V LTOZ K MEGHAT ROZ SA

1. V�LTOZ�K MEGHAT�ROZ�SA A probl�ma-meghat�roz� k�rd�s jellemzokre jellemzok k�z�tti viszonyra vonatkozhat. A jellemzoket v�ltoz�knak nevezz�k, mert minos�gileg, vagy mennyis�gileg v�ltoznak. A hipot�zisekben felt�telezett v�laszokat adunk. Az �ll�t�sokat ellenorizni kell le�r�ssal m�r�ssel.

2. V�LTOZ�K CSOPORTOSIT�SA F�ggo, f�ggetlen Mennyis�gi (egy �s k�tp�lus�ak) Minos�gi Antecendent�lis (Elozetes) Explanatorikus (Magyar�z�) Interveni�l� - Interpretativ Kondicion�l� �s specifikus

3. V�LTOZ�K KONCEPTUALIZ�CI�JA A fogalom a t�nyek elm�leti magyar�zata A fogalom keletkez�si �tja Objekt�v val�s�g �rz�kszervek Gondolkod�s -fogalom

4. V�LTOZ�K OPERACIONALIZ�CI�JA A TANUL�SI FOLYAMATBAN Akad�miai -verb�lis tud�s - egyik v�glet Gyakorlati ismeretek halmoz�sa elm�leti alap n�lk�l - m�sik v�glet Az oktat�s gyakorlatiass�ga nem a gyakorlat ismeretek t�lhangs�lyoz�sa, hanem az elm�leti tud�s operacionaliz�l�sa

5. V�LTOZ�K OPERACIONALIZ�L�SA A KUTAT�SBAN A konceptualiz�ci�s �t ford�tottj�t kell megj�rni a gondolatt�l az objekt�v val�s�g fele Fogalom Adat Benyom�s Megfigyel�s �rz�kel�s Indik�torok A val�s�g

6. INDIK�TOROK KIV�LASZT�SI KRIT�RIUMAI Megfelelos�g Objektivit�s Megb�zhat�s�g Egy�rtelmus�g Pontoss�g Reprezentativit�s

7. AZ INDIK�TOROK MEGFELELOS�GE -A m�rni k�v�nt v�ltoz�ra kell vonatkoznia -A meg�llap�t�s m�dszerei: apriorisztikus- elore kiki�ltjuk megfelelonek logikai- az operacionaliz�land� v�ltoz� defin�ci�j�val zsurizo- minden zsuritagnak rendelkeznie kell a v�ltoz� nev�vel �s defin�ci�j�val

8. AZ INDIK�TOROK OBJEKTIVIT�SA Az indik�tor akkor objekt�v, ha a felhaszn�l�s�val kapott eredm�ny att�l f�gg amit m�r�nk �s nem att�l ki v�gzi a m�r�st. Az indik�tor objektivit�sa nem azonos a megfelelos�g�vel (a testmagass�g m�r�se lehet objekt�v, de nem megfelelo indik�tora az illeto v�lem�ny�nek).

9. AZ INDIK�TOROK MEGBIZHAT�S�GA A megb�zhat�s�g azt t�kr�zi, mennyire lehet egy v�ltoz� m�r�s�n�l valamely indik�torra sz�m�tani. T�bbsz�ri m�r�s eredm�nyei hasonl�ak. A t�rsadalomtudom�nyokban a felt�telek v�ltoz�sa miatt ez nem biztos.

10. AZ INDIK�TOROK EGY�B TULAJDONS�GAI Egy�rtelmus�g - Vil�gos pontos defin�ci� Pontoss�g - A v�ltoz� legkisebb v�ltoz�sait is mutatja. Reprezentativit�s - Az alapsokas�g legnagyobb r�sz�re vonatkozzanak

11. ADATGYUJT�SI M�DSZEREK

12. MEGHAT�ROZ�SOK A jelens�gek �s a folyamatok - az objekt�v val�s�g r�szei A t�nyek - �rz�ki tapasztalatai a val�s�gnak Az adatok - szimbolikusan regisztr�lt t�nyek a val�s�gr�l Kontinu�lis v�ltoz�kat - m�rj�k Diszkontinu�lis v�ltoz�kat - sz�moljuk A v�ltoz�k minos�gi �s mennyis�gi tekintetben v�ltoz� �rt�kek.

