1 / 6

Közigazgatási Jog 4 Európai Közigazgatás, 5. előadás 2005. október 12.

Közigazgatási Jog 4 Európai Közigazgatás, 5. előadás 2005. október 12. 3. Az Európai Unió területi-helyi közigazgatása 3.1. Regionalizmus az EU-ban integráció Európában regionalizmus Európában a regionalizmus megerősödésének okai 3.2. Az EU regionális politikájának kezdetei

Download Presentation

Közigazgatási Jog 4 Európai Közigazgatás, 5. előadás 2005. október 12.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Közigazgatási Jog 4 Európai Közigazgatás, 5. előadás 2005. október 12. 3. Az Európai Unió területi-helyi közigazgatása 3.1. Regionalizmus az EU-ban integráció Európában regionalizmus Európában a regionalizmus megerősödésének okai 3.2. Az EU regionális politikájának kezdetei Párizsi Szerződés Római Szerződés ERFA (1975) Egységes Európai Okmány (1986) A Tanács rendeletei: 2052/88, 4253/88, 4254/88, 4255/88 és 4256/88 EGK rendeletek jelentősége

  2. 3.3. A NUTS rendszer • 1988: az Eurostat bevezeti a Rendszert a regionális politika megvalósítása érdekében • A Tanács 1260/1999 EK rendelete alapján a Strukturális Alapok forrásai a NUTS 2 szintű térségekben állnak rendelkezésre • A Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrájáról - kötelező erejű területi beosztás! NUTS 1 3 – 7 millió fő NUTS 2 800 ezer – 3 millió fő NUTS 3 150 ezer – 800 ezer fő - az osztályozás ismérve: a meglévő közigazgatási egység

  3. 3.4. Az EU regionális politikájának jogi háttere Elsődleges jogforrások: - Maastrichti Szerződés 2. cikkely - Római Szerződés XI. cím 1. és 2. Fejezet (136-145. és 146- 148. cikkely) - Római Szerződés XVII. cím (158-162. cikkely) - Római Szerződés egyéb cikkelyei: 257-262. (Gazdasági és Szociális Bizottság), 263-265. (Régiók Bizottsága) Másodlagos jogforrások: • A Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (NUTS) • A Tanács 1260/1999/EK rendelete (a Strukturális Alapok működéséről) • A Bizottság 438/2001/EK rendelete (az 1260/1999/EK rendelet végrehajtásáról) • A Parlament és a Tanács 1783/1999/EK rendelete (ERFA rendelet) • A Parlament és a Tanács 1784/1999/EK rendelete (ESZA rendelet) • A Tanács 1164/94/EK rendelete (Kohéziós Alap) • A Tanács 1257/1999/EK rendelete (EMOGA rendelet)

  4. 3.5. Az EU regionális politikájának alapelvei • Először a Tanács 2058/1988/EGK rendelet szabályozta • 2000-2006 között a Tanács 1260/1999/EK rendelet szabályozza - Koncentráció elve: 3 célkitűzés 1. célkitűzés 2. célkitűzés 3. célkitűzés - Partnerség elve - Programozás elve - Addícionalitás elve

  5. 3.6. Az EU regionális politikájának pénzügyi eszközrendszere 3 forráscsoport van • Előcsatlakozási Alapok: - PHARE - SAPARD - ISPA • Kohéziós Alap • Strukturális Alapok: - ERFA - ESZA - EMOGA - HOFE

  6. 3.7. Az EU regionális politikájának eljárásrendje • Tagállami Kezdeményezésű Programok (94%) esetén: 4 lépésben történik a megvalósítása (1260/1999/EK rendelet) 1. a támogatásra kijelölt térségek meghatározása (3 célkitűzés) 2. az indikatív támogatási keret meghatározása 3. a programozás: - egyszerűsített - 3 lépcsős: Nemzeti Fejlesztési Terv Közösségi Támogatási Keret meghatározása Operatív Programok 4. az Operatív Programok működése és a monitoring • Közösségi Kezdeményezésű Programok (6%) esetén: az Európai Bizottság kulcsszerepet játszik 1260/1999/EK rendelet alapján 2000-2006. között 4 Közösségi Kezdeményezés valósul meg: INTERREG III. URBAN LEADER+ EQUAL

More Related