1 / 42

Az alf ldi-vid ki t rs gek k rnyezettudatos szeml letu fejleszt s vel kapcsolatos t rsadalmi elv r sok

2. Vzlat. Kiindulpontok, fogalmakGloblis s loklis megkzeltsekAz Alfld-problematika" fobb elemei s kiemelt terletei: - a Tisza vidk - a Homokhtsg - a tanyavilg Trsadalmi elvrsokAjnlsok. 3. Kiindulpontok . A krnyezeti rendszerek tlterheltekj krnyezeti paradigma s

garin
Download Presentation

Az alf ldi-vid ki t rs gek k rnyezettudatos szeml letu fejleszt s vel kapcsolatos t rsadalmi elv r sok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemléletu fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások Kovács András Donát PhD geográfus, szociológus, tudományos munkatárs MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét Budapesti Corvinus Egyetem 2009. november 24.

    2. 2 Vázlat Kiindulópontok, fogalmak Globális és lokális megközelítések Az „Alföld-problematika” fobb elemei és kiemelt területei: - a Tisza vidék… - a Homokhátság… - a tanyavilág… Társadalmi elvárások Ajánlások

    3. 3 Kiindulópontok A környezeti rendszerek túlterheltek Új környezeti paradigma szükséges A környezet védelme az emberiség legfontosabb feladata. A környezetvédelem – mint társadalmi tevékenységi rendszer - legfontosabb elofeltétele a környezet-szempontú társadalmi gondolkodás és cselekvés.

    4. 4 Fontos fogalmak A környezettudat az egyének, illetve a társadalom környezeti értékrendje, melyet a környezetrol alkotott ismeretek, valamint az adott kultúra által meghatározott esztétikai és morális elvek alakítanak ki a környezet védelmére hivatott tevékenységrendszerek alapja, amely a tudományos ismeretekre és a környezetkímélo szemléletre támaszkodva segít a környezeti károk kialakulásának megértésében, a problémák megoldásában.

    5. 5 A környezettudatosság (környezeti tudatosság) A környezettudatosság a környezetvédelmi célokat, a fenntarthatóságot szolgáló, hosszú távú társadalmi érdekekkel ötvözo gondolkodásmódok, magatartásformák és konkrét cselekvési rendszerek összessége. A környezettudatos szemléletu terület- és vidékfejlesztés a régiókra, tájakra, kistérségekre, településekre irányuló, tudományosan megalapozott tervezés és programozás, melynek célja a környezeti értékek hosszú távú megorzése, a fenntarthatóság és a lokális társadalmak érdekekeinek és igényeinek céltudatos ötvözése.

    6. 6

    7. 7 Kiemelt problémák globális és alföldi nézopontból Klasszikus értelemben vett környezeti problémák Globális: pl.: klímaváltozás Lokális: pl.: ariditás, talajvízszint csökkenés A gazdaság konfliktusai Globális: pl.: a multicégek fokozott piaci pozíciója Lokális: pl.: a mezogazdaság eltartóképességének csökkenése, A társadalom konfliktusai Globális: pl.: polarizálódás, uniformizálódás Lokális: pl.: kirekesztodés, szegregáció, periferizálódás, a civil szervezettség alacsony szintje

    8. 8 Mit jelent az Alföldön a vidékiség, a ruralitás?

    9. 9 A vidéki térségek Magyarországon

    10. 10 A vidéki tér szemléleti megközelítése (Faragó L. nyomán) Kistérség, táj, vidéki körzet Kohézió és lokalitás Autonómia és valós közösség Érzék és érzelem Helyi tradíciók és kulturális meghatározottság A hely és a fej fontossága! (Nemes Nagy József) A tér és a tudás fontossága! (Csatári Bálint) Régió, ország Verseny és regionalitás Centralizáció és formalizált struktúrák Érdekek és számítás Transzkulturális és plurális hatások

    11. 11 Felértékelodés vagy leszakadás? A vidéki térben a legközvetlenebb a kapcsolat a környezet és a lokális társadalom között. Egy jól szervezett vidéki (falusi/tanyasi/városi) társadalom viszonylag környezettudatosan használhatja a vidékies tereket, tájakat. A vidéki terek a jövoben felértékelodnek

    12. 12 Az alföldi vidék átrendezodése A mezogazdaság dominanciájának jelentos csökkenése A nagyüzemi mezogazdasági termelés támogatott biztonsága, majd teljes szétesése, átalakulása A vidék leértékelodésének tünetei (munkanélküliség, elöregedés, elvándorlás, perspektíva-vesztés) A társadalmi mobilitás – átrétegzodés - ingázás, távmunka Eroteljes vidéki differenciálódás A város – falu kapcsolatok „szétesése” Lassú infrastrukturális felzárkózás A rurális idill és elmaradottság együttes megjelenése

