Évközi adóváltozások

1. Évközi adóváltozások Előadó: dr. Teszéri-Rácz Ildikó adójogi szakjogász 2010. október 8.

2. Csökken a társasági adó • A társasági adó: • az 500 millió Ft adóalapig 10% • az 500 millió Ft-ot meghaladó adóalap után 19%

3. A társasági adó megállapítása 2010-ben • A naptári év szerint adózóknál az adóalapot két részre kell osztani a naptári napok arányában: • „I. félévi időszak”: 2010. január 1-től 2010. június 30-ig terjedő időszak  alapesetben 181 nap • „II. félévi időszak”: 2010. július 1-től 2010. december 31-ig terjedő időszak  alapesetben 184 nap

4. A társasági adó megállapítása 2010-ben • Az I. félévi adóalapnak • az 50 millió Ft-ig terjedő része után 10% • az 50 millió Ft-ot meghaladó része után 19% az adó mértéke, feltéve, hogy az adózó megfelel a feltételeknek. • Ha az adózó él a 10%-os adómértékkel, akkor a felhasználásra vonatkozó feltételeket is teljesítenie kell. • Ha az adózó nem alkalmazza a 10%-os adómértéket, akkor az I. félévi adóalap után 19% a társasági adó mértéke.

5. A 10%-os adó alkalmazásának feltételei • Az I. félévi adó terhére adókedvezmény nem érvényesíthető. • Az átlagos állományi létszámnak el kell érnie az I. félévre legalább a 0,5 főt vagy egész évre legalább az 1 főt. • A jövedelem (nyereség) minimum követelményt az előző adóévben és az I. félévben kell teljesíteni (kivéve, ha mentesül az adózó). • Ez 2010-ben azt jelenti, hogy az I. félévi adóalapnak vagy az I. félévi adózás előtti eredménynek el kell érnie az I. félévi jövedelem (nyereség) minimum összegét. • A rendezett munkaügyi kapcsolat követelményének az előző adóévben és az I. félévben kell megfelelni. • A minimumjárulékot az I. félévre kell megállapítani. • Ez 2010-ben azt jelenti, hogy az I. félévi létszám és a minimálbér kétszeresének (van kivétel!) alapulvételével az I. félévre kell kiszámítani és bevallani nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

6. A társasági adó megállapítása 2010-ben • A II. félévi adóalapnak • a 250 millió Ft-ig terjedő része után 10% • a 250 millió Ft-ot meghaladó része után 19% az adó mértéke.

7. A társasági adócsökkentés a naptári évtől eltérő adóéves adózóknál • A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók a társasági adókötelezettségüket az adóévük első napján hatályos előírások szerint teljesítik. • Az új szabályok abban az esetben alkalmazhatóak, ha az adóév első napja 2010. augusztus 15. napját követő időpontra esik.

8. Egyéb évközi módosítás a társasági adózásban • A Tao tv. 3. sz. melléklet A/13. pontjának hatályos szövege 2010. január 1-jétől: Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás az ingyenes juttatás (vagyis az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó), • ha a juttatás olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére történik, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén vagy • a juttatás ellenőrzött külföldi társaság részére történik vagy • az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.

9. Egyéb évközi módosítás a társasági adózásban • A Tao tv. 3. sz. melléklet A/13. pontjának hatályos szövege 2010. május 15-étől: Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás az ingyenes juttatás (vagyis az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó), • ha a juttatás külföldi személy vagy • az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy • az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.

10. Egyéb évközi módosítás a társasági adózásban • A Tao tv. 3. sz. melléklet A/13. pontjának gyakorlati alkalmazásához tájékoztató jelent meg (AEÉ 2010/6. szám) „Ingyenes juttatások – nyilatkozat függvényében – korrekció nélkül” címmel.

11. Csökken a vállalkozói személyi jövedelemadó • A vállalkozói személyi jövedelemadó: • az 500 millió Ft adóalapig 10% • az 500 millió Ft-ot meghaladó adóalap után 19%

12. A vállalkozói szja megállapítása 2010-ben • A vállalkozói adóalapot két részre kell osztani a naptári napok arányában: • „I. félévi időszak”: 2010. január 1-től 2010. június 30-ig terjedő időszak  alapesetben 181 nap • „II. félévi időszak”: 2010. július 1-től 2010. december 31-ig terjedő időszak  alapesetben 184 nap

13. A vállalkozói szja megállapítása 2010-ben • Az I. félévi adóalapnak • az 50 millió Ft-ig terjedő része után 10% • az 50 millió Ft-ot meghaladó része után 19% az adó mértéke, feltéve, hogy az adózó megfelel a feltételeknek (adókedvezmény, létszám, jövedelem (nyereség) minimum, rendezett munkaügyi kapcsolat, minimumjárulék). • Ha az adózó él a 10%-os adómértékkel, akkor a felhasználásra vonatkozó feltételeket is teljesítenie kell. • Ha az adózó nem alkalmazza a 10%-os adómértéket, akkor az I. félévi adóalap után 19% a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke.

