1 / 19

Berkovits Balázs: Közpolitika és fogyatékosság Inkoherenciák

Berkovits Balázs: Közpolitika és fogyatékosság Inkoherenciák. Mit kell csinálni az enyhe értelmi fogyatékosokkal? S mit a tanulási képességzavarral küzdőkkel?. Diagnózis Terápia Nincs megegyezés 1. a problémák azonosításában 2. a definíciókban ezért a közcselekvések is ellentmondóak.

felice
Download Presentation

Berkovits Balázs: Közpolitika és fogyatékosság Inkoherenciák

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Berkovits Balázs:Közpolitika és fogyatékosságInkoherenciák Know & Pol szeminárium

  2. Mit kell csinálni az enyhe értelmi fogyatékosokkal?S mit a tanulási képességzavarral küzdőkkel? • Diagnózis • Terápia • Nincs megegyezés • 1. a problémák azonosításában • 2. a definíciókban • ezért a közcselekvések is ellentmondóak.

  3. Know & Pol szeminárium Két különböző probléma A problémák azonosítása 1. probléma: felülreprezentáltak a roma és az alacsony státusú gyerekek az értelmi fogyatékosok között. Mivel: az iskolák nem befogadók az iskolák és a nevelési tanácsadók, szakértői bizottságok előítéletesek. az iskolák nem hajlandók tanítani nem középosztálybeli és/vagy nehezen kezelhető gyerekeket

  4. 2. probléma: a lemaradt/fogyatékos gyerekeket nem fejlesztik megfelelő módon. Azért, mert: • nincs megfelelő diagnosztikus rendszer • nincs elég megfelelően képzett szakember • nem használják fel hatékonyan az anyagi forrásokat, avagy • ezek rendelkezésre sem állnak

  5. Know & Pol szeminárium Az 1. problémából következik: de-szegregálni kell A 2. problémából következik: diagnosztizálni és fejleszteni kell

  6. Know & Pol szeminárium Hogyan határoznak meg egy problémát? Az okok azonosítása: Miért lesz valaki fogyatékos vagy lemaradt? Organikus okok Társadalmi okok

  7. Know & Pol szeminárium A „szelekció szociológiájának” (szociológia 1.) álláspontja a lehetséges organikus és a társadalmi okokat szét kell választani. Az igazi fogyatékosok organikus okból azok Az „álfogyatékosokat” szociológiai okokból minősítik fogyatékosnak, ezért túl sok cigány és alacsony státuszú gyerek van közöttük Megoldás: csökkenteni az „álfogyatékosok” számát: javítani a diagnosztikát, rossz gyakorlatoktól elrettenteni a pedagógusokat, szakértői bizottságokat, deszegregálni a speciális iskolákat, eltérő tagozatokat

  8. A „szelekció szociológiája” „Az eddigiekben láttuk, hogy az iskolarendszer korábban elemzett sajátosságai miatt igen magas a kisegítő iskolába áttelepített, nem egyértelműen értelmi fogyatékosok aránya. Ezzel azonban még nem sikerült magyarázatot találnunk a kisegítő iskola sajátos társadalmi összetételére, hiszen az iskolarendszer és az áttelepítési eljárás ’szigorúsága’ elvileg egyformán is sújthatná a különböző szociális háttérből érkező gyerekeket. Mi okozza tehát, hogy a kisegítő iskolában a szellemi dolgozók gyerekeinek aránya a kerületi átlag felét sem éri el, míg a kvalifikálatlan munkások gyerekei több, mint két és félszeresen, a cigánygyerekek viszont már több, mint ötszörösen felülreprezentáltak?” (Ladányi János – Csanádi Gábor, 1983, 125. old.)

  9. Know & Pol szeminárium A gyógypedagógia álláspontja a „szelekció szociológiája” nem lehet releváns a diagnosztikai tevékenység megítélésében, hiszen a gyógypedagógusoknak a diagnózis elkészítése során csakis az egyes gyerekkel kell foglalkozniuk, ugyanakkor minden egyes gyereket egészben és konkrét kontextusában kell vizsgálni A gyerek fejlődésének ütemét csak a létező iskolarendszerhez képest lehet megállapítani vagy megjósolni

  10. A gyógypedagógia „Az iskolai nevelő hatások nem tudják kompenzálni a kedvező családi hatás hiányát, ezzel szemben az iskola nevelő hatásai megerősödnek a kedvező, támogató családi hatások következtében. Az iskola a gyermek taníthatóságának minősítésekor nem a gyermek intelligenciáját vizsgálja (ennek mérése más intézményekben történik), hanem tanulási teljesítményéről és viselkedéséről tesz megállapításokat. Számos kutatás igazolta, hogy az intelligenciaszint – legyen az bármilyen mértékű – nem garantálja az elvárható tanulási eredményt. Az iskola tehát nem annak megállapításával foglalkozik, hogy a gyermek miért nem tanul megfelelően (pl. értelmi fogyatékosság vagy hátrányos szociális helyzet miatt), hanem azzal, hogy tudja-e tanítani vagy sem.” (Mesterházi Zsuzsa vitacikke, Kritika1996/10., 46. old.)

