Download
1 / 67

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT KEZDETE - PowerPoint PPT Presentation


  • 85 Views
  • Uploaded on

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT KEZDETE. Európai integráció : komplex diplomáciai, gazdasági, politikai folyamat, történelmi-társadalmi fejlődés eredménye. A gazdasági és a politikai tényezők összefonódnak. Dinamikáját meghatározta a hidegháborús nemzetközi helyzet.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT KEZDETE' - adonis


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Az eur pai integr ci s folyamat kezdete
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT KEZDETE

  • Európai integráció: komplex diplomáciai, gazdasági, politikai folyamat, történelmi-társadalmi fejlődés eredménye.

  • A gazdasági és a politikai tényezők összefonódnak.

  • Dinamikáját meghatározta a hidegháborús nemzetközi helyzet.

  • Központi probléma: a német kérdés, amelynek megoldása kihat az integrációs folyamatra; következésképpen Franciaország szerepe jelentős.

  • USA: Európán kívüli állam, felhagy az izolacionizmussal, szerepet vállal az újjáépítésben.

  • A páneurópai gondolat térnyerése.

  • Emberi tényezők, „alapító atyák”.


Els eur pai szervezetek mozgalmak
ELSŐ EURÓPAI SZERVEZETEK, MOZGALMAK

  • Gazdasági és katonai téren az európai integráció a hidegháború légköre következtében gyors léptekben haladt előre, politikai üteme azonban lassú volt.

  • A nemzetállami keretek lebontása hosszú folyamatnak bizonyult. Politikai téren az európai egységesülés alulról építkezett. 1945–1946 során létrejöttek a teljes integrációt célul kitűző szervezetek.

  • Nagy-Britanniában: United Europe Movement (Egyesült Európa Mozgalom), alapítója Churchill.

  • Franciaországban: Conseil Français pour l’Europe (Francia Tanács Európáért).

  • A kisebb csoportok Europa Bund (Európa Szövetség) néven egyesültek.

  • 1946-ban létrejött a European Union of Federalists (Föderalisták Európai Uniója), amelynek vezetésében részt vett a konzervatív Winston Churchill, a szocialista Léon Blum és a kereszténydemokrata Alcide de Gasperi. Közös eszméjük: a föderális Európa.


Az eur pa mozgalom
AZ EURÓPA MOZGALOM

1947 december: European Movement (Európa Mozgalom) megalakítása, eredetileg International Committee of the Movements for European Unity (az Európai Egység-MozgalmakNemzetközi Bizottsága) néven jött létrePárizsban. Ez a mozgalom gyakorolta a legnagyobb befolyást Nyugat-Európa egységére. Olyan európai integráció elősegítését tűzte ki célul, amely majd az Európai Egyesült Államok megteremtését eredményezheti. Jelentős személyiségei: Miguel de Unamuno (1864–1936) vagy José Ortega y Gasset (1883–1955).

Az Európa Mozgalom ma is létezik, egykori elnökei: Paul Henry Spaak, Robert Schuman, Alcide de Gasperi, Lord Duncan Sandys, vagy Valery Giscard d’Estaing. Ma a szervezet központja Brüsszelben van, területi irodái működnek Bonnban és Hágában. Felépítésében jelentős szerepet játszanak a tagállamaiban megalakult helyi jellegű Nemzeti Tanácsok, illetve a mozgalomhoz máig tagként társuló mintegy 22 nem kormányközi nemzetközi szervezet.


Az eur pa mozgalom1
AZ EURÓPA MOZGALOM

  • Célja: Az európai közvélemény informálása, a demokratikus európai országok együttműködése, az európai öntudat erősítése, szövetséges szervezetek létrehozása az állami szuverenitás legfontosabb területein.

  • Hágában 1948. május 7. és 10. között az Európai Kongresszus (800 delegátus19 országból, megfigyelők az Egyesült Államokból és Kanadából). A kongresszus gyakorlati eredményeket nem tudott felmutatni, szellemi hatása azonban igen jelentősnek bizonyult.

