1 / 29

A katonai létből adódó krízishelyzetek pszichológiai hátterei

A katonai létből adódó krízishelyzetek pszichológiai hátterei. Schild Marianna NKE HDI. A Magyar Honvédség feladatai. Az ország fegyveres védelme Külföldi missziókban való részvétel Erőszakos cselekmények elhárítása Katasztrófavédelmi feladatok ellátása Protokolláris feladatok

deacon
Download Presentation

A katonai létből adódó krízishelyzetek pszichológiai hátterei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A katonai létből adódó krízishelyzetek pszichológiai hátterei Schild Marianna NKE HDI

  2. A Magyar Honvédség feladatai • Az ország fegyveres védelme • Külföldi missziókban való részvétel • Erőszakos cselekmények elhárítása • Katasztrófavédelmi feladatok ellátása • Protokolláris feladatok (www.kormany.hu)

  3. A katonai élet specifikumai Munka világában Magánéletben • Függőségi rendszer • „Kultúr-shock” • Harci stressz • Változó lakóhely • Többlet tolerancia • Távkapcsolat

  4. A stressz Selye János (1964) : a stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre. Jellemzői: • szokásos, emberi tapasztalaton túli trauma • befolyásolhatatlan • bejósolhatatlan • próbára teszi képességeinket • belső konfliktusokat okoznak. (Atkinson, 2001)

  5. Holmes – Rahe féle stresszskála (Atkinson, 2005 )

  6. A harci stressz I. Ingere (azaz harci stresszor) minden pszichés, fizikális, fiziológiai inger, ami a harc során jelentkezik. A pszichológiai stresszor lehet • értelemre ható: információval, idővel kapcsolatos dolgok, kétértelműség, izoláltság, homályosság, bonyolultság, döntési nehézség • érzelemre ható: fenyegetettség, félelem, elkeseredés, harag, düh, hit elvesztése, unalom. (Katonapszichológia I. , 2007) Veszélyes harci körülmények között kialakult megrendült pszichés állapot.

  7. A harci stressz II. Tünetei: • lelki: szorongás, figyelemzavar, izoláció, gondolkodási nehézségek, elhagyatottság érzés, kimerültség, sötét, rossz gondolatok, bizalomvesztés • fizikális: fájdalom, feszültség, rossz közérzet, alvászavar, éjszakai látomások, emésztőrendszeri problémák, görcsös állapotok, egyéb kiválasztó szervek problémái • magatartásbeli: fokozottabb addikciók (alkohol, evészavar, agresszív vezetés) (Katonapszichológia I. , 2007)

  8. A harci stressz III. Harci stressz közbeni magatartás pozitív, ha • megfelelő lelkierővel, kitartással viselik • a célokat lelkesítő erőként fogják fel • harcostársaival jó kapcsolatot épít ki • ha megfelelően, éberen tud figyelni • ha bátor és önfeláldozó. (Katonapszichológia I. , 2007)

  9. A harci stressz IV. Harci stressz közbeni magatartás negatív kimenetelű, ha • ingerlékenység • reményvesztettség • fanatizmus • emlékezetvesztés • érzékletek gyengülése • hallucináció, képzelgés alakul ki. (Katonapszichológia I. , 2007)

  10. Kiégési tünetcsoport (burnout) Krónikus érzelmi megterhelés nyomán fellépő fizikai, emocionális kimerülés állapota. • Fő jellemzői: • Reménytelenség érzése • Célvesztettség • Negatív beállítottság • Krízisintervenciót igényel! • Okai: • Külső • belső (Katonapszichológia III., 2007)

  11. A szervezeti jelleg hatása Döntési, cselekvési szabadság a hierarchiában betöltött szereptől függ. Ez hatással van a • csapatszellemre • kockázatvállalásra • a célok kialakítására • teljesítmény elismerésére. A napi rutinviselkedés, szabálykövetés, önfegyelem belső konfliktust, rossz közérzetet okozhat.

  12. Krízis jelenségköre I. Krízis jelentése: döntés, fordulat, válság (pozitív hozama is lehet). Lindemann (1944) veszteségélmény feldolgozásának fontossága Cumming, J. – Cumming, E. (1962) • fejlődési krízis • környezeti krízis • akcidentális (véletlen) krízis R. S. Lazarus(1966) megküzdés (coping): • probléma alapú (ha úgy tűnik, hogy megoldható) • érzelem alapú (ha úgy tűnik, nincs mit tenni)

  13. Lélektani krízisek • Akcidentális • véletlenszerű, eseményhez kötött: • Katasztrófa • Háború, terrortámadás • Szeretett személy elvesztése • Erőszakos cselekmény • Jelentős anyagi veszteség • Egzisztenciális válság • Betegség • TÁRGYVESZTÉS • Fejlődési • normatív: új életszakaszhoz új konfliktus-megoldási stratégia kell. • Serdülőkor • Klímax • Midlife krízis • Családalapítás (Erikson, 1963)

  14. Krízis jelenségköre II. G. Caplan(1964) : • krízishelyzet megfogalmazása: • lélektanilag kritikus szituáció • érzelmileg hangsúlyos, kiemelten fontos az adott időszakban • semmiképp sem elkerülhető • az egyén kénytelen szembenézni vele • minden figyelme és erőfeszítése a megoldásra irányul • a szokásos problémamegoldó eszközökkel nem leküzdhető • támogató szolgálat fontossága • adott élethelyzetre specifikus reakciók.

