A felnőttek tanulása - PowerPoint PPT Presentation

a feln ttek tanul sa n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A felnőttek tanulása PowerPoint Presentation
Download Presentation
A felnőttek tanulása

play fullscreen
1 / 43
A felnőttek tanulása
309 Views
Download Presentation
geri
Download Presentation

A felnőttek tanulása

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. A felnőttek tanulása dr. Arapovics Mária 2011. október

  2. Vázlat • A megismerési folyamat • Motiváció • Tanulási és tanítási stílusok • Módszerek

  3. A megismerési (kognitív) folyamat alapjai • az érzékelés • az észlelés • a figyelem • az emlékezés • a képzelet • a gondolkodás

  4. a) Érzékelés • Látás • Hallás • Szaglás • Ízlelés • bőrérzékletek: tapintás, hőmérséklet–érzékelés, fájdalom–érzékelés • testérzékletek.

  5. b) Az észlelés funkciói, észlelési képességek • a tárgyak elkülönítése, kiemelése (pl. alak–háttér észlelés) • tárgyak, dolgok térbeli helyzetének észlelése (hol van, milyen távolságra van) • tárgyak, ingerek felismerése (pl. formaészlelés előzetes ismeretek, tapasztalatok, azaz a sémák előhívása) • vagy állandóságok észlelése (pl. világosság, alak, szín, nagyság, hely).

  6. c) A figyelem • A figyelem lehetőséget biztosít a felénk áramló ingerhalmaz szelektálására, az információk felvételére és feldolgozására: tudatunk egy meghatározott tárgyra vagy jelenségre való irányulására.

  7. C)A figyelem • – a figyelem terjedelme (hány dologra tudok egy pillanatban figyelni?), • – a figyelem tartóssága (mennyi ideig tudjuk lekötni magunkat valamely dologgal?), • – a figyelem megoszlása (tudunk–e párhuzamosan két vagy több tevékenységet is folytatni?), • – s a figyelem átvitele. • Az érdeklődés szerepe jelentős a tanulási folyamatban .

  8. A felnőttkori érdeklődés jellemzői • Határozott profil • Hajlamához legközelebb eső életterületek felé fordulás • Sokrétű befogadóképesség, nyitottság • Az érdeklődés a transzfer segítségével fokozatosan szélesíthető • Az élethelyzetek változása, az életben a felnőttre váró követelmények hatására észreveszi a hiányosságokat, s egy–egy területen elmélyült tudásmegszerzésére törekszik.

  9. d) Az emlékezés sajátosságai • A bevésés gyorsasága • a megőrzés tartóssága • Mechanikus emlékezés • ha a megjegyzésre szánt ismeretanyag résztényezői között nincs, vagy nem látjuk az értelmes összefüggést. • Gondolati emlékezés • ha az ismeretanyag összefüggésekre épül, és az elsajátítás ezen összefüggések mentén történik. • Asszociáció • kapcsolat az emlékezeti tartalmak felidézésekor

  10. d) A gondolkodás • A gondolkodás aktivitása, önállósága és tudatos irányítottsága szerint • Asszociatív • megértő és • problémamegoldó gondolkodás.

  11. A motiváció azoknak a késztetéseknek a gyűjtőfogalma, amelyek cselekvésre indítanak. Erősebb késztetés - nagyobb cselekvési készséggel párosul. Motiváció

  12. A motiváció folyamata 17 Szükségletek Késztetés a szükségletek kielégítésére Motivált magatartás

  13. Motiváció • Külső motiváció külső jutalmazás / jutalom • ez a fajta külső motiváció rövid ideig tart. A siker utáni vágy (hírnév, pénz, stb.) vagy a negatív következményektől való félelem megerősíti az akaraterőt. • Hasznosságra törekvés • Belső motiváció belső „jólét” érzése • Egy cselekvés végrehajtása már önmagában is jutalomnak tekinthető. • Az emberi agy megjutalmazza saját magát a teljesítményért azzal, hogy fokozott boldogságérzetet teremt.

  14. Abraham Maslow Önmegvalósítás Megbecsülés szükséglete Társas szükséglet Biztonsági szükséglet Fiziológiai szükséglet

  15. Edward Lee Thorndike • A felnőttek tanulási motivációjának legfőbb elve: a tanulás sikere külső megerősítés, elismerés hatására a tanulás öröméhez vezet, ami fokozza az önbizalmat, megnöveli a tanulás iránti érdeklődést.

  16. Thorndike hatástörvénye megerősítés  eredmény  erősebb motiváció a tanulás öröme  magasabb igénynívó  nagyobb önbizalom

  17. Motiváció típusai • Egzisztenciális: munkával kapcsolatos, akkor ösztönzik az embert tanulásra, ha munkahelyét meg akarja tartani, előbbre kíván lépni vagy új munkahelyre szeretne menni. • A magasabb iskolai végzettségűek sokkal motiváltabbak alacsonyan képzett társaiknál, ők lesznek a képzések, továbbképzések állandó résztvevői.

