Hulladékgazdálkodás-Bevezetés

1. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés • Hulladék fogalma • Hulladékok csoportosítási szempontjai • halmazállapot szerint • eredet szerint • veszélyesség szerint • Hulladékképződés alakulásának rövid története • Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása

2. A hulladékgazdálkodás célrendszere Újrahasználat, hasznosítás Hulladék-képződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Biztonságos ártalmatlanítás

3. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv: • 2002 júliusában a parlament fogadta el; 2003-2008 közötti időszakra tervez Szakmai programja: • 2003-ig minden önkormányzatnak meg kell szerveznie a közszolgáltatást • 2003 jún. 30-tól tilos az egész gumiabroncs lerakón való elhelyezése, 2006-tól a gumiőrleményé is • 2004 jún. 30-ig a lerakásra kerülő tel. hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát a bázis évben képződött hulladék 75%-ra kell csökkenteni

4. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket is két évente felül kell vizsgálni • 2005-ig a lakosság 40%-ra, 2008-ig 60%-ra ki kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést • 2009-re be kell zárni a nem megfelelő lerakókat • 2008-ra a bázisévhez képest 75%-ra kell mérsékelni a lerakott hulladék mennyiségét • terv: max. 100 lerakó és 6 települési égetőmű fog üzemelni a közeljövőben • 2005-ig ki kell alakítani a szelektív gyűjtés infrastruktúrális feltételeit

5. megelőzés elővigyázatosság gyártói felelősség megosztott felelősség elvárható felelős gondosság elérhető legjobb eljárás szennyező fizet közelség regionalitás önellátás fokozatosság példamutatás költséghatékonyság Hulladékgazdálkodás-Bevezetés2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásrólHulladékgazdálkodás alapelvei

6. Az I. OHT megvalósulása

7. a települési szilárd hulladék képződése évi 465 kg/fő mennyiségről 2007-re 460 kg/fő-re csökkent, ami elsősorban könnyű-frakció (műanyag, papír) térnyerésének köszönhető • a képződő települési szilárd hulladék térfogata – kezeletlen állapotában – mintegy 8-10%-kal növekedett • hulladékszállítás területén kiemelendő a 2006-ban Baden-Württemberg és Bajor tartományokból származó – illegálisan Magyarországra került – mintegy 4100 tonna hulladékrészbeni visszaszállítása

8. Veszélyes hulladékok égetése: Egyes hazai berendezések korszerűsítése, cseréje (2005. évi határidőre teljesítve); • Csomagolási hulladék: Az összes csomagolási hulladék legalább 50 százalékos hasznosítása, illetve az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább 15 százalékos újrafeldolgozása (2005. évi határidőre teljesítve). • 2008 végén kihirdetésre került a hulladékgazdálkodás alapfeltételeit meghatározó új hulladék keretirányelv, amely 2010. december 12-től váltja az eddigi, még 1975-ben kiadott irányelvet

9. 2008-ra az EMAS regisztrált szervezetek számával (17 szervezet, 21 telephely) az újonnan csatlakozott tagországok viszonylatában a második helyen állunk • aki a hulladékkal jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékkal követik el • 2005 óta működő Zöld Kommandó munkájában a környezetvédelmi felügyelőségek mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a közlekedésfelügyelet, az ÁNTSZ szakemberei is részt vesznek

10. Az OHT-I. programjainak megvalósulása • keletkező hulladék mennyisége 2000. óta jelentősen, mintegy 35%-kal csökkent, elsősorban a termelési hulladék képződés visszaesésének köszönhetően • csökkenés jelentőségét tovább hangsúlyozza, hogy ugyanebben az időszakban a GDP éves értéke csaknem duplájára nőtt • Hulladék mennyiség szennyvíziszap nélkül 2008-ban: 22.647 millió tonna;

11. a képződő vörösiszapmennyiség 2004-től az ipari nem-veszélyes hulladékok között jelenik meg • az utóbbi években a nagy kármentesítési projektek előrehaladásával évente 4-500 ezer tonna kitermelt szennyezett talaj veszélyes hulladékként történő kezeléséről kell gondoskodni • települési szilárd hulladék mennyisége 2000-2006. között kismértékben emelkedett • a betétdíjas forgalmazás jelentősen visszaesett

