PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓL TUDAT - TANULÁS (7, 8)

1. PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓLTUDAT - TANULÁS(7, 8) Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor

2. 7.fejezet: A tudat • A pszichológia, mint tudomány a tudattartalmak vizsgálatával kezdte működését. Később, a XX. század első felében kezdte elhanyagolni ezt a témát, mint tudományosan nehezen vizsgálható kérdéskört, hogy a század második felében visszatérjen majd annak tanulmányozásához. • A tudat mint jelenség, nem más, mint ahogyan a pillanatra ráeszmélünk. Ebbe a ráeszmélésbe tartozónak értjük az érzékelést, a gondolatoknak, emlékeknek, és érzéseknek áramlását. (Lásd a következő ábrát!) Mivel a tudat meghatározott mentális állapottal jár, keresztény nézőpontunkból az Istenképűség oldalán helyezkedik el a 7.1. Ábránkon. Meghatározásából következően más témákkal együtt tagadhatatlanul az ember Istenképűségi vonásai közé tartozik.

3. A lelki folyamatok tudatosulása Észlelés • „Elvitték az Urat.., nem tudjuk hová tették!” Értelmezés • Futás Cselekvés • Menekülés Szándék Érzés • Félelem • Jn 20 :1-7 Magdalai Mária és…

4. 7.1. Ábra: Tudat keresztény nézőpontból

5. A tudat • Mivel az emberi személyiség egység (test és lélek egysége: echad) tudatának anyagi alapjai természetesen az állati lét (biológia) területéhez is kapcsolódik. • Az emberek tudatában vannak észleleteiknek, és emlékeznek gyermekkorukra. A fiziológiai változások változásokat keltenek elméjükben is. Az egyik legnagyobb probléma korunk társadalmában az a hatás, amit a drogok gyakorolnak a mentális folyamatokra és a viselkedésre.

6. Drogok Az ember ős idők óta dohányozik, drogokat használ és különféle kémiai anyagokat acélból, hogy tudatát befolyásolja. Ma az alkohol, a dohány és a koffein legális és kultúránkban széles körben elterjedt tudatmódosító szerek. A kokain és a marihuana illegálisak és nem annyira elterjedtek. A pszichológusokat régóta foglalkoztatja a drogok tudatra gyakorolt hatása. A drogokat éppen ezért aszerint osztályozták, hogy milyen a hatásuk a központi idegrendszerrel kapcsolatban.

7. A leggyakrabban használt kábítószerek (Nagy, Lovass, 1985)

8. Serkentő szerek • A serkentő szerek a központi idegrendszer neuronjainak ingerelhetőségét növelik. Nagyon sok ember iszik kávét, ez enyhe függőséget okoz, mert a keletkező kérgi (kortikális) izgalom „feltöltődés” érzetét kelti. A dohányzás erősebb függőséget okoz a szimpatikus idegrendszerben, mert a rítus jó közérzetet okoz az embereknek. A kokain egy másik központi idegrendszerre ható stimuláló szer, ami nagyon erősen befolyásolja a kedélyállapotot. Kultúránkban egyre többen arra törekszenek, hogy e szerek használatával táguljon a tudatuk.

9. Nyugtatók • A nyugtatók csökkentik az aktivitást a központi idegrendszerben. Az alkohol a legszélesebb körben használt nyugtatószer társadalmunkban. Mások altatószerként rendszeresen barbiturátokat (nyugtató, altató) használnak. Megint mások heroinnal kísérleteznek a jó közérzetük kialakításához. Ezek a drogok függőséget okoznak és igen veszélyesek lehetnek. Ha valaki túl sok nyugtatót vesz be, az idegrendszer aktivitása olyan szintre süllyed, hogy könnyen leállhatnak életfunkciói.

