Tóth István György Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezeté

1. Tóth István György Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében „A gazdasági felemelkedés társadalmi/kulturális feltételei” című kutatás zárójelentése Magyar Tudományos Akadémia 2009. október 12.

2. A kutatás kérdései: • Hol helyezkedik el a magyar társadalom a világ értéktérképén? • Milyen, a gazdasági együttműködés szempontjából lényeges • sajátosságai vannak a magyar értékszerkezetnek? • Eszközök: • európai közvéleménykutatási adatok másodelemzése • - 2x1000 fő, 2009 március-április: World Values Survey 5. hullám • és „A piacgazdaság normatív keretei (gazdasági kultúra)” • Eredmények összefoglalói: • Tárki Európai Társadalmi jelentés 2. Gazdasági attitűdök • Magyarország a világ értéktérképén c. kutatási jelentés • A két adatfelvétel összefoglaló elemzései • Kutatási zárójelentés

3. Témák: Értékszerkezet Bizalom Normák Igazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök Következmények Teendők

4. Témák: Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom Normák Igazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök Következmények Teendők

5. Az értéktérkép dimenziói (1) • Vallásosság(mennyire tarja fontosnak életében a vallást?) • Hazaszeretet (mennyire büszke saját nemzetiségére? ) • Tekintélytisztelet(mennyire tartaná jó dolognak, ha növekedne a tekintély tisztelete?) • Engedelmesség(engedelmességre vagy önállóságra nevelné gyermekét?) • Családközpontúság(mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást) Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás

6. Az értéktérkép dimenziói (2) • Szabadság(fontosnak tartják-e a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást?) • Érdekérvényesítés (írtak-e már alá petíciót? ) • Tolerancia(mennyire megengedők a homoszexualitással kapcsolatban?) • Önállóság(mennyire érzik úgy, hogy sorsukat képesek befolyásolni?) • Bizalom(mennyire bíznak az emberekben?) Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás

7. Az egyes országok pozíciója az értéktérképen Magyarország a nyugati kultúra magjától távol, az ortodox kultúra reprezentánsai mellett helyezkedik el: szekularizáltabb annál, ami a fejlettségéből következne és zártabb, mint a nyugati kultúra középértéke. Szomszédok: Bulgária, Moldova, Oroszország Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás

8. Változások az értéktérképen Magyarország a WVS adatfelvétel 4. és 5. hulláma között (gyakorlatilag az elmúlt tíz évben) valamivel szekularizáltabb és nyitottabb lett. A 2009-es magyar adat valahol a tíz év előtti (IV. hullám) lett, litván és észt adatok mellett helyezkedik el. Forrás: Keller, 2009a. Adatok forrása: WVS, 4-5. hullám.

9. Témák: Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák Igazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök Következmények Teendők

10. Általánosított bizalom és intézményi bizalom az Európai országokban Általánosított bizalom: Az európai országok négy csoportjábanMagyarország az alsó-közép csoportba tartozik. Négyből egy ember: „A legtöbb emberben meg lehet bízni” Négyből három ember: „az ember sohasem lehet elég óvatos”. Intézményi bizalom: Európában a legrosszabbak között Általánosított bizalom Intézményi bizalom (politikai pártok, parlament, kormány, hadsereg, rendőrség, bíróság, köztisztviselők, szakszervezetek, sajtó, televízió) Forrás: European Values Survey alapján Schaik 2002 adatai, valamint EVS és WVS alapján saját számítások, összevont WVS4-WVS5 adatok.