13. AZ ELSODLEGES �S M�SODLAGOS ADATOK Elsodleges adatok - a kutat� gyujti M�sodlagos adatok - m�s c�lra gyujt�tt�k Az �let egy hatalmas term�szetes k�s�rlet Az ilyen kutat�s ritka Nem �rdekli a kutat�kat Az adatok form�ja nem felel meg

14. A M�R�S A m�r�s megsz�llottai -csak m�rhessenek T�rsadalomtudom�nyokban - neh�zs�gek Fejleszteni a m�dszereket Az adatgyujt�s mind�g valamilyen m�r�s

15. M�RC�K Nomin�lis - minden minos�gi v�ltoz�st egy sz�m jel�l - gyakoris�g Ordin�lis - mennyis�gi klasszifik�ci� - a sz�msor rangsorol, de az adatok k�z�tti k�l�nbs�get nem ismerteti Intervallum- az adatok k�z�tti jelentkezo intervallum - pl. hom�ro Kardin�lis - pl. k�t v�ros k�z�tti t�vols�g

16. T�RSADALMI JELENS�GEK �S A M�R�S -A jelens�gek k�zvetlen m�r�se ritk�n alkalmazhat� -A jelens�gek m�rt�ke nem kifejezheto annak egys�geivel -A k�zvetett m�r�s nem sz�ks�gszeruen rosszabb -A m�rt�kegys�g mind�g ugyan�gy viszonyuljon a tulajdons�ghoz

17. M�R�SI KRIT�RIUMOK Pontoss�g A kiv�lasztott indik�tor helyess�ge A prognosztiz�lt �s diagnosztiz�lt helyess�g megk�l�nb�ztet�se A m�r�s objektivit�sa k�vetkezetess�ge �rz�kenys�ge

18. A MEGFIGYEL�Shi�nyoss�gai Csak azt �rz�keli ami l�tezik, vagy t�rt�nik Csak k�lso jelekkel foglalkozik Viszonylag lass� adatgyujt�si m�dszer A rejtett t�rsadalmi jelens�gek nem figyelhetok meg A megfigyelo jelenl�te befoly�solja a folyamatot Az �sszetett t�rsadalmi jelens�gek r�szben �lelhetok fel A t�rsadalmi jelens�gek megfigyel�s�t neh�z elok�sz�teni

19. A PROBL�M�K ELM�LETI �S GYAKORLATI MEGK�ZELIT�SE A tudom�nyban dualizmus uralkodik Elm�lked�s: spekulativist�k, racionalist�k, teoretikusok Nem tudj�k a megfigyel�s eredm�ny�t �sszek�tni az elm�lettel Gyakorlat prefer�l�sa: empirist�k, pozitivist�k A munk�hoz nincs elm�leti alapjuk

20. A RENDSZERES �S RENDSZERTELEN MEGFIGYEL�S Nagy a heurisztikus jelentos�ge Rendszertelen megfigyel�s - felfedez�s Hipot�zisek verifik�l�sa- rendszeres megfigyel�s Korrekten csak kevesebb jelens�get lehet megfigyelni Nem csak �rz�kel�s, elm�letileg is fel kell k�sz�lni

21. KIS�RLETEK Klasszikus elemei: -f�ggetlen �s f�ggo v�ltoz�k -k�s�rleti �s kontrolcsoportok -tesztel�s

22. ESETTANULM�NY Szisztematikus, elok�sz�tett M�dszertanilag megalapozott MEGFIGYEL�S ADATNYILV�NTART�S PROBL�MAMEGOLD�S ELOK�SZIT�SE A probl�mamegold�s kreat�v technik�kkal keresheto

