slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor PowerPoint Presentation
Download Presentation
Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 39

Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor - PowerPoint PPT Presentation


  • 129 Views
  • Uploaded on

Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor. Tartalom: A világ mezőgazdaságának területi jellemzői 2. Vavilov zónák – géncentrumok 3. A FAO - VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN 4. A földrajzi övezetek mezőgazdasága 4. 1. A trópusi övezet

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor' - breindel


Download Now An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

Általános társadalom- és gazdaságföldrajz

(mezőgazdaság)

Gyakorlat

Ballabás Gábor

slide2

Tartalom:

  • A világ mezőgazdaságának területi jellemzői
  • 2. Vavilov zónák – géncentrumok
  • 3. A FAO - VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN
  • 4. A földrajzi övezetek mezőgazdasága
  • 4. 1. A trópusi övezet
    • 4.1.1. Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei,
    • az esőerdők zónája
  • 5. Ültetvényes gazdálkodás jellemzése
slide3

1. A világ mezőgazdaságának területi jellemzői

Mezőgazdaságilag hasznosítható területek: Olyan területek, amelyeken a külső körülmények (pl. fény, hő, csapadékviszonyok) közepes, vagy nagy fitomassza (szervesanyag) – produktivitás elérését teszik lehetővé. (művelt + művelés alól kivont)

Művelés alól kivont terület: Mezőgazdasági művelésre alkalmas, de nem mezőgazdasági hasznosítású terület. (pl. városi infrastruktúra építése miatt)

Termőterület: A mezőgazdaságilag művelt terület, valamint az erdő, a nádas és a hasznosítható vízfelület együttesen.

Mezőgazdaságilag művelt (művelhető) terület: A szántóként, rét- vagy legelőként, kert-, szőlő-, vagy gyümölcsösként hasznosított területek összessége

slide4

Szántó: Jellemzője a rendszeres talajművelés, zömmel szántóföldinövényeket, esetleg zöldséget termesztenek rajta.

Rét: Állandó gyeptakaróval borított terület.

Kaszáló: Az állandó gyeptakaróval borított terület azon része, amelynek fűtermését rendszeresen kaszálják (szénának, zöldtakarmánynak)

Legelő: Az elsősorban legeltetéssel hasznosított rét. A kaszáló és a legelő hasznosítása többnyire vegyes, a legelőt is használják kaszálónak és fordítva.

Ugar: Olyan, növénytermesztéssel hasznosított terület, amelyen azújabb vetésig – általában hosszabb ideig -, csak talajmunkát végeznek,többnyire a talaj pihentetése céljából, vagy gazdasági szempontok miatt.

Tarló: Tág értelemben minden növény betakarítása után visszamaradttermőhely, ahonnan a csonkokat még nem takarították el.

slide5

Magyarország földterülete főbb művelési ágak szerint 1997, 2001.

Forrás: Környezetstatisztikai adatok, KSH 2001.

slide8

EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI:

  • Afrika: területének 47%-a túl száraz öntözés nélküli
  • gazdálkodáshoz; talajok szempontjából: 19% csak teljes termőképességű, öntözési lehetőségek 15%-a kihasználva
  • Termőképes területek: legnagyobb bevonható területek még Közép-Afrikában; legkritikusabbak: nagy népsűrűségű, gyenge termőképességű területek (pl.:Szahel-öv)
  • Délnyugat-Ázsia: terület 33%-a sivatag, félsivatag; további 27% csekély termőképességű; rendkívül száraz éghajlat; megművelhető területek 80%-át már művelik
  • Délkelet-Ázsia:termőföldtartalék szinte nincs már, rendkívül sűrűn lakott terület; éghajlatát a monszun határozza meg
  • Észak-Amerika: Kanada földjeinek 13-14%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra
slide9

EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI II.:

  • USA: terület 63 %-a szolgál mezőgazdasági termelésre,
  • szántóföldi gazdálkodás a legjobb talajokon: pl.:Missisipi-völgy; ellentét: Alaszka, Sziklás-hg államai 10% alatt szántók aránya; délen: sivatagos területek – öntözés!
  • Közép-Amerika: terület 64%-a alkalmas természetes csapadékon alapuló gazdálkodásra; 44%-a pedig talajtanilag teljes termőképességű; trópusi esőzóna, sok magas hegy; potenciálisan művelhető területek mintegy fele művelve
  • Dél-Amerika: potenciálisan művelhető terület mintegy hatoda művelve; ritkán lakott területek; Andok mente: talajdegradáció, elsivatagosodás veszélye
slide10

EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI III.:

Ausztrália, Új-Zéland: előbbi a legszárazabb kontinens, (északi, keleti, délnyugati perem alkalmas növénytermesztésre csapadék szempontjából); 70% sivatag, félsivatag, száraz puszta; kevés öntözési lehetőség; kis népsűrűség (parti sáv)

Így is nagy földtartalékok; Új-Zéland: óceáni klíma, elegendő csapadék DE magashegységek, ritka népesség parti síkságok, kisebb medencékű

