A klímaváltozás és hatásai (Halász László előadásai alapján!)

1. ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola A klímaváltozás és hatásai(Halász László előadásai alapján!) Solymosi József DSc: Budapest, 2008. november 17.

2. Klímaváltozás, klíma modellek Kat. II. 9. előadás

3. A megfigyelések eredményei • A megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy: • a globális átlaghőmérséklet növekszik, • az óceánok vízhőmérséklete nő, • a jéggel és hóval borított területek nagysága csökken, • a tengerek vízszintje emelkedik • IPCC 2007 évi jelentése

4. A megfigyelt változások Gobális átlaghőmérséklet Globális átlagos tenger szint Az északi félteke hóval borítottsága

5. ÜVEGHÁZGÁZOKÉS AEROSZOLOK az elmúlt 1000 évben szén-dioxid metán dinitrogén-oxid kén

6. Az elmúlt 150 év

8. A nagy kérdés: mi okozza a hőmérsékleti változásokat? • Tények: • Üvegházgázok koncentrációja növekszik • Ha a koncentráció növekszik, az melegedést okoz • Bizonytalanság: • A természetes és a mesterséges változások aránya

9. 2007. február 2., Párizs, IPCC 4. jelentése "Nagy valószínűséggel" az emberi tevékenység a felelős a klímaváltozásokért - állítja jelentésében az IPCC. • 2100 • 1,8-4 Celsius fokos hőmérsékletemelkedés valószínű, de 1,1-6,4 Celsius fokos lehetséges; • - a tengerszint nagy valószínűséggel 28-43 cm-t emelkedik;- a század második felében eltűnik a sarki jellegű tenger;- megnő a hőhullámok kialakulásának valószínűsége;- hevesebb trópusi viharokra lehet majd számítani.

10. IPCC 4. jelentése nyomán

11. jégolvadás tengerszint emelkedés • visszahúzódnak a magashegyi gleccserek • olvad a sarkvidékeket borító jégtakaró • a 20. században az északi féltekén 2 héttel lett rövidebb a tavak és folyók jegesedésénekidőtartama • az elmúlt 40-50 évben az Északi Jeges-tenger jegének vastagsága 40%-kal csökkent (késő nyáron – kora ősszel) • az elmúlt évszázadban 1025cm-rel emelkedett a tengerek szintje • ez az emelkedés az utóbbi 3000 év átlagos tengerszint emelkedésének 10szerese veszélyben a biológiai sokszínűség • sok állat és növény nem tud alkalmazkodni a megváltozott hőmérsékleti viszonyokhoz • különösen veszélyeztetettek a jegesmedvék, a fókák, a rozmárok és a pingvinek szélsőséges időjárás • az elmúlt évtizedben háromszor annyi időjárással összefüggő természeti katasztrófa történt világszerte mint a 60-as években GLOBÁLIS MELEGEDÉS: TÉNYEK A földfelszíni levegő átlagos hőmérséklete globálisan 0,6-0,8°C-kal nőtt az elmúlt évszázadban

12. Magyarország • átlaghőmérséklete az elmúlt évszázadban a globális mértéket meghaladóan emelkedett • a csapadék mennyisége összességében csökkent, az utóbbi évtizedekben a nagy csapadékok egyre nagyobb hányadát teszik ki az éves csapadékösszegnek, területenként változó a tendencia • Magyarország éghajlata melegszik és szárazabb • telek: melegebbek + csapadékosabbak  árvízveszély • nyarak: melegebbek + csapadék mennyisége csökken  aszályveszély

14. Országos évszakos középhőmérsékletek anomáliái az 1961-90-es időszakhoz viszonyítva, 1901-2005, homogenizált adatok tavasz 0,76°C/105 év nyár 1,00°C/105 év ősz 0,48°C/105 év tél 0,6°C/105 év

17. Hatásterületek • Mezőgazdaság • Hidrológia • Vízgazdálkodás • Erdők • Energetika • Egészségügy • Légszennyezés

18. Árvízi események Regisztrált árvízi események száma Európában 1975-2001 között: 238 Emberi veszteségek

19. Az erdőtűz-kockázat tényezői • Emberi tényezők • gondatlanság, mulasztás, felelőtlenség, szándékosság(tűzgyújtási tilalom megszegése, csikk eldobás, erdők elhanyagoltsága) • Természeti tényezők • földrajzi helyzet • meteorológiai, klimatológiai helyzet • vegetáció állapota, összetétele • Egyéb tényezők • megközelíthetőség Március

20. 2007.02.21. GKM és a KvVM közös, 10 pontot tartalmazó akcióterve: legsürgetőbb hazai teendők meghatározása: 1. Éghajlatváltozási Nemzeti Bizottság felállítása, 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozása,3. a katasztrófavédelmi szabályok és forgatókönyvek teljes felülvizsgálatának kezdeményezése, 4. a központi közbeszerzés felülvizsgálata a környezettudatos közbeszerzések érdekében, 5. a kutatások nagyobb és koncentrált támogatása a technológiai áttörés érdekében, amelynek keretében támogatni kell magyar kutatók bekapcsolódását az USA-ban folytatott, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatásokba,6. a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, 7. energiahatékonyság növelése, 8. a hibridhajtású gépjárművek ismertségének és előnyeinek elismerését célzó akciók,9. az adórendszer áttekintése során azon fiskális intézkedések beépítése amelyek világos fiskális preferenciákat fogalmaznak meg a környezetbarát technológiák irányába,10. klíma- és energiatudatosság növelése a társadalom valamennyi szegmensében.

