A Pólus Program hatása az üzleti környezetre és a vállalkozói versenyképességre

1. A Pólus Program hatása az üzleti környezetre és a vállalkozói versenyképességre Közgazdász Vándorgyűlés dr. Zombori Zita Eger, 2008. június 28.

2. Tartalom • Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép • A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe • A Pólus Program bemutatása

3. A magyar gazdaság legfontosabb jelenlegi kihívásai A magyar gazdaság nemzetközi versenyben történő helytállása a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök használata esetén biztosítható A magyar gazdaság jelenlegi kihívásai és a fejlesztéspolitikai válaszok A nemzetközi gyakorlatnak megfelelő fejlesztéspolitikai válaszok • A tradable és a non-tradable szektor egyensúlytalansága az utóbbi javára • Ennek következtében az export és a versenyképesség csökken • A növekedés jelentősen elmarad a potenciálistól • A foglalkoztatás alacsony szinten stagnál • A makro és üzleti környezet javítása • Kiszámítható és hatékonyságot növelő üzleti környezetet valósít meg • A klaszteresedés előmozdítása • A visszaigazolt piaci sikereket elért KKV-k kooperációi a nemzetközi piacon is versenyképes méretet érhet el, szemben az egyedi KKV-kkal • Az európai gazdasági vérkeringésbe történő hatékony integráció a következő 10-15 évre meghatározza a gazdaság fejlődési pályáját • Az innováció előmozdítása • A piaci igények által vezérelt innováció javítja a nemzetközi versenyképességet a magasabb hozzáadott érték következtében 3 Forrás: EPAP elemzés

4. A kelet-közép-európai régió más országaival összehasonlítva Magyarország makrogazdasági mutatói jelenleg kedvezőtlenebbek Makrogazdasági kitekintés Aktivitási ráta 2007-ben (%) GDP növekedés 2007-ben (%) Lettország Észtország Szlovénia Csehország Szlovákia Litvánia Románia Lengyelország Bulgária Magyarország 56.6 6.9 Átlag Átlag • Az alacsony aktivitási ráta és a lassú GDP növekedési ütem kedvezőtlen képet fest a magyar gazdaságról 4 Forrás: Eurostat, EPAP elemzés

5. Magyarország nem lehet elégedett üzleti környezetre vonatkozó mutatók alakulásával – ugyanakkor az üzleti környezet fejlesztése jelentős potenciált rejt magában A kedvező üzleti környezet szerinti rangsor Kelet-Közép-Európában KKE-n belüli helyezés A világ gazdaságainak listáján elért helyezés 2007-2008 2006-2007 Ország 2006-2007 2007-2008 • Észtország • 1. • 1. = • 26. • 27. • Csehország • 2. • 2. = • 31. • 33. • Litvánia • 3. • 5. • 39. • 36. • Szlovénia • 4. • 6. • 40. • 37. • Szlovákia • 5. • 3. • 37. • 39. • Lettország • 6. • 7. • 44. • 42. • Magyarország • 7. • 4. • 38. • 44. • Lengyelország • 8. • 8. = • 45. • 48. • Románia • 9. • 9. = • 73. • 70. • Bulgária • 10. • 10. = • 74. • 75. 5 Forrás: Global Competitiveness Index (GCI) rangsor 2006-2007, 2007-2008, EPAP elemzés

6. Vállalataink tartós nemzetközi versenyképességének alapja a magas hozzáadott értékű, kereslet vezérelt tevékenység A magyarországi vállalatok helyzete Tartalom • Fennáll a veszélye annak, hogy a magyar gazdaság versenyképessége fokozatosan csökken, és ezzel a régiós versenytársai előbb-utóbb megelőzik • Nemzetközi viszonylatban nem országok, hanem vállalatok versenyeznek Helyzet • Vállalataink többsége hátrányban van a nemzetközi versenyben, melynek legfőbb okai: • A tartós, állam által is támogatott kooperációk kialakulásának hiánya • A KKV szektor forráshiánya • A munkaerő immobilitása Probléma • Kereslet vezérelt, exportorientált, magas hozzáadott értékű termelést folytató kooperációk kialakítása, állami segítséggel Megoldás 6 Forrás: EPAP elemzés

7. Tartalom • Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép • A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe • A Pólus Program bemutatása