11. Intézmények és közszereplők iránti bizalom Magyarországon 0-10 skála: a magasabb érték nagyobb fokú bizalmat jelöli • Magyarországon a megkérdezettek a legkevésbé a politikai szereplők iránt vannak bizalommal • Csak az MTA indexe van a közepes bizalmi szint (5.5. érték fölött) • A fiktív intézmény iránt is bizalmatlanok vagyunk (bár itt a legnagyobb a bizonytalanság is) Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

12. Intézményi korrupció megítélése Magyarországon Átlagok egy 5 fokú skálán Minden általunk itt felsorolt intézményt valamelyest korruptnak tart a lakosság Aleginkább korruptnak a politikai szereplőket és a médiát tartják (irántuk a legalacsonyabb a bizalom is), a legkevésbé pedig a bíróságot (amely iránt a bizalom is nagyobb). Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

13. Kikben bízunk és kikben nem? 100 ember közül átlagosan mennyiben bízunk • Jobban bízunk • … az idősebbekben, mint a fiatalokban (életkorunktól függetlenül) • … a szegényekben mint a gazdagokban (igaz, a gazdagabbak kevésbé) • … a hívőkben mint a nem hívőkben (különösen a templomba járók) • Nem bízunk jobban az iskolázottabbakban • Drámaian nem bízunk: a parlamenti képviselőkben, a bankárokban és • az újságírókban Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

14. A barátokkal és a szomszédokkal való találkozás, valamint a segítségnyújtás Gyakoriságok országonként A családon belüli, valamint a betegek és fogyatékkal élők, az idősek, szomszédok és a bevándorlók felé gyakorolt segítségnyújtás adataiból készített index kifejezetten Magyarországon a legalacsonyabb Európában Megjegyzés: A barátokkal való találkozás gyakorisága szerint csökkenő sorrendben (%). Forrás: EB (2004, lásd Wallace, 2008: 30, 34, 52) adatai alapján Sik és Giczi 2009.

15. A civil társadalmi aktivitás szintje országonként (%) Magyarországon a civil szervezetek aktív tagjainak aránya kevesebb, mint nyolcada a finn és a svéd adatnak, ötöde a hollandénak Megjegyzés: A civilszervezetek aktív tagságának arányával mérve. Forrás: WVS, ötödik hullám (2005–2008) adatai alapján saját számítás.

16. Témák: Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök? Igazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök Következmények Teendők

17. A kérdezett szerint a többség Eltenné Nem tenné el Össze-sen A kérde-zett Eltenné 15 0 15 Nem tenné el 65 20 85 Összesen 80 20 100 Mit tenne Ön és Ön szerint a többség, ha találnának egy pénztárcát az utcán? Százalékos megoszlások A magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy ő ugyan tisztességes, de a többiek nem Forrás: Tárki Gazdasági kultúra vizsgálat 2009 Megjegyzés: a „nem tenné el” opció alesetei: otthagyná, visszajuttatná, leadná a rendőrségen vagy önkormányzatnál vagy más közeli helyen

18. Cseh-ország Lengyel-ország Magyar-ország Elítélendő 77 65 53 Megbocsátható 18 30 42 Dicséretes 5 5 3 Összesen 100 100 100 Mennyire tartja helytelennek, ha egy adófizető nem vallja be a teljes jövedelmét, hogy kevesebb jövedelemadót fizessen?, Százalékos megoszlások, 1999-es adatok A magyar közvélemény engedékenyebb a normaszegő viselkedésekkel szemben, mint például a környező országoké. Forrás: TÁRKI-CEORG omnibusz 1999/10

19. A korrupció elfogadottságának indexe Az aktív és passzív korrupció elfogadásának átlaga országonként A dánok a legszigorúbban ítélik meg a korrupciós gyakorlatot, míg a magyarok (és a szlovákok) az átlagnál enyhébben Megjegyzések: Passzív korrupció: A kenőpénz-elfogadás megítélése (átlag, 1 – soha; 10 – mindig). Aktív korrupció: ha egy állami/önkormányzati hivatalnok szívességet/kenőpénzt kér (átlag, 1-nagyon helytelen, 4 – egyáltalán nem helytelen Forrás: ESS 2. hullám (2004/2005) WVS, 4. hullám (1999/2000) alapján Keller és Sik 2009.

20. A korrupció észlelése és elfogadása: „túlérzékenység” és „részleges vakság „ Százalékos megoszlások országonként Túlérzékeny-ség? Magyar-országon és Szlovéniában is a (bevallott) korrupciós gyakorlat alatta marad a korrupció észlelt nagyságának Korrupciós gyakorlat% Korrupciós észlelés, index Forrás: ESS, 2. hullám (2004/2005) adatai alapján Keller és Sik, 2009.

