m dia m dium n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Média/médium PowerPoint Presentation
Download Presentation
Média/médium

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 183

Média/médium - PowerPoint PPT Presentation


  • 117 Views
  • Uploaded on

Média/médium. - közvetítő közegek összessége - (kommunikációs) technológia és azon társadalmi gyakorlatok összessége, amelyek e technológia előállításához és elsajátitásához szükségesek. Média/médium. A tömegkommunikáció az a folyamat, melyben 

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Média/médium' - elom


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
m dia m dium
Média/médium

- közvetítő közegek összessége

- (kommunikációs) technológia és azon társadalmi gyakorlatok összessége, amelyek e technológia előállításához és elsajátitásához szükségesek

m dia m dium1
Média/médium

A tömegkommunikáció az a folyamat, melyben 

- professzionális kommunikátorok üzeneteket készítenek, melyeket

- technológiai eszközök - azaz a tömegmédiumok - segítségével széles körben terjesztenek,

- térben és idõben szétszórt, nagyszámú fogyasztó - a nézõk, hallgatók, olvasók heterogén csoportja, a befogadók - számára.

technikai s fiziol giai alapok
Technikai és fiziológiai alapok

George Carey:

- A továbbítandó képet bontsuk fel sorokra, a sorokat pedig elemi képpontokra

- Az átvitel során minden egyes képpontot egyszerre továbbítsunk

- sok képpont, megvalósíthatatlan

- a szinkronizáció miatt ma is komoly kihívás lenne

technikai s fiziol giai alapok1
Technikai és fiziológiai alapok

Maurice LeBlanc

- felveti a szekvenciális képátvitel elméletét

- a képpontokat nem egyszerre, hanem egymás után sorban továbbítjuk, így egy jelátvitel szükséges

- amennyiben elég gyors az átvitel, az emberi szem nem érzékeli a szekvenciális átvitelt, egy állandó képnek tekinti

telev zi s k p tvitel
Televíziós képátvitel

1. Keretezés:

Az átviteli jelenet meghatározása. Történhet a felvétel készítése előtt (amit az optika továbbít) vagy utánna (a felvétel egy részletét alakítjuk át elektromos jellé)

2. Képpontokra bontás:

Az előbb meghatározott kereten belüli információk felbontása pixelekké. A végfelhasználói magatartástól függően skálázva a felbontást (képpontok számát).

3. Vevő oldalon visszaalakítása:

A szekvenciális elektromos jelből fényhullámok gerjesztése.

Megjegyzés: - Elengedhetetlen az 2. és a 3. lépés szinkronizálása!

az els kamera
Az első kamera

A legkorábbi megmaradt film:

- Louis Le Prince

- 1888 október 14

- RoundhayGardenScene

- 12 kép/másodperc

- 2 1/8 inches Kodak Eastman szalag

anal g film
Analóg film

- Analóg film:

8, 16, 35 mm

IMAX 2x70 mm

- az NTSC szabványhoz képest nagyobb színtér

- többrétegű film

- 5+ csatornás hang

- 3D film sztereóképekkel

- akár 120+ képkocka per másodperc

k p tvitel
Képátvitel

Mechanikus vagy elektromos?

Képek átalakítása?

Filmszalag:

- analóg információ

- „végtelen” képpont

- viszont diszkrét képkockaszám

- már maga a másolás is nehézségekkel küszködik

fogalmak
Fogalmak

- interlace: váltott-soros letapogatás

a kép csak minden második sorát tapogatja le az elektronágyú

- progressive: folyamatos letapogatás

a kép minden sorát letapogatjuk

- field: egy félkép

- frame: egy teljes kép

- flicker: speciális esetben a villódzás nem szűnik meg, mivel az átvitt jel gyakorlatilag 25 Hz-es marad (pl. sűrű vonalas képek )

fogalmak1
Fogalmak

- sorfelbontás:

egy teljes kép sorainak száma

- félképfrekvencia:

egy másodperc alatt átvitt félképek

(field) száma

- képfrekvencia:

egy másodperc alatt átvitt teljes képek (frame) vagy félkép-párok (fields) száma

- sorfrekvencia:

egy másodperc alatt átvitt sorok száma

nipkow t rcsa
Nipkow tárcsa

- Alexander Bain 1843 első fax

- Szekvenciális képletapogatás!

- Paul GottliebNipkow 1883

- elektromos átvitel (fotódióda, szeléncella)

braun cs
Braun-cső

- majd katódsugárcső (Cathode Ray Tube)

meleg katód, Johnsson 1922

- Karl Ferdinand Braun 1879

- eredetileg hideg katód (pl. neon)

- az 1854-es Geissler-cső majd Crookes-cső módosítása

- a katód melegítése során elektronok emittálódnak a foszfor felület felé (a katód és anód közti potenciálkülönbség gyorsít), mely a becsapódó elektronok hatására fontonokat bocsát ki

- a pozicionálásért egy elektromágneses mező felel

john logie baird noctovision rendszere
John LogieBairdNoctovisionrendszere

- 1926 január 26-án Londonban egy 30 soros Nipkow-tárcsás rendszer segítségével elektromosan képet továbbít 12.5 képkocka/sec

- 30 sor épphogy elegendő egy emberi alak felismeréséhez

- Rendszerét továbbfejlesztve már 1928-ban színes televíziót készít!

john logie baird
John LogieBaird

- 1928 már London-bólHartsdale-be

- 1931 élő adást közvetít az EpsomDerbyről

- 1935-re a 30 soros átvitelt felváltja Baird új 240 soros rendszere

- A BBC 1929-től 1935-ig 30-soros Baird

- 1930-ban bemutat egy módszert mellyel a moziszínházakban képes televíziós jeleket vetíteni

- Közben kifejleszt egy 30-soros videófelvevőt

john logie baird1
John LogieBaird
  • Miután a BBC mellőzi rendszerét, elektromos televízió fejlesztésébe kezd
  • 1939-ben elkészíti egy speciális (nem tisztán elektromos) színes televízió rendszert, melyet a CBS és a RCA is használ évekig
  • 1944-ben már egy teljesen elektromos színes televíziót szabadalmaztat
  • 600 sor
  • Váltott-soros, viszont három menetben
  • A második világháború után 1000 (!) soros színes (kiváló képminőségű) átvitel
tihanyi k lm n
Tihanyi Kálmán

- 1926 Tihanyi Kálmán szabadalmaztatja a töltéstárolás elvét (storageprinicple)

- 1927-ben módosítja, majd 1928-ra kidolgoz egy televíziós rendszert is (Radioskóp)

- 1928-tól megpróbálja eladni találmányáit elsősorban németországi gyáraknak (Siemens, Löwe stb.)