8. Gazdasági hatása van Visszaigazolt sikeren alapul Piaci kudarcot küszöböl ki Csak olyan gazdaságfejlesztési eszközöknél valószínűsíthető a siker, amelyek kiegészíteni és nem helyettesíteni kívánják a piaci mechanizmusokat A gazdaságfejlesztési eszközökkel kapcsolatos legfontosabb elvárások Alapvetések Leírás • Csak olyan projektek támogathatók, amelyek közvetlen gazdasági hatása tényszerűen kimutatható • A támogatásra pályázó projektek a piac által visszaigazolt, meglévő üzleti sikeren kell, hogy alapuljanak • A támogatások a piaci kudarcok, az intézményi hibák és a tranzakciós költségek csökkentését célozzák • Az állami szféra nem látja jobban egy-egy iparág jövőjét, mint az üzleti élet • A valódi haszonnal kecsegtető ötletekre rendszerint van piaci alapú finanszírozás • A termelékeny-séget nem javító, értékromboló EU-s költések rontják a versenyképességet Magyarázat • A közvetlen gazdasági hatással nem rendelkező projektek esetében nagyon gyakori az utólag feleslegesnek bizonyult költés • A piaci siker az egyetlen megbízható tesztje az egyes vállalkozások verseny-képességének • Az állami beavatkozás csak ott indokolt, ahol a piaci mechanizmusok szuboptimális allokációt eredményeznének 8 Forrás: EPAP elemzés

9. Gazdasági hatása van Visszaigazolt sikeren alapul Piaci kudarcot küszöböl ki Eszköz Leírás A nemzetközi példák az alábbi három eszköz sikerét valószínűsítik A céloknak és a szűrő kritériumoknak megfelelő legfontosabb eszközök Makro- és üzleti környezet javítása • A kiszámítható és a hatékonyságot elősegítő környezet kialakítására tett kormányzati lépések • A kiszámíthatóság és hatékonyság közvetlenül csökkenti a vállalkozások költségeit • A kedvező környezettel mindig a versenyképesebb vállalkozások járnak jobban • A kiszámíthatat-lanság és az adminisztrációs nehézségek piaci tranzakciós költségek Klasztere-sedés előmozdítása • Visszaigazolt piaci sikert elért KKV-k kooperációjának előmozdítása • A láthatóság/ méretgazdaságos-ság elősegítésével nagyobb output, export, hozzáadott érték lehetősége • Csak a már kézzel fogható sikereket felmutató vállalkozások kapnak támogatást • Az egyes külföldi piacok belépési korlátjai a KKV-k számára gyakran túl magasak Innováció előmozdítása • Olyan konstrukciók támogatása, amelyek lehetővé teszik a vállalatok piaci igények által vezérelt innovációját • Az innovációnak köszönhetően az adott tevékenység hozzáadott értéke nő (ez költségcsökkenés miatt is lehetséges) • Csak olyan esetekben indokolt a támogatás, ahol jelentős a siker potenciálja • Szellemi termékekkel kapcsolatban rengeteg piaci hiba van, különösen fiatal piacgazda-ságokban 9 Forrás: EPAP elemzés

10. Tartalom • Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép • A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe • A Pólus Program bemutatása

11. A Pólus Program az export orientált, magas hozzáadott értékű, KKV alapú gazdaságfejlesztés legfontosabb eszköze A Pólus Program pozicionálása az ÚMFT-ben • A Pólus Program az ÚMFT legfontosabb operatív programokon átívelő gazdaságfejlesztési programja, ezért fő céljai jelentős mértékben le kell, hogy fedjék a kormány gazdaságfejlesztési céljait: • Export-orientált tevékenységek támogatása • Magas hozzáadott értékű tevékenységekre történő specializáció támogatása • KKV-szektor kiemelt támogatása Az operatív programok forrásainak megoszlása(%) Az ÚMFT keretének csak kis része jut közvetlen gazdaságfejlesztésre, ezért különösen fontos, hogy ezek a lehető legnagyobb mértékben a tradable szektor expanzióját segítsék elő Nem közvetlenül gazdaságfej-lesztési célt szolgáló fizikai infrastruktúra 100% = 6500 mrd Ft* % Humán infrastruktúra % Közvetlen gazdaság-fejlesztés % * Technikai segítségnyújtás nélkül Forrás: NFÜ (Operatív programok összesítése 2006.11.22.), EPAP elemzés 11

