1 / 30

MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest

A növénytermelési szerkezet javítása, a fenntartható fejlődést biztosító termelési módok bevezetése. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest. Tartalom.

Download Presentation

MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A növénytermelési szerkezet javítása, a fenntartható fejlődést biztosító termelési módok bevezetése MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest

  2. Tartalom • Vízminőség védelmi környezetkímélő termesztési technológia alkalmazásaa Balaton vízgyűjtő területén (MTA-TAKI) • Gabonafélék biotermesztésének növényvédelmi kérdései (MTA- Növényvédelmi Kut.) • Transzgénikus növényfajták felhasználása a minőség-orientált növénytermesztési rendszerekben (MTA-MGKI)

  3. I. Vízminőség védelmi környezetkímélő termesztési technológia alkalmazásaa Balaton vízgyűjtő területén Dr. Németh Tamás MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest • Cél: • A Balaton vízgyűjtőjében elhelyezkedő ültetvények és vízminőségre kifejtett hatásuk jellemzése • A környezetkímélő földhasználati struktúra kialakítása • Az erózió elleni talajvédelem • A környezetkímélő tápanyag gazdálkodás

  4. A környezetvédelmi technológia vizsgálata a Balaton vízgyűjtőjében kialakított ültetvényes mintaterületen Cserszegtomaji szőlőterületek gazdálkodásának bemutatása • Talajtani és domborzati jellemzők • Meteorológiai jellemzők • Növényvédelem (Bayer, Syngenta, BASF, DuPont, Biomark) • Vegyszeres gyomirtás • Tápanyag gazdálkodás • Erózió elleni védelem érvényesülése Eredmény: komplex környezetkímélő növényvédelmi technológiák alkalmazásával környezetvédelmi szempontból érzékeny területek is harmónikusan fejleszthetők

  5. II. Gabonafélék biotermesztésének növényvédelmi kérdéseiManninger Istvánné, Kőmíves TamásMTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest Cél: Levélrozsda-ellenálló, biogazdálkodásra ajánlható búzafajták kiválogatása a hazai fajtaszortimentből

  6. A búza levélrozsda-gombájának és a búzafajták levélrozsdával szembeni ellenállóságának tanulmányozása • A búza levélrozsda előfordulása 2005-ben az ország területén • Búzafajták levélrozsdával szembeni felnőttkori ellenállóságának vizsgálata • Levélrozsda populációk virulenciájának vizsgálata • Búzafajták fiatalkori ellenállóságának vizsgálata üvegházban • Fajtaajánlati lista készítése

  7. Martonvásári búzafajták levélrozsdával szembeni ellenállósága 2003-2004-ben * Bóly, Röjtökmuzsaj, **Bóly, Kecskemét, Táplánszentkereszt R=rezisztens, MR=mérsékelten rezisztens, MS=mérsékelten fogékony, S=fogékony, Ny=nyomokban

  8. Szegedi búzafajták levélrozsdával szembeni ellenállósága 2003-2004-ben R=rezisztens, MR=mérsékelten rezisztens, MS=mérsékelten fogékony, S=fogékony, Ny=nyomokban

  9. A biotermesztésben felhasználható búzafajták lisztharmat-fertőzésekkel szembeni ellenállóságának vizsgálata A Bürker-kamrás sejtszámlálással meghatározott, egységnyi levélfelületre vonatkoztatott konídiumszámok átlagai a bonitálási skála vizuális értékeinek függvényében. (+RT-PCR)

  10. Transzgénikus növényfajták felhasználása a minőség-orientált növénytermesztési rendszerekbenFelmérés a genetikailag módosított szervezetek fogadtatásáról a mezőgazdasági termelők körébenBedő Zoltán – Rakszegi Mariann – Láng LászlóMTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár

  11. Véleménye szerint a transzgénikus növényfajták, vagy hibridek elősegítik-e az Ön sikeres gazdálkodását? • Igen, már rövid távon is (öt éven belül) 21,1% • Igen, hosszabb távon (több, mint öt év múlva) 25,3% • Csak minimális mértékben 14,9% • Inkább több gondot jelenthetnek 25,8% • Csak növelhetik a termelési költséget és nehezíthetik az értékesítést 12,4%

  12. III. Transzgénikus növényfajták felhasználása a minőség-orientált növénytermesztési rendszerekbenRakszegi Mariann, Bedő Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár Cél: Genetikailag módosított növényfajták minőségi paramétereinek jellemzése

  13. Következtetések az 1Dx5 HMWG transzformáns búzával (1. kísérlet) 1.B73-6-1extraerős tésztávalrendelkezik -a diszulfidkötések magas száma miatt nem alakul ki a sikérváz 2.a tésztanyújthatóságnagyon rossz, vagy teljesen hiányzik 3.kenyérkészítésre nem alkalmas,ellentétben a kontrollként használt L88-6-al 4.alkalmas : - minőségjavításra, gyengébb minőségű lisztekkelkeverve - végfelhasználás fejlesztésére 5.sikér megismerésében segít kutatás során