- Katonai felhasználásra is gondol

tihanyi zworykin
Tihanyi-Zworykin

- 1930-tól kapcsolatban áll az

amerikai RCA-val

- 1930-ban az RCA elindít egy kísérletsorozatot Zworykin vezetésével

- 1925 Zworykin sikertelen elektromos képbontója (a fotocellák fényérzékenysége)

- 1930-ig csak mechanikus megoldásokon dolgozik

- 1931-ben Tihanyi szabadalmaira építve egy Iconoscope prototípust mutat be

- 1936, Berlini olimpiai közvetítés Tihanyi rendszerére alapozva

ikonoszk p
Ikonoszkóp

- A töltéstárolás elvére épít. Egy fotócella mozaikon a fénnyel arányos elektron emittálódik, majd az elektronágyú segítségével kisül, majd a kilépő elektronok feltöltik a kondenzátort

- sajnos mai szemmel nézve ennek is kicsi a fényérzékenysége

- hajlamos foltosodásra

- továbbfejlesztett

változata a

szuperikonoszkóp

(a fotókatód és

a töltésjellemez

szétválasztása, megnövekedett fényérzékenység,

a foltosodás a szekunder elektronok miatt megmaradt)

emberi korl taink
Emberi korlátaink

- Azt a legkisebb látószöget, amelynél a szem még éppen meg tud különböztetni két egymás mellett lévő pontot, a szem felbontóképességének nevezzük

- ennek reciproka a látásélesség

- televíziós rendszer tervezésénél nem érdemes nagyobb sorfelbontást alkalmazni, mint amennyit az emberi szem a szokásos (vagy a rendszer tervezésekor meghatározott) látószögből láthat

- a korai rendszereknél a néző távolságát a vevőkészüléktől a képernyő magasságának hatszorosában határozták meg

emberi korl taink2
Emberi korlátaink

- ezen nézési körülmények között még éppen megkülönböztethető függőleges képpontok (sorok) számát a következő képlettel határozhatjuk meg:

- ha D=6*V, és egy ívperccel számolunk:

573-at kapunk (a mai napig használt PAL

rendszer látható sorfelbontása 576)

k ppont pixel
Képpont (pixel)

- Álló vagy mozgóképek továbbítása elektromos jelek segítségével csak képpontok útján történhet

- A emberi szem tulajdonságai alapvetően behatárolják a felismeréshez minimálisan szükséges képpontok számát

- Kísérletek bizonyítják, hogy érzékenyebbek vagyunk a sorok számára mint az egy soron belül látható képpontok sürüségére

k pfelbont s
Képfelbontás

- 30 sor és ennek arányaiban megfelelő képpontszám (900 min.)

- pl. SDTV: 720x576 , HDTV 1920x1080 (!)

k pfelbont s1
Képfelbontás

- függ a nézőtávolságtól

- fekete-fehér illetve színes TV!

- álló vagy mozgókép?

- megjelenítési technika?

- általában négyzet alakú pixelek

k par ny
Képarány

- az első rendszerek a sorfelbontást mint tekintették mérvadónak

- a korai mozifilmek képaránya zsebkendő méretben

- eredetileg 1:1 majd 4:3 (3:4) majd 16:9

friss t si frekvencia
Frissítési frekvencia

- az emberi szem 60 Hz felett nem érzékeli finomabban a mozgásokat

- már 10 Hz is elegendő, hogy mozgásnak higgyünk egy felvételt

- a folyamatos mozgáshoz, mely már nem hat idegennek 24 képkocka szükséges (pl. mozifilm)

- a gyakorlatban viszont más a képvisszaadó technikától függő aspektusok is közrejátszanak

s vsz less g
Sávszélesség

- Minden sáv kincs!

- Frekvenciaengedélyhez kötött sugárzás

- Míg a LowDefinition rendszerek legfeljebb 240 sornyi pixel intenzitását továbbították alig pár adóállomásról, a megnövekedett képpontszám és az exponenciálisan növekvő piac (több adó) miatt a HighDefinition rendszerek tervezése során figyelembe vették az igényelt információ sávszélességét is

s vsz less g probl ma megold sa
Sávszélesség probléma megoldása

- a fúziós frekvencia átlépéséhez nem elegendő a 24-25 Hz-es felvétel továbbítása

- nagykapacitású tároló csak később

(framebuffer)

- megoldás: váltott-soros átvitel!

- minden második sort továbbítja

felváltva 50 Hz-el

- a képfelvevők képesek voltak 50Hz-en működni

v ltott soros
Váltott-soros

- gyakorlatban fele sávszélesség

- képminőségben gyakorlatilag észrevehetetlen

- további szinkornizációs problémák lépnek fel

- az első képtömörítési eljárás

- mai napig használják (HDTV 1080i)

v ltott soros2
Váltott-soros

- folyamatos eltérítés

- az elektroncső folyamatosan mozog lefelé miközben egy sort pásztáz

- Egy megfelelően szinkronizált rendszer információveszteség nélkül képes egy mozifilm 24 képkocka/sec-os felvételét továbbítani, hiszen a két félkép egyazon képkocka letapogatása során keletkezett

- finomabb mozgásátvitel (nagyobb frekvencia)

- fésű effektus progresszív kijelzőkön

v ltott soros3
Váltott-soros

- az elektronágyú útja, a félképátalakítás miatt pontosabb pozivionálást és szinkronizációt igényel, mint a progresszív letapogatás

- az egyébként is szükséges sorvisszafutás (a következő sort is balról jobbra tapogatja) mellett egy teljes képen belül kétszer kell visszapozicionálni a jobb alsó sarokból a bal felsőbe (félképvisszafutás)

- a fejletlen frekvencia osztók miatt a sorok számát csak primszámosztók segítségével lehetett megvalósítani (pl. 441 = 3x3x7x7)

fekete feh r high definition tv
Fekete-fehér HighDefinition TV

- egy fekete-fehér televíziós rendszerben egyetlen fényinformáció, a fényesség (Y csatorna) továbbítása szükséges szemben a színes televízióval, ahol minimálisan három (YUV vagy RGB)

- mivel önmagában az Y csatorna semmi információt sem tartalmaz az épp befogott jel képen belüli poziciójáról vagy akár az aktuális képkockáról, szinkornizáció szükséges

- elképzelhető egy külön, de minden esetben költségesebb és a kor színvonalán kevésbé megbízható, szinkronizációs csatorna

fekete feh r high definition tv1
Fekete-fehérHighDefinition TV

- a kor színvonalán már szinte tökéletesen lehetett (a hálózati frekvenciára alapozva egyenletesen) pozicionálni az elektronágyút

- amennyiben minden sorvisszafutást és félképvisszafutást jelzünk az elektronágyú követni fogja a felvevő elektronágyúját

- viszont a szinkronizációs jelek nem tartozhatnak a fényességinformációk közé

- így csökken a megjeleníthető fényesség dinamikája

fekete feh r high definition tv2
Fekete-fehérHighDefinition TV

- ma már kisebb arányok mellett is lehetséges szinkronjel kialakítása

- a korai rendszerekben az átvihető jel maximális amplitudójának alsó 30 %-át a szinkronjelek , a fennmaradó 70 %-ot pedig a fényességinformáció továbbítására használták

fekete feh r high definition tv3
Fekete-fehérHighDefinition TV

- ma már nagyon soknak tűnik az így „elvesző” 30 %, de mint látni fogjuk sajnos ma is érvényben van