  • Határozatok: a béke és biztonság szavatolása, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a demokratikus értékrend közös elismerése és védelme, a nemzetek közötti együttműködés előmozdítása, a közös európai identitástudat fejlesztése, és az európai politikai egység megteremtése.

  • Közös európai szervezet létrehozása, a nemzetvédelem kérdéskörén kívül, hivatott minden más területet (politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi, stb.) felölelni. Az első átfogó európai nemzetközi szervezet a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (Council of Europe) lett. Magyarország 1991 óta tagja.


Eur pai gazdas gi egy ttm k d si bizotts g
EURÓPAI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG

  • Párizs, 1947. július 12. A keleti blokk elutasítja a részvételt.

  • A Bizottság 19 Mrd USD-re becsülte az újjáépítés költségeit.

  • US Kongresszus: 1948. április 3.: Foreign Assistance Act elfogadása – megteremtette az USA Európa-politikája gazdasági pillérének alapját.

  • Economic Cooperation Administration (ECA): feladata a termelési tervek elbírálása.

  • Európai megfelelője: Organisation of European Economic Cooperation (OEEC) - 1948. április 18. (1960. december 14-n alakult meg az OECD).


Az usa s az eur pai egyes l s
AZ USA ÉS AZ EURÓPAI EGYESÜLÉS

  • Washington felülvizsgálta Európa-politikáját; szertefoszlott az „egy világ” elképzelés, konkrétabbá váltak az európai egyesülés tervei. 1947 első hónapjaiban fordulat következett be a világpolitikában, a szovjet-amerikai viszonyt egyre több regionális konfliktus mérgesítette el.

  • Truman elnök 1947. március 12-i kongresszusi beszéde: meghirdette a „containment”, a feltartóztatás politikáját.

  • Az USA 1947-re hosszú távú európai jelenlétre kényszerült, s tevékenyen hozzájárult a nyugat-európai együttműködés és integráció előmozdításához. Franciaország és Nagy-Britannia gyengesége, Németország teljes összeomlása hatalmi űrt teremtett az USA és a Szovjetunió között, Washington belátta, lépéseket kell tennie európai pozícióinak megszilárdítására.

  • Megkezdődött Nyugat-Európa politikai egyesítése. Bevin angol külügyminiszter: „Kelet-Európában fait accompli előtt állunk, ezért csak Nyugat-Európa egységére gondolhatunk”.


Az 1948 tavaszán megindult Európai Újjáépítési Program (European Recovery Program – ERP), csak Nyugat-Európára korlátozódott, elmélyítve és rögzítve a kontinens megosztottságát.

A Marshall-segély mellett jelentős szerepet játszottak az 1944. július 1. és 22. között zajló Bretton Woods-i konferencia határozatai alapján létrehozott, Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), a Világbank, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyek jelentős kölcsönöket nyújtottak.

A nyugati világ kereskedelmének liberalizálásában meghatározó jelentőségű volt az ugyancsak a Bretton Woods-i rendszer részeként 1948-ban létrehozott Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade – GATT), amelynek az USA mellett alapító tagjai a Marshall-segélyben részt vevő nyugat-európai országok lettek.


A v muni s tervezetek kudarca
A VÁMUNIÓS TERVEZETEK KUDARCA

  • A Marshall-segély ellenére Nyugat-Európában nem alakult ki átfogó integrációra épülő szövetség. Mindössze regionális, gazdasági jellegű, vámuniós tervezetek merültek fel, amelyek sorra megbuktak. A kudarcba fulladt kísérlet: Franciaország és Olaszország 1948 márciusi vámuniós terve, a francia–olasz–benelux vámuniós tervezet (FRITALUX), a Nagy-Britannia és a skandináv államok között megvalósítandó vámunió ötlete.

  • Az első gazdasági integrációs kezdeményezés a Benelux államok vámuniójának megteremtése volt: Hollandia, Belgium és Luxemburg 1948. január 1-től eltörölte az egymás közötti vámokat, és közös külső tarifákat alakított ki.