12. hasznosítás aránya az időszak közepén alig változott (évi 30-32% között), ezen belül viszont három év alatt (2004-2006.) az anyagában történő hasznosítás aránya 4,6%-kal csökkent, a termikus hasznosításé viszont 3%-kal növekedett • a lerakási arány 45% alá csökkent, de az OHT-I. azon célkitűzése, amely szerint a keletkező hulladék mintegy felének anyagában történő hasznosítása vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, nem teljesült • a települési szilárd hulladéknak még mindig közel háromnegyed része (73,4%-a) hulladéklerakókba került, és még 2007-ben is előfordult a települési folyékony hulladék lerakóba történő beszállítása.

13. Szintén igen kedvezőtlen az építési-bontási hulladékok közel 55%-ot meghaladó lerakási aránya • hazai hulladékgazdálkodásban nem játszik jelentős szerepet sem a képződő hulladék külföldön történő kezeltetése, sem az itthoni kezelő létesítményekbe történő hulladék behozatal • Ezek értéke 1-4 % csupán • igen jelentős a tranzitforgalom, amely egyes években a 4-5 millió tonnát is elérheti

14. Hulladék lerakás 1. és 2. rész • az EU hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjében az utolsó helyen áll • hazánkban a települési szilárd hulladék döntő hányadát egyszerű lerakással ártalmatlanítják • Európában átlagosan 63%-os a lerakás • pl. Ausztria 65%, Belgium 43%, Németország 46%, Finnország 83%, Spanyolország 65%

15. Hulladék lerakás • hazánkban 2600-2700 települési hulladéklerakó üzemel • ebből 730 közszolgáltatás keretében működik • ezeknek csupán 10%-a korszerű • 1300 lerakót már nem használnak • évente mintegy 100-150 helyi lerakó szűnik meg

16. Hulladék lerakás • az új, korszerű lerakók átlagos élettartalma min. 10 év, de sok esetben meghaladja a 12-15 évet is; • a hulladéklerakók létesítésének, működtetésének és utógondozásának követelményrendszerét a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet szabályozza

17. Hulladék lerakáshulladéklerakó típusok építési mód alapján: • gödör típusú • dombépítéses típusú terepadottságok alapján: • felszín-közelben kialakított • védőgáttal kiemelt • hányószerűen kialakított • lejtőoldalnak támaszkodó hulladéklerakó

18. Hulladék lerakás tilos elhelyezni a hulladéklerakón: • folyékony hulladékot • nyomás alatti gázt • robbanásveszélyes, maró, tűzveszélyes és fertőző kórházi vagy más helyről származó klinikai hulladékot • használt gumiabroncsot • előkezelés nélküli szennyvíziszapot • állati hulladékot

19. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • behajtó- és üzemi út: teljes hosszában a kétirányú forgalmat kell biztosítani; üzemi út mentén, a hídmérleg után legalább 2 állásos tehergépkocsi parkolót kell kialakítani a szállítmányok ellenőrzésére • dolgozók és látogatók számára megfelelő számú személygépkocsi parkoló helyet kell kialakítani • lerakó bejáratánál kell elhelyezni a lerakó üzemeltetésére vonatkozó információs táblát

20. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • üzemviteli és szociális épület: üzemviteli helyiségek pl. az irodák, labor és a hulladékminta raktár; • regionális, több évtizeden át működő telepeken konténeres szociális épület telepítése nem javasolt

21. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • hídmérleg, mérlegház: fő feladata a beléptetés ellenőrzése és az adatnyilvántartás; • Min. 16 m hosszú, 60 tonna teherbírású, akna nélküli hídmérleg telepítése javasolt. A mérleg felhajtó rámpa (akna nélküli hídmérlegeknél) lejtése nem lehet 10%-nál nagyobb. • a mérlegkezelő személyzet a beszállító jármű vezetőjével kommunikálni tudjon

22. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • abroncsmosó: víz mélysége minimum 30 cm legyen, hosszúsága a legnagyobb szállító jármű abroncsátmérőjének háromszorosa. A vegyszerállóság érdekében bazaltbeton kopóréteggel kell ellátni; • Szennyvízelvezető rendszerre nem köthető, szippantással vagy szivattyúval az üzemelő hulladéklerakó felületre lehet üríteni. • Alkalmazható vegyszerek a klórmész vagy a hypo.

23. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • kocsimosó és konténermosó: konténerek szárítására és tárolására megfelelő nagyságú térburkolatot kell biztosítani. A mosóvizet iszap és olajfogó műtárgyon keresztül a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni. • mosónál keletkező rácsszemét elhelyezése egy nyitott konténerbe történhet;

24. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • olajelválasztó: olajfogót célszerű iszap és hordalékfogóval ellátni. A tisztított vizet a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni • üzemanyagtöltő állomás: töltőállomás elhelyezésénél figyelembe kell venni az előírt védőtávolságokat, és hogy azt a kompaktor szilárd burkolatú út keresztezése nélkül tudja megközelíteni;

25. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • hulladék betöltő rámpa, kompaktor út: rámpán kétirányú forgalom biztosítása szükséges 6,0 m pályaszélességgel, melyet célszerű visszabontható vasbeton-panelekből készíteni • a tűzoltók számára is megközelíthető legyen • pályaszerkezete kohósalak vagy zúzott kő

26. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • csurgalékvíz gyűjtés, elvezetés, kezelés: lerakási ütem nagyságának meghatározásánál javasolt az 5 t/m2/év mennyiség figyelembe vétele; • csurgalékvíz főgyűjtő csatornába a drénvezetékek aknákon keresztül – gravitációsan – csatlakoznak. A főgyűjtő csatornából a csurgalékvíz szintén gravitációsan jut a csurgalékvíz tározó medencébe, illetve átemelő aknába. • csurgalékvíz tározó medencét kétévente le kell üríteni és a lerakódásokat el kell távolítani, valamint a medence szigetelő rendszer sértetlenségét ellenőrizni kell. Az esetleg feltárt hibákat ki kell javítani

27. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • depóniagáz kinyerés, kezelés és hasznosítás: hulladék mennyiségétől, minőségétől, a lerakás módjától, technológiájától, a rendelkezésre álló oxigéntől, stb. függően esetenként jelentős mennyiségű gáz képződhet • nagy nyomású gáz kitöréseket okozhat a lerakóban • a gáz kiszivárgása a vegetáció pusztulását idézheti elő, aminek a következménye, hogy a rekultivált felszínen jelentősen nő az erózió veszélye • a tartós gázkibocsátás a hulladéklerakó közvetlen szomszédságában lakók egészségét veszélyeztetheti

28. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • gázellenőrző és mentesítő rendszerek: lehet aktív vagy passzív. Passzív rendszerben a lerakóban levő természetes gáznyomás a mozgás hajtóereje. Aktív rendszerben mesterséges vákuum segíti elő a gázkiáramlást a lerakóból. A passzív módszer csak akkor használható hatékonyan, ha metán és szén-dioxid is nagy mennyiségben képződik

29. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • csapadékvíz elvezetés: a rendszeren keresztül kell kezelni a szigetelt, de még nem művelés alá vont felületeken keletkező tiszta csapadékvizeket • burkolt árkokat vagy csatornát kell kialakítani a karbantarthatóság miatt • kerítés, kapu: idegen behatolás ellen 2,50 m magas kerítéssel kell védenia területet

30. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • tűzvédelemi létesítmények: hulladéklerakó felülete „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik • a telep vízellátó rendszeréről biztosítható a szükséges mennyiségű tűzoltóvíz, vagy • a csapadékvíz elvezető rendszerben keletkező vizek felhasználása tűzoltóvíznek • hulladékfogó háló: mobilnak, gyorsan telepíthetőnek és megfelelő stabilitásúnak kell lennie

31. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • véderdő: véderdő feladata egyrészt tájesztétikai, másrészt a szél által kihordott hulladékok felfogása • A szilárd kommunális hulladéklerakó telepeket gyorsan növő fajtájú, legalább 15 m széles erdősávval kell körülvenni.