23. AZ ESETTANULM�NYOK JELENTOS�GE Analitikus, strat�giai gondolkod�s fokoz�sa D�nt�si, egy�ttmuk�d�si k�szs�gek fejleszt�se Ismeretek elm�ly�l�se Probl�ma-megold�si eszk�z Operativit�s n�veked�se Csoportmunka c�ltudatoss�ga

24. AZ ESETTANULM�NYOK RENDSZEREZ�SE Inform�ci�szerzo Technol�giai fejleszt�st c�lz� Szervez�si, �tszervez�si �zleti d�nt�sek Elemzo Emberi csoportok magatart�s elemz�se �j m�dszereket begyakorl� Folyamatosan alkalmazott esettanulm�ny

25. AZ ANK�T Inform�ci�k a megk�rdezettek �ll�spontj�r�l �tv�zi a: -statisztikai mintav�telt -k�rdo�vet -interj�t Feloszt�s: szukebb �rtelemben vett ank�t interj� teszt

26. A SZUKEBB �RTELEMBEN VETT ANK�T -Adatgyujt�s reprezentat�v minta megk�rdezettjeitol k�rdo�vvel �r�sban -Sokszor a kutat�si folyamattal azonos�tj�k k�vetkeztet�sre alkalmatlan adathalmaz -Az ank�t nem kutat�s, nem helyettes�ti a gondolkod�st -A reprezentat�v mint�t nem csak tervezni meg is kell val�s�tani

27. AZ ANK�T ELONYEI Begyujthetok adatok az: �lm�nyekrol v�lem�nyekrol �ll�spontokr�l vil�gn�zetrol �rzelmekrol jellemrol �rt�k�t�letrol m�ltr�l, jelenrol, j�vorol Gazdas�gos, mert gyorsan, sok adat begyujtheto

28. NEH�ZS�GEK Episztemol�giai -szakk�pzetts�gi elt�r�sek miatt a v�laszok nem egyen�rt�kuek Pszichol�giai - nem lehet mindenkihez hozz�igaz�tani a k�rd�seket T�rsadalmi neh�zs�gek: v�laszok idom�t�sa a t�rsadalmi �rt�krendhez a t�rekv�s miatt az eredm�nyek �szebbek�

29. K�RDOIVEK �SSZE�LLIT�SA Feladatok sorrendje: kutat�si probl�ma kulcsfogalmak c�lok hipot�zisek v�ltoz�k, indik�torok V�ltoz�k operacionaliz�l�sa determin�lja a k�rd�seket Minden k�rd�s kapcsol�dik hipot�zishez

30. A K�RDOIV ELM�LETI MEGALAPOZOTTS�GA Nyilv�nuljon meg: 1. A kutatott t�rgy ismeret�ben - A k�rd�sek a hipot�zisekbol levezetett v�ltoz�k indik�toraira vonatkozzanak - A hipot�zisek v�laszt adjanak a probl�m�t jelento k�rd�sekre -A hipot�zisek �sszhangban legyenek a tudom�nyos elm�leti �ll�spontokkal 2. Az emberi �ll�spontok, v�lem�nyek pszichol�gi�j�nak ismeret�ben 3. Az ank�tm�dszer elm�let�nek ismeret�ben

31. A K�RDOIV-�SSZE�LLIT�S FELADATAI(1) Mit k�v�nunk megtudni? Mi�rt kellenek az inform�ci�k? A k�rdo�v a legjobb adatgyujto m�dszer? A lehets�ges k�rd�seket pap�rra vetni Minden k�rd�st ellenorizni Eld�nteni a k�rd�sek t�pus�t A kiel�g�to k�rd�seket sorba rendezni Meg�rni a k�rdo�v utas�t�s�t Eld�nteni a szerkeszt�si megold�st Eld�nteni a minta nagys�g�t

