Tudás, közösség, hatalom

1. Tudás, közösség, hatalom Ropolyi László ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék 1518 Budapest, Pf. 32. ropolyi@hps.elte.hu

2. Az előadásban érintett problémák • A probléma kultúrtörténeti és filozófiai kontextusban • Tudás és közösség: a tudás nyilvánosságának közösségi hatása • Tudás és hatalom: tudomány és technika kapcsolata • Hatalom és közösség: a tudomány és technika demokratizálása • Néhány következmény

3. Tudás és közösség • A tudás nyilvánosságának közösségi hatása • Az ősi folyam-menti kultúrák és az antik görög kultúra különbsége • Középkori kulturális változások – kolostorkultúra, iskolák, egyetemek, reneszánsz • A tudás nyilvánosságának hatása a tudásra • A tudás közösségi előállítása • A tudás közösségi termék – a tudás közösségei és a tágabb közösség • A tudás közösségei részei a tágabb közösségnek • A tudás közös tulajdon • Közös érdekeik megjelennek a tudásban • A tudás közösségeinek saját politikai és érdekviszonyai • Zárt és nyitott közösségek • Közösségszerkezet és ismeretrendszer

4. Tudás és hatalom • Bacon és a modern tudomány – tudományos és technikai gyakorlat • Technika: emberi tevékenység, amelynek révén megvalósul valamilyen szituáció fölötti emberi kontroll • Természet-adta következmények helyett emberi célok valósulnak meg. Uralom. Eredményesség. Itt és most. Közvetlenül hasznos. • Technikai szituáció, ágens, eszköz, cél. • Véges és végső soron sikertelen – interpretációs szabadság • Tudomány: emberi tevékenység, amelynek révén lehetővé válik a szituációk feletti uralom folyamatos fenntartása • Adott szituációkban eredményes ismeretek új és új szituációkban való vizsgálata • Szituáció helyett világhoz kötött érvényesség. Szemlélődés. Igazság. Nem-itt és nem-most. Közvetlenül haszontalan. • Filozófia: emberi tevékenység, amelynek révén megvalósul a szituációk világgá való transzformációja • Világalkotás és szituációfüggetlenség. Végtelenség. Értelem. Hasznosság és haszontalanság mint probléma.

5. A technika, a filozófia és a tudomány kialakulása • A technika elsődlegessége/hasznossága • Eszközhasználat és eszközkészítés: • másodlagos reprezentáció (természetes vs. mesterséges) • hermeneutika • szituációfüggés • uralom/eredményesség • A filozófia másodlagossága/haszontalansága • Szituáció vs. világ • fogalmi reprezentáció (kritika, bizonyosság, igazolás) • tudni hogyan, tudni mit (tudás) • érzéki tapasztalat és gondolkodás (logika) • magyarázat/igazság

6. A tudomány, mint technika + filozófia • Tudomány = technika + filozófia • Tudomány és technika viszonya • Tudomány – filozófia = technika • A tudományok használatba vétele • Tudomány – technika = filozófia • A tudományok világnézeti szerepe

7. A tudományos és technikai szemléletmódok megkülönböztetése • Adott és alkotott rendszerek • Episztémé és techné • Szituációfüggetlen és szituációhoz kötött ismeretek • Igazság és eredményesség • Megértés és uralom

8. Tudomány „Természetadta” létezők „Episztémé” Szükségszerű ismeretek (tudás) Tudni miért Elvont és általános törvények Szituációfüggetlen igazság Örök és globális Egységes Szemlélődő Valóságra irányul Igazság „Dezantropomorf” „Filozófus műve” Technika Mesterséges létezők „Techné” Ismeret Tudni hogyan Konkrét és egyedi szabályok Szituációfüggő érvényesség Időleges és lokális Plurális Célracionális Lehetőségre irányul Eredményesség „Antropomorf” „Mesterember” műve A tudomány és technika természetének összehasonlítása

9. Tudomány – filozófia: a tudományok technicizálódása • A világnézeti vonatkozásoktól „megtisztított” tudomány technikai jelleget ölt • Ontológiai kérdések mellőzése – a tudomány használata • Az uralom szempontjainak előtérbe állításával a tudomány technikai jelleget ölt • Önző metodológiák követése • A világ-egész végletes szétszakítottságával a tudomány technikai jelleget ölt. • A posztmodern tudomány problémája • A társadalmi kontextus történeti változásaival a szituációk, az eredményesség, az „adott”-ság, stb. is átalakulnak. • Technotudomány

10. Hatalom és közösség • A szituációk feletti kontroll szintjei: a szituációteremtő pozíciója: a mérnök, a menedzser, a politikus • Az uralmi szituáció kijelölése, létrehozása és működtetése • A kutatás-fejlesztési politika szerepe és működtetése • A szituációteremtés feletti közösségi kontroll • Aktuális és lehetőség szerinti kontroll. • A lehetőségek feletti uralom problémája: közösségi és egyéni szabadság • A szituációk „demokráciája” – a tudományos tevékenység demokráciája • A tudás individualizálódása a kiberkultúrában. A tudás reformációja.

11. Néhány következmény • A tudás közösségi termék, a közösség minden tagjának közös java. • Társadalmi és kulturális problémák: a közösség és a kultúra összeomlása. Tudásközösség. • Oktatás és tudománypolitikai problémák: tandíj, kutatástámogatási rendszer • Tudást nem lehet adni, venni, csak technikai ismeretet, azaz szituációk feletti hatalmat. • A kultúra technicizálódása. Az itt és most érvényesség kizárólagosságának problémái: tandíj, kutatástámogatási rendszer. Pénzközösség. A tudás privatizációjának kísérlete.