- a sorvisszafutás és a félképvisszafutás jelzése természetesen különböző és időben meghaladja egy egyszerű képpont érvényességi idejét

- 4,7 µs (valójában 12 µs) a sorvisszafutásra „hagyott” idő, mely során az elektronágyú „sorkiolt”

- a félképvisszafutás ennél lényegesen nagyobb 160 µs

system m
System-M

- 525 sor (ebből 480 látható)

- képfrekvencia: 29,975 Hz

- félképfrekvencia: 59,95 Hz

- sorfrekvencia: 15734,26 Hz

eur pai fekete feh r szabv ny
Európai fekete-fehérszabvány

- 625 sor

- 50 Hz

- váltott-soros

- marad a 70-30% fényesség-szinkronjel arány

- a 60-as évekig használjuk

- 15625 Hz sorfrekvencia

- 576 aktív sor

f gg leges felbont s
Függőleges felbontás

- a képernyő magasságában megkülönböztethető váltakozó sorok száma

- nem azonos az aktív sorok számával

- függ a képfelvevőtől és a képmegjelenítő eszköztől

- ideális elektronágyú, megfelelő szinkronizáció és homogén foszforfelület esetében közelít az aktív sorok számához

- általában az aktív sorok Krell-faktor (0.7) szorosa pl. Európa: 576*0.7 = 403

gamma torz t s
Gamma torzítás

- egy fontos színreprodukciós módosító is

- képcsöves megjelenítők

gradáció (gamma) torzítása

- ez egy nemlíneáris torzítás, mely az elektromos jelek fénnyé alakítása során lép fel, nem felvételkor

- oka: a képernyő fénysűrűsége és a vezérlő feszültség közt nem áll fenn líneáris kapcsolat

- mérések útján (minden csatornára)

γ értéke 2,2

gamma torz t s1
Gamma torzítás

- megoldás a képátvitel előtt

- az eredeti jelet inverz torzítottan továbbítjuk

- még minden előtt megjegyzés,

nem RGB-t továbbítunk!

digit liz l s
Digitálizálás

- analóg: folytonos idő és jelfelbontás

- digitális: diszkrét idő és jelfelbontás

- az átalakítás célja elsősorban a átviteli hibák kiküszöbölése

- lehetőség hibajavító kódok alkalmazására

- analóg jel átalakítása két lépésben:

mintavételezés és kvantálás

anal g jel
Analóg jel

- az analóg jel:

- időben folytonos (t)

f(t) jel

- f(t) általában folytonos

- a átvitel előtti jel szinte sose egyezik meg az átvitel utánival

- gyakorlatban nem használható egyes esetekben (korlátozott pontosság)

- elektromos zajokra különösen érzékeny

anal g jel1
Analóg jel

- átviteli csatorna tulajdonságain túl függ a környezeti változóktól

(időjárás, külső hatások)

- az átvitt jel erősen függ az adó és a vevő karakterisztikájától

- nehezen feldolgozható

- árnyékolással javítható több hiba

- felerősített jelnél(mely drágább) valamelyest javul

- számítógép által feldolgozhatatlan

- nincs garantálható minőség

adc analog digital converter
ADCAnalog Digital Converter

- szokás A/D-ként is emlegetni

- analóg jel átalakítása digitálissá két művelet segítségével:

- mintavételezés: az időbeli diszkretizálást

- kvantálás: a mintavételezett helyeken felvett értékek véges ábrázolása

mintav telez s
Mintavételezés

- f(t) egy folytonos függvény

- minden T időpontban mintát veszünk az eredeti f(t) jelből:

f(nT) ahol n 0,1,2...

- a mintavételezett (diszkrét) jel:

f[n] = f(nT)

- mivel a mintavételezett pontokon kívül nem ismerjük az eredeti jelet, lehetséges, hogy a mintavételezett jelből nem tudjuk visszaállítani a folytonos jelet

mintav telez s1
Mintavételezés

- a mintavételezési frekvencia, 1/T, ahol T a mintavételezés időköze

- Nyquist-Shannon mintavételezési elmélete szerint sávkorlátozott jelek visszaállíthatóak, amennyiben a mintavételezési frekvencia a mintavételezett jel sávszélességének legalább kétszerese

- pl. az emberi fül számára hallható hangok esetében 2x20KHz

1d mintav tel
1D mintavétel

- a mintavételi pontok szabályos időközönként követik egymást

- a mintavételi helyeken a mintavételezett és az eredeti jel megegyezik, a többi helyen a mintavételezett jel nulla

- a mintavétő jel Dirac-impulzusok sorozata

- spektrum átlapolódás, ha a mintavételi tétel nem teljesül

1d mintav tel2
1D mintavétel

- túl kevés mintavételi pont esetén

1d mintav tel3
1D mintavétel

- ebben a speciális esetben mégis lehet jól választani:

- a kérdés a minimálisan elegendő mintavételi frekvencia

1d mintav tel4
1D mintavétel

- spektrum átlapolodás

ha a mintavételi frekvencia alacsony

t bbdimenzi s mintav tel
Többdimenziós mintavétel

- nem minden analóg jel egy dimenziós

- több dimenziós mintavétel esete nem mindig egyezik meg több egy dimenziós mintavétel líneáris kombinációjával

- a színes tv jel három három

dimenziós jel (szinkomponensenként x,y,t)

2d mintav tel
2D mintavétel

- természetesen elképzelhető különböző

x és y köz is

- ez még mindig csak állóképre érvényes! - Nincs idődimenzió!

- viszont a mintavételi frekvencia nem értelmezhető fogalom

- a Nyquist-szabály mindezek ellenére természetesen fennáll, csak egy más frekvencia értékre

2d mintav tel1
2D mintavétel

- térbeli frekvencia:

A jel átlagszintjén történő három egymás utáni null-átmenet közötti térbeli távolságának reciproka

- vízszintes és függőleges térbeli frekvencia

- Nyquist-Shannon tétel a kéttőre külön-külön

2d mintav tel2
2D mintavétel

- térbeli frekvencia szemléltetése

2d mintav tel3
2D mintavétel

- vízszintes térbeli frekvencia:

X/∆x [ppw – period per width]

- függőleges térbeli frekvencia:

Y/∆y [pph – period per height]

3d mintav tel
3D mintavétel

- az előbb ismertetett térbeli mintavételezést szabályos időközönként újra elvégezzük (térbeli és időkoordináták)

- mivel az idő és a térbeli koordináták függetlenek (a két térbeli nem!) az időbeli mintavételezésre mint egydimenziós mintavételezésre érvényes a Nyquist- szabály