  14. Transzformációhoz használt gének (2. kísérlet)

  15. A sikér minősége RP-HPLC-vel jellemezveMartonvásár, 2004-2005 Cadenza Canon Imp Nadro Lona CS

  16. Transzgénikus genotípusok sikér mennyisége Martonvásár, 2004-2005SzD 5% = 2,33 Cadenza Canon Imp C C C C C C C C c- kontroll

  17. Transzgénikus genotípusok sikér minősége Martonvásár, 2004-2005SzD 5% = 15 Cadenza Canon Imp

  18. Transzgénikus genotípusok farinográfos vízfelvételeMartonvásár, 2004-2005SzD 5% = 1,6 Cadenza Canon Imp

  19. Transzgénikus genotípusok farinográfos értékszáma SzD 5% = 9,4 Cadenza Canon Imp

  20. Eltérő minőség-orientált technológiákra javasolt martonvásári búzafajták

  21. Biotermesztési technológiára javasolt martonvásári növényfajták és -hibridek

  22. A legelterjedtebb martonvásári búzafajták országos fémzárolt vetőmag részaránya (OMMI adatok, 2005)

  23. Martonvásári növényfajták külföldön • Martonvásári kukoricahibridek regisztrációja 11 országban • Martonvásári búzafajták 12 országban • Martonvásári genetikai források külföldi génbankokban, és nemesítési programokban

  24. Bulgária Mara Norma Mv355 Maraton Csehország Mv Sugár Mv 277 (fj3) Mv 370 (fj2) Szlovákia Nora Mv 296 Mv 277 Mv 328 Kama Hunor Mv 355 Maraton Mv 448 Rona Zdena Maxima Siloma Oroszország Horvátország Mv Sugár Nart 150 Nart 170 Mv 213 Mart 210 Mv 226 Mv389 Maya K 180 K 190 K 240 Rana Mv Aranyos Mv 448 Gazda Masuk 180 Masuk 190 Maraton Mv 437 Ukrajna Törökország Maxima Káma (fj2) Siloma (fj1) Mv 437 (fj1) Mv Sugár (fj1) Odma 310 Odma 338 Norma Mv 355 Odma 407 Odma 408 Románia Norma Mv Major Dáma Mv 277 Külföldön minősített martonvásári kukoricahibridek Németország Exotis Franciaország Torino Olaszország Floris Koszovó Hunor (fj1) Maraton (fj1) Gazda (fj1) Mv 434 (fj1)

  25. Szerbia Macedonia Makaróni Mambo Magdaléna Szlovénia Szlovákia Vekni Palotás Magvas Palotás Horvátország Magdaléna, Mambo Emese, Tamara, Magvas Canada Ukrajna Emese Toborzó, Mambo Pálma Románia Marsall Pálma Magvas Külföldön minősített martonvásári búzafajták Franciaország Suba Olaszország Mambo Spanyolország Emese Koszovó Tamara Martina

  26. Martonvásári szabadalmak Összesen: Benyújtott szabadalmak száma: 142 Végleges oltalomban részesült szabadalmak száma: 103 Élő szabadalmak száma: 25 Utóbbi öt évben: Bejelentett szabadalmak száma: 26 Végleges oltalomban részesült szabadalmak száma: 12

  27. Korszerű növénynemesítési vertikum Molekuláris genetikai módszertani kutatás Beépítése a molekuláris nemesítési metodikába Szaktanácsadás, marketing Hagyományos és molekuláris eljárások ötvözése Új genetikai alapanyag nemesítése, minőség- és stresszrezisztencia kutatás Fajtaelőállító nemesítés Fajtafenntartó nemesítés Fajtaspecifikus termesztéstechnológia Vetőmagtermesztés

  28. Gazdasági és társadalmi eredményesség • A Martonvásáron nemesített és honosított növényfajták vetésterülete Magyarországon közel 1 millió ha/év • A vetőmag értéke évi 4 milliárd Ft • Ebből megtermelt árualap értéke évi 70 -75 milliárd Ft • A javító minőségű búzafajtáink jelentősen hozzájárultak a minőség-orientált gabonatermelési technológia fejlesztéséhez

  29. Magyar Tudományos AkadémiaMTA Mezőgazdasági Kutatóintézetkutatás és fejlesztésPrebázis Kft.Honosítás, alapanyagMartonseed Rt. vetőmagtermelés és –feldolgozásElitmag Kft. Bázismag Kft.kalászos kukoricavetőmagkereskedelem

  30. A növénynemesítés növekvő társadalmi felelőssége a múlt: genotípus x környezet vizsgálata a jövő: genotípus x környezet x technológia x társadalmi elfogadottság

More Related