10. Hallucinogének • A hallucinogének összezavarják a központi idegrendszer aktivitását mert az érzékelés eltorzulásához vezetnek. A legszélesebb körben elterjedt hallucinogén a marihuana. • 1940-ben fedezte fel egy vegyész az LSD-t, amit nagyon sokan használtak 1960-ban, 1970-ben már kevesebben, manapság ismét egyre többen. A három drog megváltoztatja az érzékelést, különösen erősen hat a tér- és az időérzékelésre.

11. Hallucinogének • Keresztény nézőpontunkból az a törekvésünk, hogy mind jobban Istenhez hasonlatosakká váljunk. A keresztények ezért nem értenek egyet azzal, hogy a serkentők és a nyugtatók, vagy más drogok Istenhez hasonlatosabbá tehetik az embereket. Isten szeretet, de az emberek droghatás alatt egyáltalán nem kedvesek a körülöttük lévő emberekkel, kevésbé könyörületesek és együtt érzők mint normális állapotukban. Isten értelemmel bíró lény, aki magához hív bennünket hogy együtt gondolkodjunk vele, de a drogok hatása alatt lévő ember korlátozottá válik az értelmében és elveszti a valóságészlelési képességét.

12. Alvás és Álmodás • Alvás és álom, mint tudatállapotok szorosan kapcsolódnak a fiziológiához. Az agyhullámok mintázatai megváltoznak, amint az emberek egyre mélyebb és mélyebb alvásba zuhannak vagy álmodnak. Mindannyian tapasztaljuk tudatunk ilyen változásait. • Amikor az emberek azt mondják, hogy mennek aludni, arra gondolnak, hogy most egy kicsit kikapcsolhatják a tudatukat. Az alvás a tudat időleges elvesztése. • Az agy aktivitásának a tanulmányozása világossá tette, hogy az emberek szabályos, egymást követő alvási szakaszokon mennek keresztül éjszakai alvásuk ideje alatt. Az egyikben az agy hullámok hasonlítanak az ébrenléthez, a másikban nagyobbak és sokkal lassabbak.

13. Alvás és álom • Alvás közben olyan periódusokon megyünk keresztül, melyek során gyors szemmozgásaink vannak. Ha ekkor felébredünk, sokan élénk álmokról számolhatunk be. Az álmokban gondolatsorok, „érzékelések”, érzelmek és különféle események jelennek meg míg ernyedten alszunk, és nem tudatos válaszokkal is reagálhatunk környezetünk változásaira. Az álmok mentális folyamatok, táblázatunk jobb oldalához illeszkednek.

14. Meditáció • Bár az emberek évezredek óta meditálnak, a tudósok számára a XX. század második feléig nem volt különösebben izgató a meditáció tanulmányozása. Amikor Wallace és Benson (1972) a transzcendentális meditáció (tudatállapot) fiziológiai hatásait kezdték vizsgálni a pszichológusok is elkezdtek érdeklődni a téma iránt. • A transzcendentális meditációs mozgalom gyorsan növekedett 1958-as indulását követően az Egyesült Államokban. A meditációk vezetőinek célja az volt, hogy a személyek elveszítsék egyéniségüket, feloldódjanak a tiszta Létezésben, az absztrakt létben. Ezt a célt egy titkos mantra ismételgetésével igyekeznek elérni, melyet minden reggel és este 20 percig gyakoroltatnak. Ez olyan tudatállapothoz vezet, amelyben nincs konkrét tárgy vagy személy. A meditációt végző megpróbál a tiszta tudatállapotba saját gondolatain túl jutva bejutni.

15. Meditáció • A transzcendentális meditáció nézőpontunk Istenképűség oldalán helyezhető el. Ez ugyan egy tudatállapot, de több is annál, mert egyben egy vallás (hinduizmus) megnyilvánulása, ami épít az ember spirituális kapacitására. Persze lehet vitatni, hogy mennyire vallás, például az USA Kerületi Bírósága, illetve a Legfelsőbb Bíróság szabályozta a kérdést. Döntésük értelmében senki sem taníthatja nyilvános iskolákban. Mi keresztények természetesen kerüljük más vallások gyakorlását.

