In Frenkl Róbert (szerkesztő): Sportorvostan Sport, Budapest 1984. (405-416 o.)

1. In Frenkl Róbert (szerkesztő):SportorvostanSport, Budapest 1984. (405-416 o.) Más lélektani ágazatok, különösen azok, amelyek a mozgással és érzékeléssel foglalkoznak, előszeretettel keresnek maguknak „terepet” a sporttevékenység területén. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit a sporttudomány integrálta. A különböző sportágak és sportteljesítmények nagyon sok érdekes és sajátos pszichológiai problémát rejtenek magukban.

2. A sportpszichológia mint a lélektan önálló tudományágakb. ötvenéves múltra tekint vissza.(1984-ben) • Más lélektani ágazatok, különösen azok, amelyek a mozgással és érzékeléssel foglalkoznak, előszeretettel keresnek maguknak „terepet” a sporttevékenység területén. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit a sporttudomány integrálta. • A különböző sportágak és sportteljesítmények nagyon sok érdekes és sajátos pszichológiai problémát rejtenek magukban. 1.

3. Alapkutatás Alkalmazott kutatás Általános lélektan Munkalélektan Pedagógiai pszicho-lógia (mindhárom rendelkezik fejlődés-lélektani aspektusokkal is. 2. A sportpszichológia felosztása

4. Az orvosi vagy klinikai lélektant eddig nem alkalmazták kellően a sportban, holott ez elég kézenfekvő lenne. • Viselkedészavarok gyakran fordulnak elő a sportban. • A klinikai lélektan vizsgáló eljárásai alkalmazhatónak látszanak. • A terápiás célú, viselkedést befolyásoló eszközök…is kínálkoznak a sportban való alkalmazásra. 3.

5. A klinikai pszichológia sportban való felhasználásának jelei • Asportpszichológia[említett] taxonómiai felosztásaiban rendszerint megtaláljuk a klinikai sportpszichológiát is. • Sőt, vannak, akik sportpszichiátriáról, is beszélnek – mint például Klavora, Daniel,1979. 4.

6. A klinikai sportpszichológia szervezett, intézményesített sportbeli alkalmazása • Elsősorban az Egyesült Államokban és Kanadában történtek kísérletek ennek bevezetésére. • Az első hazai ilyenfajta kezdeményezés 1978-ban indult meg. • Az OTSI-ban a Sportmentálhigiénés osztályt az idegi felkészítés, illetve az idegi problémákkal küzdő sportolók kezelése céljából hozták létre. 5.

7. A klinikai sportpszichológia előnyös vonása,hogy • A sport mindennapi gyakorlatában legáltalánosabban alkalmazott tudomány, • a sportorvoslás ellátási rendszerébe legjobban beleillik. • A sui generis klinikai sportlélektan azellátás rendszerében elsősorban specialitást jelent. • Általánosabb sajátossága, hogy legfőképpen viselkedés-, illetve személyiségformáló arculatában rejlik. 6.

8. A viselkedés és személyiségbefolyásolás (a pszichoterápia) elmélete és gyakorlata • A medicinában önálló és sajátos terápiás modalitás. • A sebészeti terápia, • a gyógyszer-, és • fizikoterápia mellett • a negyedik sajátos terápiaforma (Hess, Kőnig, Ott 1980, Ketzenstein, Thom, 1981) 7.

9. Többféle, nem medicinális pszichológiai ágazatis mind több pszichoterápiás tartalmat kap. Napjaink pedagógiai pszichológiájában • a tanuláselméleti és viselkedésterápiás, valamint • kommunikációelméleti pszichoterápiás módszerek gyors ütemben terjednek (Gordon, 1974). 8.

10. A klinikai pszichológia a sportorvosláson kívül is mint pszichológia illetékes a sportban • Az életmód, • az egyesületi élet, • a felkészítés, • az edző – sportoló kapcsolatok, • a sporton belüli vezetés, • a sportcsapatok relációhálózata és belső viszonyrendszere, stb. problémáiban, mint feltáró – diagnosztikai, mind pedig befolyásoló – preventív és terápiás – vonatkozásban . 9.

11. A klinikai sportlélektannak általános sportpszichológiai feladata • A sporttudományok, különösen a sportorvoslás alapjait biztosító medicinális (élettan, kórélettan, biokémia stb.) tudományágak között mint általános alkalmazott sportpszichológia. • Az általános lélektani szűrés keretében egyidejűleg lehet elvégezni a személyiség-lélektani és klinikai vizsgálatokat, esetleges • sportág-specifikus alkalmassági vagy erőnlétet, felkészülést, pszichológiai szempontból ellenőrző vizsgálatokat. 10.

