Bevezető

1. Az üzleti információs rendszerek történetének rövid áttekintése, az operatív szintű információs rendszerek azonosítása.

2. Bevezető Az üzleti információs rendszerek (ÜIR) megértéséhez ismernünk kell az üzleti rendszerek legfontosabb általános jellemzőit, feladatait és fő tevékenységeit, valamint a különböző rendszerek egymáshoz való kapcsolódását.

3. Tartalom II.1. Az információs rendszerek felépítése II.1.1. Az információs rendszerek osztályozása II.1.2. Rövid történeti áttekintése az ÜIR rendszereknek

4. II.1. Az információs rendszerek felépítése Az információs rendszer olyan formalizált számítógépes rendszer, amely különböző forrásokból adatokat gyűjt, azokat feldolgozza, tárolja, és információt szolgáltat a felhasználók számára. Az üzleti információs rendszer olyan formalizált számítógépes rendszer, amely különböző forrásaiból adatokat gyűjt, azokat feldolgozza, tárolja és információt szolgáltat az üzleti folyamatok résztvevői számára.

5. II.1. Az információs rendszerek felépítése Az IR együttműködő elemek összessége, amelyek összegyűjtik (visszakeresik), feldolgozzák, tárolják és továbbítják az információkat, s ezzel elősegítik a döntéshozatalt és az irányító-szervező munkát egy szervezetben. Kenneth C. LAUDON „technikai” definíciója. Az IR ma - üzleti szempontból - nem más, mint egy szervezeti és menedzselési megoldás a környezeti kihívásokra, amit információtechnikai eszközökkel és módszerekkel építünk fel és működtetünk. Kenneth C. LAUDON üzleti definíciója.

6. II.1. Az információs rendszerek felépítése Az IR a szervezet egy reprezentációja, amely tájékoztatja a döntéshozókat a szervezet állapotáról, a változásokról és más, a szervezet működését befolyásoló tényezőkről. C.H.P. BROOKS definíciója. A nagyobb, alrendszereket tartalmazó rendszerekben a döntési tevékenységekhez szükséges egy IR, amely gyűjti, tárolja, feldolgozza és osztályozza az információkat. B. LANGEFORS definíciója.

7. II.1. Az információs rendszerek felépítése

8. Az információs rendszerek folyamatai Szoftver Hardver Vezérlés Input Feldolgozás Output Tárolás Adatok Személyzet

9. II.1.1. Az információs rendszerek osztályozása K. C. Laudon csoportjai: az alkalmazás döntés-típusa szerint Operatív, napi működési rendszerek: a munkahelyi vezetők támogatására Tudásmunka rendszerek: az adatmunkások és tudásmunkások támogatására Menedzsment információs rendszerek: középvezetők feladataihoz: ellenőrzés, vezetés, döntési munkák, adminisztráció Stratégiai célú rendszerek: a felsővezetők támogatására: trendek, stratégia, tervezés

10. II.1.1. Az információs rendszerek osztályozása Raffai M. csoportjai: 1. A rendszerek célja szerint végrehajtó a rutinmunkák adatainak kezelése papír-alapú dokumentumok előállítása vezetési döntés-előkészítési kimenetek a hatékony tervezési, irányítási tevékenységekhez 2. IT szempontok szerint: tranzakció-orientált: esemény hatására az adatrendszer megváltozik adat-orientált, adat-intenzív: viszonylag állandó adatok tárolása, visszakeresése

11. II.1.2. Rövid történeti áttekintése az ÜIR rendszereknek

12. II.1.2. Rövid történeti áttekintése az ÜIR rendszereknek

13. Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői TPS: (Transaction Processing System) – Tranzakció feldolgozó rendszer • a napi üzletmenettel kapcsolatos adatok gyűjtése és tárolása • a magasabb szintű rendszerek adatbázisául szolgál • a mindennapos üzleti események (számlák kiegyenlítése, bérkifizetések, megrendelések stb.) felügyelete MIS: (Management Information System) –Vezetői információs rendszer • előre definiált jelentéseket készít rendszeres időközönként, illetve igény szerint • a menedzserek információ igényére összpontosít • jól meghatározott strukturált problémák megoldásához nyújt segítséget • főleg operatív, esetleg taktikai szinten hatékony

14. Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői DSS: (Decision Support System) – Döntéstámogató rendszer • a MIS természetes továbbfejlesztése • egy adott problémára koncentrál • interaktivitást és ad hoc lekérdezéseket tesz lehetővé • félig vagy egyáltalán nem strukturált problémák megoldásában segít • főleg taktikai szinten hatékony GDSS: (Group Decision Support System) – Csoportos Döntéstámogató rendszer • a DSS továbbfejlesztése, amely kisebb csoportok által közösen meghozott döntéseket támogat • nagy hangsúly van a kommunikáción

15. Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői EIS: (Executive Information System) – Felsővezetői információs rendszer • a legfelső vezetői réteg igényeit elégíti ki • összegzett grafikus és a legfontosabb tényezőkre koncentráló információt nyújt • könnyen kezelhető, felhasználó barát ERP: (Enterprise Resource Planning) –Vállalati erőforrás-tervezőrendszer • a termelés és a hozzá kapcsolódó erőforrások integrált tervezése • tartalmazhatja a vevő és szállítói kapcsolatok, valamint az ellátási láncok menedzselését is • moduláris szerkezetű és teljes operatív szintű

16. Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői CRM: (Custumer Relationship Management) – Ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer • az ügyfelekkel kapcsolatos kereszt-funkcionális rendszer • operatív szinten segíti a marketing és az ügyfélszolgálati munkát • taktikai (esetleg stratégiai szinten) segíti a termékfejlesztési és marketingkoncepciót SRM: (Supplier Relationship Management) – Beszállító kapcsolat-kezelő rendszer • a beszállítókkal és a beszerzésekkel kapcsolatos főként operatív és taktikai szinten SCM: (Supply Chain Management) – Ellátási lánc-kezelő rendszer • segíti a vevő-beszállító kapcsolatban álló vállaltok közötti együttműködést • a teljes ellátási lánc hatékonyságát kívánja növelni • főként operatív és taktikai szinten nyújt támogatást

17. Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői BI: (Business Intelligence) – Üzleti intelligencia-rendszer • információforrásként adattárházakat használ tisztított és feldolgozott adatokkal • adatbányászati eljárásokat tartalmaz • on-line elemzések készítésére alkalmas (OLAP) • döntéstámogató eszközök bármelyikét tartalmazhatja EPM: (Enterprise Performance Management) –Vállalati teljesítménymenedzsment • a teljesítményjelző mutatók számítása, figyelése • a mutatószámok hierarchiájának kezelése • mindhárom döntési szintet átfogja

18. Az egyes rendszerek legfőbb jellemzői KM: (Knowledge Management) – Tudásmenedzsment-rendszer • gyűjtő fogalom a vállalati tudás összegyűjtésének és felosztásának eszközeire • nem kötődik vezetői szintekhez ES: (Expert System) – Szakértői rendszerek • speciális szűk szakterületen hoz döntést vagy javasol megoldási alternatívákat, amely magas szakmai felkészültséget és formalizált tudást igényel • a mesterséges intelligencia egy speciális felhasználási területe • tényeket és szabályokat tárol és ezek alapján következtetéseket von le.

19. IR rendszerek a döntési szinteknek megfelelően

20. Tartalom III.2. Az információs rendszerekről általában III.2.1. Az operatív szintű információs rendszerek III.2.2. Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS) III.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS) III.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP)

21.  II. Információs rendszerekről általában • A módszertanok, módszerek és az egész fejlesztési folyamatot lefedő, támogató eszközök korszerűsödésével lehetőségnyílt egyre jobb minőségű szoftverek létrehozására, és hatékonyabbá válhatott a rendszerek tervezése, megvalósítása és módosítása is, így azok rugalmasabban, gyorsabban képesek alkalmazkodni a különböző változásokhoz.