16. Hipnózis • A hipnózis a szuggesztibilitás (befolyásolhatóság) igen magas foka. Az emberek különféle igényekkel fordulnak a hipnózis felé, amelyben nehéz a tényeket a képzelettől elválasztani. • Az emberek azért akarják hogy hipnotizálják őket, hogy csökkentsék a fájdalmukat, abba hagyják a dohányzást, jobban aludjanak, segítséget kapjanak az emlékezésben, és korábbi életkorukba betekinthessenek.

17. Hipnózis • Bárhogy is van, a tények azt mutatják, hogy a hipnózis mentális folyamat, ami nézőpontunkban az Istenképűség oldalán helyezkedik el. Sok mindent nevezünk módosult tudatállapotnak. Hilgard (1986) arra a megállapításra jutott, hogy a hipnózis megosztott tudattal jár. Ami azt jelenti, hogy a személy tudatának egyik részében teljességgel képtelen a körülötte történő dolgok felfogására. A másik része azonban, a ”titkos megfigyelő”, tudja hogy mi történik és be is tud róla számolni. • A hipnózis akár módosult tudatállapot, akár megosztott tudatállapot, mentális folyamat marad, ami az Istenképűség oldalán áll.

18. Halálközeli élmények • Moody (1976) népszerű könyve olyanok tapasztalatairól számolt be, akik közel kerültek a meghaláshoz, sokak számára nyújtott beszámolót a halál közeli élményekről. A legtöbb ilyen tapasztalat pozitív, gyakran előfordul, hogy az érintettek azt élik át, mintha egy csatornán mennének keresztül egy ragyogó fényforrás felé és a lélek melegét éreznék. • Látomások ezek? Hallucinációk? Lehetséges út a mennybe? Senki sem tudja, mégis sokan felvetik ezeket a kérdéseket, és megpróbálnak rájuk válaszolni. Némelyek azt tartják, hogy ezek a jelenségek arról szólnak, hogy Isten mindenkinek ad egy végső lehetőséget a megváltásra, mert minden rossz ember a világosság felé tart. Más magyarázat szerint a Sátán, mint a világosság angyala maszkírozza magát ezekben a helyzetekben (2Kor 11). Bármilyen magyarázata legyen is ezeknek a jelenségeknek, ábránkon az Istenképűség oldalán helyezkednek el ezek az élmények.

19. Implikációk: Látomások • A látomások az álmokhoz hasonlítanak, ilyenkor az emberek feleszmélés és tudatosság nélkül tapasztalják meg azt, ami történik. A látomás tehát sajátos tudatállapot, ami kezdetektől fogva a keresztény hit részét képezi. Mind az Ó- mind az Új Szövetségben Isten a népéhez látomásokon keresztül is beszél. • Ó-Szövetség. Isten a zsidóság történetének nagy fordulópontjain látomásokat alkalmazott. Megjelent például Ábrahámnak és utódot ígért neki, annak, aki úgy gondolta, hogy nem lesz már neki. (1Móz 15). Isten Jákóbbal látomásban közölte, hogy ne féljen Egyiptomba menni (1Móz 46).

20. Látomások • Új Szövetség. Isten a kereszténység korai történetének fordulópontjain is használt látomásokat. Például amikor Anániást Saulhoz küldte, később pedig amikor elkezdték üldözni a keresztényeket. Saul maga is szerzett ilyen tapasztalatokat, amikor Jézussal találkozott (ApCSel 9). Miként az apostolok is, amikor Isten megpróbálta meggyőzni őket arról, hogy a pogányok beletartozhassanak a kereszténységbe, látomást használt Kornéliusz számára ahhoz, hogy az követeket küldjön Péterért. De látomást használt Péter felvilágosítására a pogányokkal kapcsolatban is (ApCSel 10).