Az egyetemek szerepe a regionálisan beágyazott tudás terjesztésében

1. Az egyetemek szerepe a regionálisan beágyazott tudás terjesztésében Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences Dr. Gál Zoltán, CSc. Tudományos főmunkatárs, MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete Habilitált egyetemi docens, Kaposvári Egyetem, GTK

2. Az előadás felépítése • Az egyetemek üzleti szervezetekké alakulása • Kényszerek és kihívások: az egyetemek harmadik „missziója” • A kis-közepes nagyságú regionális egyetemek (mid-range universities) lehetőségei • Esettanulmányok

3. Az egyetemek funkciói (missziói) Oktatás Hagyományos képző egyetem Kutatás-fejlesztés Kutató-vállalkozó egyetem Regionális gazdaság- társadalomfejlesztés Szolgáltatóegyetem

4. Módszertani keretek • Az egyetemek szerepe meghatározó a helyi gazdaság fejlődésében (Varga, 2009) • Az egyetemek közvetlen részvétele a gazdaság és társadalomfejlesztésben viszonylag újkeletű • Elmozdulás a technológiai innovációk felől a társadalmi és szervezeti innovációk felé (pl. Stanford University) A „harmadik funkció” elméleti megközelítései: • A kutató és vállalkozó egyetemek Triple helix modellje– fejlesztő és vállalkozói szerep (Etzkowitz, 1983, Varga-Erdős, 2009) – amerikai tradíciók • Az elkötelezett (engaged) kis-közepes nagyságú regionális egyetemek – regionálisan elkötelezett egyetem, (Goddard, 1999, Mezei, 2008) – európai tradíciók • Erős helyi beágyazottság – egyetemek társadalmi szerepvállalása („community service”) kiterjesztett szolgáltatóegyetem(Gál-Ptacek, 2010). • Tanuló régiók „Learning regions” (Lundvall, 1992)

5. Az egyetemek helyi-regionális hatásai Térségi és helyi üzleti élet Szellemi és társadalmi tőke Helyi önkormányzat EGYETEM Főiskola Tudás Helyi háztartások Vonzerő INPUTOK OUTPUTOK Változások: - Az üzlet volumene(+-- Adóalap (+-) -Szolgáltatások (+-) - Jövedelem (+) -Foglalkoztatottság (+) - Fogyasztás (+-) • Változások: • - Képzettség (+-) • - Új cégek • - Migráció (+-) • - Egyetemi-ipari kapcsolatok (+) • - forrás kihasználás (+) • - Háztartások, cégek telephelyválasztása (+) • - Kulturális és szociális lehetőségek (+) Visszacsatolások Előremutató kapcsolatok Kiadási hatások Tudás hatások (+-) pozitív és negatív hatások • Forrás: Rechnitzer, Hardi, 2003.

6. Az egyetemek harmadik missziója helyi és regionális szerepvállalással • Az egyetemek gazdasági szereplőkké váltak (technológiatranszfer, szabadalmak, foglalkoztatók, piacosított eredmények) • Az egyetemek „tartósabb” térségi szereplők, s relatíve biztonságosabbak a vállalatoknál • Külső kényszerek: állami, vállalati és társadalmi nyomás, illetve igény az egyetemek erősebb helyi/térségi szerepvállalására • A harmadik misszió regionálisan beágyazott egyetemi modellje: • Oktatás és kutatás erősebb regionális orientációja • Tanuló régiók (interface az egyetemek és a regionális szereplők között) • Ipar-egyetem kapcsolatok negatív tapasztalatai (kevésbé regionálisan beágyazottak) • Az egyetemek, mint regionális animátorok: • Regionális hálózatokba történő beágyazódás • A regionális innovációs rendszerekbe való betagozódás (egyetemek innovációs központok) • Az egyetemek a regionális irányítás (governance) szereplőivé váltak • Erősödő társadalmi szerepvállalás • Erősebb regionális beiskolázás, szerepvállalás a diplomás pályakezdők megtartásában (diplomás pályakövetõ rendszer, karrier- és alumni szolgáltatások) • A helyi gazdaság igényeire szabott képzési és fejlesztési programok (fejlesztési tanácsadás, felnőttképzés)