21. Normakövetés Az egyes állítások elfogadottsága a magyar lakosság körében (%) Szigorúbb értékelések: Idősebbek a fiatalokhoz képest A politikai bal-jobbszélei a középhez képest Konzervatívok a liberálisokhoz képest (de csak a kisebb normaszegések esetében) Vallásgyakorlók a nem vallásgyakorlókhoz képest Anagyobb ügyek (céges és adócsalás) valamivel hevesebb ellenállásba ütköznek a lakossági megítélésben, mint a kisebb tételek (bliccelés, közüzemi számlák be nem fizetése). A kisebb normaszegési ügyekkel elnézőbbek vagyunk Megjegyzés:Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

22. Témák: Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök? Igazságosság: nulla összegű játszma, igazságtalanságérzet Állammal kapcsolatos attitűdök Következmények Teendők

23. A jövedelem­egyenlőtlenséggel kapcsolatos attitűdök és az egyenlőtlenség mértéke (Gini-együttható) Magyar-országon a jövedelmek egyenlőtlen-sége a többi európai országokhoz képest sem túl nagynak, sem túl kicsinek nem tekinthető A magyarok stabilan, a többi országhoz képest lényegesen magasabb arányban értenek egyet azzal, hogya kormánynak csökkentenie kellene az egyenlőtlenségeket. Forrás: ESS és az Eurostat online statisztikai adatbázisa alapján Lelkes, 2009.

24. Az egyenlőtlenség megítélése országonként Magyarországon a kormányzati egyenlőtlenségcsökkentő beavatkozás társadalmi támogatottsága (a teljesen egyetértők arányával mérve) Görögország után a legmagasabb a vizsgált országok között Forrás: ESS2 és ESS3. alapján Lelkes, 2009.

25. A „csak mások kárán lehet meggazdagodni” állítással való egyetértés Átlagok egy 1-től 10-ig tartó skálán, WVS Az összes európai és nem európai ország közül Magyarországon terjedt el a leginkább az a felfogás, hogy a gazdaság szereplői csak egymás rovására tudnak meggazdagodni Forrás: WVS 5. saját számítás.

26. „Túl nagyok ma Magyarországon az emberek közötti jövedelemkülönbségek” Az állítással teljesen egyetértők aránya jóléti-vagyoni helyzetük alapján • Az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos frusztráció minden csoportban magas, de • …emelkedik az életkor növekedésével (- 35 év: 67%, 65+ év: 79%) • …az iskolázottsági szint emelkedésével csökken, (max általános: 76%, diplomás:59%); • …a jóléti-vagyoni helyzet javulásával csökken • …csökken azok körében, akik a tíz év múlva várható jövedelmi-életszínvonalbeli kilátásaik alapján stabil helyzetűek vagy felfelé mobilak Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

27. Témák: Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök? Igazságosság: nulla összegű játszma, igazságtalanságérzet Állammal kapcsolatos attitűdök: paternalizmus és infantilizmus Következmények Teendők

28. Erős állam iránti elkötelezettség, kevesebb egyéni felelősség Az egyénnek nagyobb felelősséget vállalnia az emberekről való gondoskodásban? Az államnak kell-e védelmet nyújtania bizonyos kockázatokkal szemben? A megkérdezetteknek mennyire fontos, hogy az állam biztonságot nyújtson a különböző veszélyekkel szemben: a magyar lakosság átlagértékei a második legerősebb preferenciát mutatják (Anglia után) Annak támogatottsága, hogy az egyéneknek nagyobb felelősséget kellene vállalniuk saját sorsuk alakításában, a második legalacsonyabb az európai országok között • Megjegyzések: • Azok aránya, akiknek fontos, • hogy az állam biztonságot nyújtson minden veszéllyel szemben. • (Azt akarja, hogy az állam erős legyen, hogy meg tudja védeni a polgárait) • hogy saját maga dönthessen arról, hogy mit csinál. • hogy biztonságos környezetben éljen. • A válaszok átlagértéke a hatfokozatú skálán (1 – nagyon hasonlít; 6 – egyáltalán nem hasonlít). Forrás: WVS, ötödik hullám (2005–2008) adatai alapján Albert és Dávid 2009