32. Hulladék lerakáslerakó kiszolgáló létesítményei • meteorológiai állomás: monitoring rendszer része • nyert adatokat min. naponta egyszer az üzemviteli naplóban rögzíteni kell • mérendő adatok: • szélsebesség, szélerősség mérő • levegőhőmérséklet • légnyomás, páratartalom • párolgás (liziméter)

33. Hulladék lerakás szemrevételező ellenőrzések: (hetente egyszer) • a lerakott hulladék vizuális értékelése • csurgalékvíz rendszer működőképessége • depóniagáz rendszer működőképessége • a depónia felületről szél által kihordott hulladékok • kiporzás, szaghatás • csapadékvíz elvezető rendszer • úthálózat állaga • hídmérleg állag

34. Hulladék lerakáshulladéklerakó lezárása lezárás feladata: • növeli a biztonságot az aljzatszigetelő rendszer esetleges meghibásodása esetén • biztosítható a gázemisszió kontrollja • megakadályozza a lerakón lefutó csapadék érintkezését a hulladékkal • megakadályozza a szennyeződés szél általi továbbjutását • csökkenti a lerakó felületén az eróziót, elősegíti a rekultivációt

35. Hulladék lerakáshulladéklerakó lezárása • szigetelésnél jelentős teret hódítanak a geoszintetikus anyagú szigetelők • lezáró szigetelés alatt , a lerakott hulladékréteg felett a települési hulladéklerakónál egy min. 0,5 m vastag kiegyenlítő és gáztalanító réteg kerül kiépítésre • szigetelőrétegnek mélyebben kell lennie, mint a fagyhatár. A felső humuszos talajborítás ezért min. 1m vastag. Ez az eredményes rekultivációhoz is szükséges.

36. Hulladék lerakáshulladéklerakó rekonstrukciója • ha a terület további művelésre alkalmas, akkor jöhet szóba a régi lerakó megújítása • célja az eredeti területen hatékonyabb, kapacitásnövelő rendezett lerakási módszerrel a lerakás élettartalmának növelése • általában elegendő a felső hulladékréteg átdolgozása • átrostálás és utána kompaktoros tömörítés

37. Hulladék lerakáshulladéklerakó rekonstrukciója • a régi lerakó felszíni vagy teljes átdolgozásának megelőző intézkedései: • poremisszió csökkentés • gázemisszió csökkentés • biológiai kezelési módszerek az eredeti hulladéktömeg 20-30%-os térfogat redukcióját eredményezhetik • gyorsított komposztálódás az átrakási területen is megoldható

38. Hulladék lerakáshulladéklerakó rekultivációja • rekultiváció: felszíni zárószigetelést kiegészítő, azzal együtt végzendő növénytelepítési munkálatokat foglalja magába • lezárt hulladéklerakó felszíni és felszín alatti környezetszennyező hatásának megakadályozása, a tájjelleg esztétikai szempontjainak, a tájba illesztés feltételeinek együttes figyelembe vételével

39. Hulladék lerakáshulladéklerakó rekultivációja • dombépítéses lerakónál folyamatos rekultiváció szükséges • körtöltések magasítását, külső felületeik lezárását, termőfölddel borítását és füvesítését jelenti • rézsűfelületre min. 10 mm bentonitszőnyeg, ezután geotextil rétegek között széles műanyag térháló és végül humuszos gyeprács kerül • termőföldborítás 20-40 cm füves növényzethez

40. Hulladék lerakáshulladéklerakó rekultivációja • folyamatos rekultivációnak nevezzük a dombépítéses hulladéklerakóknál a körtöltések magasítását, melyek védelmében a hulladéklerakás történik • min. szennyezési kockázat esetén a lezárás: • egy réteg ásványi agyag vízzáró réteg; • felszíni vízelvezető réteg és • termőtalajjal történő lefedés

