A tanítási gyakorlat életkor szerinti különbségei nemzetközi összehasonlításban

1. A tanítási gyakorlat életkor szerinti különbségei nemzetközi összehasonlításban Hermann Zoltán MTA KTI Oktatás, foglalkoztatás, versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. Században Szeged, 2009. okt. 30-31.

2. Kutatási kérdés Tetten érhető-e a tanárminőség romlása a tanítási gyakorlat és a tanári szerepfelfogás mutatóiban nemzetközi összehasonlításban? Miért érdekes? • A tanári munka minősége meghatározó az oktatási rendszer teljesítményében, az életkori csoportok közötti különbségek pedig megmutathatják a változások irányát • A magyarországi kutatások (Varga, 2005, 2007) a tanárminőség romlását jelzik Alacsony kereset – a tanári pálya csökkenő vonzereje – negatív önszelekció a tanári pálya választásában • Ehhez hozzájárulhatnak a tanárképzés problémái (?) (Zöld Könyv)

3. Az előadás vázlata • Adatok és a tanítási gyakorlat és felfogás mérése • Tanítási gyakorlat és felfogás Magyarországon nemzetközi összehasonlításban • Életkor szerinti különbségek a tanítási gyakorlatban • Életkor szerinti különbségek: a tanítási gyakorlat két szélsőséges eleme • Következtetések

4. Adatok és mérés OECD nemzetközi tanár-adatfelvétel (TALIS) • ISCED 2 szinten tanító tanárok • rétegzett, kétlépcsős minta (iskolák) • adatfelvétel: 2008 • ebben az elemzésben: európai alminta (16 ország) Tanítási gyakorlat és tanári szerepfelfogás mérése • sok item-ből álló kérdéscsoportok • faktorok a tartalmilag összetartozó és empirikusan összefüggő kérdéscsoportokra • ebben az elemzésben: az európai almintára újraszámított faktorok, néhány változóval kibővítve

5. A tanítási gyakorlat és felfogás mutatói • Tanítási gyakorlat • Rendszerező gyakorlat (házi feladatok, munkafüzetek ellenőrzése, frontális tanítás …) • Diák-orientáltgyakorlat (csoportmunka, eltérő feladatok a diákok képességei szerint…) • Különleges tevékenységek (egy hetes feladat, vita, esszéírás ...) • Tanítási szerepfelfogás • Közvetítő felfogás (tárgyi tudás átadása, megmutatni a problémamegoldás módját…) • Konstruktivista felfogás (összefüggések és nem tárgyi tudás, önálló gondolkodás …)

6. rendszerező gyakorlat diák-orientált gyakorlat különleges tevékenységek

7. Rendszerező és diák-orientált tanítási gyakorlat

8. közvetítő felfogás konstruktivista felfogás

9. Az életkor szerinti különbségek becslése Egyéni szintű keresztmetszeti regressziós becslések országonként külön-külön Három életkori csoport: -29, 30-39, 40- (ref.kat.) Kontrollváltozók: - mindig: nem, iskolázottság, oktatott tantárgyak (humán, reál, egyéb) - csak a tanítási gyakorlatra: évfolyam, osztálylétszám, diákok összetétele (legalább középfokú végzettségű szülők aránya) - a 2. specifikációban: a függő változó kérdéscsoportjára adott válaszok egyéni átlaga (szubjektív skála?)

10. Az életkor szerinti különbségek Magyarországon Magyarországon a fiatalabb tanárok a rendszerező gyakorlatot részesítik előnyben a diák-orientált gyakorlattal szemben A különleges tevékenységek és az oktatási felfogás esetében nincsenek szignifikáns életkori különbségek

11. Az életkor szerinti különbségek Magyarországon Kétféle magyarázat: • A fiatalabb tanárok oktatási gyakorlata általában eltér az idősebbekétől; a tapasztalatok bővülésével a tanárok változtatnak (pl. USA empirikus eredmények: pályakezdő tanárok kevésbé eredményesek) • Egyedi folyamat, itt és most az egyik tanári generáció más tanítási gyakorlatot követ, mint a másik a magyar adatok alapján nem lehet dönteni a nemzetközi összehasonlítás segíthet az értelmezésben: - ha 1. igaz, akkor feltehetően sok helyen találunk hasonló összefüggést - ha 2., akkor valószínűbb, hogy nem mindenhol ezt látjuk

12. Az életkor szerinti különbségek Európában KKE: gyenge összefüggésNyE: ellentétes előjelű összefüggésMo: kiugró életkor szerinti különbségek

13. a fiatalabb tanárok a rendszerező gyakorlatot részesítik előnyben nemzetközi összehasonlításban kiugró mértékbenaz idősebb tanárok kevéssé különböznek a nemzetközi átlagtól Az életkor szerinti különbségek Európában 40 alatti tanárok 40 év feletti tanárok

14. Frontális és differenciált oktatás A tanítási gyakorlat összetett mutatói nem mérik a tanárminőséget, csak közvetett következtetéseket vonhatunk le erre vonatkozóan A tanítási gyakorlat két szélsőséges eleme, amely feltehetően kevéssé korszerű tanítási gyakorlatot jelez: • frontális tanítás (majdnem) minden órán • eltérő feladatok különböző képességű diákoknak (szinte) soha Az eredmények hasonlóak: Magyarországon erős és nemzetközi összehasonlításban kiugró életkor szerinti különbségek

15. (becsült valószínűség) Frontális és differenciált oktatás eltérő feladatok különböző képességű diákoknak (szinte) soha frontális tanítás (majdnem) minden órán (becsült valószínűség)

16. Következtetések • Magyarországon a fiatalabb tanárok esetében inkább túlsúlyban van a rendszerező gyakorlat a diák-orientált tevékenységekkel szemben, mint az idősebb tanárok esetében • hasonló életkori különbségeket találunk a frontális és differenciált oktatást tekintve • nemzetközi összehasonlításban az életkor szerinti különbségek kiugróak: a máshol vagy nincs robusztus összefüggés, vagy ellentétes irányú, így valószínűbb, hogy egy egyszeri folyamatról van szó, nem valamilyen általános, a tapasztalatokkal összefüggő jelenségről • az eredmények összhangban vannak a tanárminőség romlására vonatkozó aggodalmakkal