29. Az állam adjon több szabadságot a vállalatoknak Az állítással teljesen egyetértők aránya A piaci megoldásokkal kapcsolatos tartózkodó attitűd: a szlovákok, a litvánok és a luxemburgiak után a magyarok körében a legerősebb Forrás: WVS4 alapján Janky 2009

30. Állami újraelosztásból származó transzferek aránya a medián szavazópolgár háztartásának jövedelmi szerkezetében Százalékok, 2005 A medián szavazó(aki a választást eldönti) jövedelmi szerkezetében Magyarországon a legmagasabb az állami újraelosztásból származó transzferek aránya Okok: 1: az állami jóléti támogatásokban és társadalombiztosítási ellátásokban részesedők magas aránya, 2: a támogatások viszonylag jelentős nagyságrendje Az állami megoldások iránti nagyobb fokú kereslet egyik magyarázata maga a status quo. Forrás: EU-SILC 2006, saját számítások Magyarázat: népesség: 18+ ; transzferek: családi támogatás, nyugdíj, táppénz és egyéb pénzbeni egészségügyhöz kapcsolt juttatás, munkanélküli támogatások és segélyek együtt ; viszonyítás: összes nettó háztartási jövedelem medián: a transzferek alapján sorbarendezett középső személy

31. Témák: Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök? Igazságosság: nulla összegű játszma, igazságtalanságérzet Állammal kapcsolatos attitűdök: paternalizmus és infantilizmus Következmények: kiábrándultság, hitehagyottság, legitimációs zavarok Teendők

32. Az érvényesüléssel kapcsolatos vélemények Százalékok Magyarországon nagyon sokan vallják azt, az érvényesüléshez szükség van a normák és a szabályok áthágására • A magyarok négyötöde szerint ebben az országban becsületesen nem lehet meggazdagodni, • háromnegyedük szerint pedig aki vinni akarja valamire, annak egyes szabályokat át kell hágnia • csak minden második magyar szerint érhetjük el kemény munkával azt, amit akarunk, és • csak minden ötödik ember véli úgy, hogy Magyarországon mindenkinek egyenlő esélye van az érvényesülésre. Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat. Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat

33. Az anyagi siker, illetve az elszegényedés legfőbb oka a magyar lakosság szerint Az egyes okokat legfontosabbként megjelölők %-os aránya . Ugyanakkor: az Európai Unió országai között Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint a végzettség fontos, miközben a legmagasabb azoké, akik szerint az érvényesülés titka az, ha az ember jó családba születik Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat Lásd még: Lannert 2009 és Keller 2009

34. Az elemzés tapasztalatai összefoglalva • A magyar társadalom • erősen bizalomhiányos; • felemás viszonyban van a korrupt magatartásmegítélését illetően; • nagyon kevéssé fogadja el az egyenlőtlenségeket és; • magas elvárásokat fogalmaz meg az állammal szemben (alulértékeli az állami szolgáltatások adóárát) Mindezek miatt komoly legitimációs problémák vannak, hitehagyottság és kiábrándultság tapasztalható, ami nemcsak következménye a fentieknek, de azok újratermelődésének egyik forrása is.

35. Néhány megfontolás a teendők megfogalmazásához • Önvizsgálat: (a történeti okok elemzése után) ki kell mondani, • hogy mi romlott el az elmúlt húsz évben: • téves paradigmák • rossz kompromisszumok • Türelem: a bizalom visszanyerése hosszabb ideig tart, • mint annak elvesztése • Kooperáció, az intézmények „birtokbavétele”: a politikai és • közintézményekkel kapcsolatos attitűd nem • imázskampányok, hanem az adott intézmények • reformjának kérdése • Előrelátás: társas készségekre, demokratikus kultúrára, • felelősségvállalásra nevelés az iskolában

36. A kutatás teljes dokumentációja: www.tarki.hu