3d mintav tel1
3D mintavétel

- a váltott-soros megjelenítés jó példa, hogy miként csökkenti a szükséges sávszélességet

kvant l s
Kvantálás

- a mintavétel után keletkezett jel még mindig folytonos értékeket vehet fel egy pontban, viszont csak meghatározott pontokban vesz fel értékeket

- a kvantálás során a jel pontjainak diszkrét értékeket adunk

- a jel tulajdonságait figyelembe véve szokás megválasztani a kvantálási szintek számát

kvant l s1
Kvantálás

- a kvantálási hiba:

a kvantált jel értékeinek össz eltérése az eredeti jelhez képest

kvant l s2
Kvantálás

- a kvantálási zaj, ahol a szintek száma Q

a signal-to-noise ratio:

- jel függő a kívánt minimális SNR

- pl. hangok esetében magasabb, mint mozgóképek vagy színes képek esetén

- digitális jelfeldoglozás esetében viszont minden zaj felerősödhet, így ott több kvantálási szint szükséges

adc hib k
ADChibák

Eredeti kép

Alacsony mintavételi

frekvencia

Kvantálási hiba

slide77
ADC

- nem egyértelmű melyik a fontosabb

- felhasználástól függ

- általánosságban elmondható, hogy hangok esetében 32Khz és 12-14 bit már elfogadható

- állóképeknél a felbontás (mintavételi frekvencia függvénye) a néző távolságától függ

(lsd. televízió ), a kvantálási szintek száma pedig szürkeskálánál minimum 8 bit, színkülönbségi jeleknél pedig minimum 6 bit

sz nes telev zi digitaliz l sa
Színes televízió digitalizálása

- a 60-as évek végére egyre több gondot okoz a formátumok közti konvertálás

(átvett adások, élő közvetítés stb.)

- először kazettán, majd mind inkább műholdas átvitel

- mind a frekvencia (50Hz <-> 60Hz), mind a felbontás váltás nehézkes

(625 sor <-> 525 sor)

- veszteség nélkül CSAK digitális eszközökkel lehetséges!

sz nes telev zi digitaliz l sa1
Színes televízió digitalizálása

- digitális eszközök a műsorok manipulásához már a 70’-es években

- a stúdiók egyre több digitális eszközt hasznosítanak, minden ilyen elem beépítése A/D és D/A konvertálást igényel, mellyel folyamatosan romlik a jel

- 1979 EBU-SMPTE

Digitális stúdió szabványosítása

(SMTPE - Society of Motion Picture and Television Engineers)

(EBU - European Broadcasting Union)

sz nes telev zi jelei
Színes televíziójelei

- ellentétben a valóságos jelekkel, melyek folyamatosak

- vízszintes és függőleges síkban (x,y)

- időben (t)

- hullámhossz értékekben (λ)

- intenzitásban (I)

- telítettségben

- stb.

az analóg színes televízió mind időben (pl. képfrekvencia), mind térben (sorfelbontás) diszkrétek

sz nes tv
Színes TV

- három térbeli jel:

világosság: Y(x,y)

Cb és Cr: Cb(x,y), Cr(x,y)

- ugyanígy az RGB:

R(x,y), G(x,y), B(x,y)

- mozgóképek:

Y(x,y,t), Cb(x,y,t), Cr(x,y,t)

R(x,y,t), G(x,y,t), B(x,y,t)

sz nes tv1
Színes TV

- mivel az intenzitást, telítettséget és a szín hullámhosszát az RGB, YUV, YCbCr egyértelműen meghatározza, nem szükséges további dimenziók bevezetése

- viszont ezek a jelek a gyakorlatban mégis végtelen memóriát igényelnek

(folytonos x,y,t)

sz nes tv2
Színes TV

- időbeli mintavételezés felső korlátja adott (50 illetve 60 Hz )

- a térbeli mintavételezés szintén adódik (625 illetve 525 sor –> függőleges térbeli frekvencia, képarányból és a függőleges térbeli frekvenciából pedig -> vízszintes frekvencia)

képpontok száma (mintavételi pontok a térben, elég az aktív sorokat mintavételezni!): NTSC 640x480

PAL 720x576

digitaliz l s el nyei telev zi s jelekn l
Digitalizálás előnyei televíziós jeleknél

- hibajavítás lehetősége

- tárolás és rögzítés transzparens (immunitás tárolási és rögzítési torzítással és zajjal szemben)

- könnyű multiplexálhatóság

- egyszerű és hatékony tárolás, rögzítés és manipuláció digitális eszközökkel

- költséghatékony üzemeltetés és karbantartás

digitaliz l s el nyei telev zi s jelekn l1
Digitalizálás előnyei televíziós jeleknél

- lehetőség redundancia csökkentő eljárások alkalmazására

- multimédia tartalmak beillesztése videófolyamokba

- digitális áramkörök kezelése, beállítása egyszerűbb

digit lis csatorna csatornak dol s
Digitális csatornacsatornakódolás

-mivel elektomos jelek átvitele csak analóg csatornán lehetséges, az analóg digitális átalakítás után legalább egy műveletet el kell végeznünk, mielőtt az elektromos jelet kiküldjük a csatornára

- a csatornakódolás során kiegészítő bitekkel bővítjük az eredeti digitális jelet

a hibajavításhoz (általában redundancia alapúak)

- a csatornakódolás során modulálunk

digit lis csatorna forr sk dol s
Digitális csatornaforráskódolás

- mint általában a természetes jelek, a videójelek is tartalmaznak redundás részeket

- az egyéb, elhanyagolható részek kiválasztása mellett a redundáns területek tömörített reprezentációját a forráskódolás során állítjuk elő

- ez a tömörítés helye

digit lis csatorna s vsz less g ig ny
Digitális csatornasávszélesség igény

- analóg televíziós jelek sávszélessége, komponens esetben:

maximálisan 11 MHz (CVBS 6MHz)

- ezzel szemben egy digitális csatorna ennek a többszöröse

- 1 bit/Hz-et feltételezve:

270Mbit -> 270 MHz!

- ez koax kábellel ma is nehézkes

- optikai átvitellel lehetséges (drága)

- tömöríteni kell!

vide t m r t s
Videótömörítés

1. Előzetes szűrés:

lényegtelen elemek

2. Formátum konverzió

cél felbontás, képfrekvencia

3. Predikció

redundancia

4. Transzformáció

reprezentáció váltás

5. Futamhossz kódolás

információ elmélet

6. Változó szóhosszúságú kódolás

forr sk dol s c lok s k vetelm nyek
Forráskódoláscélok és követelmények

- redundáns vagy elhanyagolható

részek kiszűrése a jelből

- bitsebesség adaptív konvertálás

(mobil telefon <-> HD kivetítő)

- a tömörítés (kódolás) legyen gyors! (pl. élő adás, vagy streaming)

- a dekódolás legyen minél egyszerűbb (olcsóbb vevőkészülék)

forr sk dol s
Forráskódolás

- reprezentáció váltás:

- új ábrázolási sík

- kisebb redundancia

- lehet DPCM

(differential pulse code modulation), predikció, transzformációs kódolás, mozgás kompenzáció

forr sk dol s1
Forráskódolás

- Irreverzibilis kódolás:

- lényegtelen részek kiszűrése

- pontosság csökkentése

- kvantálás

- alul-mintavételezés

(kisebb fps, kisebb felbontás)

forr sk dol s2
Forráskódolás

- Reverzibilis kódolás

- kódszavak megadása

(információ elmélet)

- lehet adott bitsebesség (CBR)

constant bit rate

- változó bitsebesség (VBR)

various bit rate

- futamhossz kódolás (RLC)

Run length coding

vide t m r t s predikci
Videó tömörítéspredikció

- redundancia csökkentő eljárás

- időben (inter)

a jel jövőbeli elemeinek jóslása

az eddig ismert elemekből

- térben (intra)

az ismert elemekhez közeli ismeretlen elemek jóslása

vide t m r t s predikci1
Videó tömörítéspredikció

- x(n) jóslása x(n-1), x(n-2)...x(n-N) ismert elemekből

- az N megválasztása önkényes

- a h súlyzó tényezők általában erősen különböznek

- természetes a cél: a jóslás minimálisan térjen el az eredeti jeltől

vide t m r t s predikci2
Videó tömörítéspredikció

- minimalizáljuk a predikciós hibát:

- erősen jelfüggő

- nagy redundancia esetén hatékony

vide t m r t s predikci3
Videó tömörítéspredikció

Predikciós hiba:

Kvantált predikciós hiba:

Kvantálási hiba:

vide t m r t s predikci4
Videó tömörítéspredikció

- csak a kvantált predikciós hibát továbbítjuk

- ennek a jelnek sokkal kisebb bitsebesség is elég lesz átvitelkor

- viszont sajnos az előbbi elképzelés tartalmaz egy hibát:

- a kvantálási hiba folyamatosan továbbterjed, így rontva mind a predikció, mind a dekódolt jel minőségét

Megoldás: a dekódert beépítjuk a kóderbe!

vide t m r t s predikci6
Videó tömörítéspredikció

- többdimenziós eset a blokkvázlatot nem bonyolítja

vide t m r t s predikci7
Videó tömörítéspredikció

- az együtthatók optimális meghatározása csak utólag lehetséges, ismerve a jelet

- ez természetesen a legtöbb esetben lehetetlen, így kompromisszumra kényszerülünk

- a cél, olyan predikció kialakítása, mely átlagosan jól teljesít

- gyorsabb, de pontatlanabb, optimálisnál kisebb tömörítési ráta

vide t m r t s mozg s kompenz ci
Videó tömörítésmozgás kompenzáció

- az már ismertetett predikció természetesen rendkívül sokféle formában és igéretes lehetőség kiaknázására is használható

- az egyik, mozgóképek szempontjából legfontosabb ilyen predikció az időbeli predikció kihasználása

- egy természetes felvétel időbeli redundanciája általában meglehetősen magas, így ennek kihasználása tömörítéshez több mint egy igéretes ötlet

vide t m r t s mozg s kompenz ci2
Videó tömörítésmozgás kompenzáció

- a képkülönbség meghatározása:

- természetesen a cél egy olyan d vektor meghatározása, mellyel ez a differencia minimális:

vide t m r t s mozg s kompenz ci3
Videó tömörítésmozgás kompenzáció

- a keresett vektor megtalálása komoly erőforrásigénnyel rendelkező feladat

- ezzel ellentétben a dekódolás már sokkal egyszerűbb művelet

- felmerül két kérdés:

Milyen pontosságú vektor tárolása éri meg?

Mely differencia felett éri meg tovább keresni a megfelelő vektort, növelve a számításigényt?

vide t m r t s mozg sbecsl s
Videó tömörítésmozgásbecslés

- a mozgáskeresés még ma is nehéz feladatnak minősül

- a 90’es évek elején emiatt a mozgáskeresést csak a világosságjel feldolgozására korlátozták

- az így elérhető tömörítési ráta még így is rendkívül magas

- nem élő adások esetében pedig lehetőség nyílik pontosabb mozgás kompenzációra (pl. DVD lemez)

vide t m r t s mozg s kompenz ci4
Videó tömörítésmozgás kompenzáció

- az eddig ismertetett mozgásbecslés minden egyes képpontra fölösleges és kevés haszonnal járó algoritmust eredményezne

- igazán érdemleges tömörítés csak abban az esetben érhetünk el, ha a képpontokat blokkokba rendezzük, és az össz differenciát próbáljuk minimalizálni

vide t m r t s mozg s kompenz ci5
Videó tömörítésmozgás kompenzáció

- a blokkok méretétől (NxM) függően lehetőségünk nyílik jobb-rosszabb tömörítési rátát elérni

- a keresést elvégezhetjük a referencia kép minden blokkjára, viszont statisztikailag egy meghatározott keresési ablakon belül nagy százalékkal megtalálunk egy már megfelelő vektort

vide t m r t s mozg s kompenz ci6
Videó tömörítésmozgás kompenzáció

- ennek a megoldásnak természetesen előnye, hogy egy adott keresési ablakban a vektorok koordinátája is korlátozott, így könnyen tömöríthető

vide t m r t s transzform lt predikci s hiba
Videó tömörítéstranszformált predikciós hiba

- a transzformált és újrakvantált predikciós hibát szerencsére már alacsony redundacia jellemzi, de ettől függetlenül még mindig lehetséges tovább tömöríteni

- futamhossz kódolás

(RLC – Run Length Coding)

- a kódolás során párokat alakítunk ki

- a páros első eleme maga a következő elem, a második pedig az elem összefüggő előfordulásának hossza pl. (green,15)

vide t m r t s rlc
Videó tömörítésRLC

- digitális kódszavak tömörítésénél még az előbb említett párost módosíthajuk is, csökkentve a tárolandó információ nagyságát

- (nulla sorozat hossza, nem nulla sorozat hossza (1 sorozat hossza))

- természetesen ez a fajta tömörítés csak már kódolt folyamra érvényes

- megfelelő kódszavak megválasztása szintén növelheti a tömörítés hatékonyságát

vide t m r t s v ltoz sz hossz s g k dol s
Videó tömörítésváltozó szóhosszúságú kódolás

- információelméleti tétel, hogy hatékony (minimális bitszámú) reprezentációhoz a gyakran előforduló elemeket kell a legrövidebb kódszavakkal párosítani, míg a legritkábbaknak adhatunk hosszabb kódszavakat is

- a Variable Length Coding is szintén ezen az alapelven működik

- minden összetartozó elemcsoportnak különböző (kódszó,elem) táblázatot alakít ki gyakorisági alapon

vide t m r t s vlc
Videó tömörítésVLC

- az átvitel során először a kódtábla, majd maga az információ jut ki a csatornába