41. Hulladék lerakáshulladéklerakó rekultivációja utógondozás és monitoring: • talajvíz szintváltozásának és minőségének kontrollja • biogázképződés ellenőrzése • lerakó szintjének süllyedési adatai • csurgalék- és felszíni víz mennyiségi és minőségi kontrollja • műszaki berendezések ellenőrzése • fenntartási munkák elvégzése

42. Hulladék lerakáshulladéklerakó rekultivációja • utógondozás: fák, cserjék, gyepfelület • gyepfelület: kialakítását minél hamarabb el kell végezni • megnöveli a rézsűk állékonyságát, csökkenti, illetve megakadályozza az eróziót és deflációt • rekultivált lerakó területén 30 évig építmények elhelyezése tilos • ha a lerakó stabil és 15-20 éve már nem működik, akkor a rekultiváció tájba illesztési feladattá redukálódik

43. Hulladék égetés 1. és 2. rész • A hulladékégetés a hulladékok ártalmatlanításának termikus módszere, mely világszerte a környezetvédelmi vizsgálatok központjában áll, számos előnyének illetve hátrányának komplex értékelése mellett • A hulladékégetés exoterm folyamat. • Az égetés során a hulladék szervesanyag komponensei a levegő oxigénjével reagálva gázokká, vízgőzzé alakulnak és füstgázként távoznak a rendszerből. Az éghetetlen szervetlen anyag salak, ill. pernye alakjában marad vissza

44. Hulladék égetés előnyei: • a keletkező hulladékok térfogatát és tömegét jelentősen csökkenti • az égetés energiatermeléssel jár, a keletkezett hő hasznosítható, • az eljárás közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb, mivel a kórokozók elpusztulnak

45. Hulladék égetés hátrányai: • az égetés másodlagos környezetszennyezéssel jár • ökológiai szempontból kedvezőtlen, mivel a termikusan bontott anyag kikerül a természetes körforgásból, • beruházási és üzemeltetési költségei lényegesen magasabbak a hagyományos eljárásoknál (komposzt, biogáz, lerakás)

46. Hulladék égetés A kifogástalan elégetéshez: • megfelelő hőmérséklet, • megfelelő áramlási viszonyok, • tartózkodási idő, • valamint a szokásosnál nagyobb mennyiségű levegő bevezetése szükséges

47. Hulladék égetés jó hatásfokhoz szükséges: • A kívánt minimális tűztérhőmérséklet 850 °C, • a légfelesleg-tényező értéke 1,5–2,5, • a füstgázoknak a tűztérben való tartózkodási ideje 2–3 s szilárd hulladékok • és 0,5–1 s folyékony hulladékok égetésekor, • a minimális oxigéntartalom eközben 6%

48. Hulladék égetés • legtöbb hulladékégetőben a szervetlen maradékok (salak, pernye) lágyulás-olvadási jellemzői miatt • a tűztéri hőmérséklet nem haladja meg az 1050–1100 °C-ot. • Az égetés 1200–1700 °C-on is végezhető, ekkor beszélünk salakolvasztásos hulladékégetésről. • Ekkor a szilárd maradék olvadékként távozik az égéstérből.

49. Hulladék égetés • A hulladékégetés technológiája a következő részfolyamatokra tagolódik: • átvétel (fogadás) és tárolás, anyagelőkészítés és adagolás, égetés és hőhasznosítás, füstgázhűtés és -tisztítás, salak-és pernyekezelés. • a jövőben új létesítmények kizárólag hőhasznosítással kerülnek megvalósításra

50. Hulladék égetéstermikus hasznosítás egyéb módszerei • alacsony hőmérsékleten: pirolízis • pirolízis: 450-550 0C, oxigénmentesen, energetikailag v. másodnyersanyagként hasznosítható termékek kinyerése • magas hőmérsékleten: gázosítás • gázosítás: 850-1700 0C, segédanyag (O2, levegő, vízgőz), szerves anyagok elégetése, energetikailag hasznosítható gázkihozatal maximalizálása