Európa: legsűrűbben lakott kontinens; változatos éghajlat; legjobb talajok: meleg mérsékelt övezet (de itt aszályok) legtöbb csapadék: óceáni területek, de itt gyengébb talajok

Szinte minden alkalmas területe már művelésbe vont

slide11

2. Vavilov zónák – géncentrumok

  • Vavilov (1887-1943.) – orosz kutató – géncentrum elmélet
  • - Fő műve: Termesztett növények keletkezési központjai (1926.)
  • - növények domesztikációs (háziasítás) központjait keresi: szerinte ezek száraz, félszáraz, többségében fennsíki területek
  • - Adott növényfaj alapkörének legnagyobb változatosságot,fajgazdagságot mutató területe
  • 8 nagy géncentrumot + 5 alcentrumot állapít meg
slide12

1. Kínai (száraz, belső magasföldek): köles, szója, retek, uborka

2.- Burmai-Indiai

a.    - Hindusztáni (Dekkán magasabb ék-i területe) rizs, juta, gyapot

b.     - Indomaláj cukornád, gyapot

3 - Közép-Ázsiai (Irán, Afganisztán, Türkmenisztán): búza, borsó, bab, lencse, len, kender, hagyma, spenót

4.- Közel-Keleti: búza, árpa, rozs, zab, lucerna

5.- Mediterrán: cukorrépa, spárga, komló, herefélék

6.- Etióp, Abesszín: kávé, cirok, szezám

7.- Közép-Amerika kukorica, dohány, paprika, kakaó, tök

8.- Dél-Amerika:

a.       - Peru, Ecuador: paradicsom, dohány

b.      - Chile: burgonya

c.       - Brazil-felföld: földimogyoró

slide15

3. A FAO

  • (Food and Agricultural Organization of United Nations)
  • 1945-ben alapították, székhelye: Róma – jelenleg 147 tag
  • az ENSZ legnagyobb szakosított szervezete a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat és vidékfejlesztés terén
  • Céljai: - tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése
  • - világon megtermelt élelmiszerek és termények termelésének és elosztásának javítása
  • - falusi lakosság életfeltételeinek emelése
  • - nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítése
  • Éves költségvetés: 650 millió US $ (2001.)
slide16

Tevékenységi kör:

    • Tanácsadás kormányzatoknak (információs bázisra + szakembereire alapozva – független tanácsadó)
    • Gyakorlati segítségnyújtás a fejlesztésekben (mezőgazdasági fejlesztések terjesztése, szakemberképzés) – operatív programok, feladatok végrehajtása
    • Információszolgáltatás (adatgyűjtés, elemzés, terjesztés)
    • Semleges fórum különféle államok számára
  • Három fő szerv:
    • Konferencia – 2 évente – fő irányvonalak, programok, fedezet
    • Tanács – 49 tag – irányítás a feladata
    • Titkárság: - végrehajtó szerv – Róma + 7 regionális hivatal
slide17

VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN

  • évente átlag 84 millió fővel nő a Föld népessége
  • 6 milliárd felett van az össznépesség
  • Thomas Malthus (1766-1834) és követői
  • Az élelmiszertermelés képtelen lesz lépést tartania a
  • népességgyarapodás ütemével – A Föld eltartóképessége limitált (Ravenstein(1891.) – 5,995 mrd; Fischer (1925.) – 6,2 milliárd fő)
  • az emberiség ma átlagosan jobban táplálkozik mint valaha
  • (kalória napi átlag-fő: 1970.:2360; 2000. 2740)
  • világviszonylatban gabonafélék alapvető élelmiszerek
  • zöld forradalom – 1960-as évek – új magas hozamú gabonák, műtrágyázás, öntözés – FAO tanácsadók a fejlődő országokban
slide18

VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN II.

  • hatása: viszonylagos, 1 milliárd ember helyett ma 800
  • millió alultáplált (közben óriási népességnövekedés)
  • sok szakember szerint zöld forradalom elérte lehetősége
  • határait – ha nem történik áttörés az agrotechnikában: újra
  • növekedni fog az éhezők száma (2020. 7,5 milliárd ember
  • várható) – világ mezőgazdaságának növekedése lassul
  • (okok: volt szocialista országok piacgazdaságra áttérés,
  • fejlettekben csökkenő agrártámogatás a gabonákra + itt nem
  • lehet már magasabb termésátlagokat elérni, környezeti
  • degradáció hatása)
  • megoldás lehet: 1. jelenlegi feltételek mellett minden
  • lehetőség kihasználása vagy 2. új agrotechnikai és biotechno-
  • lógiai eljárások
slide21