32. A K�RDOIV-�SSZE�LLIT�S FELADATAI(2) Pr�bafelm�r�ssel ellenorizni a k�rdo�vet Kipr�b�lni az adatr�gz�t�s, feldolgoz�s folyamat�t A tapasztalatok alapj�n korrig�lni a k�rdo�vet Eld�nteni a k�rdo�vek sz�toszt�s�t Biztos�tani a fogad�k�szs�get Mell�kelni az utas�t�st, bor�t�kot, felk�ro levelet Meghat�rozni a v�laszad�s hat�ridej�t Mit pr�b�lni tenni a nem v�laszol�kkal? A kit�lt�tt k�rdo�vek ellenorz�se, adatr�gz�t�s

33. NYITOTT K�RD�SEK K�nnyu �ssze�ll�tani Nem sugallnak v�laszt A v�laszok seg�tenek z�rt k�rd�seket fogalmazni Nagyobb a tapasztalati �rt�k�k

34. NYITOTT K�RD�SEK H�TR�NYAI A megk�rdezett �r�sk�szs�ge? V�lasz n�lk�l hagyjak a k�rd�st A kapott v�laszok verifik�ci�s lehetos�ge kicsi A gyenge �r�sk�szs�guek nem v�laszolnak- cs�kken a a minta reprezentativit�sa Neh�zs�get jelentenek, elt�roen motiv�lj�k a v�laszad�t Korl�tozza a k�rd�sek sz�m�t Feldolgoz�suk neh�z

35. Z�RT K�RD�SEK ELONYEI Nem l�nyeges a k�rdezettek �r�sk�szs�ge Nagyobb a kapott v�laszok sz�ma K�nnyebb k�rd�sek k�z�tt v�lasztani T�bb k�rd�st lehet feltenni K�nnyebb a v�laszok feldolgoz�sa Nagyobb az eredm�nyek hitele

36. Z�RT K�RD�SEKHI�NYOSS�GOK Neh�z a megfogalmaz�s, elok�sz�t�s A v�laszad�s lehetos�ge korl�tozott Passziviz�lja a k�rdezettet Heurisztikus �rt�ke kisebb - a megk�rdezett nem �rhatja le gondolatait

37. Z�RT K�RD�SEK FELOSZT�SA -Felsorol�sos -Intenzit�sjelzo -K�tir�ny� v�ltoz�kra vonatkoz�- k�t ir�ny� intenzit�s -Indirekt -Projekt�v - kivet�to

38. K�RD�STIPUSOKMAJOROS SZERINT -Mem�riak�rd�s -Ismereti k�rd�sek -Ellenorzo k�rd�sek -Sorba rendez�s -�rt�kel�s -Felt�teles elozo k�rd�s megv�laszol�s�t�l f�gg

39. ANK�TK�RD�SEK HIB�I Szak�rtoi t�ved�sek Nem el�gg� l�nyegre t�ro k�rd�sek V�laszlehetos�gek kihagy�sa �rzelmi t�ltetu, sztereotip kifejez�sek Szuggeszt�v k�rd�sek

40. A K�RD�SEK SORRENDJE -Befoly�solja a kapott v�laszok �rt�k�t Pszichol�giai sorrend Logikai sorrend t�lcs�rtechnika ford�tott t�lcs�rtechnika

41. ANK�TM�RC�K -Bogardusz szoci�lis t�vols�got m�ro sk�l�ja -Thurston m�rce -Likert t�pusm�rce -Szemantikai differenci�k m�rc�je -Szoci�metriai m�dszer

42. BOGARDUSZ SZOCI�LIS T�VOLS�GOT M�RO SK�L�JA T�rsadalmi csoportok �rt�kek Emberek Szoci�lis t�vols�g m�r�se megadott sk�l�n

43. THURSTON M�RCE -A m�rni k�v�nt jelens�gekre vonatkoz� kijelent�sek - indik�torok megfogalmaz�sa szakemberek seg�ts�g�vel. -Az �ll�t�sok oszt�lyoz�sa 1-11- ig -11 olyan kijelent�s kiv�laszt�sa, amelyek 11 fokozatra vonatkoznak �s nagy a megk�rdezett szakemberek egyet�rt�se.