12. A közvetlen terápiás beavatkozások, a sportolók körében található pszichológiai problémák ellátása • Rendszerint pszichoterápiás tapasztalatot igényel, amihez … • a klinikai pszichológia korszerű személete szükséges. • [A pszichoterápia és a klinikai pszichológiai beavatkozások jellege és lehetősége a sportban nem könnyen érthető az átlagos orvosi vagy sporttudományos gondolkodás számára. • (407. oldal)] 11.

13. A pszichológiai egyensúlyok is különféle megterhelések kivédésén és kompenzálásán alapulnak • Freud híres mondása, hogy • az egészséges ember azokkal a lelki problémákkal küzd, amelyekben a beteg megbetegszik. Ezek • fáradtság vagy túlterhelés • konfliktushelyzet, • egzisztenciális bizonytalanságok stb. hatására általában gyakoribbá válnak, vagy intenzitásban fokozódnak. • Ezeknek a pszichoterápiás megszüntetése a személyiséget a későbbi pszichikus megterhelésekkel szemben ellenállóbbá teszi. 12.

14. A klinikailag betegnek tekinthető személyiségek kezelése során nem csupán • a fő tünetek pszichikus mechanizmusainak megváltoztatását veszik célba, hanem • a mindennapi szabályozási zavarokat is. • A terápia során az integráció útjában álló zavaró körülmények eliminálása, befolyásolása felszabadítja a személyiség reparatív, integratív erőit. 13.

15. A pszichológiai gyógyulás tehát nem renoválás, az átépítés mintájára képzelhető el, hanem • a faúsztatás modellje szerint (ahogy ezt Bálint Mihály mondta), ahol is • a megakadó szálfák közül csak az akadályt alkotó néhány darabot kell megmozdítani, és a folyamat újra megindul. 14.

16. A klinikai sportpszichológia szempontjából a lényeg • A sportteljesítmény és • a sportéletmód szempontjából • hátrányos, • zavaró viselkedési megnyilvánulások • korai felismerése és megszüntetése. 15.

17. Tekintettel arra, hogy a sportteljesítmény a személyiség energiáit és szabályozási képességeit maximális mértékben igénybe veszi, • a hétköznapi szubklinikai viselkedési problémák kiküszöbölése is számottevően hozzájárulhat a sportoló eredményességéhez, … ha • a sportoló orvosi ellátása a legkorszerűbb, és • felkészítése is mindent figyelembe véve maximális. • Ilyen esetekben lehet döntő a pszichés állóképesség vagy az optimális szabályozás. 16.

18. A sporttevékenység szempontjából zavaró hátrányos pszichés állapotok közvetlen tünetei (I) • A versenyteljesítményt zavaró állapotok: 1. túlzott szorongás; 2. Az ingerületi szint, a készenlét, a késztetettség viszonylagos hiánya; 3. A teljesítményre való koncentrálás zavara. • A felkészülést zavaró állapotok: tartós feszültség, szorongásra való hajlam[alkoholfogyasztás, gyógyszerszedés ezek oldása érdekében], teljesítményfokozás érdekében a szervezetre irányuló anyagok ./. 17.

19. A sporttevékenység szempontjából zavaró hátrányos pszichés állapotok közvetlen tünetei (II) • A felkészülést zavaró állapotok(folytatás): huzamosabb ideig fennálló kielégítetlen szükségleti feszültség; problématudat, gond; megoldatlan egzisztenciális kérdések; fenyegetettségi viszonyok a koncentrációt huzamosan zavarhatják. A személyiség klinikai vagy szubklinikia méretű rendszerzavarai … olyan mértékben lekötik a személyiség belső figyelmét, hogy a versenyző az edzők maximális törekvése ellenére sem éri el a kívánt eredményt. 18.

20. A klinikai sportpszichológia legfőbb feladata • A mélyebb dinamikus (reaktív vagy strukturális jellegű) lélektani problémák feltárása. • A megoldás (nagyon sokszor) nem az objektív valóságban, hanem a személyiség viszonyulási módjának megváltoztatásában keresendő. [A strukturális zavarok (I) rendszerint a gyermekkorból erednek.]./. 19.

21. A strukturális jellegű lélektani problémák (II) • Ritkábban reaktív jellegű problémák krónifikálódnak és válnak strukturálissá. • A sportfelkészülés erőfeszítése, különféle lemondásai (kielégülés halasztásai) és frusztrációs követelményei kiélezik őket. • A sportkarrier folyamán több olyan kivá-lasztódási fázis van , amelyekben a nem eléggé integrált személyiségek lemorzsolód-nak. 20.