A trópusi övezet mezőgazdasága

  • Megszakítatlan termelést tesz lehetővé a hőmérséklet,
  • ám ezt a csapadék befolyásolja
  • Egyenlítői éghajlat (belső trópusok) – állandó művelés
  • Szavanna éghajlat (külső trópusok) – rövidül a tenyészidőszak
  • – szárazgazdálkodás övezete (5,5 hónap)
  • Fekete-Afrikában fennmaradtak az elmúlt társadalmi formák
  • mezőgazdasági alaptípusai (néhol nem sikerült felszámolni
  • az ősközösségi társadalmakat)
  • - művelés módja szerint:
  • Szárazgazdálkodás
  • Öntözéses gazdálkodás – kisebb területre terjed ki, de
  • nagyobb az eltartóképessége
slide22

Egyenlítői éghajlat állandóan nedves területei,

az esőerdők zónája (Amazonas-medence, Kongó-

medence,Indonézia,D-Ázsia félszigetei, szigetei)

ØA terület több mint felén trópusi esőerdők vannak,

a mezőgazdasági földhasznosítás a terület ¼-ére korlátozódik,

a szántók és ültetvények pedig mindössze 5%-ot tesznek ki

Az éghajlat jellemzői: 25-27°C, 1500-2500 mm csapadék

két maximummal, laterit

ØA föld gyors kimerülése miatt állandó vándorlásra

kényszerített, így a területnek csak töredékét hasznosítják

(pl. Kongói DK – 1/5) – nagyon kicsi az 1 főre jutó

szántóterület (Indonézia, Fülöp-szk. – 0,2 ha/fő)

Ø  Két jellegzetes mezőgazdasági üzemtípus:

- égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás

- ültetvények

slide23

Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei,

  • az esőerdők zónája
  • égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás

A nedves trópusok emberének alapvető tápláléka

nem a gabonafélék, hanem a gumósok:

slide24

Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei,

  • az esőerdők zónája
  • égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás
  • két fajtája van:
  • - szúróbotos, alacsony technikai színvonalú (de nem okoz eróziót) – Közép-Afrika egyes területein
  • - kapás művelés – fejlettebb (Közép- és Dél-Amerika indiánjai, Kelet-Afrika, Indonézia, Hátsó-India)
  • - növényei: kukorica, manióka, táró, yams,batáta (édesburgonya)(vegekultúra)
  • a fehérjét a vad
  • és hal adja
slide25

Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei,

az esőerdők zónája

Az édesburgonya termőterülete Forrás: FAO

slide27

5. Ültetvényes gazdálkodás jellemzése (nemcsak az egyenlítői éghajlatra jellemző, hanem a trópusi és szubtrópusi területekre is!!!)

  • Fő jellemzők:
  • a gyarmatosítás eredményeként alakultak ki a fejlődő országok
  • modern szektorát képező ültetvények – trópusi, szubtrópusi
  • növények monokultúrás termelési módja
  • nagy területeken gazdálkodnak (50-60 ezer ha is lehet)
  • munkásoknak élelmiszernövényeket is termel
  • nagy létszámú fizikai munkást igényel (rendészek)
  • feldolgozóipar sokszor jelen van – saját termények feldolgozása
  • legnagyobb ültetvényeken saját K+F (kutatás, fejlesztés)
  • közlekedés jó minősége létfontosságú – világpiacra termelnek
slide28

Ültetvényes gazdálkodás jellemzése II.

  • fás növények: gumi, kókuszdió, olajpálma, kakaóbab, kávé
  • trópusokon – hosszabb ideig termelhetők – ültetetés –első termés-
  • maximális hozam –hozam csökkenése – (kókuszdió-100év)
  • - vagy másodlagos termény, vagy nagyvállalati formában
  • 5-10 évvel korábban termelési döntés
  • banán, cukornád (évelők), tea (már nem kizárólagos
  • trópusi növény)
  • gyapot, juta, dohány, földimogyoró – egynyáriak (kínálatot
  • könnyebb a kereslethez igazítani)
  • ezeket a növényeket a gyarmatosítások előtt is termelték, de a
  • gyarmatosítás révén – európai exportra árutermelés
  • (kontinensenként más és más fejlődés)
  • Földrajzi elterjedés:
  • 1. Amerikai kontinens: klasszikus ültetvények nagy területek -
slide29

Ültetvényes gazdálkodás jellemzése III.

    • USA – gyapot, földimogyoró, szója
    • Közép-amerikai szigetvilág – cukornád, banán, kakaó, gumi, pálmafélék
    • Dél-Amerika – kávé, tea
  • Ázsia: XIX. századtól fejlődő ültetvények – bérmunkások
  • (pl.: indiaiak malájföldi gumiültetvényeken)
  • - dél-ázsiai szigetvilág – fűszerek, gumi, cukornád, indigó, kávé
  • - Ceylon, India - tea, gyapot, fűszerek, kávé
  • Afrika – szintén csak a XIX. századtól kialakított ültetvények (korábban kevés kikötésre alkalmas öböl, sokféle betegség)
    • Nyugat-Afrika – kávé, gyapot, cukornád, földimogyoró, kakaó, gumi, pálmafélék
    • Kelet-Afrika – kávé volt meghatározó
  • 1945 után számos ültevény kisajátítása (így Afrikában is)