7. Az egyetemek harmadik missziója helyi és regionális szerepvállalással globális/nemzetközi állam piac Hálózatosodás Felsőoktatás Higher Education Inc. Open Networking Új társadalmi felelősségvállalás New Public Responsibility Helyi társadalom szolgálata helyi/nemzeti Az egyetemek jobbak a problémaelemzésben, mint a tudástranszferban és az aktív társadalmi szerepvállalásban

8. A szolgáltatóegyetem társadalmi-gazdasági szerepvállalásának glokális dupla piramis modellje Az egyetemek kínálatának megfelelő megosztása:a dupla piramis modell és hídképző szatellitszervezetei Világszínvonalú oktatási programok,globális jelenlét Spin-offs Kiválósági központok & kiváló kutatók Közoktatási tanácsadó Tanácsadás Színvonalas MA & posztgraduálisprogramok az ország, régió számára Magas színvonalú kutatócsoport Válallati tanácsadás Inkubátor Intenzív felsőfokú trainingek& szakképzés Regionális beágyazottságú BA/BSc programok Regionális tanácsadás & alkalmazott kutatások Regionális képzési központ Liaisonirodák Kívánatos misszió: „A régióját kiszolgáló egyetem, ami a jelenlegi és a jövőbeli munkaerőpiaci igényekre, illetve az alkalmazott kutatások iránti keresletre épülő kínálattal rendelkezik, amelyet a gazdaság és társadalomfejlődés trendjeire épülő oktatási és kutatási kiválósági központok keretében alakít ki.”

9. A kis-közepes nagyságú egyetemek és a harmadik funkció • A kis-közepes nagyságú egyetemek a vidéki térségekben(regionális központok, alközpontok egyetemei) • “A kapcsolati sűrűség” alacsony és a spillover hatások is ritkábbak • Kisebb potenciál a világszínvonalú K+F-ben (kevesebb nemzetközileg beágyazott kutató) • A többfunkciós egyetem kialakításának erősebb kényszere • A kis-közepes nagyságú egyetemek a regionális innovációs rendszer és az innovációs stratégiakészítés kulcsszereplői (szakpolitikai elkötelezettség).

10. A kelet-közép-európai egyetemek sajátosságai (útfüggőség) • Az oktatási funkció dominanciája: az egyetemek finanszírozási rendszere nem motiválja a vállalkozási jellegű tevékenységeket, ipari együttműködéseket • Lassú piacosodási folyamat2000 után (FDI, támogató, hídképző infrastruktúra kiépülése, nemzeti és EUs programok) • EGYETEM-IPAR-ÁLLAM-ÁLLAMPOLGÁR kapcsolatok rövid múltra tekint vissza. • KKE országok központilag vezérelt innovációs politikák és a költségvetési korlátok miatt a vidéki régiók egyetemeinek egészen más lehetőségei vannak mint magrégiókénak • Gyenge regionális innovációs rendszerek, a kritikus tömeg hiánya a K+F-ben • Erős területi polarizálódás az egyetemi K+F ráfordítások tekintetében a vidéki és a fővárosi egyetemek között

11. Stagnáló egyetemi pólusokA vidéki egyetemi pólusok részarányának növeléseA K+F ráfordítások területi megoszlása, 1990-2007, %(ideális részarány: 35%),

12. A Dél-Dunántúl tudásbázisának faktorai az országos átlag százalékában (=100%), 1997/1999-2003 • A régió kiszolgáltatottsága az állami K+F támogatásnak (83%!) (országosan átlag 51%). • Üzleti szféra részaránya a legalacsonyabb (17%) • Az egyetemi szektor: a K+F ráfordítások 2/3-át ¾-ét abszorbálta!

13. Az egyetemek és a vállalatok együttműködésének korlátai „Nobel-díj…” „gazdasági eredmény…” „a tudomány szabadsága…” „a kutatókfegyelmezetlenek…” „kiválóság…” „gyors piacra vitel….” „cél: bevétel és nyereség” „cél: publikációk, idézettség” EGYETEM VÁLLALAT KÉT KÜLÖN VILÁG?

