1 / 28

TALAJ- gyakorlati rész

TALAJ- gyakorlati rész. Talaj színe. Meghatározását nehezíti: színlátás; nedvesség tartalom; talaj tarkasága, dús növényzet; Mire lehet következtetni a színből? - humusztartalom - levegőzöttség - talajvízháztartásra - kilúgozódás erősségére - podzolosodása. Talaj színe.

fordon
Download Presentation

TALAJ- gyakorlati rész

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. TALAJ- gyakorlati rész

  2. Talaj színe • Meghatározását nehezíti: színlátás; nedvesség tartalom; talaj tarkasága, dús növényzet; • Mire lehet következtetni a színből? - humusztartalom - levegőzöttség - talajvízháztartásra - kilúgozódás erősségére - podzolosodása

  3. Talaj színe MUNSELL-skála: standard színskála, a világ összes talaját magába foglalja • Leolvasható: uralkodó színárnyalat, színmélység (világos-sötét árnyalatok), színteltség (tiszta szín és a szürke aránya) Pl: csernozjom= fekete (csornij=fekete), podzol talaj=hamuszürke, sárgaföld, barnaföld, rozsdabarna erdőtalaj stb.

  4. TALAJ SZÍNE sötét – magas szerves anyag tartalom kékes-szürke- anaerob viszonyok vöröses- sok O2, sok vasoxid, jól szellőzik világos-fehér- meszes v. szilikátos (SiO2) Energia transzfer: albedó (sötét 2,5%) világos 70-80%, hó 85%), reflexió

  5. TALAJ SZÖVETE • Talaj szövete (textura): mechanikai összetétele kavics: 10-2 mm (cm) homok: 2- 0,02mm iszap: 0,02- 0,002 mm= 2 mikron agyag: < 0,002 mm (tized, század mikron)

  6. TALAJ MECHANIKAI ÖSSZETÉTELE (Atterberg skála) • >2mm = kő, kőtörmelék, kavics frakció • 2,0-0,2 mm durva homokfrakció • Vizet jól átereszti, vezeti, de nem tartja vissza, adszorpciós képessége nincs, pórusokat levegő tölti ki • 0,2 – 0,02 mm finom homokfrakció • A vizet jól átereszti, de elég jól meg is tartja. Vízgőz-adszorpciós képessége gyenge. • 0,02 – 0,002 mm porfrakció • Vízáteresztő képesség gyenge, de vízmegtartó képesség jó. Kismértékű víz adszorpció,gyenge ionmegkötés. Aggregátumok könnyen szétesnek • 0,002 mm alatt agyagfrakció • Áteresztés nincs, vízmegtartás jó, vízgőz- és ion adszorpció nagy, az agyagszemcsék között jó a tapadóerő.

  7. Talaj szerkezete Talaj szerkezete (kötöttség, elemi részecskék kapcsolódása): morzsás, rögös, szemcsés, oszlopos, lemezes • Köbös (szemcsés rögös, morzsás): szerkezeti elemek a tér mindhárom irányába fejlettek • Hasábszerű (hasábos, oszlopos) : a szerkezeti elemek a tér két irányába (vízszintesen) gyengén fejlettek, függőlegesen jól fejlettek • Lemezszerű (lemezes, leveles, táblás, réteges): a szerkezeti elemek a tér két irányába (vízszintesen) jól fejlettek, függőlegesen gyengén fejlettek

  8. TALAJSZERKEZET • Makro struktúra: 0,25 mm-nél nagyobb átmérőjű részek mennyisége • Mikro struktúra: 0,25 – 0,001 mm átmérőjű részecskék aránya • Szerkezettől függ a talaj pórusterének kialakulása, a durva és kapilláris pórusok aránya Pl.: agyag talaj egységnyi felületén egységnyi idő alatt 0,087 liter levegő megy át, homoktalajon 2,0 liter.