- hatékonysága az elemek histogramjától függ

- egyenletes eloszlás esetén rossz

- könnyen algoritmizálható, akár többször elvégezhető valós idejű rendszerekben is

vide t m r t s hibrid k dol si elvek
Videó tömörítéshibrid kódolási elvek

- amennyiben egy tömörítési eljárás mind intra mind inter predikciós megoldásokat is alkalmaz hibrid kódolóról beszélünk

- miután az inter predikciós kódolás csak korlátozottan értelmezhető önmagában, a mai modern kódolók mind hibrid kódolók, kivéve, pár speciális feladatra készített intra kódoló eljárást (az első képet mindenképp intra kódoltan kell továbbítani)

vide t m r t s intra k dol jpeg
Videó tömörítésIntra kódoló (JPEG)

- mindenben megfelel az eddig ismertetett tömörítési elveknek

- általános digitális képek tömörítésére

- csak állókepekre érvényes -> intra kódoló (önmagában kódolt)

- Joint Photographic Experts Group

ISO/CCITT 10918

- egy képen belül hasonló kihívás mint egy videó képkocka tömörítése (8bit/channel, bármely színtérben)

vide t m r t s jpeg
Videó tömörítésJPEG

- a tavalyi Microsoft kiegészítés ellenére már az eredeti szabvány is megengedte

65534x65534-es felbontású képek tömörítését

- a szabvány tág formában korlátoz

(felbontás, színek, méret stb.)

- cserébe gyors és általános dekódolási szabvány

- lehetőség gyors minőségbeli váltásra (pl. negyed méretbe könnyen konvertálható)

- nyílt szabvány, bárki készíthet kódolót (a szabvány csak a jpeg dekódolás menetét tartalmazza ajánlás formában)

vide t m r t s jpeg1
Videó tömörítésJPEG

- fix kvantálási tábla

- DCT transzformáció

- Huffman kódolás (VLC)

- cikk-cakk elrendezés

- minimum tízszeres méretcsökkenés

- az átlag jelszint és az aktuális jel differenciáját kódoljuk (a jel amplitudója így a felére csökken)

- általában szimmetrikus komplexitás

(kóder-dekóder)

vide t m r t s mpeg
Videó tömörítésMPEG

- Motion Picture Experts Group

- általános célú videó és audió tömörítési szabvány (csak a dekódolás menete előre meghatározott)

- maga a feladat bonyolultsága megkívánta az első MPEG videó- és hangfolyamokra vonatkozó korlátozásait

- hibrid kódolási eljárás

vide t m r t s mpeg1
Videó tömörítésMPEG

- a specifikáció tartalmazza

- a kódolt videó, audió és adat összefűzésének szintaxisát a szinkronizált visszajátszáshoz

- a bitsebesség csökkentett videó bitfolyamának szintaxisát és a videó

dekóder modelljének leírását

- a bitsebesség csökkentett audió bitfolyamának szintaxisát és az audió dekóder modelljének leírását

vide t m r t s mpeg2
Videó tömörítésMPEG

- MPEG-1 (ISO 11172/1993) cél:

- alacsony bitsebességű multimédiás alkalmazások , mint pl. VideoCD, CD-I

- 1,5Mbit/s legfeljebb VHS minőségű felvétel, de többféle fps

- SIF felbontás (352x288) (progresszív!) (max 4096x4096)

- az audió általában mono (stereo is lehet)

vide t m r t s mpeg 1
Videó tömörítésMPEG-1

- mégis nagyon fontos, hisz nélküle nem születik meg az MPEG-2

- a kódolás menete később csak módosul, az alapelvek megmaradnak

- VCD elterjedésének gátló tényezője kezdetleges minősége, problémás kezelése, nem tud túllépni a VHS lehetőségein (még csak nem is írható)

(egy CD-re max egy óra fér)

vide t m r t s mpeg 2
Videó tömörítésMPEG-2

- MPEG-2 (ISO 13818/1994-95) cél:

- az MPEG-1 bővítése!

- műsorszórás DVB

(Digital Video Broadcasting)

2-8 Mbit/s

- Stúdiótechnika 25-50 Mbit/s

- Digital Verstile Disc (DVD)

3-7 Mbit/s

- ITU-R BT-601-re

vide t m r t s mpeg 1 2
Videó tömörítésMPEG-1/2

- a JPEG-el ellentétben az MPEG kódere és dekódere jelentősen különbözik, legfőképp számításigényükben (asszimmetrikus)

- a tömörített információ egymásba ágyazott rétegekből áll

- fontos megállapítás, hogy a rétegek nem mindegyike dekódolható önmagában

vide t m r t s mpeg 1 21
Videó tömörítésMPEG-1/2

Közös tulajdonságok:

- DCT

- VLC

- fix kvantálási mátrix

- intra predikció

- inter predikció

- három képtípus I,P és B

stb.

vide t m r t s mpeg 1 22
Videó tömörítésMPEG-1/2

A képkockákat három féle módon tömörítjük.

Intra kódolt kép

(Intra coded, I kép):

- önmagában kódolt kép, a dekódoláshoz nem szükséges referencia kép

Inter kódolt kép lehet P vagy B.

vide t m r t s mpeg 1 23
Videó tömörítésMPEG-1/2

Predictive coded (P):

inter predikált kép, referenciája az őt megelőző P vagy I kép

(csak múltbeli referencia)

Bidirectionally coded (B):

két referencia képből predikált kép, referencia lehet múltbeli és jövőbeli I vagy P

vide t m r t s mpeg 1 2 r tegei
VideótömörítésMPEG-1/2 rétegei

1. Szekvencia

Egy teljes szekvencia kódolt adatfolyama. Fejléce tartalmazza a rendszeradatokat az adott szekvenciához.

2. Képcsoport

GOP (Group of Pictures) az utolsó réteg, ami véletlen hozzáféréssel elérhető. Ez a tulajdonság a stúdiótechnikában a vágás során problémákat okozhat. Előre meghatározott képek sorozata. A képcsoport önmagában kódolható. Legalább egy I képet tartalmaz.

vide t m r t s mpeg 1 2 r tegei1
VideótömörítésMPEG-1/2 rétegei

3. Képréteg

Egy képcsoportba tartozó elem. Formátuma szabványonként változó, MPEG-1-ben 4:2:0, MPEG-2-ben 4:2:0,4:2:2 vagy 4:4:4.

4. Szelet (Slice)

Egy képbeli partíció adatfolyama. Makroblokkok csoportja, melynek fejléce tartalmazza a kódolás közös tulajdonságait. A dekódoló ennél kisebb egységeknél képtelen újraszinkronizálni.

vide t m r t s mpeg 1 2 r tegei2
VideótömörítésMPEG-1/2 rétegei

5. Makroblokk

YUV rendszerben adott formátum mellett a következő blokkokból áll:

4:2:0 - 16x16 Y, 8x8 U,V

4:2:2 - 16x16 Y, 8x8 U,V

4:4:4 - 16x16 Y,U,V

Az MPEG-1/2 a makroblokkot a mozgáskompenzáció alapegységének tekinti.

vide t m r t s mpeg 1 2 r tegei3
VideótömörítésMPEG-1/2 rétegei

6. Blokk réteg

Egy makroblokk 8x8-as blokkjai MPEG- 1/2-ben, ahol a DCT transzformációt is ezen az alapegységen végzi a kódoló.