22.  II. Információs rendszerekről általában • Az egyik legjelentősebb, döntő áttörést hozó változás az átfogó, integrált vállalatirányítási információs - más néven az ERP - rendszerek mind szélesebb körű elterjedése. • Ezek a csúcstechnikát jelentő, magas fokon integrált alkalmazások átfogták a_vállalat belső üzleti funkciók legszélesebb körét (a tranzakciók mind szélesebb körének integrált feldolgozását, a stratégiai vállalatirányítás, üzleti intelligencia és így tovább). • Majd átlépték a szervezetek határait és integrálták a vállalaton kívüli folyamatokat (elektronikus vevő, szállító kapcsolatkezelés és szerzés, értékesítés stb.)

23.  II. Információs rendszerekről általában • Ezen rendszerek bevezetését, „testre szabását" nagyon gyorsan fejlődő módszerek, eszközök, bővülő szolgáltatások segítik elő. • Ezek a korszerű, átfogó, integrált rendszerek gyorsan fejlődő és bővülő szolgáltatásaikkal nagy mértékben képesek pozitív módon befolyásolni az őket alkalmazó szervezetek életét, eddig ki nem aknázott lehetőségeket kínálva a különböző szervezetek vezetése és szakterületei számára a hatékonyság javítása terén és további vonatkozásokban is.

24.  II. Információs rendszerekről általában • Ma már Magyarországon is széles körű e rendszerek kínálata, választéka, így a különböző igényű, tevékenységi körű, méretű szervezetek is megtalálhatják az elvárásaiknak és lehetőségeiknek leginkább megfelelő standard integrált irányítási szoftvert. • Az ERP rendszert (a gyártó, szolgáltató, kereskedő nagy-, közép- és kisvállalatok, pénzintézetek mellett az államigazgatási, közigazgatási, egészségügyi, felsőoktatási, közoktatási és további intézmények is).

25.  II. Információs rendszerekről általában • Hasonlóan más vállalatokhoz, a vállalatirányítási rendszereket fejlesztő, bevezetési módszereiket, implementációt támogató eszközeiket korszerűsítő szoftverházak komoly, éles versenyben vannak a felhasználókért. • Ennek következtében ezek a cégek folyamatosan fejlesztik egyrészt magukat a rendszereket - azok funkcionalitását, szolgáltatásait, kezelhetőségét, megbízhatóságát és további fontos jellemzőit -, másrészt igyekeznek egyre hatékonyabbá tenni a rendszerekhez kapcsolódó bevezetési módszereket, eszközöket is.

26.  II. Információs rendszerekről általában • Ennek eredményeként az ERP rendszerek egyrészt egyre többet nyújtanak a felhasználóknak (egyre több funkciót, könnyebb, jobb kezelhetőséget és így tovább), másrészt fajlagosan egyre gyorsabban és eredményesebben vezethetők be. Ennek köszönhetően a különböző szervezetek is egyre rövidebb idő alatt realizálhatják mindazon előnyöket, melyeket e rendszerek alkalmazása biztosíthat számukra.

27. II.2.1. Az operatív szintű információs rendszerek • Minden vállalatnál kivétel nélkül működik, és létezik egy hagyományos funkcionális területek szerinti felbontás. A leggyakoribb felosztás a marketing (értékesítés, piackutatás, eladások elemzése, hirdetési stratégia), a gyártás (készletezés, termelés-irányítás, tervezés), a pénzügy (előrejelzés, tervezés, ellenőrzés, portfólió menedzsment), a könyvelés (naplófőkönyv, bérszámfejtés, vevői és szállítói oldal), és az emberi erőforrások (munkakörtervezés, ellátás, bérezés, képzések). Az információs rendszerek szorosan kapcsolódnak egy-egy alrendszerhez, amelyeket funkcionális információs rendszereknek nevezünk.

28. II.2.1. Az operatív szintű információs rendszerek

29. II.2.2. Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS) • A tranzakció nem más, mint egy üzletmenettel kapcsolatos, elemi esemény (egy termék eladása, vétele, egy áru megrendelése, vagy épp a vételár kifizetése). • Minden tranzakció eredményeként valamilyen adat keletkezik, amelynek feldolgozására minden cégnek szüksége van, ergo ma egy jól működő tranzakció-feldolgozó rendszer stratégiai jelentőséggel bír, és elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásához.