Br sszeli szerz d s
BRÜSSZELI SZERZŐDÉS

1948. március 17.:

Öthatalmi szerződés (Benelux államok , Nagy-Britannia, Franciaország) a gazdasági, a szociális és a kulturális együttműködésről, a közös védelemről.

Regionális együttműködési egyezmény és kölcsönös segítségnyújtási paktum is, amelynek legfőbb célja egy esetleges szovjet agresszióval szembeni közös védelem megszervezése volt.

Londoni székhellyel katonai bizottság. Nyitva áll más országok számára is. A majdani Nyugat-európai Unió (WEU) elődje.


Haas integr ci fogalma
HAAS INTEGRÁCIÓ-FOGALMA

  • Integráció: olyan folyamat, amelyben a különböző nemzeti keretekben működő politikai szereplők áthelyezik elvárásaikat, lojalitásukat és politikai tevékenységüket az új központba, mely új intézményrendszert hoz létre, és amely a tagállamokra nézve kötelező jogszabályokat alkot. Az integrációs folyamat eredménye olyan új, szupranacionális politikai közösség, mely az előző központok, vagyis az államok fölé helyeződik.

  • Az európai integráció elméletei: realizmus, neorealizmus, föderalizmus, funkcionalizmus, tranzakcionalizmus, neofunkcionalizmus, kormányköziség, institucionalizmus, liberális kormányköziség, többszintű kormányzás. Egyik sem győzte le a többit, számos irányzat vizsgálja az európai integrációt.


Az integr ci s elm letek f bb csoportjai
AZ INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK FŐBB CSOPORTJAI

  • Két fő csoport:

    1.) Azok a megközelítések, amelyek megkérdőjelezik az államokra épülő nemzetközi rendet, és annak meghaladásával egyfajta nemzetek feletti állam- vagy kormányzási forma kialakulását igénylik (föderalizmus, funkcionalizmus, neofunkcionalizmus, a nemzetek feletti kormányzás elmélete). 2.) Azok a realista koncepciók, amelyek a nemzetállamok megőrzésével, vagy azok dominanciájával képzelik el az integrácót (intergovernmentalizmus, liberális kormányköziség, többszintű kormányzás elmélete).

  • Általában gazdasági fellendülés idején kerülnek előtérbe az idealista elméletek, míg a realisták akkor dominánsak, amikor a gazdasági megtorpanás – és ezzel a nemzeti megoldások keresése – jellemző. Az európai jólét 1950-es, 1960-as évekre jellemző ugrásszerű emelkedése ily módon együtt járt a föderalista, funkcionalista majd neofunkcionalista elméletek dominanciájával.


Funkcionalizmus
FUNKCIONALIZMUS

  • A nem állami szereplők közötti funkcionális kapcsolatok a fontosak. Az államok nemzetközi kompetenciáit nemzetközi szervezetek hatáskörébe kell helyezni.

  • A nemzetközi kapcsolatok depolitizálása és funkcionális kapcsolatokká alakítása. A funkcionális területek (gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi) magasabb szintű fejlődést jelentenek.

  • Meghaladja a nemzetállamok közötti kapcsolatokat, megvalósítható a béke és a stabilitás. Globális integráció.

  • Az együttműködés technikai, gazdaság; társadalmi területekre terjed ki. Nem szükséges rögzíteni az együttműködés végső célját.

  • High politics (nagypolitika): klasszikus hatalompolitikai, államközpontú gondolkodás; a biztonság a politika fő területe; a legfontosabb kérdés az államok fennmaradása.

  • Low politics (kispolitika): nem politikai, hanem funkcionális területek (kereskedelemi, pénzügyi együttműködés); nem államközpontú.

  • Kritika: nem lehet minden államközi kapcsolatot depolitizálni.


Neofunkcionalizmus
NEOFUNKCIONALIZMUS

  • A II. világháború után ez az irányzat kerekedett felül.

  • Nem globális, hanem regionális folyamatként határozta meg az együttműködést.