  15. Traumatikus esemény Traumatikus esemény: az emberi tapasztalat szokásos terjedelmén kívül eső veszélyes helyzet. Chr. frusztrációk, konfliktusok, kínos élmények, szégyenélmények, túl erős stresszek, mély érzelmi hatások. A vele való megküzdés függ: • Milyen fejlődési szakaszban éri? • Az adott problémára milyen az érzékenysége. • A problémával korábban találkozott-e (megoldás/kudarc). • Van-e a problémára társas támasz? (Bakó, 2003)

  16. Trauma jelenségköre Sokkhatású Váratlanul, felkészületlenül hat. Lassú Az érzelmek állandó kikényszerítése révén. a A trauma tudattalanba süllyedő „időzített bomba”, amely valamilyen mechanizmus által aktiválódhat. Megítélése szubjektív, mindenkinél más. Traumatizáció alkalmával valami félresiklik, nem tud integrálódni az egyén életébe. (Hajduska, 2008)

  17. PTSD Poszttraumás stresszzavar Fizikai és pszichés traumák hatására kialakult szorongásos kórkép. Jellemzői: - intenzív félelem - tehetetlenség - a traumatikus esemény újra és újra átélése. Tünetek: - alvászavar - dühkitörés - irritabilitás - felfokozott „vészjelzéskészség”. (Judith Herman, 2003)

  18. A krízis jellemzői • Váratlanság • Érzelmi hangsúlyosság • Félelemérzés • Tanácstalanság • Beszűkült tudatállapot (Dr. Hornyacsek Júlia, 2012)

  19. A krízisben lévő egyén jellemzői Viselkedés és személyiség szempontjából (Csiszér – Füri, 1985): • Figyelme beszűkül. • Úgy tűnik, mint aki a krízishelyzet okainak megtalálásával foglalkozik, ugyanakkor szorongó. • Nagyfokú impulzivitást mutat. • Hétköznapi tevékenységet alacsony hatásfokon látja el.

  20. A krízisben lévő egyén megnyilvánulásai • Bezárkózás a külvilágtól (izoláció). • Perspektíva-nélküliség. • Képtelen a problémák rendszerezésére.

  21. A krízishelyzet kialakulásának függvénye • Személyiség (coping potenciál) • Egészségi állapot • Idő • Szituáció

  22. Krízisállapot szakaszai I. Készenléti - fenyegetettség - problémamegoldás - egyensúly helyreállítás II. Küzdelem - feszültség növekedése - megoldási technikák keresése III. Kapkodás - mindent megpróbál IV. Összeomlás - önértékelés, alkalmazkodás romlása - kimerültség, impulzivitás, regresszió, dekompenzáció, szuicidum

  23. Harci feladatokhoz kapcsolódó traumák • Szeparáció • Haláleset • Pergőtűz • Tömegpusztító fegyverek

  24. A katonák magánéleti krízise • Párkapcsolati (válás, konfliktus, szakítás) • Családban bekövetkező (betegség, halál) • Honvágy • Kommunikáció hiánya • Sérülés, betegség • Egzisztenciális krízis - túl sok/túl kevés pénz • A misszió, mint „útkeresés”, midlife krízis

  25. A katonai élet stresszforrásai, krízisei • Több műszak, nagy felelősség, nem megfelelő kommunikáció (erőszakos), kompetencia hiánya, munkahely elvesztése • Interperszonális kapcsolatok (agresszió, konfliktus, erőszak, mobbing) • Együttműködési problémák • Összezártságból eredő problémák (adaptáció hiánya) • Túl sok/bonyolult/egysíkú, monoton feladat Fontos a csapatpszichológus tevékenysége (prevenció, belső erőforrás mozgósítása, kompetencia fejlesztés, szervezet fejlesztés, tanácsadás, tréner).

  26. Krízisintervenció • Célja: a krízis előtti integritás helyreállítása (szuicidum kivédése) • Módszere: pszichoterápia (kognitív, pszichodráma, családterápia+farmakoterápia, stb.) • Trauma-debriefing(verbalizáció), autogén tréning, EMDR szemmozgás deszenzitizálás és újrafeldolgozás (szemmozgással előhívott emlékképek) Egyensúly keresése lehetséges: • Kreatív krízis • Diszfunkcionális működés révén

  27. Krízisprevenció Megelőzésben segít: • Csapat kohézió • Szituáció kognitív kiértékelése • Érzelmi támogatás • Önismereti és egyéb tréningek

  28. Irodalomjegyzék • Rita L. ATKINSON, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Bem, Susan Nolen-Hoeksema: Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2001, ISBN: 963 379 540 0, p. 528 • Zelimir Pavlina – Zoran Komar szerkesztésében: Katonapszichológia I. kötet, Zrínyi Kiadó, 2007, ISBN 978-963-327-438-5 Ö, ISBN 978-963-327-439-2, pp. 343-345 • Hajduska Marianna: Krízislélektan, Eötvös Kiadó, Budapest, 2008, ISBN: 978 963 463 982 4, p. 143 • Judith Herman: Trauma és gyógyulás, Háttér Kiadó – Kávé Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 963 9365 19 X, p:109 • Dr. Hornyacsek Júlia: A tömegkatasztrófák pszichés hatása a beavatkozó állományra, az alapvető korai és késői pszichés jelenségek, valamint a negatív következmények elkerülésének lehetséges módjai. Műszaki Katonai Közlöny, 2012. 1. szám. Budapest, NKE 2012. HHTK-MHTT Műszaki Szakosztály, ISSN:2063-4986, p. 146

  29. a Köszönöm a figyelmet!

More Related