30. II.2.2. Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS) • A TPS feladat tehát a napi üzletmenettel kapcsolatos adatok gyűjtése, felvétele, tárolása, feldolgozása és megjelenítése. • A TPS rendszer az adatokra fókuszál, és a vezetői döntéshozatalhoz nem sok információt szolgáltat. Elengedhetetlen a nagyszámú tranzakció pontos és biztonságos kezelése a gyakran ismétlődő strukturált tevékenységek támogatása során. • A TPS rendszer amellett, hogy a külvilággal ez a rendszer tartja a kapcsolatot nagy jelentőséggel bír és adatokat nyújt a vállalatnál használt összes többi információs rendszer adatbázisához

31. II.2.2. Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS) • A tranzakció feldolgozás folyamata (a lenti egyszerűábrán) öt lépésre osztható: (1) adatok bevitele, (2) tranzakciók feldolgozása, (3) adatbázisok aktualizálása, (4) jelentések készítése, és (5) a lekérdezések feldolgozása.

32. II.2.2. Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS)

33. II.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS) • Az első vezetői információs rendszerek a hatvanas évek közepén jelentek meg, azzal a céllal, hogy a vezetői döntéshozatal támogatásához információkat szolgáltassanak. • A korábbi TPS rendszerek kizárólag az adatok kezelésre koncentráltak, ezzel szemben már a MIS a vezetők számára, ha nem is teljes körű, megoldásokkal szolgált. • A MIS rendszerek megteremtették azokakat az információnyújtási formákat, amelyek mind a mai napig a vállalti információs rendszerek alapját képezik. • A MIS, mint a korábbiakban utaltunk már rá, a vállalat funkcionális tevékenységeinek megfelelő alrendszerekből áll.

34. II.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS)

35. II.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS) A jelentések és a lekérdezések a következő típusúak lehetnek: • rendszeres jelentések: napi, heti, havi rendszerességgel készülnek előre deklarált formában, azonban a jelentőségüket egyre jobban elvesztik. • kivételes esetek jelentése: a rendszeres jelentések egyik veszélye, hogy gyakran felesleges információkat tartalmaznak. A menedzserek számára igazából a kivételes, szabálytalan esetek az érdekesek és fontosak, hiszen ezek igényelnek valamilyen döntést, illetve beavatkozást (pl. hitelkeret túllépése, késedelmes fizetés stb.).

36. II.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS) A jelentések és a lekérdezések a következő típusúak lehetnek: • igény szerinti jelentések: a rendszeres jelentések másik hátránya, hogy a vezetőknek meg kell várni az adott időpontot, amikor elkészülnek. Ezen problémát küszöbölik ki az igény szerinti jelentések a felesleges várakozás érdekében. • az esetenkénti lekérdezéseknél a korszerűbb rendszereknél ma már lehetséges a feltételek rugalmas beállítása.

37. II.2.3. Vezetői információs rendszerek (MIS) TARTALOMBAN - IDŐBELISÉGBEN - FORMÁBAN • Pontosság: (adat, mértékegység, hivatkozás), hibamentesség • Teljesség: az összes lényeges tényt tartalmazza • Többféle célra rugalmasan felhasználható legyen • Megbízható, hivatkozható, ellenőrzött legyen • A döntéstámogató számára releváns legyen (megfelelőség) • A megrendelő számára időben érkezzen (a döntési folyamat elvégezhető egyen) • Igazolható, hiteles legyen (minőségbiztosítás, megszemélyesítés, külső hitelesítés) • Elérhető, hozzáférhető legyen • Megfelelős formátumú legyen (tiszta, részletezett, rendezett, bemutatott)

38. II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP) A klasszikus ERP rendszerek a következőképen definiálhatjuk: • Az ERP olyan komplex szoftvermegoldás, amely egységes rendszerbe integrálja a vállalat összes üzleti funkcióját

