A réz-csoport II.

1. A réz-csoport II. Az ezüst és az arany. Tk.121-124. oldal

2. Hol a helyük a periódusos rendszerben?

3. Hogyan épülnek fel ezen fémek atomjai? Ag Au • Rendszám 47 79 p+-szám: 47 79 e- -szám: 47 79 • Tömegszám 108 197 n0-szám: 61 118

4. Hogyan épül fel az elektronfelhő? • Az ezüst elektronfelhője: 5. periódusban van, tehát 5 elektronhéja van. Az elektronok eloszlása az 5 héjon: 2,8,18,18,1 • Az arany elektronfelhője: 6. Periódusban van, tehát 6 elektronhéja van. Az elektronok eloszlása a 6 héjon: 2,8,18,32,18,1

5. Hogyan érik el a stabil állapotot? • Fémes kötéssel fémrácsot képeznek. fém ezüst fém arany • 1 elektron leadásával egyszeresen pozitív ionokat képeznek. ionvegyületek

6. Mi jellemzi a fémezüstöt? • Fizikai megjelenése: Szilárd Fehéren csillogó Jól nyújtható (1g ezüstből 1800m hosszú huzalt lehet húzni,és 0,002mm vastagságú lemezzé hengerelhető.) Lágy fém A legjobb hő és elektromos vezető. Nehézfém (sűrűsége:10,5 g/cm3) Könnyen olvasztható (op = 962°C)

7. Az arany fizikai jellemzői • Sárga színű • Szilárd anyag • Nehézfém • Magas op, fp • Lágy, körömmel karcolható • Jól megmunkálható (1g aranyból 3 km hosszú szál húzható, 0,0001mm vastag lemezzé hengerelhető) • A hőt és az elektromosságot jól vezeti.

8. Az ezüst kémiai jellemzői. • Levegőn állandó védő-oxidrétege nincs, reakciókéssége azonban nagyon kicsi • Nemesfém • Nedves levegő hatására azonban a felületén fekete réteg alakul ki. • Ha a levegő kén-hidrogént tartalmaz szintén fekete réteg képződik a felületén.

9. Az ezüst reakciói: • Kénnel fekete ezüst-szulfidot képez. • Tömény salétromsavban nitrózusgázok fejlődése közben oldódik • Ezüst-nitrát oldatból ammóni-oldat hatására csapadék válik ki, mely szalmiákszesz feleslegben feloldódik. Ehhez folmalint adva és melegítve összefüggő ezüst-réteg képződik a kémcső falán: ez az ezüsttükör. • Higannyal amalgámot képez.

10. Az ezüst halogenidek fényérzékenysége • Ezüst-nitrát oldatból kloridionokat tartalmazó anyaggal színes csapadékokat kapunk. • Ezek a vízben oldhatatlan anyagok fény hatására megfeketednek, mivel bomlásuk során ezüst válik ki.

11. A fotózás kémiája • A fényérzékeny film : celuloid szalagra felvitt vékony zselatinréteg, melybe finom eloszlásban ezüst-halogenidet tettek. • Megvilágítás hatására az ezüst kiválása megindul, de még nem látható. • Előhíváskor ezt a folyamatot segítik. • Fixáláskor a felesleges ezüst-halogenideket el kell távolítani. • Szárítás után kész a negatív kép. • A negatív kép átvilágításával – teljesen hasonló módon- készül a pozitív kép.

12. Az arany kémiai jellemzői • Levegőn állandó, ami rendkívül kis reakciókéssége miatt van. • Savakban nem oldódik, csak a királyvíz oldja • Királyvíz: tömény salétromsav és sósav 1:3 térfogatrész arányú elegye.

13. Élettani jellemzők • Az ezüst vegyületei mérgezőek • Baktériumölő tulajdonságát már az ókorban is ismerték.

14. Az ezüst elemi állapotban más fémek érceiben. Vegyületeiben Arannyal együtt Az arany Főleg elemi állapotban Az eddig felszínre hozott legnagyobb aranyrögök: 69,8kg 93kg 193 kg Előfordulás

15. Az ezüst felhasználása • Gyógyászatban, szemölcsök kezelésére (lápisz= ezüst-nitrát) • Evőeszközök, poharak • Ezüstszűrők • Ivóvíz csírátlanítása • Ékszerek • Vezetékek, érintkezők, elektródák • Pénzérmék • Dísztárgyak • Fogászat • Fényképészet

16. Az arany felhasználása • Lágysága miatt tiszta állapotban ritkán használják. • Ezüsttel, platinával, rézzel ötvözik. • Az ötvözet aranytartalmát karátban fejezzük ki, mely megmutatja, hogy a teljes tömeg hány huszonnegyede az aranytartalom. • Így például 6 g, 18 karátos arany ékszer 6·18/24=4,5g aranyat tartalmaz. • Ékszerek .

17. Irányítástechnikai berendezések • Távközlési jelfogók • Számítógépek egyes részei • Fogászat • Porcelánfestés • Pénzérmék • Aranytömbök, melyek a pénz fedezetéül szolgálnak