    13. 13 Az „Alföld problematika” fobb elemei, az alföldi – vidéki térségek kedvezotlen jelenségei Az átalakított, épített környezet térnyerése Az ökológiai degradáció A tájak homogenizálódása A sajátos vidéki társadalmi problémák elmélyülése A környezetgazdálkodás és tervezés bizonyos fokú lemaradása, tehetetlensége

    14. 14 A szárazodás területi növekedése az Alföldön

    15. 15 A gazdasági-társadalmi környezet különbségei

    16. 16 Két kiemelt - problémákkal küzdo – térség; a Tisza vidék és a Homokhátság

    17. 17 Két kiemelt, problémákkal küzdo térség: a Tisza vidék és a Homokhátság - a tanyavilág

    18. 18

    19. 19 A tanyaproblematika háttere

    20. 20 A tanyavilág fenntarthatóságának feltételei

    21. 21 A társadalmi elvárásokat feltáró vizsgálataink (MTA RKK ATI) „Tisza program” – 2000 „A nemzeti parkok szerepe a területfejlesztésben” 2002-2003 Kistérségi és települési jövokép kutatások környezettudatosság-vizsgálatok 2001-2009 „MTA VÁTI Tanyakutatás” 2005 Lakossági és prominencia felmérések (survey, interjúzások) A Homokhátság-problematika társadalmi ismertsége 2009 A kiskunsági tanyák helyzete és az ott élok jövoképe 2009

    22. 22 A lakosság elvárásait meghatározó alapmutatók A kérdezettek többsége születése óta szülofalujában, szülovárosában él. A lakosság többsége szeret településén élni.

    23. 23 Fontos… A lakosság háromnegyede nem kíván máshová költözni

    24. 24 Az társadalmi-környezeti tényezok megítélése A lakosság jelenleg a munkalehetoségek hiányát tartja a legproblémásabb tényezonek.

    25. 25 A települési környezet állapotának megítélése Kecskemét térségében 2008-ban

    26. 26 A környezettudatosság általános jellemzoi az alföldi – vidéki térségekben A lakosság egy része (25-30%) a környezeti problémák terén még mindig tájékozatlan, magatartása meglehetosen passzív. A települések önkormányzatainak egy része a környezeti problémákat még mindig elhanyagolja, a környezetvédelmi feladatok elvégését humán eroforrás hiányában nem tudja megvalósítani. Mindezek ellenére, mind a lakossági szemlélet és aktivitás, mind a települési környezetpolitikai intézkedések terén számos elorelépés történt az elmúlt években. Az alföldi területeken tevékenykedo - a vidékfejlesztésben, természet- és környezetvédelemben érintett prominenciák - szakemberek többsége egyetért a környezettudatos szemléletu vidékfejlesztési elvekkel. Az alföldi társadalom környezettudatossága korántsem elég fejlett, összességében azonban javulóban van.

    27. 27 További, általánosságban megfigyelheto jellegek A környezeti problémákat az alföldi vidéki térségekben élok – nemi, demográfiai, végzettségi és foglalkozási pozíciójuktól függoen – némileg eltéroen látják és értékelik. A lakosság többsége a kistérségre és az adott településekre irányuló legfontosabb környezeti fejlesztési irányokkal egyetért, fontosnak tartja azokat. A térségben felmerülo problémák közül a környezeti infrastruktúrák, háttérfeltételek hiányát vélik a legkritikusabbnak, ebbol következoen ennek megteremtését kulcsfontosságú feladatnak tartják a közeljövoben.

    28. 28 Negatív tényezok Az érintett vidéki társadalom környezeti problémákkal szemben érzett felelossége, aktivitása esetleges, alkalomszeru. A lakosság még mindig kívülrol várja a segítséget, aktivitási hajlandósága nem elégséges. A környezetgazdálkodás szervezeti, intézményi háttere széttagolt, a gyakorlati muködés nincs megfeleloen kidolgozva, a kompetenciák gyakran változnak. Nem alakult ki megfelelo „partnerség” a környezetvédelemben és a területfejlesztésben érdekelt intézmények, valamint az önkormányzatok és a helyi társadalom között. Az értékek megóvására nem áll rendelkezésre elegendo anyagi eroforrás. Nincsenek helyi adottságokhoz mért oktatási, nevelési programok, amelyek az embereket környezettudatosabb életmódra ösztönöznék.