44. LIKKERT TIPUSM�RC�JE Az �ll�spontokat a megk�rdezettek 1-5. Pontozz�k A v�laszok �s �ssz�rt�k �sszef�gg�se alapj�n b�r�lja adott �ll�t�s helyess�g�t

45. EGY�B M�DSZEREK Szemantikai differenci�k m�dszere grafikus sk�l�s seg�ts�g�vel �rt�kel Szoci�metriai m�dszer kiscsoportok mikroszerkezet�nek felt�rk�pez�se

46. AZ ANK�T BEVEZETOJE(1) Tegyen eleget a j� kommunik�ci� ism�rveinek Bemutatni az ank�t vezetoj�t �s int�zm�nyt Legjobb, ha nem politikai, hanem tudom�nyos int�zm�ny Besz�lget�s t�m�ja Ank�t elnevez�se egyezzen a tartalommal Ker�lni a kik�rdez�s, felel�s kifejez�seket

47. AZ ANK�T BEVEZETOJE(2) Mit szeretn�nk el�rni Az ank�t szervez�s�nek okai Mi�rt egy�ttmuk�dni az ank�t vezetoivel Kit�lt�si technik�k A n�vtelens�g biztos�t�sa MOTIV�CI�K Altruista Pragmatikus Katarktikus

48. ELOZETES V�LEM�NYKUTAT�S C�ljai: Indik�torok helyess�g�nek tesztel�se Z�rt k�rd�sek elok�sz�t�se nyitott k�rd�sekkel Felhaszn�land� eszk�z�k tesztel�se

49. ELOZETES V�LEM�NYKUTAT�S Fopr�ba: Megk�rdezettek r�szv�tele A levezet�shez sz�ks�ges felt�telek Megk�rdezettek motiv�lts�ga �tmutat�s, k�rd�sek k�z�rthetos�ge Idotartam Ank�tot vezetok sz�ma K�lts�gek

50. K�RDOIVEK KIT�LT�SE Ank�t kivitelez�se: egy�ni megk�rdez�ssel csoportos megk�rdez�ssel lev�lbeli megk�rdez�s telefonos k�rk�rd�ssel

51. K�RDEZ�S M�DSZEREI Meg�rto k�rdez�s Semleges k�rdez�s Fegyelmezett k�rdez�s A tervezett �s megval�s�tott minta Mi�rt t�rt�nnek lemorzsol�d�sok?

52. EGY�B V�LEM�NYGYUJTO M�DSZEREK Interj� Kreat�v technik�k Szak�rtoi v�lem�nyek Brain-storming Brain-writing Philipps 66, Szinektika Delphy m�dszer

53. AZ INTERJ� M�retre szabott k�rd�sekkel t�j�koz�dni tud�sr�l k�pess�gekrol �rdeklod�srol Elt�r a besz�lget�stol, mert: - Meghat�rozott c�llal, tervszeruen folyik - Az interj�vezeto �s megk�rdezett pszichol�giailag nem egyenloek, nem cser�lhetnek szerepet -A besz�lget�s �s az interj� elt�ro �lm�ny

54. A SZABAD �S STANDARDIZ�LT INTERJ� Szabad interj� - hasonl� a besz�lget�shez -standardiz�lt interj� elok�sz�t�se -p�tl�lagos kutat�s - nem n�vtelen, ami befoly�sol Standardiz�lt - a k�rd�sek elore elk�sz�lnek A magnetofon j� eszk�z, de van befoly�sol� hat�sa

55. AZ INTERJ� J� TULAJDONS�GAI Az interj�t k�sz�to int�zet motiv�lhat a r�szv�telre A megk�rdezettek k�v�ncsis�g�val sz�molni kell Az udvariass�g eloseg�ti az egy�ttmuk�d�st A v�lem�nyk�r�st szeretik az emberek - az interj�t, mint v�lem�nyk�r�st kell be�ll�tani Az anyagi juttat�s is seg�thet Az elozetes �rtes�t�s pozit�v hat�s�

56. AZ INTERJ� NEGATIV TULAJDONS�GAI Az interj� alanya nem l�tja azonnal a c�lt F�l az esetleges k�vetkezm�nyektol F�l, hogy tudatlannak fog tunni Megbotr�nkozhat k�rd�seken Tel�todhet interj�kkal Megzavarhatja a m�r megkezdett tev�kenys�g�t

57. Interj�-elok�sz�to ellenorzo lista(1) Mit �s mi�rt k�v�nunk megtudni? Az interj�-e a legjobb m�dszer? Lehets�ges k�rd�sek list�ja Kiv�lasztani az interj� t�pus�t V�gleges�teni a k�rd�seket V�giggondolni a v�laszok elemz�s�t Elok�sz�teni a munkatervet Kipr�b�lni az interj�t

58. Interj�-elok�sz�to ellenorzo lista (2) Fel�lb�r�lni a k�rd�seket, munkatervet Elo�t�leteket megker�lni Interj�alanyokat kiv�lasztani Biztos�tani az idopontot, zavartalans�got Felk�ro levelet elk�sz�teni, elk�ldeni Lek�rdezetteknek bemutatkozni Elore jelezni az interj� idotartam�t Diktafonra r�gz�teni Anonimit�s

59. KREATIV TECHNIK�K Az �j �tletek fellend�tik a t�rsadalom fejlod�s�t, hi�nyuk a dekadencia jele. Defin�ci� Jelens�gek �sszef�gg�seinek felismer�se.

60. SZAK�RTOI V�LEM�NYEK BEGYUJT�SE Brain storming Phillipps 66 �s Szinektika Brain-writing Delphy m�dszer

61. BRAIN STORMING Osborne: Szak�rtoi csoport�rtekezlet Szab�lyok: -Az ember 40-45 percet tud koncentr�lni -A teljes�tm�ny elofelt�tele a siker�lm�ny vagy a jutalom -A teljes�tm�nycs�kken�s is norm�lis nem b�ntetheto -A j� gondolatok alapja az intu�ci�, logikai okfejt�s, asszoci�ci�

62. A BRAIN STORMING F�ZISAI Feladat kiv�laszt�sa Szak�rtok kiv�laszt�sa Szak�rtok megh�v�sa Az �rtekezlet megtart�sa Az eredm�nyek �rt�kel�se

63. PHILIPPS 66 �S SZINEKTIKA Philipps 66 a brain storming v�ltozata 6 tag� csoportok 6 perces vit�ja �rt�kel�s k�z�s �rtekezleten Szinektika 7 tag� szak�rtoi csoport kik�pz�s az �rtekezlet n�ha hetekig tart

64. BRAIN-WRITING �tletgyujt�s �r�sos v�ltozata �rt�kel�s �rtekezleten Ir�ny�tott asszoci�ci� - �tletmint�val

65. DELPHY M�DSZER T�bbsz�r�s k�rdez�s Delphy ank�tlappal A munka szakaszai: A t�ma megv�laszt�sa Szak�rtok kiv�laszt�sa Elso ank�tlap �ssze�ll�t�sa V�lem�nyek begyujt�se az elso ank�tlappal Tov�bbi fordul�k

66. A DELPHY M�DSZER ELONYEI -A v�laszok pontoss�ga nagyobb -A n�vtelens�g kiz�rja a tekint�lyesebb hangosabb szak�rtok hat�s�t a jelenlevokre -Egy�ni v�lem�nyez�s -Kor�bban adott �rt�kel�s m�dos�t�sa -Az ank�tlapok kit�lt�se egyszeru, gyors -A m�dszer egyszeru, olcs�, biztons�gos.

