Download
szociol gia jogszociol gia n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szociológia - Jogszociológia PowerPoint Presentation
Download Presentation
Szociológia - Jogszociológia

Szociológia - Jogszociológia

115 Views Download Presentation
Download Presentation

Szociológia - Jogszociológia

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Szociológia - Jogszociológia A szociológiai gondolkodásmód

  2. A társadalom (különböző jelenségei) megfigyelhető, mérhető, értelmezhető a társadalomtudomány eszközeivel (elméletek és módszerek) • “Mindenki amatőr szociológus”, konvencionális tudás, személyes tapasztalatok, vélekedések • A magától értetődő tudások megkérdőjelezése, használt sémák újraértelmezése

  3. John Godfrey Saxe: A VAKOK ÉS AZ ELEFÁNT (Hindu mese)

  4. Szociológia: az emberi társadalom és viselkedés szisztematikus tudományos vizsgálata. (mikro és makroszociológiai megközelítések) • Az emberi viselkedés hogyan hat a társadalomra és a társadalom a viselkedésre. • Konkurenciák a társadalmi jelenségek értelmezésében

  5. Szociológiai szemléletmód (perspektíva, gondolkodásmód) • „szociológiai képzelőerő” – sociological imagination (C. Wright Mills, 1959) az egyéni élettörténet, tapasztalat és a társadalmi szintű összefüggések közötti viszony, események, jelenségek szélesebb kontextusban való megértése. • Az idegen társadalmat vizsgáló kívülálló perspektívája (culture shock) • „üres lap” (beginner’s mind): az ismertek zárójelbe tétele, a dolgok új módon való látása, személyes paradigmaváltás

  6. Mannheim Károly: Ember és társadalom az átépítés korában (1935) • Nem egyidejű dolgok egyidejűsége: régi és új, laissez faire és szabályozás • Általános diszproporcionalitás: az emberek felett gyakorolt racionális uralom és az önuralom lépéshátrányban a technikai fejlődés mögött • Szociális diszproporcionalitás: a szükséges ésszerűség és moralitás egyenlőtlenül oszlik el • Fundamentális demokratizálódás: a tömegek aktivitása és irracionalitás „Az uralkodó rétegek számára addig volt érdemes a tömegeket szellemileg alacsony szinten tartani, amíg azzal számolhatott, hogy a tömegek ostobasága egyáltalában a politikai akciótól is távol tartja őket.”

  7. Komplexitás és interdependencia: a társadalom alkotóelemei jobban függnek egymástól, funkcionális kapcsolatok. • Az iparosodás csak a funkcionális racionalitás számára kedvező (szervezet, bürokrácia), a szubsztantív racionalitást (ítélőerő) nem fejleszti. • Nem csak a termelőeszközök tulajdona koncentrálódik, hanem azok a helyek is, ahonnan a társadalmi összefüggések láthatóvá válnak.

  8. Negatív demokratizálódás: az irracionális érzelmek, ösztönök benyomulnak a demokrácia olyan helyeire, ahol racionális irányításra lenne szükség.