14. Az egyetemi kutatás-fejlesztés korlátozott térségi hatásai (ERAWATCH kutatás, 2007) • Az egyetemre alapozó helyi fejlesztési programok csak akkor sikeresek, ha a gazdasági szektorok az egyetemek tudáskapacitásaira építenek • Kevés európai régióban illeszkedik a régió gazdasági specializációja a tudás termelési specializációhoz • Erős eltérés mutatkozik az egyetem diszciplináris és K+F irányultsága (tudásbázis szerkezete) és a régió ágazati specializációja között („sivatagi katedrálisok”) • Hiányzó tudástranszfer és spillover-ek a helyi gazdaságon belül • Gyenge a régiók abszorpciós kapacitása • A regionális kínálat és a kereslet hiánya K+F területen • A K+F ráfordítások hatása függ a régió technológiai-gazdasági fejlettségi szintjétől, de nem növeli automatikusan a GDP-t, jólétet • A K+F pénzek különböző hatékonyságú felhasználása különböző régiókban • Az intézményrendszernek és pénzügyi kapacitásoknak kritikus méretet kell elérni, hogy koherens és folyamatos K+F+I politikát tudjanak megvalósítani

15. A tudástranszfer új trendjei I.(Gál-Ptacek, 2010) • Spin-offs (egyetemi vállalkozó, Erdős-Varga,2009) • Licenc • Szerződéses kutatás, tanácsadás • Hallgatói és kutatói mobilitás • Hídképző szervezetek • Regionális szerepvállalás, társadalmi kötelezettségvállalás, szolgáltatás (társadalmi és szervezeti innovációk)

16. A tudástranszfer új trendjei II. Regionális szerepvállalás - társadalmi kötelezettségvállalás a szolgáltató egyetemen • ‘A régió támogatásának elve ’ a tudásbázis mobilizálásának elősegítése céljából, közös tanulási folyamat beindítása • Erősebb partnerség kiépítése az egyetemek és a regionális fejlesztési ügynökségek és más helyi szereplők között • Szolgáltatóegyetem: A szervezeti és társadalmi innováció transzfere (az innováció társadalmi korlátai, folyamatos társadalmi interakciók) • Új intézményi formák, hálózatok működtetése, kooperatív tanulási folyamat • Tudástranszfer új területei: • Az egyetemi oktatók/kutatók tapasztalataira építő szakértői munka (tanácsadás, hálózati együttműködés) • A tudás, a gazdasági-társadalmi- és a humánerőforrás fejlesztés integrálása, az új piaci igényekre és szakpolitikai célokra és a válság kihívásaira adott válaszok • A különböző intézmények közötti kapcsolatépítés nemcsak több forrást generálhat, de elősegíti a társadalmi interakciókat elmélyítő közös tudásplatform kialakítását is.

17. Szolgáltatóegyetem és társadalom: a regionálisan beágyazott tudástranszfer

18. Jó gyakorlatok az egyetemek regionális és társadalmi szerepvállalása tekintetében • Nemzetközi, határon átnyúló együttműködés (IPA UNIREG) • Pólus programok (egyetemek a klaszterszervezés szolgálatában); • Tanuló régió platform • Jó gyakorlatok nemzetközi benchmarkja (PURE: a regionálisan elkötelezett egyetemek nemzetközi hálózata)

19. REGIONAL UNIVERSITIES AS GENERATORS OF TRANSNATIONAL KNOWLEDGE REGION(UNIREG IMPULSE PROJECT) • MTA RKK Strossmayer Egyetem (Eszék-Horvátország) • Kaposvári Egyetem

20. UNIREG IMPULSE Általános céljai: • Közös határon átnyúló tudásrégió kialakítása és a • régiós egyetemek ún. társadalmi funkcióinak bővítése a térség kutatás-fejlesztési és innovációs képességének javításához való hozzájárulás érdekében Területe: Somogy, Baranya, Eszék-Baranya, Verőce-Drávamente, Kapronca-Körös megyék Tematikus munkacsoportok: • Területfejlesztés-területi tervezés • Környezetvédelem • Vidékfejlesztés, élménygazdaság