67. A DELPHY M�DSZER HI�NYOSS�GAI -A szak�rtoi inform�ci�forr�sok ismeretlenek -Lehets�ges a spekul�ci�, konformizmus -A kvalitat�v �s kvantitat�v v�laszok egys�ges �rt�kel�se probl�ma -A t�bbsz�r�s ank�t lass�tja a munk�t -A feleletek pontoss�g�nak �rt�kel�se megoldatlan -A feleletek egym�sra hat�sa nem megoldott

68. A DELPHY M�DSZER ALKALMAZ�S�NAK T�NYEZOI Szak�rtok kiv�laszt�sa, kompetenci�ja K�rdo�vek minos�ge K�rd�sek sz�ma, minos�ge K�rd�sk�r�k sz�ma V�laszad�s ideje --------------------------------- Sk+1 Sk - k k�rd�sk�r �tlagos elt�r�se S= ------------ Sk+1 - a k+1 k�r �tlagos elt�r�se Sk Ha S =0.75- 1.25, a k�vetkezo k�r elhanyagolhat�

69. SZAK�RTOI EREDM�NYEK �RT�KEL�SE, MEGBIZHAT�S�GA Medi�n a csoport �ll�spontok kifejez�s�re Figyelmet szentelni az elt�ro v�lem�nyeknek A kapott v�laszok megb�zhat�s�ga: Szak�rtok kompetenci�ja, megb�zhat�s�ga V�laszok �s val�s�g elt�r�seinek felismer�se A kutatott probl�ma dinamik�ja Az elorel�t�s idotartama

70. A KAPOTT FELELETEK �S VAL�S�G ELT�R�S�NEK OKAI T�lzott pesszimizmus, optimizmus J�vobeni lehetos�gek c�lszerutlen �rt�kel�se Tekint�lyesebbek v�lem�ny�nek ism�tl�se Egym�s v�lem�ny�nek ism�tl�se Egym�sra hat�sok rossz becsl�se Elore nem l�that� v�letlenek K�rd�sek t�ves �rtelmez�se Szak�rtok c�lszerutlen megv�laszt�sa

71. A TESZTEK Tud�sfelm�ro K�pess�g�rt�kelo Szem�lyis�gjegyeket t�kr�zo m�dszerek

72. TESZTEKBEN ALKALMAZHAT� K�RD�SEK Eml�kezteto Kieg�sz�to feladatok Alternat�v t�pus� feladatok V�laszt� feladatok Kijav�t� feladatok Rendszerezo feladatok �sszek�to feladatok

73. TUD�SFELM�RO TESZTEK �SSZE�LLIT�SA Meghat�rozni a tud�sszintet amire a teszt vonatkozni fog Milyen sz�less�gu tud�sfelm�r�s a c�l K�rd�seket megfogalmazni Neh�zs�gi val�sz�nus�g alapj�n rangsorolni a k�rd�seket Elotesztelni Kisz�m�tani a minta sz�mtani k�z�par�ny�t

74. TARTALOMELEMZ�S Inform�ci�gyujt�s, elemz�s k�nyvekbol, foly�iratokb�l, sajt�b�l, r�di�b�l, telev�zi�b�l A kommunik�ci� tartalm�nak objekt�v, rendszerezett �s mennyis�gi le�r�s�t adja Megk�l�nb�ztetni a szakirodalom feldolgoz�s�t�l �s a dokument�ci�s munk�t�l

75. A TARTALOMELEMZ�S KATEG�RI�I Gyakoris�gvizsg�lat Asszoci�ci�k Korrel�ci�k Diszkrimin�ci�elemz�s Kontingencia elemz�s Klaszterez�s Kontextu�lis oszt�lyoz�s

76. TARTALMI KATEG�RI�Kvonatkoz�s alapj�n -Tartalom fajt�j�ra -Az anyag ismeret�re -�rt�kekre, c�lokra -C�lok megval�s�t�s�ra -Az emberek le�r�s�ra -Tekint�lyn�vel�sre -Az inform�ci� forr�s�ra -Akinek az inform�ci�t sz�nt�k -Az akci� t�rt�neti hely�re -A konfliktus fajt�j�ra -A v�gkifejletre -Inform�ci�ban fel�lelt idore