  9. Különböző méretű szemcsék elrendeződése

  10. TALAJTÍPUSOK ÖSSZETÉTEL ALAPJÁN • Homoktalajok • Durva, közepes, finom • Vályogtalajok • Homokos vályog • Könnyű vályog • Nehéz vályog • Agyagtalajok • Vályogos agyag • Közepes- és nehéz agyag.

  11. Mésztartalom pezsgés erősségéből következtethetünk annak mennyiségére egy tapasztalati skála segítségével: • nincs pezsgésmészmentes talaj; • halk pezsgés 1%nálkisebbmésztartalom; • gyenge, rövid pezsgés 1-3%mésztartalom; • erős, rövid pezsgés 3-5%közepes mésztartalom; • erős, tartós pezsgés, habzás 5%feletti,jelentős mésztartalom

  12. Talaj pH: < 4,5 erősen savanyú 4,5-5,5 savanyú 5,5-6,5 enyhén savanyú, PO4felvét 6,5-7,5 semleges 7,5-8,2 gyengén lúgos 8,2-9 lúgos 9 < erősen lúgos Jól felvehető: Zn, Mn Rosszul felvehető: Ca, S, Mg, N Acidofil (savanyúság kedvelő) hidrogén talajok- gombák, mohák élettere Jól felvehető: Mo(molibdén) Rosszul: Fe, Mn, Cu,sok baktérium-nitrofil, bazofil talaj TALAJ KÉMHATÁSA

  13. TALAJHŐMÉRSÉKLET • Talaj hő-kapacitása: 1 cm³ talaj 1 ºC-os hőmérséklet növekedéséhez szükséges érték (nedves talaj > száraz talajok, mert a víz fajhője nagyobb) Talaj hőmérséklete: napi változás: kb. 1 méterig évszakos változás: 7,5 méter mélységig figyelhető meg.

  14. TALAJ ÖSSZETÉTEL • Szilárd fázis kb. 50% • 35% ásványi rész • 15% szerves anyag • Víz (optimális esetben kb.40%) • Levegő (opt.kb.10%)

  15. Talajsűrűség - kötöttség: teljesen tömör, hézagmentesnek képzelt egységnyi térfogatú száraz talaj tömege: talajsúly(kg) térfogat(m3)

  16. TALAJ ÖSSZETÉTEL • Talaj nedvesség (optimális esetben kb.40%): nedves talaj(g) – szárított talaj(g) X 100 nedves talaj(g)

  17. Talajalkotó ásványok • Kloridok: a kősó (NaCl)elsősorban sós talajokban, vagy a talajok felületén képződött sókivirágzásokban fordul elő. • Szulfidok: a talajban szinte kizárólag pirit fordul elő (lignitporos talajjavítás alkalmával lignittel jut a talajba) • Szulfátok: pl.: gipsz, glaubersó a talajok sófelhalmozódási szintjében fordul elő. • Nitrátok:nátron-salétrom (NaNO3) olyan talajok sókivirágzásában található, melyekben a szervesanyagok bomlása erőteljes.

  18. Talajalkotó ásványok • Foszfátok: Különböző ásványok alakjában fordulnak elő. Közös forrása az apatit (Ca5[PO4]3F).Előfordulnak lápos, erdő redukció hatására kialakult talajokban is (vivianit) • Borátok: szikes és sós talajokon képződött sókivirágzásban (bórax) • Karbonátok: leggyakoribb a kalcit (CaCO3). Dolomit (CaMg[CO3]2) nem oldódik híg, hideg sósavban így nem pezseg. Szóda (Na2CO310H2O) szikes talajok sókivirágzásaiban, vmint sófelhalmozódási szintjeiben található.

  19. Talajalkotó ásványok Oxidok és oxihidrátok: • Fe-oxidjai: leggyakrabban előforduló goethit sárgásbarna, mérsékelt égövben. • Mangán oxidjai:piroluzit, feketés színű, vasásványok kisérője • Al-oxidjai: leggyakrabban trópusi talajokban, ill. a hazai bauxit vörös agyagán képződött talajokban (gibbsit, böhmit) • Szilícium oxidjai:kvarc, elsődleges formában magmás kőzet alkotó, képződhet másodlagos ásványként is (szilikátok mállása)

  20. Talajalkotó ásványok Szilikátok: A szilikátok a magmatikus kőzetek 81% - át, üledékes 37% - át alkotja. (Sziget-, lánc-, szalag-, réteg-, vázszilikátok) • Rétegszilikátok közül agyagásványok fordulnak elő a leggyakrabban (kaolonit, klorit, illit, montmorillonit, vermikulit). A talajban ritkán fordulnak elő tiszta állapotban.