  11. Know & Pol szeminárium A „kompenzáció szociológiájának” (szociológia 2.) álláspontja az organikus és a társadalmi okok elválasztását nem kell megtenni. a gyógypedagógiai gyakorlatot nem elítélni, hanem megújítani szeretné, hogy azután együttműködhessen vele az „integráció” előmozdítása érdekében. A „származás” objektív jegyekre fordítható le: megindokolható összefüggés jön létre fogyatékosság és társadalmi helyzet között. Már nem meglepő, ha elsősorban a cigányok és a szegények a fogyatékosok/lemaradtak.

  12. A „kompenzáció” szociológiája „[Ami a] szegénység esetén determinálja a fejlődést, az a szülők érzelmi kapacitására, jóllétére, és gyerekeikkel folytatott interakcióira gyakorolt hatás, amely alapvetően befolyásolja a gyerekek eredményeit. McLoyd és kollégái például kimutatták a gazdasági nehézségek hatását a depresszióra, a szülők csökkenő képességét a gyerekeikkel folytatott interakcióra, és a megfelelően és szeretve gondoskodásra”. (Herczog Mária, „Koragyermekkori fejlesztés”, a Magyarország Holnap kerekasztalon elhangzott előadás (2007) „A stimuláló tárgyi környezet hiánya és a szülői viselkedés zavarai a legfontosabb összetevői a gyermek későbbi iskolaéretlenségének. (…) A stimuláló eszközök hiányának hatása a gyerek kognitív fejlődésére jól bizonyítható. Kevésbé bizonyított a stimuláló hatások jelentősége a gyerek viselkedési zavarainak kialakulásában. Az azonban igazolható, hogy stimuláló játékok hiánya unalomhoz és frusztrációhoz vezethet, majd olyan viselkedéshez, ami kiválthatja a szülők negatív reakcióját. Ez az ismétlődő folyamat vezethet a büntetésre épülő szülői minta és a gyerek magatartási zavarának rögzüléséhez.”[3] (Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: „A foglalkoztatási válság gyermekei. Roma fiatalok középiskolai továbbtanulása az elhúzódó foglalkoztatási válság idején”, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2005. 5. sz.)

  13. Azonban a gyp és a szociológia 2. nem akarnak mar szegregálni, hanem az új program az integráció és az inklúzió. Viszont a diagnosztikát ki akarjak terjeszteni. • Szociológia 1. pedig nem integrálni akar, hanem deszegregalni. • Mi a különbség? • Szociológia 1. az „álfogyatékosságot” akarja kiszűrni, és a normálba integrálni • Szociológia 2. a feltételeket megteremteni, hogy a társadalmi vagy egyéb okból lemaradtak fejlődhessenek: a gyp és a pszichológia által kimutatott hátrányok létét elismeri.

  14. Azonban a fogyatékosság területe áthelyeződött és kiszélesedett (sokféle SNI ill. nem csak SNI). Immár nem az értelmi fogyatékosokról folyik igazán a vita, hanem a mindenféle tanulási nehézséggel küzdőkről (pontosabban a kettő nem válik el élesen). • Ezen túl minden „fogyaték” együvé kerül, tanulási nehézség, „alul-szocializáltság”, „kulturális másság”, ezeket mind kezelni kell. • amikor a gyógypedagógusok illetve a tanárok integrációról beszélnek, akkor abba automatikusan beleértik a „cigányok” integrációját is, mint akik eleve „másnak” minősülnek avagy jó eséllyel fognak tanulási nehézségekkel küzdeni.

  15. SNI-tanulók számának változása(Okt. Évkönyv2007/2008)

  16. Integráltan tanuló SNI-gyerekek

  17. Know & Pol szeminárium A fogyatékosok száma nő, annak ellenére, hogy a deszegregációs Utolsó Padból Program csökkentésüket irányozta elő, illetve a részben ennek nyomában járó fejkvótamegvonó kormányzati cselekvés is. a speciális iskolákat nem tartják fenn hagyományos formájukban Ha figyelembe vesszük a nem SNI-gyerekeket is, a szám még magasabb

  18. Know & Pol szeminárium Miért van ez? A felvázolt programok ellentmondásos jellege miatt a közpolitikában nem hangolják őket össze, de nem is hangolhatók össze Eltérő cselekvési programokat ösztönöznek: deszegregáció és fokozott diagnosztika ellentmondó célok A döntéshozók fejében a két megközelítés céljai összekeverednek (pl. korai fejlesztés plusz deszegregáció), ami csak növeli a zűrzavart. Azért is, mert egyre precízebb, mindenre kiterjedő kategóriák születnek, amelyek feltárják az eddig rejtett eseteket, avagy létrehoznak egyre újabbakat.

  19. Köszönöm a figyelmet! Know & Pol szeminárium

More Related