  • A funkcionalizmus normatív jellegével szemben empirikus, gyakorlatias,

  • Haas szerint a regionális integráció egy folyamat, arról szól, hogy: az államok hogyan veszítik el szuverenitásukat, és hogyan fejlesztenek ki technikákat a konfliktusok kezelésére.


Korm nyk zi modell
KORMÁNYKÖZI MODELL

  • Az államközi kapcsolatok: a biliárdgolyók állandó ütközéséhez hasonlítható.

  • Az államközi kapcsolatok nullaösszegű játékok eredőjeként fogalmazható meg.

  • Az egységes Európa kialakulását akadályozza a nemzeti sokszínűség, a külvilág, valamint a nemzeti bürokráciák érdekeinek gyors változásai.

  • Az elmélet nem hisz a fenntartható integrációban.

  • Az integráció csak addig áll fenn, amíg létrehozható olyan alku, amelyben mindenki ad is, kap is.


F deralizmus
FÖDERALIZMUS

  • Normatív elemeket tartalmaz, a kompetenciákat normatívan osztja meg.

  • Föderális vagy konföderális irányú fejlődés.

  • Konföderáció: bizonyos politikai területek közösek, mások nemzeti szintűek.

  • Az EU alkotmány-tervezete: átmenet a föderalizmus és konföderalizmus között.


Pleven terv s k vetkezm nyei
PLEVEN-TERV ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

1950. október 24.: René Pleven francia miniszterelnök javaslata - közös európai hadsereg felállítása. Ebből született meg az Európai Védelmi Közösség (EVK) terve.

1952. május 27., Párizs: az EVK alapokmányának aláírása (brüsszeli ötök, NSZK).

Bonni keretszerződés: 1952. május 26.: US, GB, FR külügyminiszter és Adenauer kancellár írta alá. Kimondta a megszállás megszűnését, a csapatok feladata a szabad világ védelme. Feltétel az EVK létrehozása.

Európai Politikai Közösség: csak a tervezet készült el.

1954 augusztus: a francia nemzetgyűlés elutasította az EVK ratifikálását.


A p rizsi szerz d sek 1954
A PÁRIZSI SZERZŐDÉSEK (1954)

  • 1954. október 21.: kilenchatalmi szerződés a brüsszeli szerződés módosításáról, felkérik az NSZK-t és Olaszországot a csatlakozásra a Nyugat-európai Unióhoz (WEU).

  • 1954. október 22-23.: NATO Észak-atlanti Tanács ülése, felkérik az NSZK-t a NATO-hoz való csatlakozásra. NSZK kijelenti: békés eszközöket alkalmaz Németország újraegyesítésekor. A három nyugati megszálló hatalom lemondott megszálló státuszáról, az NSZK szuverén állammá vált.

  • 1954. október 23.: Saar-vidék: francia-nyugatnémet egyezmény. (1955-ben népszavazás, a Saar-vidék az NSZK-hoz való csatlakozás mellett döntött.)

  • Megtörtént az NSZK ellenőrizhető egyenjogúsítása, Nyugat-Európa betagolódott a bipoláris világrendszerbe.

  • 1955. május 5.: A megszállási rendszer eltörlése, az NSZK szuverén állam, belép a NATO-ba.

  • 1955. május 14.: megalakult a Varsói Szerződés; kodifikálódott a katonai szembenállás Európában. Nyugat-Európában megkezdődött az integráció teljes körű intézményesítése.


V ltoz sok a vil ggazdas gban
VÁLTOZÁSOK A VILÁGGAZDASÁGBAN

  • A világgazdaságglobalizációs folyamatának felgyorsulása.

  • Az annak hajtóerejét jelentő technológiai forradalom.

  • A globalizáció legfőbb "hordozói", a transznacionális társaságok tevékenységének világméretekben való kiterjedése és globális szintű allokációs politikájának mind rugalmasabbá válása.