77. TARTALOMELEMZ�Salaki jellemzok A kommunik�ci� form�ja, vagy t�pusa A m�dia fajt�ja Mondatszerkezet Gramatika, szintaxis Retorikai �s propaganda elemek

78. TARTALOMELEMZ�S TOV�BBI TULAJDONS�GAI Mint�ja Pl. kiv�lasztani a legl�nyegesebb idoszakot Egys�gei sz�, mondat, bekezd�s, oszlop, cikk, k�nyv, cm2 Folyamata az eredm�ny mennyis�gi a magyar�zat minos�gi

79. A KUTAT�S TEREPI R�SZE �rintettek enged�lye az adatgyujt�shez Valakikkel egy�tt kell muk�dni a dokument�ci� miatt Ank�t eset�ben csak az ank�t vezetoje �s megk�rdezett legyen jelen Kik�rdezok felk�sz�t�se Az alacsonyabb lakoss�gi r�tegekbol t�bb tartal�k c�lszem�lyt, mert nagyobb a sz�r�d�s

80. ADATOK RENDEZ�SE, FELDOLGOZ�SA Logikai ellenorz�s - az adatgyujt�ssel egy�tt tervezni K�rdo�vek k�dol�sa R�gz�t�s sz�m�t�g�pen A kutat�si tervben meg kell tervezni az adatfeldolgoz� statisztikai elj�r�sokat A legjobb programcsomag sem helyettes�ti a: -j� statisztikust - a j� kutat� kreat�v munk�j�t

81. ADATOK �RTELMEZ�SE Dedukt�v folyamat: elm�let - probl�ma- hipot�zisek - v�ltoz�k - indik�torok - adatok Indukt�v folyamat: adatok - rendez�s -feldolgoz�s - hipot�zisek - probl�ma - elm�let Megk�l�nb�ztetni: a felt�telez�seket, bizony�t�kokat, �s k�vetkeztet�seket

82. AZ INFORM�CI�K�PZ�S CSAPD�I Az adatfeldolgoz�s �s kapott eredm�nyek magyar�zata k�z�tti hat�rt neh�z megh�zni Statisztikai pr�b�kkal meg�llap�tani, hogy a k�plet, modell j�l alkalmazkodik-e az adatokhoz Az inform�ci� relevanci�j�nak meg�t�l�se

83. A RELEVANCIA CSAPD�I -A sz�lsos�ges �rt�kek nem megfelelo kezel�se -A f�l�sleges bonyolults�g elfogad�sa -A statisztikai szignifikancia kritik�tlan elfogad�sa -Elemz�sek korai befejez�se -Gyorsan v�ltoz� adatok alapj�n elore jelezni -Bizonytalans�got tartalmaz� adatok alapj�n �ll�tani -T�ves �rvel�sek

84. ADATOK MAGYAR�Z�SA Az adatok k�z�tti statisztikailag jelentos k�l�nbs�gek a fontosak A feldolgoz�s eredm�nyeit kapcsolatba hozni a hipot�zisekkel Eredm�nyeket �sszevetni hasonl� kutat�sok eredm�nyeivel Eredm�nyeket kapcsolatba hozni az alkalmazott m�dszerekkel Az elfogadott hipot�ziseket kapcsolatba hozni a kiindul� elm�lettel

85. AZ ADATOK �RTELMEZ�SEgondolkod�si muveletek Anal�zis Szint�zis Absztrah�l�s �sszehasonl�t�s Elvont adatok �sszehasonl�t�sa �sszef�gg�sek felfog�sa Kieg�sz�t�s Generaliz�l�s Konkretiz�l�s Rendez�s Anal�gia

86. A KUTAT�S IDOTARTAM�NAK TERVEZ�SE A kutat� saj�t sz�ks�gelteire k�sz�tsen tervet A feladatokat tev�kenys�gekre bontani Sz�ks�ges ido meghat�roz�sa Meghat�rozni a p�rhuzamosan v�gezheto tev�kenys�geket Irodalmaz�s Gant diagram