21. UNIREG IMPULSE Főbb tevékenységek: 1. A vidék-, területfejlesztés, környezetvédelem és akadémiai hálózatok határon átnyúló vizsgálata • a társadalmi innovációs kapacitás szempontjából történő elemzése • jó gyakorlatok feltárása • határon átnyúló egyezőségek, eltérések és igények kimutatása • ajánlások, stratégiai javaslatok 2. Téma specifikus közös információbázis kialakítása 3. Rendezvények (workshopk, fórumok) • helyi szereplők/érdekeltségek összekapcsolása 4. Weblap fejlesztés www.unireg-ipa.rkk.hu 5. Közös tudás-transzfer iroda kialakítása 6. Promóciós és műhelymunka anyagok készítése 7. A régió nemzeti kisebbségeinek bevonása a projekttevékenységekbe

22. EKF-2010 Élhető Város Pécs, az Életminőség Pólusa Láthatóság, összefogás Menedzsment és finanszírozás Egészségipar Környezetipar Kulturális ipar Kutatás, innováció KEgDél-dunántúli Egészségipari Tudásközpont KKöAlkalmazottVersenyképességiKutatóközpont KEgKreatívKutatásiKözpont Egyetemi inkubációs hálózat TEg Egészségipari inkubálás, támogatás TKöKörnyezetipariinkubálás, támogatás TKuKultúraipariinkubálás, támogatás P é c s P ó l u s K h t P a r t n e r s é g , s z i n e r g i a AEg Egészségipari alkalmazás AKuKultúraiparialkalmazás AKö Környezetipari alkalmazás FEg Egészségipari fogyasztás FKuKultúraiparifogyasztás FKö Környezetipari fogyasztás Horizontális előfelté-telek HViVáros-üzemeltetés,infrastruktúra HIkInformatika,IKT HKfKépzés,humánfejlesztés HTfVállalkozásoktámogatása, finanszírozása Város-Egyetem-Innováció

23. Pécs Tanuló Város-Tanuló Régió Fórum Partnerségi alapú negyedéves konzultációk szervezése a felnőttkori tanulás regionális helyzetéről Regionális oktatási, képzési és kulturális adatbázis elkészítése (a tanulás formális és informális tereinek megjelenítésével Kapcsolódó szakmai eredmények alapján előadások megszervezése. A helyi társadalom aktivitását ösztönző kezdeményezések vizsgálata az aktív állampolgárság, az önkormányzati szolgáltatói tevékenység hozzáférhetővé tétele, helyi identitások, multikulturális hatások, interkulturális párbeszéd stb. témakörökben. Nemzetközi tanuló város és tanuló régió modellek megismerése, kutatási füzetek megjelentetése a PTE FEEK Lifelong Learning kutatási füzetek keretében. Az Európai Unió kutatási és fejlesztési célú forrásaira irányuló pályázatokon való részvétel. Munkacsoportok létrehozása a konzorcium tevékenysége tekintetében adott időszak, feladatok megvalósítása érdekében.

24. PURE Project(Pascal Universities of Regional Engagement) 2009. 09. - 2010.10. • Két egyetem a régióból: • Kaposvár Univiersity – www.ke.hu; • University of Pécs – www.pte.hu • Regional Coordinating Group (RCG) • PURE látogatás és jelentések • A PURE Benchmarking útmutató és klaszterkezedményezések • Regional innovation • Cultural and Creative Industries • Social Inclusion and Active Citizenship • Rural and Remote Clusters • Strukturált interjúk és fókuszcsoportos megbeszélések.

25. Összefoglalás • Az egyetemek harmadik funkciója (missziója) és regionális szerepvállalása még nem vált stratégiai iránnyá a régió egyetemei körében • Fáziskésés: még mindig a tömegképzés és a kutatóegyetemmé válás a fő gondolkodási irány • A társadalmi és szervezeti innováció felértékelődése • Külső és belső kényszerek miatt elkerülhetetlen a harmadik funkció tudatosítása, egyetemi stratégiákba integrálása • A régió, ill. a helyi társadalom iránt elkötelezett szolgáltatóegyetem koncepciójának kidolgozása (Ftv.)

26. Köszönöm a figyelmüket!