12. Versenyképes üzleti környezet megteremtéséhez horizontális gazdaságfejlesztés, klaszterek kialakításához célzott vállalkozásfejlesztés szükséges A program koncepciója Pólus Program fókusza Jelenlegi helyzet Kívánt végeredmény • Alacsony szintű hálózatosodás a regionális gazdaságban • Nemzetközileg versenyképes klaszterek Vállalkozásfejlesztés Sikeres gazdaság-fejlesztés Klaszter Klaszter Klaszter Klaszter • Kevés magas hozzáadott értékű tevékenység • Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységre történő specializáció • Nem piacorientált egyetemi kompetenciák • Erős kooperáció a vállalatok, egyetemek, önkormányzatok között a hosszú távú verseny-képesség fenntartása érdekében Kedvező üzleti környezet Stabil makrogazdaság Horizontális gazdaságfejlesztés 12 Forrás: PPI, EPAP

13. A klaszterfejlesztés elősegítését célzó állami beavatkozás egyik eszköze a hálózatfejlesztők alkalmazása A Pólus Program klaszterek fejlődését támogató intézkedései Pólus Program szerepvállalása Széles értelemben vett üzleti környezet fejlesztése • Horizontális gazdaságfejlesztési beruházások támogatása • Oktatás, képzés, infrastruktúra fejlesztése • A klaszterek alulról felfelé építkeznek, nem állam által szervezettek • A Pólus Program az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén és az együttműködés kockázatainak mérséklésével képes támogatni a folyamatot • Hálózatfejlesztők alkalmazása a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és egyéb szereplők közötti kapcsolatok erősítésére Gazdaság-fejlesztés Vállalatok közötti kapcsolatok erősítése Klaszterek fejlődésének anyagi támogatása • Együttműködésre képes klaszterek támogatása fejlődési szintjük alapján • Klasztermenedzsment • Közös szolgáltatások • Közös beruházások Forrás: PPI, EPAP

14. A horizontális gazdaságfejlesztés valamennyi szereplőjének közös érdeke a versenyképes üzleti környezet* megteremtése Horizontális gazdaságfejlesztés Kompetenciák Egyetemek és főiskolák • Az együttműködő klaszterek, potenciális klaszter tagok és versenyképes vállalkozások számára • Kutatási infrastruktúra biztosítása • Humán infrastruktúra képzése és biztosítása Valamennyi bemutatott intézménynek a hosszú távon fenntartható növekedést lehetővé tevő versenyképes üzleti környezet kialakításában kell szerepet vállalnia Kutatási intézmények • Klaszterek és vállalatok kutatási igényeihez szükséges, az intézmények tulajdonában lévő infrastruktúra biztosítása • Klaszterekkel és vállalatokkal közösen beszerzett eszközök közös, piacilag megalapozott fejlesztési célú támogatása Önkormány-zatok • Országos szinten mediátor a klaszterek, vállalatok, képző, kutató intézmények és a többi önkormányzat között, valamint • Nemzetközileg versenyképes ügyintézés és üzleti feltételek, és • Versenyképes üzleti infrastruktúra biztosítása Szak- és felnőttképző intézmények • Az együttműködő klaszterek, potenciális klaszter tagok és versenyképes vállalkozások számára • A szükséges szakképzett munkaerő biztosítása * Általános fizikai és humáninfrastruktúra fejlesztés Forrás: PPI

15. A klaszterek a regionális versenyképességet előmozdító gazdasági szerveződések, amelyeket a magánszféra vezet és piaci logika alapján működnek A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Klaszter jellemzői Hatás a versenyképességre Elhelyezkedés • Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják • Gazdasági és nem közigazgatási régió • A fizikai közelség megkönnyíti a tudás áramlását a szereplők között • Az ismeretek áramlása ösztönzi az innovációt Szereplők • Elsősorban vállalkozások által vezetett együttműködés • Tagjai lehetnek egyéb (pl. oktatási, kutató, önkormányzati) intézmények • A vállalkozások piaci orientációt adnak • A szükséges erőforrások biztosítása az oktatás, a képzés és a fizikai infrastruktúra területén Piacorientáltság • Jól meghatározott iparágban, iparági szegmensben tevékenykedik • Célja üzleti siker elérése • Saját piaci érdekek felismerése • A piaci belépési korlátokat könnyebben lépik át az együttműködő cégek mint az egyedi vállalkozások • A klaszter meghatározott iparági szegmensben, földrajzi közelségben működő egymással kapcsolatban álló vállalkozások és kapcsolódó intézmények olyan csoportja, melyet az együttműködés és a verseny egyszerre jellemez Forrás: Porter M.E., Clusters of innovation initiative: San Diego, New York 2001, EPAP elemzés