22. Néha a sportágválasztásban eleve a személyiségzavar kompenzációjának sajátos motívuma játssza a fő szerepet. • Ilyenkor viszonylag szűk bázisú, bomlé-kony egyensúly jön létre, máskor pedig • a sportéletmód terheit a személyiség még bírja, • de más egyéb járulékos terhek már dekompenzálják. 21.

23. A gyermekkorban vagy a korai serdülőkorban nagy intenzitással végzett sportfelkészülés • olyan életmóddal jár, amely a személyiség pszichológiai érését gyakran késlelteti • A strukturális személyiségproblémák befolyásolása, terápiás megközelítése nagyon sokat javíthat a sportoló teljesítményén, és • sokszor a sportpályafutás korai megszakadását lehet megakadályozni a klinikai pszichológiai módszerekkel. 22.

24. A reaktív jellegű viselkedészavarok, problémák mélyén • Gyakran a közvetlen sportorganizáció tényezői játszanak szerepet. • Konfliktus léphet fel a sportoló és az edzője között. • Máskor valamely sportvezetővel támad feszültség • A csapatsportokban a sportolók közötti viszony válhat konfliktuózussá. 23.

25. A klinikai lélektan egész módszerrepertoárjaalkalmazható • A pszichológiai problémák oki tényezőinek mechanizmusaiba nemcsak a sportoló személyiségén, hanem a környezetén át is be lehet avatkozni. • Módszerek (I): (1) Projektív tesztek; (2) sztenderdizált kérdőívek, skálák; (3) motorikus próbák; (4) koncentráló-képesség-; (5) fáradtság gyors mérése; ./. 24.

26. Klinikai pszichológiai módszerek (II) • A pszichológiai beszélgetés, az interjú, az exploráció jelentőségét újraértékelik a legtöbb alkalmazott pszichológiai ágban, a klinikai sportpszichológiában is. • Az empátia képessége gyakorlással jelentősen fejleszthető és finomítható. • A megfigyelés is fontos támpontokat adhat. 25.

27. A klinikai pszichológiai beavatkozási módszerek (III) • A verbális, feltáró pszichoterápiás eljárások központi helyet foglalnak el. • A pszichológiai exploráció könnyen átvezethető terápiás tevékenységbe. • Csoportosan is végezhető, instrumentális, feladat orientált terápiás módszerek:– AT, progresszív relaxáció, biofeedback tréning 26.

28. A klinikai pszichológiai beavatkozási módszerek (IV) • Csoportos mozgásterápiák • Kreatív, illetve expresszív módszerek (szimbolikus önkifejező produktumokat termelő módszerek) • Különböző csoportterápiás eljárások • Viselkedés terápiák • Hipnózis és éber szuggesztió is alkalmas a sportot zavaró személyiségproblémák, különösen a reaktív jellegű problémák befolyásolására. 27.

29. VII. Sportpszichológiai Munkaértekezlet(Miskolc, 1988. Június 3-4) A hazai sportpszichológia aktuális kérdései (szerk. Nagykáldi Csaba). Testnevelési Főiskola, Budapest ISBN 963 44522, 201 oldal (A Magyar Pszichológiai Társaság Sportpszichológiai Szekciója 50 tagjából 26 fő részvételével megtartott konferencián a MAB Mozgásbiológiai Bizottság elnöke, Kassay László mondott köszöntőt.)

30. Kassay László köszöntőjéből (I) • ..ha a fizikálisan maximálisan felkészített csapat , látszólag „ok nélkül” csődöt mond, szétesik, felbomlik, bob szerűen csúszik a lejtőn. Mi lehet ezekre a magyarázat? • Nehéz erre azonnal felelni, de az bizonyos, • hogy nem biokémiai, élettani, menedzselési, edzői hibát kell mindenkor és kizárólagosan keresni ezen esetekben.

31. Kassay László köszöntőjéből (II) • A pszichológia eszközeivel óriási tartalékok hozhatók felszínre, amelyet nem kellő mértékben alkalmazunk, pedig legalább azonos vagy nagyobb „rásegítést” jelentene mint a farmakológiai, biokémiai módszerek alkalmazása.

32. Kassay László köszöntőjéből (III) A sportpszichológiának nemcsak az élsportban van szerepe, jelentőségre, hanem a fiatalok - személyiségfejlődésében, fejlesztésében - az önismeret kialakításában, - a pszichológiai tulajdonságok alakításában (munkabírás, türelem, küzdeni tudás, fegyelmezettség, sportszerűség, segítőkészség, testi-lelki egyensúly kialakításában, optimizmus, stb.)