  21. TALAJOK ADSZORBEÁLT KATIONOK ALAPJÁN • Kation adszorpció kapacitás: • T érték= mg egyenérték/100 g talaj • Kicserélhető kationok: Ca, Mg, K, Na • Összegük a talaj S értéke= mg/100g talaj mértékegységben • A hidrogén már kis mennyiségben is megváltoztatja a talaj kémiai tulajdonságait, ezért nem számít S értékbe • Telített talaj (CaCO3, Na sók) nincs kicserélhető hidrogén, ezért T=S értékkel.

  22. TALAJTELÍTETTSÉG • S/Tx100- százalékban fejezi ki T és S különbségét • Hidrogén talajok savanyú talajok kedvezőtlenek, mert toxikus elemek (ólom, kadmium, higany) ionjait oldatban tartja, így azok bekerülhetnek a növényekbe. • Kalcium talajok: S érték %-ában kifejezve a kalciumtartalom 80%-nál több

  23. TALAJTELÍTETTSÉG • Magnézium talajok: S érték %-ában kifejezve a magnézium tartalom 30%-nál több • Nátrium talajok: S érték %-ában kifejezve a nátrium tartalom 15%-nál több (szikes talajok)

  24. Talajok felosztása nedvességtartalmuk szerint Száraz a talaj, ha szemmel láthatóan nem tartalmaz nedvességet, fogása száraz, vízzel leöntve színe nagymértékben változik Friss a talaj, ha színe alapján is mutat nedvességben eltérést a száraztól, vízzel leöntve azonban csak kis mértékben sötétül a szín. Ez a nedvességi állapot jelentkezik általában a szántott réteg alatt, hacsak nincs hónapokig tartó szárazság. Nyirkos a talaj, ha összenyomva kissé tapad, bár vizet nem lehet még kipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj színe nem, vagy csak igen kis mértékben változik. Fogása nyirkos, nyomot hagy a kézen. Nedves a talaj, ha összenyomva erősen tapad, de vizet még csak igen nehezen lehet kipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj színe nem változik. A kézen nedves foltot hagy. Sáros a talaj, ha maximális vízkapacitásig telítve van vízzel, összenyomva vizet lehet kipréselni belőle. Ez a nedvességi állapot szinte csak a talajvíz feletti talajzónában található.

  25. Humusztartalom meghatározása • Összes-szervesanyag = humusz mennyiség meghatározása karbónium tartalom alapján: karbónium mennyiség x 1,72 Jelentősége: Kedvezőtlen káros hatások (nehézfémek, növény-védőszerek, vanillin, benzoesav, egyes aldehidek) csökkentése, a toxin anyagok adszorbeálása által

  26. HUMUSZ és KÖRNYEZETVÉDELMI KAPACITÁS • EPC (Environment Protection Capacity) EPC = H² x D x K H= talajhumusz %-ban, D = humuszréteg vastagsága %-ban K = humuszstabilitási koefficiens EPC = H² x D x R (R=K ) C/N C/N = karbónium/nitrogén arány

  27. HUMUSZMÉRLEG • Bevétel: • Növénymaradványok a t/ha • Szerves trágyák b t/ha • Kiadás: • Humusz mineralizáció c t/ha a nitrogén tartalom felhasználásával állapítható meg (pl. 1 tonna szemterméshez – búza, kukorica – 30 kg nitrogén szükséges) • Mérleg: • a+b > c POZITÍV

  28. Össze-függések jelölése + erős | gyenge –nincs Talaj kapcsolata különböző tényezőkkel

More Related