  • A Szovjetunió és az általa vezetett blokk szétesése, a volt "szocialista" országok rendszer-váltást követő világgazdasági nyitása és ezáltal a tőkés világgazdaság egyetlen globális rendszerének a kiteljesedése.

  • A neo-liberális és monetarista közgazdasági elméletre hivatkozó gazdaságpolitikai ideológia nemzetközi expanziója, az annak jegyében született liberalizációs hullám.

  • A regionális integráció tendenciájának felerősödése, regionális blokkok képződése és kiszélesedése.

  • A világgazdaság "gravitációs centrumának" eltolódása a Csendes-óceán térsége felé.

  • A nemzetközi fejlődés-szakadék további mélyülése.

  • Az annak talaján felerősödött terrorizmus globalizálódása.

  • A fejlődő országok csoportjának, a "Dél”-nek felgyorsult differenciálódása, az "újonnan iparosodott országok" előretörése és a "legkevésbé fejlettek" növekvő lemaradása.


Horizont lis kit gul s s vertik lis m ly l s
HORIZONTÁLIS KITÁGULÁS ÉS VERTIKÁLIS MÉLYÜLÉS

A világgazdaság globalizációja már egy évszázadokkal ezelőtt megindult folyamat, egyszerre jelenti:

  • A világgazdaságnak (a "glóbusz" gazdaságának) valamennyi ország gazdaságát átfogó kiteljesedését, "horizontális kitágulását" és

  • „Szerves rendszerré" válásának előrehaladását, a részei között kibontakozó (aszimmetrikus) interdependenciák "vertikális mélyülését;

  • „Horizontális kitágulás”: meghatározó jelentőségű a volt "szocialista" országok "reintegrálódása”. Ezzel az országok e csoportjának évtizedekig tartó elzárkózása, a tőkés világgazdasággal csupán marginális és "szervetlen" kapcsolatokra korlátozott gyakorlata szűnt meg.

  • „Vertikális mélyülés”: a világgazdaság szereplői közötti interdependenciák intenzívebbé válása a különféle gazdasági kapcsolatok és alapvető gazdasági viszonyok előrehaladó transznacionalizálódásának a következménye.


A globaliz ci t nyez i
A GLOBALIZÁCIÓ TÉNYEZŐI

A gazdasági globalizálódás folyamatának mindenkori "motorja„ a technológia fejlődése, legfőbb "hordozója" a nemzetközi tevékenységet folytató, külföldi beruházásokban megtestesülő tőke. Előrehaladása függ a nemzetközi gazdasági kapcsolatok liberalizálódásának mértékétől és a világgazdaságba bekapcsolódó országok számától és bekapcsolódásuk mikéntjétől.

A globalizációs folyamat felgyorsulása összefügg:

  • A kommunikációs és információs technológia "forradalmával”;

  • A reál- és a monetáris szférában egyaránt megjelenő, számban és tőkeerőben gyarapodó transznacionális társaságok tevékenységével;

  • A "szocialista" rendszerek átalakulása nyomán a korábban elszigetelődő országok világgazdasági "nyitásával”;

  • A liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedésével, általánossá válásával, a "dereguláció" mind szélesebb körben alkalmazott gyakorlatával, vagyis a gazdaságot szabályozni törekvő állami beavatkozásoknak, a keynesiánus "anticiklikus" gazdaságpolitikának a visszaszorulásával;

  • A nemzetközi pénzpiacok fokozódó összefonódásával.


Regionaliz ci
REGIONALIZÁCIÓ

  • Regionalizálódás (regionális integráció): nem új jelenség; a nagyobb területi és gazdasági egységek létrehozása mindig is célja volt és maradt a politikának és a gazdaság vezető szereplőinek.

  • Az ilyen célú törekvések nyomán bekövetkező integrációknak, beleértve a nagyobb államalakulatok, szövetségi államszervezetek létrehozatalát is (akár a partnerek megállapodására, akár hatalmi erőszak alkalmazására épültek is azok) a jellegét és funkcióját a múltban elsősorban politikai, katonai, vagy kereskedelmi szempontok határozták meg (perszonális uniók, szövetségi köztársaságok, a gyarmatbirodalmak, a preferenciális, illetve szabadkereskedelmi megállapodások és vámuniók esetében is).