14. A vállalkozói szja megállapítása 2010-ben • A II. félévi adóalapnak • a 250 millió Ft-ig terjedő része után 10% • a 250 millió Ft-ot meghaladó része után 19% az adó mértéke.

15. Adóelőleg • A III-IV. negyedévi adóelőleg megállapítása: • meg kell állapítani az év elejétől a halmozott adóelőleg alapot • a halmozott adóelőleg alapot két részre kell osztani a naptári napok arányában • A jún. 30-ig terjedő időszakra eső arányos összegből: • 50 millió Ft-ig 10% az adóelőleg, feltéve, hogy a jogosultság feltételei erre az időszakra fennállnak, • 19% az adóelőleg a jogosultsági feltételek hiányában. • A júl. 1-től terjedő időszakra eső arányos összegből: • 250 millió Ft-ig 10% az adóelőleg, • 19% az adóelőleg a 250 millió Ft-ot meghaladó rész után.

16. 98%-os különadó • Különadót kell fizetni, ha a magánszemély munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján különadó alapnak minősülő bevételt szerez, feltéve, hogy a foglalkoztató: • költségvetési szerv, • állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személy.

17. A 98%-os különadó alapja • Különadó alap a jogviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett (vagy bármely más formában juttatott) bevételből a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, azzal, hogy • nem minősül a különadó alapjának a bevétel 2 millió Ft-ot meg nem haladó része; • különadó alapnak minősül a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részből a 2 millió Ft feletti összeg.

18. A 98%-os különadó alapja • Ha például a jogviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett bevétel 3.500 eFt, és a rendszeres járandóság 60 napra számított összege 1.200 eFt, akkor a különadó alap: • 3.500 – 1.200 = 2.300 eFt • 3.500 – 2.000 = 1.500 eFt

19. A 98%-os különadó alapja A bevétel megállapításakor • nem kell figyelembe venni: • a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén fizetett bevételt • a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalmat • a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabért, illetményt • a szerződéses katonák leszerelési segélyét • figyelembe kell venni: • az ún. „versenytilalmi megállapodás” [Mt. 3. § (6) bek.] szerint kifizetett bevételt

20. A 98%-os különadó egyéb szabályai • A különadó alapját jogviszonyonként kell megállapítani. • A különadó alapja független attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik. • A személyi jövedelemadózásban: • a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; • elkülönítve be kell vallani; • az éves összes jövedelem számításánál be kell számítani. • A különadó alap nem minősül járulékalapnak. • A különadó alap után a kifizető 27%-os egészségügyi hozzájárulást fizet.

21. A 98%-os különadó megállapítása • A különadót a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, elkülönülten igazolnia, bevallania és megfizetnie. • Ha a különadót a kifizető nem vonta le, akkor a magánszemélyt terheli a megfizetési kötelezettség a kifizetést követő hó 12-ig.

22. A 98%-os különadó hatályba lépése • A különadóra vonatkozó szabályok 2010. október 1-jén lépnek hatályba, de a rendelkezéseket a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

23. „Visszamenőleges hatály” • Ha különadó alapjául szolgáló bevétel a hatályba lépést megelőzően kifizetésre került, akkor a kifizető helyesbíti a személyi jövedelemadó-előleget és a járulékokat. • A korábban levont adóelőleg és járulék a magánszemélytől levont különadó-előlegnek minősül. • A kifizetőt terhelő TB járulék egészségügyi hozzájárulásnak minősül.

24. „Visszamenőleges hatály” • A különadó alapot, a különadó-előleget és egészségügyi hozzájárulást az október havi 08-as bevallásban kell bevallani. • A magánszemély részére november 12-ig helyesbített igazolást kell kiállítani. • A magánszemélynek a különadó pótlólagos összegét 2010. október 31-ig kell megfizetnie.