    29. 29 A lakosság közremuködo készsége

    30. 30 Vonzótényezok – legfobb általános elvárások A környezo táj, a lakókörnyezet – csend nyugalom „jó levego” A települések jellege - „emberi léptéke” A környezeti eroforrások A jó szomszédság – a közösség A megélhetés - a gazdálkodási lehetoségek

    31. 31 A fejlesztési tényezok lakossági megítélése A vidéki lakosság háromnegyede a munkahelyteremtést jelöli meg legfontosabb fejlesztési elemként! Sokan fontosnak ítélték a helyi munkaero képzését, annak a piaci igényekhez való igazítását, illetve a helyben termelt mezogazdasági alapanyagok feldolgozását. A válaszadók többsége fontosnak látja az „elérhetoség javítását” az úthálózatok korszerusítését, Általános elvárás a környezet védelmének megerosítése , az egészségügy és az oktatás fejlesztése, a szociális ellátás javítása Belso igényként jelenik meg a helyi közösségek megerosítése is

    32. 32 A tanyai lakosság elvárásai

    33. 33 A legfobb, prominens oldalról kihangsúlyozott igények Az alföldi tájak, vidéki terek sokszínuségének megorzése a természetvédelem megerosítésével A táji adottságoknak megfelelo gazdasági szerkezet kialakítása a területhasználati módok optimalizálásával Valós kistérségi és régiós együttmuködések kialakítása A szociális válság mérséklése közösségfejlesztéssel - az ehhez szükséges pályázati források, új támogatási rendszerek kialakítása (Mindezekre az Alföld kutatási program már 1992-94-ben utalt)

    34. 34 A környezettudatossággal összefüggésben álló, szakmai oldalról megfogalmazott elvárások A környezeti értékekkel való gazdálkodás Tájrehabilitáció Megújuló eroforrások Vízgazdálkodás Turizmus, rekreáció A versenyképes és környezetkímélo mezogazdaság Modern, árutermelo magyar élelmiszergazdaság (-félig önellátó gazdaságok ) Hungaricumok A vidéki kis- és középvárosok ipar és szolgáltatásfejlesztése (LEADER) Kultúra – gazdaság Város-vidék kapcsolatok érdemi javítása A vidéki társadalom jövobe vetett hitének „helyreállítása” Demográfiai egyensúly/népességmegtartó képesség Összefogás / szakember-ellátottság (Csatári B. összegzése nyomán)

    35. 35 Az alföldi nemzeti parkok szerepköreinek kibovítése, megerosítése A nemzeti parkok igazgatóságainak multifunkcionális vidékfejlesztési vonatkozásokkal kiegészülo tervezése több ponton kapcsolódhat a környezettudatos szemléletu területfejlesztéshez. A nemzeti parkok számos integráló jellegu fejlesztési lehetoséget rejtenek magukban. Elsosorban az agrár-környezetvédelem, a táj- és biogazdálkodás, az idegenforgalom, a kutatás és az oktatás területén lehet fontos szerepük.

    36. 36

    37. 37 Az alföldi vidék szempontjából legfontosabb fejlesztési irányok (Csatári B. nyomán) természet- és környezetvédelem vízügy - keretirányelvek agrár-környezetvédelem piacképes mezogazdaság településpolitika, területfejlesztés, regionális politika szociálpolitika kultúr- és oktatáspolitika turizmus

    38. 38 A környezettudatosságra építo programoknak az alföldi térségekben ki kellene terjednie… a környezetkímélo gazdasági ágazatok körének meghatározására, a környezeti-ipar lehetoségeire a speciális, helyi tervek megvalósítására (pl. hulladéklerakók rekultivációja, parlagfu-mentesítés, külterületi romeltakarítás, belterületi közutak, utcák, terek, zöldfelületek rendezése, közcsatornázás, szelektív hulladékgyujtés), az önkormányzatok, a szakemberek, a helyi vállalkozók és a civil szervezetek együttmuködési gyakorlatára, térségi környezetvédelmi információs hálózatok kialakítására, a rendszeres lakossági tájékoztatás és az együttmuködések megszervezésére, a szellemi háttér megteremtésére, „amellyel a helyi közösségek tudása, tradicionális ismeretei, hosszú távú környezetkímélo gazdálkodásra váltható.”

    39. 39 A vidéki térségek fenntarthatóságának alappillérei Eros civil közösség létrehozása – határozott jövoképpel Oktatás - környezeti nevelés Tradicionális és posztmateriális értékek Pontos, összehangolt és megvalósítható helyi programok, lokális és térségi tervek (Regionális és kistérségi (vidéki) decentralizáció - lokális szabályozás) Információs és monitoring rendszerek kiépítése

    40. 40 Ajánlások a tanyákkal kapcsolatban A tanyarendszer (még ha differenciáltan és dinamikusan változó, funkcióit tekintve átalakuló településforma is), szerves része a településhálózatnak. A tanyák tájfenntartó funkciója, gazdasági termelése, társadalmi szerepe jelentos A tanyás térségeknek az itteni gazdálkodási módoknak, életformáknak sajátos környezeti igényei vannak A vidéki tanyás terek modernizációját mindezek figyelembe vételével alapozzuk meg!

    41. 41 Zárógondolat

    42. Köszönöm megtisztelo figyelmüket! Kovács András Donát PhD kovacsa@rkk.hu

More Related