Minden réteg tartalmaz fejlécet, mely a dekódoláshoz szükséges információkat tárolja.

vide t m r t s mpeg 7 21
VideótömörítésMPEG-7/21

- információk meta leírása, elősegítve a kereshetőséget, az objektumok identifikálását

- tartalmazza a leírások szintaxisát

- manapság kezdjük használni

- továbbgondolása az MPEG-21, mely leírásokat tartalmaz az adatok védelmére

- absztrakt kapcsolatok definiálása

- végfelhasználó is készíthet

vide t m r t s mpeg 4 avc h 264
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

- Advanced Video Coding

- 2003 végén fogadták el

- szemben a h.263-al az AVC nagyfelbontású felvételek tömörítésére is készült

- az eddigi legáltalánosabb tömörítő szabvány

- akár 24 kbit/s-tól 40 Mbit/s-ig

- akár az MPEG-2-nél 4x jobb tömörítési koefficiens

- gyakorlatilag az MPEG-2 leváltása

vide t m r t s mpeg 4 avc h 2641
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

- kiváló skálázhatósága az MPEG-4 objektum rendszerével együttesen az első digitális, interaktív televízió alapját képezheti

- a szintaxis tartalmaz pár szabad helyet, melyek segítségével bármilyen speciális elemet beilleszthetünk a folyamba

- többkamerás felvételek

- komplex programkódok

- Internettel kombinált adaptív elemek

vide t m r t s mpeg 4 avc h 2645
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

Szignifikáns változások az MPEG-2-höz képest

- nincs GOP!

- egy kép referencia listája végtelen

- minden profil része a blokkosodás szűrő

- támogatja a 8:8:8 mintavételezett felvételeket

- bármilyen szeleteket (slice) kialakíthatunk

eddig csak sorfolytonosan

- kép helyett szeletek rendelkeznek típussal

- két új képtípus Switched I és P (SI és SP)

váltás két folyam közt

vide t m r t s mpeg 4 avc h 2648
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

Intra coded(I-type):

1. lépés a szabvány transzformációs mátrix

2. lépés: kvantálás különböző blokk méretekre

3.lépés: CABAC (Context Adaptive Binary Arithmetic Coding) vagy CAVLC (Context Adaptiv Variable Length Coding) entrópia kódolás

vide t m r t s mpeg 4 avc h 2649
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

Predictive coded (P-type):

Amennyiben minden blokkja zérus kvantálás után lehetséges úgynevezett Skipped P (P-skip) blokkot kódolni, ahol nem kerül semmi információ a bitstreambe a blokkról.

1.lépés: a világosság és színkülönbségi jelekre különböző blokkméretekre mozgásbecslés (16x16,16x8 stb.)

2.lépés: választás intra és inter kódolás között

3.lépés: transzformáció a predikált jelekre

4.lépés: kvantálás, inter kódolás esetén a mozgásvektorokra külön

5.lépés: CABAC vagy CAVLC

entrópia kódolás

vide t m r t s mpeg 4 avc h 26410
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

Bidirectionally coded (B-type):

Amennyiben minden blokkja zérus kvantálás után lehetséges úgynevezett Skipped B (B- skip) blokkot kódolni, ahol nem kerül semmi információ a bitstreambe a blokkról.

1.lépés: a világosság és színkülönbségi jelekre különböző blokkméretekre mozgásbecslés (16x16,16x8 stb.)

2.lépés: választás intra és inter kódolás között

3.lépés: transzformáció a predikált jelekre

4.lépés: kvantálás, inter kódolás esetén a mozgásvektorokra külön

5.lépés: CABAC vagy CAVLC entrópia kódolás

vide t m r t s mpeg 4 avc h 26411
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

Intra predikció

- külön predikció 4x4-es makroblokkokra és 16x16-os blokkokra (eddig csak 16x16!)

- kilenc előre definiált predikciós függvény 4x4

- négy előre definiált függvény 16x16

- az intra predikciót mindig a tisztán, szűrés nélküli dekódolt makroblokkokon végezzük

- a bal felső saroktól haladunk a jobb alsó felé

(így a predikciók mindig lefelé vagy balra jósolnak)

vide t m r t s mpeg 4 avc h 26412
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

Intra predikció 16x16 luma

- 16x16-os blokkok erősen redundáns blokkokon hatékony, komplex blokkokra általában nagy predikciós hibát eredményez

vide t m r t s mpeg 4 avc h 26413
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

Intra predikció 4x4 luma

- szemben a 16x16-os blokkokkal, elképzelhető hogy 4x4-es blokkokra bontva, különböző predikciós függvényt használva kevesebb információ átvitele is elegendő

vide t m r t s mpeg 4 avc h 26414
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

Intra predikció 4x4 luma

vide t m r t s mpeg 4 avc h 26416
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

Inter predikció

- negyed pixel pontos mozgás kompenzáció

- korábbi 16x16-os blokkok helyett lehetőség akár 4x4-es blokkokat külön predikálni (sub MB)

- blokkonként külön referenciakép!

- egy makroblokkon belül is lehetséges különböző referenciakép, bár a túlzott költség miatt 8x8- nál kisebb elemeknél közös referencia

- kötetlen keresési ablak

vide t m r t s mpeg 4 avc h 26418
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

Inter predikció

- negyed pixel pontos mozgás kompenzáció

- korábbi 16x16-os blokkok helyett lehetőség akár 4x4-es blokkokat külön predikálni

- blokkonként külön referenciakép!

- egy makroblokkon belül is lehetséges különböző referenciakép, bár a túlzott költség miatt 8x8- nál kisebb elemeknél közös referencia

- kötetlen keresési ablak

vide t m r t s mpeg 4 avc h 26421
VideótömörítésMPEG-4 AVC/h.264

Inter predikció

- hasznos újjítás a mozgásvektor predikció

- a szomszédos, már dekódolt makroblokkok mozgásvektoraiból próbáljuk megjósolni az éppen dekódolandó makroblokk mozgásvektorát

- vagy esetleg egy előre definiált vektorhoz hasonlítunk

- természetesen így csak a predikált vektor és a megfelelő vektor különbségét kell eltárolnunk (nem mindig jó!)