Globaliz ci s integr ci
GLOBALIZÁCIÓ ÉS INTEGRÁCIÓ

  • A második világháború utáni európai és más integrációs kezdeményezések és tendenciák mögött fellelhetők egyrészt a politikai és katonai, másrészt a kereskedelmi szempontok. Az EGK létrejöttekor a szovjet terjeszkedés és befolyás elleni védekezés, a hagyományos német-francia ellentét feloldása, a tagországok közötti szabad kereskedelem és tényező-áramlás biztosítása volt a cél.

  • A közös piac és a gazdasági unió formájában megvalósuló regionális integrációk (az EGK, az EU esetében) új fejlemények és tendenciák hatása alá is kerültek: a technológiai forradalom keltette új kihívások és lehetőségek; a transznacionális vállalat-szerveződések mikro-integrációt serkentő hatása; a globalizáció felgyorsulásának és a kiéleződő globális versenyben való helytállás kényszerének a hatása; úgy is értelmezhetők a regionális integrációk, mint a felgyorsult globalizáció kihívásaira adott válaszok.


Globaliz ci trilateriz ci
GLOBALIZÁCIÓ – TRILATERIZÁCIÓ

Egyes nézetek a globalizációt a trilaterizációval, a világ három központra – Európa, Japán és Egyesült Államok – történő felosztásával, az USA hegemonista törekvéseinek leplezésére szolgáló „amerikaizálódással" azonosítják.


A vestf liai vil grend v ge
A VESTFÁLIAI VILÁGREND VÉGE

A vesztfáliai típusú világrendet felváltó posztnacionalista, poszt-territoriális, transznacionális nemzetközi rendszerben háttérbe szorulnak a politikai hegemónia évszázadokon keresztül érvényesülő olyan hagyományos tényezői, mint a terület, a népesség és az anyagi erőforrások fölötti állami-politikai rendelkezés. A nemzeti tér, a nemzeti megoldások, a nemzeti szabályozások jelentősége és lehetősége egyre csökken.


Globaliz ci
GLOBALIZÁCIÓ

Gazdasági globalizálódáson a világgazdaság valamennyi országra kiterjedő és mindinkább “szerves rendszerré” válását értjük, ami egyrészt a volt szocialista országok világgazdasági “reintegrálódását”, korábbi elzárkózásuk után a világgazdaságba való visszakapcsolódását, másrészt a gazdasági folyamatoknak és gazdasági viszonyoknak az előrehaladó transznacionalizálódását és az annak nyomán világméretű gazdasági interdependenciák keletkezését és fokozódását, azaz a részek közötti funkcionális kapcsolatok elmélyülését jelenti.


A poszt nemzeti globaliz ci
A POSZT-NEMZETI GLOBALIZÁCIÓ

A poszt-nemzeti és politika korszakában a hatalom területi alapját a hálózatok, folyamatok, áramlatok rendszere váltja fel.

Az egyesített Európa transznacionális, regionális és helyi hálózatok interakciójából létrehozott és megteremtett tér, amely kulturális, kereskedelmi, pénzügyi és oktatási szereplőket és érdekeket is magában foglal.

A globalizáció és az európai integráció folyamata viszonylagossá tette az önazonosságokat, behatolt e zárt rendszerekbe és felbomlasztotta azokat.


Regionaliz ci regionaliz l d s regionalizmus
REGIONALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁLÓDÁS-REGIONALIZMUS

A térség jellemzői:

  • Regionalizáció (határok): horizontális térfelosztás, körzetesítés

  • Regionalizálódás (kohézió): a társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős

  • Regionalizmus (identitás): térségi tudat, intézményesülés

    Határok – Kohézió – Identitás = Régió

  • Régió: lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet a társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős társadalmi-gazdasági kohézió (regionalizálódás), a regionális identitástudat, valamint az érdemi irányítási kompetenciával és önállósággal rendelkező regionális intézmények rendszere (regionalizmus) szervez egységes rendszerbe.