39. II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP) Melyek hát az általános jellemzői egy ERP rendszernek? • Átfogó, integrált rendszer, amely képes a vállalt összes üzleti folyamatát támogatni. • Készen kapható szoftvercsomag, amelyet a vállalatok számára testre szabnak, amennyire lehetséges. Sokszor a vállalatok maguk is megváltoztatják a rendszereket a saját folyamataiknak megfelelően. • Moduláris felépítésű. Az egyes funkcionális területekhez különálló programmodulok tartoznak (pénzügy, könyvelés, termelésirányítás, beszerzés, készletgazdálkodás, értékesítés, marketing, HR), amelyek egymáshoz illeszkednek, és a vállalat saját maga kiválaszthatja, amelyikre szüksége lehet.

40. II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP) Melyek hát az általános jellemzői egy ERP rendszernek? • Kliens/szerver architektúrán valósul meg. A feldolgozás egy része a szervereken történik, más része a felhasználói PC-n. • Konfigurálható. Az üzleti funkciók támogatása többféle mintát követhet a vállalatnak leginkább megfelelő választás alapján. • Központi adatbázisra épül. Minden alkalmazási modul a relációs központi relációs adatbázist használja. • Változtatható felhasználói felület. a nyelvek, az input-output stb. tartalmilag és formailag változtatható.

41. II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP)

42. Az SAP ERP rendszere

44. II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP) A kiterjesztett rendszerek minden igaz, ami a korábbiakban ismertetésre került. A megkülönböztetés abból fakad, hogy ezek a rendszerek a belső funkciókon kívül a külső kapcsolatok integrált kezelését szintén megvalósítják. A külső kapcsolatok jellemző moduljai pedig a következők:

45. II.2.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP) A kiterjesztett ERP rendszerek • Operatív ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek (CRM) • Beszállítói kapcsolat-kezelő rendszerek (SRM) • Ellátási lánc-kezelő rendszerek (SCM

46. Operatív ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek (CRM) A CRM rendszerek feladatai a következők [Hetyei, 2002]: • standard marketing folyamatok kialakítása • marketingkampányok lebonyolítása, nyomon követése • az értékesítési folyamat támogatása • automatizált ügyfélkapcsolati folyamatok végrehajtása • az ügyfélszolgálat támogatása • az ügyfélkapcsolat különféle csatornáinak az összehangolása

47. Beszállítói kapcsolat-kezelő rendszerek (SRM) Az SRM által támogatott folyamatok a következők: • Beszállítók kiválasztása • potenciális beszállítók felkutatása, értékelése • beszállítási feltételek megtárgyalása • keretszerződések megkötése • Beszerzés • ajánlatkérések elküldése, elkészítése • ajánlatok kiértékelése, beszerzés jóváhagyása, • megrendelések elkészítése. elküldése • A beérkezett áru fogadása • áru átvétele, ellenőrzése, raktári bevételezése • szálák ellenőrzése • szálák kifizetése

48. Beszállítói kapcsolat-kezelő rendszerek (SRM) • A beszállítói folyamatok integrálása nagymértékben segíti a vállalat működtetéséhez szükséges anyagellátás zökkenőmentességét, a hibák kiszűrését és a költségek csökkentését. • Az SRM rendszereknek szintén létezik egy olyan szintje, amely a beszállítók kiválasztását az üzleti intelligencia eszközeivel támogatja.

49. Ellátási lánc-kezelő rendszerek (SCM) • Az ellátási-lánc menedzsment feladata a láncon belüli tevékenységek – beszerzés, termelés elosztás – vállalat-határok nélküli összehangolása a fogyasztói színvonal növelése és a termelékenység javítása céljából.

50. Ellátási lánc-kezelő rendszerek (SCM) • Az SCM szoftverek az összehangolás informatikai hátterét biztosítják az egymással beszállító-vevő kapcsolatban álló vállaltok számára, amellyel segítik a partnerek közötti kommunikációt és együttműködést a termelés, a logisztikai tevékenységek tervezése és végrehajtása területén.