- lehet B képeket is referenciának használni

slide164
DVB

- Digital Video Broadcasting

- lefedi az összes eddig ismert műsorszórási lehetőséget

- műholdas DVB-S

- földi antenna DVB-T

- kábel TV DVB-C

- mobil hálózat DVB-H

- egységes kódolási-dekódolási szabvány, mely tartalmazza az átviteli protokoll leírását is

- kétirányú kapcsolat!

dvb mint ny lt szabv ny
DVBmint nyílt szabvány

- Joint Technical Committee (JTC)

- European Telecommunications Standards Institute

(ETSI)

- European Commitee for Electrotechnical Standardization (CENELEC)

- European Broadcasting Union (EBU)

- mondhatni európai találmány, sikere várhatóan hasonló a szintén európai GSM-éhez

dvb codecs
DVBCodecs

Audió/Videó kódolás:

- MPEG-2 SD és HD felbontásokhoz

- MPEG-4 handheld és HD (tesztelés alatt)

- MPEG AAC és PCM hang

- felhasználó választhat felíratot, nyelvet

kétirányú kapcsolat

Content Protection:

- lehetőség egy adott felhasználói kört vagy műsort beazonosítani, jogkezelés

- már fel tudják törni, új készül

dvb copy management
DVBCopy Management

Copy Management (csak 2005 óta):

- egy adott felhasználóhoz több készülék tartozhat

- egy adott felvételt többféle minőségben igényelhetünk (HD drágább mint az SD stb.)

- átjátszás mindezek között

- Authorised Domain-ek kezelése

- Usage State Information folyamatos szinkronizálása

dvb epg
DVBEPG

- Electronic Program Guide

- megjeleníti az épp sugárzott adás címét, műsoridejét

- igény szerint egy rövid leírást is mellékel

- tematizált műsorkeresés (pl. Sport műsorok ma este)

- aktuális műsor szemben az írott sajtóval

- kiegészítő információk

dvb t terrestrial
DVB-TTerrestrial

- földfelszíni műsorszórás

- 6-8 MHz egy csatorna

- MPEG-2 és h.264 kódolás

- hatótávolsága megegyezik a mai adótornyokéval, viszont a körzeten belül rendkívül kiegyensúlyozott a sugárzott anyag kép- és hangminősége

- a CD-Audio lemezekbél is használt Reed-Solomon hibajavító kódolást használja

- ma még a legtöbb televízióhoz szükséges set-top-box

dvb s satellite
DVB-SSatellite

- miután minden műholdas megoldás igényel egy műholdvevő set-top-box-ot a váltás ebben a szegmensben gyakorlatilag problémamentesen zajlik, szinte zajlott

- már 1994-ben sugároztak adásokat, meglepő módon először Dél-Afrikában és Thaiföldön

- már a harmadik generáció készül

- a második generáció már HD adások sugárzását is támogatja

- az Astra műhold folyamatosan vált

dvb c for cabel
DVB-CforCabel

- itt továbbra is gondot jelent, hogy külön beruházás a vevőkészülék

- viszont az előfizetői vonal miatt könnyebb a végfelhasználókkal kapcsolatot ápolni

- technikailag hasonló a többi DVB-T-hez

- valószínüleg a kábel televízió ezen formája eltűnik, helyét az IPTV veszi át

- ennek ellenére nyugaton több országban használják

dvb h for handheld
DVB-HforHandheld

- a DVB-T egy kiterjesztése

- a mobil egy módosított, kiegészített DVB-T jelet demodulál, mely kifejezetten a kézi készülékek energiafelhasználására és kijelzőjük méretére optimalizáltak

- mobil televízió egyik változata

- Japán kivételével gyakorlatilag nem használják

- a DVB-H jel általában már a DVB-T adásban megtalálható

slide175
IPTV

- IP alapú hálózaton továbbított televíziós jel

- régen a sávszélesség és más technikai akadályok miatt nem lehetett megfelelő minőségben és hiba nélkül megvalósítani

- egy DVB-T csatorna 6 Mbits-s adását folymatosan fenntartani ADSL vagy kábelnet segítségével?

- már 1994-ben felmerült mint ötlet, de csak a real time protokolok, mint az RTP/RTSP megszületése után

valósult meg

- természetesen az IP alapú videókonferenciás megoldások sokat segítettek

slide176
IPTV

- mégis miben különbözik a televíziótól illetve más IP stream alapú megoldástól?

- az IP réteg teljesen transzparens,

mint egy set-top-box

- viszont szolgáltatásaival a DVB lehetőságein túllép: streamelést akkor indítjuk, mikor nekünk megfelel, szabad programválasztás stb.

- ez a fajta szabadság viszont manapság még a hálózat gyengeségei miatt csak rosszabb képminőség mellett elérhető

slide177
IPTV

- a felhasználható belső algoritmusok viszont egyáltalán nem függenek a hálozati rétegtől, elvben bármilyen codec-et használhatnánk

- a vevőkészülékek (amennyiben nem PC) ellenben csak a DVB-nél is használt codec-eket ismerik, MPEG-2/4

- Digital Rights Management (DRM) a tartalmak védelmére

- viszont a VoD (Video-On-Demand) szolgáltatás

- nállunk sajnos még csak maximum 1.5-2 Mbits jut egy csatornára, melynek minősége messze elmarad

a DVB-T-étől

hdtv high definition television nem a r gi
HDTVHighDefinitionTelevision (nem a régi)

- a digitális videótömörítés és a kijelző technológia fejlődése előre vetítette a már több mint 50 éves színes SD televízió leváltását

- Japánban már a 80-as évek elején kutatásokat végeztek, hogy milyen irányban érdemes fejleszteni a már meglévő rendszereket

- a 80-as évek végére, 90-es évek elejére jó adó-vevő megoldásokkal az analóg televízió átviteli problémáit jól sikerült redukálni, majd a digitális televízió megjelenése után ez a probléma meg is szünt

slide179
HDTV

- a fejlesztések két irányban indultak el

- az egyik a szolgáltatások fejlesztése

pl. IPTV, DVB EPG stb.

- a másik pedig a meglévő képformátumok leváltása

- a kora televízió-néző elrendezés először a hátulról vetítés televíziók megjelenésével, majd a technológiai határig megnövelt katódsugárcsöves televíziókkal megváltozott

- egy átlagos nappaliban egyre szignifikánsabb szerepet töltött be a televízió, immár méretei miatt is

slide180
HDTV

- a már meglévő képletbe a képernyő szélessége/a néző távolsága arány megnőtt, így az SDTV 480/576 aktív sora már nem felelt meg

- ITU a 80-as évek elején kiadott egy ajánlást, melyben több nagyfelbontású rendszert is definiált

- nem lett szabvány

- 1080 aktív soros interlace jel

- HD MAC: 1440x1152

- 16:9 mint általános képarány

- már felmerült a progresszív 1080p is

slide181
HDTV

- majd a 80-as évek végére Hi-Vision néven Japánban analóg nagyfelbontású rendszerrel műholdon keresztül sugároztak, (Európában hasonló a HD-MAC)

- 1125 sor (1035 aktív)

- 60 Hz-es frissítés (interlace)

- terveztek földfelszíni sugárzást is

- majd az USA-ban szolgáltatónként különböző renszerek születtek

- végül SMPTE szabvány két aktív sorbontással

- 1280x720

- 1920x1080

- lehet interlace(24-25-30 Hz)

vagy progresszív (50-60Hz)