25. Ingatlan bérbeadás • Ingatlan bérbeadás esetén a magánszemélynek nem kell bejelentkeznie és adószámot kérnie, ha kizárólag ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat, és ezen tevékenységére nem választ adókötelezettséget. • Nem alkalmazhatja: egyéni vállalkozó, illetve aki uniós adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot létesít. • Ha a magánszemély az ingatlan bérbeadási tevékenységre az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazza, akkor az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint értékcsökkenési leírást számolhat el.

26. Egyéb változások a személyi jövedelemadózásban • Ismét „adómentes” a pedagógusnak szakkönyv vásárlásra jogszabály alapján adott összeg. • Adómentes, ha a munkáltató katasztrófa esetén a károsult munkavállalónak nyújt segélyt, támogatást. • Mindkét szabály a 2010. adóévre visszamenőlegesen alkalmazható.

27. Háztartási munka • Háztartási munka: a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: • lakás takarítása, • főzés, mosás, vasalás, • gyermekek felügyelete, házi tanítása, • otthoni gondozás és ápolás, • házvezetés, • kertgondozás.

28. Háztartási munka • Nem háztartási munka: • ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi, • ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató - akár közvetve - mástól juttatásban részesül, • ha az atermészetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál.

29. A háztartási munka bejelentése • A foglalkoztató természetes személy köteles a háztartási alkalmazottat az állami adóhatóságnál bejelenteni havonta a munkavégzés megkezdése előtt. • A bejelentés - választás szerint – teljesíthető: • az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton • telefonos ügyfélszolgálaton keresztül • 2010. december 1-jétől rövid szöveges üzenet (SMS) útján • A bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést újra teljesíteni kell. • A bejelentés 24 órán belül visszavonható és módosítható, ha téves adatközlés történt, illetve a munkavégzés meghiúsult.

30. A háztartási munka regisztrációs díja • A foglalkoztató az adóhatósági nyilvántartásba vétel, a regisztráció céljából háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjat köteles fizetni. • A befizetés határideje: a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napja. • A befizetés teljesíthető: • készpénzbefizetéssel, • az adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, • átutalással.

31. Háztartási munka díjazása • A háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttatott járandóság adórendszeren kívüli keresetnek minősül, melynek összegéről a háztartási alkalmazott igazolást kérhet a foglalkoztatótól. • Az adórendszeren kívüli kereset mentes az adó- és járulékkötelezettség alól, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat a foglalkoztatást megelőzően bejelentette.

32. Az adórendszeren kívüli kereset adó- és járulékkötelezettsége • A háztartási alkalmazottnak kifizetett havi bevétel teljes összege után meg kell fizetni a személyi jövedelemadót és a járulékokat, ha a foglalkoztató elmulasztja: • a bejelentést; • a regisztrációs díjfizetést. • A bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. • Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.

33. Ellátásra való jogosultság • A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet. • A háztartási alkalmazott nem minősül biztosítottnak.

34. A háztartási munkára vonatkozó szabályok hatályba lépése • A bejelentési szabályokat 2010. augusztus 15-étől kell alkalmazni. • A regisztrációs díjfizetésre vonatkozó szabályokat 2010. szeptember 15-étől kell alkalmazni.

35. Külföldi pénznemben szerzett jövedelem forintra történő átváltásának szabályai Főszabály: • A forintra történő átszámításnál: • bevétel esetén a bevételszerzés időpontjában, • kiadás esetén a teljesítés időpontjában érvényes MNB devizaárfolyamot kell alkalmazni.

36. Külföldi pénznemben szerzett jövedelem forintra történő átváltásának szabályai • Ha a magánszemély rendelkezik a külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére szóló bizonylattal, akkor alkalmazhatja a bizonylat szerinti árfolyamot a bizonylat szerinti összeg erejéig. Figyelembe vehető: • bevétel esetén a bevételszerzés időpontját követő 15 napon belül kiállított bizonylat • kiadás esetén a teljesítés időpontját megelőző 15 napon belül kiállított bizonylat

37. Külföldi pénznemben szerzett jövedelem forintra történő átváltásának szabályai • Bevétel esetén a forintra történő átszámításhoz nyilatkozattal választható a szerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyam. A magánszemély nyilatkozatot tehet: • a kifizető felé az adott bevételek tekintetében; • az adóbevallásban valamennyi bevétel tekintetében. • Hatályát veszti: 2010. aug. 16-tól.