33. VII. Sportpszichológiai Munkaértekezlet(Miskolc, 1988. Június 3-4) előadói(a kötet tartalomjegyzékének sorrendjében) • Rókusfalvy Pál, • Budavári Ágota, Kudar Katalin, • Vura Márta, Nádori Katalin, • Nagykádi Csaba, Sipos Kornél, • Stuller Gyula, Kormosné Acsai Irén, • Süle Ferenc, Turnovszky Éva, • Lénárt Ágota, Földényi József

34. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STARBudapest, Hungary, July 6-8, 1991

35. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STAR,Hungarian participants’ lectures, commentaries (I) • Balogh János (akadémikus, ELTE): A sailing trip around the world in the service of science (p. 5) • Bányai Éva (tanszékvezető, ELTE): Active-alert hypnosis: controlling anxiety by mobilizing inner resources (p. 6)

36. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STAR,Hungarian participants’ lectures, & commentaries (II) • Buda Béla (OSEI): Anxiety: a critical examination of the concept from the point of view of the clinician (p. 19) • Dulin Jenő (Magyar Vitorlás Szövetség): A Hungarian on the “one-man” yacht competition around the world... (p. 30)

37. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STAR,Hungarian participants’ lectures, & commentaries (III) • Gyene István (Hungary): Physical education therapy for asthmatic children (Video film) (p. 48) • Gyertyán István (EGIS Gyógyszergyár, Bp.): Animal models of anxiety (p. 49)

38. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STAR,Hungarian participants’ lectures, & commentaries (IV) • Hajba Antal (Paksi Atomerőmű SC): István Széchenyi ‘89 Memorial Conoe tour (p. 52) • Járó Katalin (MTA Pszichológiai Intézete): Types of students’ social career and some phenomena of self-regulation (p 65)

39. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STAR,Hungarian participants’ lectures, & commentaries (V) • Király Dévai Margit (MTA PszichológiaiIntézete):Self-aspirations and anxiety an investigation among 10-14 year-old children (p. 72) • Kudar Katalin & Petrekanics Máté (MTE): Vita maxima treadmill ergometric test performance neuroticism and anxiety in athletzes of different sports and levels of fitness (p. 75)

40. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STAR,Hungarian participants’ lectures, & commentaries (VI) • Lénárt Ágota (MTE): Psychological changes duribng ergopsychometric examination of the Hungarian Parachutist National Team (pp. 82-83) • Lénárt Ágota (MTE): “ST-1000 PC training and analysis laser shooting-simulator system (pp. 84-85)

41. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STAR,Hungarian participants’ lectures, & commentaries (VII) • Theodore Mallias, Előd Könyves-Tóth, & István Farmosi (MTE): Is there any definitive role of the SCAT measure in the athletic performance of talented 9-10 year-old Greek children? (pp. 88-90) • Theodore Mallias, & Gyula Stuller (MTE): The Greek version of Stuller-test (SPÉT): what is your favorite sports fiels? (p. 91)

42. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STARHungarian participants’ lectures, & commentaries (VIII) • Nagykáldi Csaba (MTE): Correlations of the Eysenck personality traits for top level wrestlers and university students (pp.99-100) • Pál Zsolt (Equator Club, Székesfehérvár, Hungary): Radio-amateurs and the lonely sailors (pp. 104-106)

43. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STAR,Hungarian participants’ lectures, & commentaries (IX) • 105. oldal • Banga kép

44. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STAR,Hungarian participants’ lectures, & commentaries (X) • Sipos Kornél & Rákos Etelka (EKTF, Eger): Standardization of the Hungarian version of the „Social Anxiety Scale for Children” /SASC-H/ (pp. 127-128) • Süle Ferenc (OSEI): The supressed anxiety (p. 132 • Borisz A. Segal (MTA Pszichológiai Intézet): On the relationship between anxiety and behavioral style in early childhood (p. 133)

45. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STAR,Hungarian participants’ lectures, & commentaries (XI) • Sándor J. Szöllős & Carol Chambers-Mills (Millerscille University, USA): Patterns of sex diffefrences in Test Anxiety (p. 134) • Tóth László (MTE): Experiences with anxiety eaxaminations of physical education students (p. 137)

46. Hungarian University of Physical Education12th International Conference of STAR,Hungarian participants’ lectures, & commentaries (XII) • Vura Márta (Bp. Spartacus SC) & Zsembery Barnabás (Kamaraerdei Kerekes Klub (3K): Personality characteristics of the Hungarian National Team in „Six Days Enduro” motor-cycling. (p. 141)