H l zatszer en kapcsol d r gi k eur p ja
HÁLÓZATSZERŰEN KAPCSOLÓDÓ RÉGIÓK EURÓPÁJA

  • Európa (az EU) az egymáshoz hálózatszerűen kapcsolódó régiók Európája lesz.

  • Erősödik a nemzetek feletti szint; gyengül (változik) a nemzeti szint, prognosztizálható a regionális (mezo) szintek növekvő szerepe.

  • Az integráció politikai-jogi döntéseinek végrehajtásában és alakításában kulcsszerephez jutnak a területi és funkcionális középszint "közvetítő kormányzatai".


Szub llami entit s
SZUBÁLLAMI ENTITÁS

Szubállami entitás: azon államok alá tartozó területi egységek, amelyeknek saját intézményes politikai képviseletük van, s amelyek az adott területen normatív kompetenciával és a központi szervektől független végrehajtó szervekkel rendelkeznek. Használható az Európa Tanács Helyi- és Regionális Közhatóságok Állandó Konferenciája által adott definíció is.

A különböző szintű és típusú regionalizmusok létezése a huszadik század végének, s a huszonegyedik század elejének globális jelenségei körébe tartozik. A politikai és jogfejlődés új tendenciáját, egyben a nemzeti identitás kulturális nemzetfelfogás irányába történő elmozdulását jelenti.


Region lis blokkok
REGIONÁLIS BLOKKOK

EURÓPA:

  • EU (EGK:1957/58 – EU: 1992-) Ma 27 tag, Magyarország 2004 óta

  • EFTA (1960) – Európai Szabadkereskedelmi Társulás

    Eredetileg 7- 9 tag (EGK-n kívüliek), ma: Izland, Norvégia, Liechtenstein, Svájc

  • EEA – Európai Gazdasági Térség,

  • EU és EFTA együttműködése

  • CEFTA – Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás

    AMERIKA:

  • NAFTA - Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás. Kanada, Mexikó, USA, 1994

  • MERCOSUR – Dél-amerikai Közös Piac, 1985- 1994, Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay ; Bolívia + Chile megfigyelő

    ÁZSIA:

  • APEC – Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, 1981, 21 tagország


J regionalizmus
ÚJ REGIONALIZMUS

  • Az integráció célja a tagországok világpiaci sikeressége, a regionalizációs folyamatok feladata ennek elősegítése.

  • Közgazdasági elmélet: a liberalizáció következtében csökkennek a regionális integrációból származó kereskedelemeltérítés költségei, mérséklődnek a kereskedelemteremtésből származó nyereségek. Az új regionális integrációs együttműködések kialakításában már nem a statikus kereskedelemliberalizációs nyereségek játsszák a döntő szerepet.

  • Hangsúly: az adminisztrációs és tranzakciós költségek csökkentésén, a kereskedelem további akadályainak felszámolásából származó potenciális nyereségeken. A regionális integráció akkor is nyereséges lehet, ha nem vezet a blokkon belüli kereskedelem jelentős növekedéséhez.

  • Új regionalizmus: a termelés fokozódó globalizációja közepette megy végbe. Nyitottság, kooperatív jelleg.


Globalizmus regionalizmus

A globalisták érvei:

a globális problémák előtérbe kerülése;

a regionális konfliktusok fokozódása;

a regionális konfliktusok megoldásában nem elégséges a régión belüli kormányközi megállapodás,

a világbéke védelme;

a megfelelő érdekérvényesítés világszinten;

világszintű fellépés agresszorok ellen;

a regionális szövetségek rivalizálásának lehetősége

A regionalisták érvei:

a szomszédos államok kis csoportjának értékazonossága;

szorosabb és hatékonyabb integráció

a gazdasági együttműködés javítja a világpiaci pozíciójukat

GLOBALIZMUS - REGIONALIZMUS


ad