.

slide28

FAV minőségi monitoring alprogramok (5-6):

Védett rétegvíz program:évente egy mintavétel, alapkémia + hatévenként veszélyes anyagok, 786 monitoring pont (több mint 90%-a porózus víztestbe fúrt termelőkút, 54 védett karszt vízadó).

Termálvíz program: feltáró monitoring a porózus termál és a meleg vizű karszt víztestekre, célja elsősorban a természetes vízminőség jellemzése, illetve a termálvíz használatából eredő vízminőség változás követése. 85 monitoring pont, hatévenként egyszeri mintavétel az általános vízminőségi paraméterekre + hőmérséklet.

slide29

Kockázat

A kedvezőtlen esemény bekövetkezésének esélye, VKI értelmezésében a hibás osztály besorolás valószínűsége. Az elfogadható kockázati szint befolyásolja a víztest állapotának meghatározásához szükséges monitoring időbeli és térbeli sűrűségét.

Megbízhatóság (konfidencia)

Annak a valószínűsége ( %-ban kifejezve), hogy a statisztikai paraméter valós értéke a számított és a jegyzett értékek közé esik (statisztikai bizonytalanság).

Precizitás (pontosság)

A valós állapot és a monitoring által talált állapot közti eltérés, adott konfidencia-tartomány szélességének felével megegyező statisztikai bizonytalanság mértéke.

slide30

Monitoring a célkitűzések elérésének azonosítására (pl. a víztest státusának meghatározásához):

  • Megadandó:
  • a becsülhető paraméter (pl. középérték vagy 90-es percentilis);
  • a kívánt precizitás (pl. 0.5 mg/l; 20%); és
  • a kívánt megbízhatóság (pl. 90%, 99%).
  • A szükséges vízminták száma:
  • n = (t s /d)2
  • ahol “s” = mérvadó eltérés (szórás),
  • “d” = kívánt precizitás és
  • “t” = a kívánt megbízhatósági szintre (pl. t = 1.65 a 90%- os megbízhatóságra) vonatkoztatott paraméter érték