  18. Presztízs motívumok 2. Presztízs motívumok: • a közvetlen környezet ösztönzése, család, munkahely, baráti környezet hatása. • az egyén be akarja bizonyítani önmagának is, hogy még képes tanulni, új ismereteket megszerezni, segít aktívan tartani értelmi képességét • kapcsolattartás másokkal, a magányosság elkerülése.

  19. Érdeklődési motívumok 3. Érdeklődés, probléma megoldása, élethelyzetből adódó kíváncsiság a tanulás kiváltó oka. • Jellemzően a már inaktívaknál fordul elő, egészségügyi, szociális, korábbi foglalkozással összefüggő, családi élethelyzetből fakadó problémák megoldása érdekében történő tanulás.

  20. A TANULÁSI MOTÍVUMOKAT NÖVELŐ TÉNYEZŐK • Siker, elsősorban külső elismerés, tanárok, csoporttársak elvárásainak való megfelelés Sikert növelő tényező a jó érdemjegy. (gyerekek, unokák) • Önbizalom. Az életkorral növekvő mértékben fordul elő a képzés kezdetén az önbizalom hiánya. A tanulmányaikat idő előtt befejezők jelentős része az első kudarcok hatására dönt a kimaradás mellett.

  21. A TANULÁSI MOTÍVUMOKAT NÖVELŐ TÉNYEZŐK • Tanulás iránti érdeklődés. Ez a képzés első harmadában különösen nehéz, hisz ekkor még alapvetően elméleti ismeretek oktatása folyik. A második harmadtól dominánssá válik a gyakorlati tantárgyak aránya, itt már fel tudják használni munkahelyi vagy más területen szerzett tapasztalataikat. A gyakorlatban azonnal alkalmazható, praktikus ismeretek növelik az érdeklődést. • A környezet támogatása

  22. Tanulást gátló tényezők • Ha a résztvevő felnőttek nem látják célját vagy értelmét a képzésnek, nem érzik hasznosíthatónak, alkalmazhatónak, praktikusnak a célt. • Ha a tanulásszervezők az életkörülményeikre nincsenek tekintettel (pl. időbeosztás, család, lakóhely távolsága, szabadidő). • Ha a tanulás eredményeiről nincs gyors visszacsatolás. • Ha kisiskolás módszereket tapasztalnak a résztvevők, ha nem kezelik őket felnőttként. • Ha rossz a környezet, kényelmetlenek a tárgyi feltételek. • Nem megfelelőek az oktatók, az oktatás szervezői. • Ha rossz a csoportlégkör • Ha nem építenek a résztvevők meglévő tapasztalataira

  23. Tanulási környezet meghatározói • környezeti tényezők (hőmérséklet, fény, zaj, zsúfoltság stb.) • fiziológiai és érzelmi állapot, motiváció (egészség, pihentség, zaklatottság, érdektelenség stb.) • szociális környezet (társak, csoport) • fizikai, perceptuális jellegű tanulási tényezők (auditív, vizuális, mozgásos stb. ingerek) • pszichológiai tényezők, ezen belül a személyiség jellemzői és a kognitív (megismerési) stílus.

  24. Tanulási stílusok

  25. Witkin (1950) – érzékszervi döntések a)Területtől függő b)területtől független

  26. Területtől függő Külső megerősítés segít Közvetítő alkalmazása,kívülről biztosított struktúra Fogalmak megtanulásánál azonosítási pontokra koncentrálnak Jobbak a társadalomtudományi területek megtanulásában Területtől független Inkább belső motiváció jellemzően rendszert teremtenek Tesztelés, azonosítási pontok végigpróbálása Segítségre szorulnak társ.tud anyag elsajátíásában A megismerési stílusok oktatási vonatkozásai– Hogyan tanulnak a tanulók?

  27. Területtől függő Előnyben:megbeszélés módszere, tanulókkal kölcsönhatás Kerüli a negatív visszacsatolást és az értékelést Területtől független Előnyben:előadások, felfedezések, személytelenebb Hangsúlyozza a hibák kijavítását, negatív értékelést A megismerési stílusok oktatási vonatkozásai– Hogyan tanítanak a tanárok?

  28. Területtől függő Szociális készségek igénylő interperszonális területek (ált.isk.oktatás,szociáltud. rehab. tanácsadás, szoc.gond Az embert hangsúlyozó szakosodás (klinikai pszich, szociál.tud oktatása) Határozatlanabbak a szakterület választásában, Szaktárgyak: nem személytelen és kognitív területről választják Területtől független Analitikus és nem személyhez kötött területek (fizikai, bio.tud,mérnöki, műszaki) Személytelen és megismerési készségeket követelő szakosodás (kisérleti pszicho, sebészeti betegápol, term.tud oktatás) Szakmai pályatervezés, érdeklődésük speciálisabb, szaktárgyak: nem személyes és nem szociális területről választják A megismerési stílusok oktatási vonatkozásai– Oktatás és életpálya-tervezés

