1 / 21

A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér

A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér. Kerekes Sándor. A fenntarthatósági asztal. John Ruskin 1819-1900. A fenntarthatóság értelmezése.

Download Presentation

A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A fenntartható vállalat: a rogyadozó társadalmi pillér Kerekes Sándor

  2. A fenntarthatósági asztal www.uni-corvinus.hu/gkar

  3. John Ruskin 1819-1900 www.uni-corvinus.hu/gkar

  4. A fenntarthatóság értelmezése • 1. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez az értelmezés felel meg, a gyenge fenntarthatósági kritériumnak, amelynél a természeti és ember alkotta tőke egymással helyettesíthető. • 2. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erőforrások időben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg a szigorú fenntarthatóságnak. • 3. És végül értelmezhető a fenntarthatóság, mint generációk közötti egyenlőség is. www.uni-corvinus.hu/gkar

  5. Jólét, tőke A B C D time Fenntartható (A,B,C) és nem fenntartható (D) fejlődési pályák www.uni-corvinus.hu/gkar

  6. Tekintsük a fenntarthatóságot „üzleti esetnek”. • Dyllick és részben Porter is vállalati üzleti érdeknek, a költséghatékonyság és a versenyképesség részének tekinti a fenntarthatóságot, illetve annak jelentős részét, és sürgetik a fenntarthatóság integrálását a vállalati stratégiába. • Az utóbbi két-három évben, a vállalatok figyelme a környezeti dimenzióról áttolódott a társadalmi dimenziókra. www.uni-corvinus.hu/gkar

  7. A hangsúlyeltolódás okai • A fejlett országokat nagyrészt elhagyták a környezetterhelő nehéziparok, és a megmaradt ipar, de a szolgáltató szektor nagy része is, bevezetette a környezetirányítási rendszereket. • A „látványos” környezeti problémákat a gazdaság szereplői nagyrészt megoldották, és a megoldás jelentős üzleti haszonnal járt az energia megtakarítás, a hulladékkezelési költségek csökkenése, a jobb vállalati imázs indirekt hasznai miatt. • A fenntarthatóság környezeti dimenziói terén már „csak” a fogyasztás környezetbarát átalakítása volna hátra. Ez alapvetően ellenkezik a vállatok közvetlen stratégiájával, • A hangsúlyeltolódást jól mutatja, hogy hazánkban ezelőtt fél évtizeddel a legjobbak környezeti jelentést adtak ki, két-három éve már megjelent néhány fenntarthatósági jelentés, és az újabb trendnek a CSR vagy „társadalmi felelősségi” jelentések irányába történő elmozdulás látszik www.uni-corvinus.hu/gkar

  8. Kontinensenként eltérő vélemények • „Napjainkban a vállalati társadalmi felelősség, vagy vállalati filantrópia többnyire abban merül ki, hogy pénzt osztogatunk azoknak, akik nem szeretnek bennünket, és kapcsolatot próbálunk velük teremteni” – vélekedik Porter. • Észak Amerika: „A vállalat célja az, hogy elegendő nyereséget termeljen, és hasznos legyen a társadalom számára. Ha egyszer „sikeresek” lettünk, akkor vissza tudunk adni.” • Európa: „A továbbiakban már nem lehet egyszerűen hallgatni.” • Afrika: „Mielőtt felelős vállalataink lehetnének, először felelős kormányra lenne szükségünk.” • Dél Afrika: „Ne akarják ránk erőltetni a nyugati elgondolásokat!” www.uni-corvinus.hu/gkar

  9. A zöldülés mozgató rugói... • Sok kutató a társadalmi normákban látja a vállatok erőfeszítéseinek fő mozgató rugóját. Ez megnyilvánul a részvényesek, a vevők elvárásaitól kezdődően a szabályozás szigorúságán keresztül, a jogi és társadalmi felelősségig terjedő tényezőkben. (Ashford 1993, Steger 1993) • A kutatók másik nagy csoportja a hangsúlyt kognitív és magatartási tényezőkre helyezi, mint a menedzserek és vezérigazgató értékrendje, karizmája, környezeti elkötelezettsége, morálja, hathatóssága stb. (Konar és Cohen 1993.) • A harmadik csoport szerint az ipar „zöldülését” technológiai tényezők határozzák meg. Szerintük az innovációk sikerét, vagy kudarcát a technológiai lehetőségek léte vagy hiánya, az ellátási lánc mentén felhalmozódó ismeretek minősége, a gyártók és a végső felhasználók kapcsolatának természete határozza meg. (Ashford 1993, Roome 1994) www.uni-corvinus.hu/gkar

  10. A társadalmi realitás változása Nulla kibocsátás Nulla kibocsátás www.uni-corvinus.hu/gkar

  11. Könnyű problémák: technológia, beruházás Nehéz problémák: társadalmi, intézményrendszeri Javulás -------> #1 javulás -------> A fenntarthatósági problémák két típusa Source: D. Meadows Közműolló zárása www.uni-corvinus.hu/gkar

  12. A megoldás egyszerűnek tűnik…. A szennyvíztisztítás esete…

  13. Természetes szennyvíztisztítás 100-300 lakos esetén Beruházási költség 30-60% Üzemeltetési költség 10-30 % Eröltetett menetelés a zsákutca felé!? • Csepeli szennyvíztisztító • Legnagyobb környezeti beruházása az EU-nak:15 futballstadionnyi területen épül a központi telep • 525 em3 /nap kapacitású • 429 m euro • 65 %: EU (304,700 000 Euro) • 20 %: Magyar Állam • 15 %: Budapest www.uni-corvinus.hu/gkar

  14. Amikor a „nagy szép”, a kicsi pedig drága • Az egyre szigorúbb normák a nagy rendszerek létrejöttének kedveznek, a méretgazdaságosság miatt, a kis települések közüzemi költségei pedig egyre tetemesebbek lesznek. • Mindez jólét veszteséget okoz a kis településeken. www.uni-corvinus.hu/gkar

  15. A közlekedési hálózat fejlesztése is egyszerü problémának látszik, de… A végén jobb lesz ? www.uni-corvinus.hu/gkar

  16. A nehéz problémák… A hiányzó intézményrendszer

  17. A havi egy főre jutó jövedelem és a roma lakosság területi megoszlása Magyarországon www.uni-corvinus.hu/gkar

  18. Csak 1 % jut a felsőoktatásba Több, mint 70 % -uk munkanélküli www.uni-corvinus.hu/gkar

  19. Sony csoport www.uni-corvinus.hu/gkar

  20. A regionalizmus kiáltó szüksége… • Az eltérő környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők miatt a regionális közelítés volna indokolt. • A területi és városi tervezés nélkül a fejlődési problémák nem kezelhetőek. • A rendszerszemlélet szükségessége- ipari ökológia VERSENY HELYETT EGYÜTTMŰKÖDÉS www.uni-corvinus.hu/gkar

  21. www.uni-corvinus.hu/gkar

More Related