16. A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei Klaszterek pozicionálása Együttműködés • Az együttműködés akkor sikeres, ha minden résztvevő számára előnyt jelent Klasztertagok • Nem adják fel egyéni célkitűzéseiket • Együttesen lépnek fel • Helyi előnyöket használnak ki: • Költségcsökkentés • Innováció serkentés • A legjobb gyakorlatok gyors megismerése • A tranzakciós költségek minimalizálása Vállalat 1 Önkor-mányzat Vállalat 2 Egyetem Vállalat 3 Klaszter-menedzser Vállalat 6 Vállalat 5 Vállalat 7 Vállalat 4 Vállalat 9 Vállalat 8 Támogatás • A Pólus Program célkitűzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintű, célorientált támogatása Vállalat n • A klaszter sikeréhez a támogatási források megléte önmagában nem elegendő • Az önszerveződő, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra Forrás: PPI, EPAP

17. Minden klaszterre jellemző, hogy valamely közös cél érdekében, közös erővel, stratégiai szintű, hálózatszerű együttműködést valósít meg A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezők Közös célok • A jól működő klaszterek alapvető célja versenyképességének javítása • A szereplők gyakran egymás versenytársai, ezét meg kell találni a közös pontokat Hálózati együttműködés Stratégiai gondolkodás • A sikeresen működő klaszter ötvözi e tényezőket • A sikeres klaszterben az innovációs rendszer elemei (üzleti és közszféra) együttműködnek egymással • A jól működő klaszterek alapja a formális és informális kommunikáció, akár versenytársak között is • Mind a puha, mind a kemény hálózatok szerepet játszanak • A klaszterbe szerveződő szereplők közösen határozzák meg a fejlődési stratégiát • A stratégia megvalósításának alapja a szereplők közötti konszenzus Csapatmunka • Az innovációs potenciál növelése csak közös munka révén érhető el • A kutatói és az üzleti szféra szoros kapcsolata elengedhetetlen a tacit tudás áramlásához Forrás: Cluster Building: A Toolkit, Cluster Navigations Ltd, 2001, EPAP elemzés

18. A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülő szakaszban valósul meg A pályázati támogatások legfontosabb paraméterei az egyes szinteken Akkreditáció Induló klaszterek Fejlődő klaszterek Akkreditált klaszterek Pólus innovációs klaszterek Támogatható tevékenység • Klaszter menedzsment • Közös szolgáltatás • Menedzsment • Közös szolgáltatás • Közös beruházás • Közös szolgáltatások • Közös beruházások • Szolgáltatás, beruházás • Komplex központok Összeg • 15-50 millió Ft • 50-200 millió Ft • 300-1.500 millió Ft • 1.500-4.000 millió Ft 7 éves keret • 4-8 milliárd Ft • 6-20 milliárd Ft • 15-30 milliárd Ft • 20-40 milliárd Ft Támogatás célja • A klaszterbe szerve-ződő vállalkozások helyzetének megkönnyítése, a kezdeti akadályok legyőzésének segítése • Klasztermenedzser szervezet támogatásával olcsón, jó minőségű szolgáltatáshoz juttatni a klaszteresedő vállalkozásokat • A működőképes kooperációk támogatása a továbblépéshez • A klasztertagok közötti bizalom elmélyítése közös beruházások támogatásával • A már akkreditált klaszterek kutatási eredményének hasznosulását elősegítő K+F+I projektek kiemelt támogatása • Új, innovatív termékek piacra vitele • Bizonyítottan nemzet-közileg is verseny-képes klaszterek kialakulásának elősegítése • A tapasztalatok függvényében a legsikeresebb klaszterek számára komplex háttér-infrastruktúra megteremtése Forrás: PPI

19. A Pólus Programban valamennyi szereplő aktív szerepvállalása szükséges, mely a kooperációra, a nyitottságra és az elkötelezettségre épül A sikeres együttműködés alapja ‘Alkossunk együtt stratégiát’ - Valamennyi érintett önkormányzat, felsőoktatási, kutatási és képző intézmény, valamint a magánszféra aktív szerepet vállal a regionális stratégia kialakításában Kooperáció ‘Üljünk le egy asztalhoz’ - Valamennyi fél nyitott az egymással, valamint más régiókkal, potenciális partnerekkel és befektetőkkel való párbeszédekre ‘A közös elképzeléseket közösen valósítsuk meg’ - Valamennyi érintett fél elkötelezett a közös stratégia megvalósításában és a siker érdekében Nyitottság Elkötelezettség A kooperáció, a nyitottság és az elkötelezettség együtt teremti meg a szereplők gazdasági sikereinek előmozdítását Forrás: PPI, EPAP

20. Köszönöm a figyelmet!