  29. Kolb és Fry (1975) - tapasztalati tanulás Tapasztalati tanulási modell Konkrét élmény A fogalmak vonatkozásainak kipróbálása új helyzetben Észlelések megfontolások Elvont fogalmak és általánosítások megfogalmazása

  30. Akkomodátor Konkrét tapasztalat+ Aktív kísérletezés Konvergáló Absztrakt fogalomalkotás+ Aktív kísérletezés Divergáló Konkrét tapasztalat+ Elmélkedő megfigyelés Asszimilátor Absztrakt fogalomalkotás+ Elmélkedő megfigyelés Kolb és Fry tanulási stílusai

  31. Konvergáló • Erős a gondolatok gyakorlati alkalmazásában • Jól szerepel, ha csak egy helyes válasz létezik (pl.IQ-teszt) • A hipotetikus-deduktív gondolkodást specifikus problémákra tudja koncentrálni • Emóciómentes, jobban szeret dolgokkal foglalkozni, mint emberekkel • Szűk érdeklődési kör, fizikai tudományokon belüli szakosodás • Sok mérnökre jellemző

  32. Divergáló • Nagy képzelőerő • Jó a tervek kialakításában és abban, h. különböző szempontból lássa a dolgokat • Érdeklik az emberek • Széles kulturális érdeklődés • Művészetekre szakosodik • A humán tárgyakkal foglalkozó és a bölcsészettudományi hátterű emberekre jellemző

  33. Asszimilátor • Erős készség az elméleti modellek megalkotására • Kitűnik az induktív okfejtésben • Inkább az absztrakt fogalmak foglalkoztatják, mint az emberek – nem sokat törődik az elméletek gyakorlati alkalmazásával • Az alaptudományok és a matematika iránt vonzódik • Gyakran dolgozik a kutató- és tervező részlegekben

  34. Akkomodátor (Alkalmazkodó) • A dolgok elvégzése az erősebb oldala • Inkább vállalja a kockázatot • Jó teljesítményt nyújt, amikor gyorsan kell alkalmazkodni a közvetlen körülményekhez • Intuitív módon oldja meg a problémákat • Számít a másoktól származó információkra • Gyakran található meg tevékenység-orientált foglalkozásokban (marketing, kereskedelem)

  35. A tanulás (információfeldolgozás) Kolb féle modellje Konkrét tapasztalatok szerzése Érzékelés Alkalmazkodó tanulási stílus Divergens tanulási stílus Tapasztalatgyűjtés A tapasztalatok visszatükröződése A fogalmak aktív alkalmazása új szituációban Konvergens tanulási stílus Asszimiláló tanulási stílus Megfigyelés Elvont fogalmak alkotása (általánosítása) Gondolkodás

  36. A preferált érzékelési típuson alapuló tanulási stílusok Modality Preference Inventory Vizuális típus Auditív típus Gondolkodási közeg: kép, ábra Gondolkodási közeg: verbális, szöveg Kinesztetikus típus Gondolkodási közeg: mozgásos, videó, animáció

  37. Tanulási stílusok • auditív • vizuális • mozgásos • társas • egyéni • impulzív • reflektív • mechanikus

  38. Didaktika – oktatói szerepek • Az oktatás (tanítás-tanulás) elméletével és gyakorlatával foglalkozó tudomány, a nevelés része, irányított tanulás útján történő személyiségfejlesztés • Főbb kérdéskörei: • Miért? • Mit? • Hogyan? • Ki? • Kit? • Hol? • Mivel?

  39. Tanulási paradigma • Résztvevőközpontúság • Tanítás Tanulás • Tapasztalatok • Kompetenciaalapúság, problémaközpontúság • Módszertudatosság • Érzelmek és a tanulás:élményközpontúság (kalandpedagógia, múzeumandragógia)

  40. Az érzelmek/ élmények a tanulásbanCsíkszentmihályi Mihály 1998.

  41. Szakirodalom • Atkinson, R.L., R.C. Atkinson, E.E. Smith, D.J. Bem és S. Nolen-Hoeksema: Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó, 1999, második, javított, ill. átdolgozott kiadás • Bernáth László- Révész György (1995) A pszichológia alapjai, Tertia, Budapest • Kálmán Anikó (2008) A felnőttkori tanulás sajátosságairól. In: Benedek András – Lada László (szerk.) (2008) Tanulás életen át /TéT/ Magyarországon. Tempus Közalapítvány, Budapest. 126-152. o. • Maróti Andor (2005) Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről. Nyitott Könyv, Budapest. • Tanár-továbbképzési Füzetek (2008): Benedek András – Koltai Dénes- Szekeres Tamás- Vass László, (szerk.) NSZFI • Andragógiai szöveggyűjtemény II. szerk. Maróti Andor, Nemzeti Tankönyvkiadó • Zrinszky László (2005) A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába.OKKER, Budapest. • Felnőttoktató (2009) szerk. Henczi Lajos. Nemzeti Tankönyvkiadó.

  42. Köszönöm a figyelmet! arapovics.maria@ppk.elte.hu