38. Külföldi pénznemben szerzett jövedelem forintra történő átváltásának szabályai Új szabály 2010. aug. 16-tól: • Bevétel esetén a forintra történő átszámításhoz alkalmazandó/alkalmazható a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyam. • Köteles alkalmazni az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizető az adóelőleg megállapításához. • Választása szerint alkalmazhatja a magánszemély az adóelőleg, adó megállapításához.

39. Pénzügyi szervezetek különadója • A 2010. július 1-jén már lezárt üzleti évi beszámolóval rendelkező pénzügyi szervezetek különadó fizetésére kötelezettek. • Pénzügyi szervezet: • a hitelintézet • a biztosító • az egyéb pénzügyi szervezet: a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltató, a kockázati tőkealap-kezelő, a befektetési alapkezelő

40. A különadó alapja • hitelintézeteknél a módosított mérlegfőösszeg • biztosítónál a korrigált díj • pénzügyi vállalkozásnál a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékeredmény • befektetési vállalkozásnál, tőzsdénél, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél a korrigált nettó árbevétel • befektetési alapkezelőnél a kezelt alapok 2009. dec. 31-i nettó eszközértékének, valamint az általa kezelt vagyon 2009. dec. 31-i értékének együttes összege

41. A különadó mértéke • hitelintézet esetén 50 milliárd Ft-ig 0,15%, a feletti összegre 0,5% • biztosító esetén 6,2% • pénzügyi vállalkozás esetén 6,5% • befektetési vállalkozás, tőzsde, árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealap-kezelő esetén 5,6% • befektetési alapkezelő esetén 0,028%

42. A különadó megállapítása, bevallása, megfizetése • A különadót 2010. szeptember 30. napjáig kell megállapítani és bevallani. • A különadót két részletben kell megfizetni: • 2010. szeptember 30. napjáig • 2010. december 10. napjáig

43. Évközi változás az Áfá-ban • Kiegészült az Áfa tv. a közcélú adomány, adományozás fogalmával, és a módosítás folytán nem minősül adóköteles ügyletnek a közcélú adomány. • Hatályba lépés napja: 2010. június 17.

44. SZJ helyett TESZOR • A 4/2010. (IV. 21.) KSH közlemény hatályon kívül helyezte a Szolgáltatások Jegyzékét. • A közlemény 2010. április 21-én lépett hatályba.

45. A helyi adóztatás joga visszakerült • Az Országgyűlés visszahelyezte a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatokat a helyi önkormányzatokhoz. • Hatályba lépés napja: 2010. június 29.

46. Újdonságok a helyi iparűzési adózásban • Az ideiglenes iparűzési tevékenységet az adóköteles tevékenység megkezdésekor kell az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. • Az ideiglenes iparűzési tevékenység után fizetendő adóról a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni, és az adót eddig a határidőig kell megfizetni. • Az adózónak a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.

47. Helyi adók megszűnése • 2011-től megszűnik: • a vállalkozókat terhelő kommunális adó • az üdülőépületek után fizetendő idegenforgalmi adó

48. Megszűnik a vagyonadó • Megszűnt: • a légi járműveket terhelő adó • a vízi járműveket terhelő adó • a nagy teljesítményű személygépkocsikat terhelő adó • A vagyonadó rendelkezéseit a 2010. január 1. és 2010. augusztus 16. közötti időszakra vonatkozóan kell alkalmazni.

49. Megszűnik a vagyonadó • A 2010. évre bevallott adó második részletét nem kell(ett) megfizetni. • Ha az adózó az általa 2010. évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, akkor a bevallott és a megfizetett adó különbözetét – az elévülési időn belül – legkorábban 2010. augusztus 17-től igényelheti vissza 17-es átvezetési kérelem benyújtásával. • Amennyiben az adózó a benyújtott bevallással egyidejűleg csak az esedékes részletet fizette meg, akkor további teendője nincs.

50. A cégautóadó és a nagy teljesítményű szgk. adója • A nagy teljesítményű személygépkocsik utáni adó megszűnése miatt módosul a cégautóadó szabályozásban a kettős adózás kizárása. • A korábbi szabályozásnak megfelelően újra „csak” a gépjárműadó vonható le a cégautóadóból. • A levonhatóság feltételei nem változnak. • A nagy teljesítményű személygépkocsik utáni 2010. II. negyedévi adó – változatlan feltételekkel – még levonható a 2010. II. negyedévi cégautóadóból.