23. Éghajlatváltozás egészségügyi hatásai Kat.II. 11. előadás

45. A klímaváltozás katasztrófavédelmi feladatai Kat.II. 12. előadás

46. A klímaváltozásnak hangsúlyosan a fizikai változások felőli oldalát tekintve megkülönböztethetjük annak elsődleges és másodlagos hatásait. Az elsődleges hatások azok, amelyeket a klímaváltozás közvetlenül kiválthat. Ezek leggyakrabban extrém magas – alacsony hőmérséklet; extrém csapadékok (tartós esőzés, felhőszakadás, jégeső vagy tartós, maradandó hóréteget adó és/vagy hófúvással együtt járó havazás); szélvihar (orkán, forgószél) stb.

47. A másodlagos hatások, amelyek – értelmezésünk szerint – a fentiekből (alkalmanként egymással kombinálva) következhetnek be: ár és belvíz; sárfolyam, földcsuszamlás; aszály, elsivatagosodás; intenzív tüzek, robbanásveszély fokozódása; kritikus infrastruktúra sérülése, közüzemi és egyéb ellátó szolgáltatások zavarai, hiányhelyzetek kialakulása; egészségi, pszichikai, humán komfort negatív következmények kialakulása; társadalmi működési zavarok a pénzügyi, gazdasági, közigazgatási szférákban stb.

48. Extrém hőmérséklet • 1.1. Extrém alacsony hőmérséklet • Az extrém alacsony hőmérséklet egészségre gyakorolt hatásai: • kihűlés, • influenza, • tüdőgyulladás. • Ezek a betegségek akkor jelentkeznek, ha az emberi test hőmérséklete 35 °C alá esik, valamint az immunrendszer nem elég erős ahhoz, hogy a vírusok támadását visszaverje. Az influenza, tüdőgyulladás, valamint a kihűlés miatt leginkább veszélyeztetettebb csoportok a következők: • idős emberek (elesik az udvaron, nem kap segítséget, hogy bemenjen a házba), • fedél nélkül élők, • újszülöttek, • alkoholisták, • gyógyszer hatása alatt lévők.

49. Az energiaszektort is sújtja a rendkívüli hideg – ezt láthatjuk a mai Oroszország területén is például. A légvezetékek lefagynak, esetleg letörnek, így a telekommunikáció sérülhet, amely sürgős esetekben életeket is követelhet (nem lehet elérni a mentőszolgálatot, a tűzoltóságot). A vízvezeték-hálózatok szétfagyhatnak, minek következtében csőtörés alakulhat ki, majd a háztartásokban melegvíz hiány, illetve súlyos esetben ivóvízhiány. A földgázszolgáltatás akadozhat – utánpótlás-hiány –, az áramszolgáltatás megszűnhet, mert a nyílttéri technológiákban, mint például a szénerőművek az energiahordozó kitermelése az erősen fagyott talajból lehetetlen. A biztonság szempontját tekintve a veszélyes ipari technológiáknál is súlyos gondokat okozhat a tartós hideg, ugyanis a vegyipari üzemek tekintetében a technológiai csővezetékek és azok szerelvényei, valamint a tartályok szerelvényei (szelepek, tolózárak) elfagyhatnak. Az ilyen fajta meghibásodások nem kívánt eseményekhez vezethetnek, mint például klórgáz vagy ammóniaszivárgás – a technológiai folyamattól függően.

50. A természetre gyakorolt hatásnál a mezőgazdasági növényekre és a talajra gyakorolt hatások jelentősek. A mezőgazdaságban bekövetkező fagykárok katasztrófavédelmi szempontból nagyon jelentősek, hiszen a gabonamennyiség csökkenése az élelmiszerellátásban okozhat hiányt. Az élelmiszerbiztonság – itt nem csupán a minőségbeli biztonságot értem – meginog, mivel kevesebb lisztet készítenek, megemelkednek a gabonából készült termékek, féltermékek árai. A drasztikus mértékű áremelkedés társadalmi elégedetlenséget okoz, amely nagyon szélsőséges esetekben veszélyeztetheti a közbiztonságot is, azon keresztül pedig a kormány működését. A mezőgazdaság területén már megkezdődött egyfajta kutatás, amelynek során megvizsgálják, mely fagytűrő növényeket érdemes termesztésre kikísérletezni.