bevezet s az zleti etik ba n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Bevezetés az üzleti etikába PowerPoint Presentation
Download Presentation
Bevezetés az üzleti etikába

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 53

Bevezetés az üzleti etikába - PowerPoint PPT Presentation


  • 154 Views
  • Uploaded on

Bevezetés az üzleti etikába. Az erkölcs . „Valaki, valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége, illetve ezek megvalósulása.” (Magyar Értelmező Kéziszótár)

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Bevezetés az üzleti etikába' - alisa


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
az erk lcs
Az erkölcs
  • „Valaki, valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége, illetve ezek megvalósulása.” (Magyar Értelmező Kéziszótár)
  • „Azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.” (Wikipédia)
  • „Eszményekben, elvekben, normákban, szokásokban, magatartásban és cselekedetekben realizálódó társadalmi-emberi viszony. Az emberi magatartás legátfogóbb, legáltalánosabb szabályozója.” (Kardos L.)
a jog
A jog
  • „Az állam által kötelezővé tett magatartási szabályok összessége, rendszere.” (Magyar Értelmező Kéziszótár)
  • „A jog olyan magatartási szabályok (normák) összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azokat az állam bocsátja ki, a társadalomban általánosan kötelezőek, és érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják.” (Wikipédia)
  • A jog konzisztens, egyetemleges, közzétett, elfogadott és kikényszeríttet szabályok rendszere.
a jog s az erk lcs iii
A jog és az erkölcs III.

A táblázatok forrásai: Kardos Lea, 2005 és Csurgó O-né (szerk.), 2006

a jog s az erk lcs iv
csak a jog által szabályozott terület

jog

A jog és az erkölcs IV.

erkölcs

mind a jog, mind az erkölcs által szabályozott terület

csak az erkölcs által szabályozott terület

Forrás: Kardos Lea, 2005

etika i
Etika I.
  • „A görög ethosz (szokás, erkölcs) szóból származó fogalom. Az erkölccsel foglalkozó elméletek rendszerének, az erkölccsel foglalkozó tudománynak a megjelölésére szolgál.” (Kardos L.)
  • „Az etika vagy erkölcstan az emberi cselekedeteket irányító erkölcsi értékek és normák rendszerezése, tudományos vizsgálata.” (Wikipédia)

Két nagy irányzata:

  • Filozófiai / általános etika
  • Normatív / konkrét etika

→ alkalmazott / szaketikák

etika ii
Etika II.

Mi motiválja a szaketikák létjogosultságát?

  • Aszimmetrikus kapcsolat.
  • Ha az adott tevékenység személyesen, közvetlenül emberre irányul, vagy a szakma tevékenységének jelentős része emberi értékek közvetítése is.
  • Sajátos konfliktus lehetőségek (pl. vállalati gazdasági eredmények, teljesítmény ↔ szociális, morális értékek).
  • Ahol a feladatok kreativitást, önálló gondolkodást, döntést, cselekvést igényelnek (pl. reklám, kínálatbővítés, új szolgáltatások).
  • Ahol a tevékenység kockázatvállalással, felelősséggel jár (pl. új termék bevezetése, kínálat összetételének átalakítása).
zlet erk lcs kapcsolata i
Üzlet – erkölcs kapcsolata I.
  • Sohasem léteznek egymás nélkül.
  • Kapcsolatuk egyaránt fontos mindkettő számára.
  • Viszonyuk a változó valóságnak megfelelően változó és koronként meghatározott. Hol harmonikusabb, hol ellentmondásosabb.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kapcsolatuk vizsgálata:

  • Kívánatos-e az erkölcs számára, hogy a gazdaság szférájára is kiterjedjen?
  • Szükséges és hasznos-e a gazdaság számára, ha a gazdasági tevékenység morális alapra is épül?
zlet erk lcs kapcsolata ii
Üzlet – erkölcs kapcsolata II.
  • Hammurapi, Babilónia királya

(Kr. e. 1792–1750): ítéletgyűjteménye

/ törvénykönyve által vált híressé.

282 paragrafusa többek között gazdaságjogi,

vagyonjogi, családjogi és rabszolgákra

vonatkozó ítéleteket tartalmaz. Szabályozta

az üzleti élet számos erkölcsöt érintő területét.

  • Hésziodosz (i.e. 7. sz.): „A szegénység rendszerint szégyennel jár, a gazdagság bátorsággal párosul.” „Jó mértéket várj szomszédodtól, s ugyanavval add meg a kölcsönt, sőt még tégy hozzá, ha telik rá, úgy számíthatsz máskor is arra, hogy ő kisegítsen.” „Más kárán ne nyerészkedj, átok az ily nyereség csak.” „Megrövidíteni nem jó jó embernek a bérét.”
  • Arisztotelész (i.e. 4. sz.): Ő is a közérdek szempontjából tartotta fontosnak a gazdaság erkölcsösségét. Az erkölcs és a gazdaság itt is összecseng. ”Ámde a boldog embernek, mivel ember, szüksége van a külső jólétre is, külső javak nélkül nem érhetjük el a boldogságot”.
zlet erk lcs kapcsolata iii
Üzlet – erkölcs kapcsolata III.
  • Őskereszténység tanítása: „könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mintsem a gazdagnak Isten országába bejutni”.
  • 1700-as évek: Benjamin Franklin: 13 szóba sűrítette erkölcsi normáit: 1. mértékletesség; 2. hallgatás;

3. rend; 4. elszántság; 5. takarékosság;

6. szorgalom; 7. őszinteség; 8. igazságosság;

9. mérséklet; 10. tisztaság; 11. nyugalom;

12. önmegtartóztatás; 13. alázatosság.

  • Bernard Mandeville: az egyéni vétkek gazdasági szempontból a társadalom javára válnak, végső soron tehát - a közösség szempontjából - hasznosak (Méhek meséje).
  • 1700/1800-as évek: Jeremy Bentham: Az egyéni hasznosság, még ha bűnök formájában is, a közjóhoz vezet.
  • Max Weber (1864-1920): nemcsak azt vizsgálta,

hogy miért fontos az erkölcs számára, ha az a

gazdaságra is kiterjed, hanem azt is, hogy milyen

hatással van a gazdaságra az, ha ott is

érvényesülnek az erkölcsi elvek.

a gazdas gi zleti let legf bb erk lcsi dilemm ja
A gazdasági / üzleti élet legfőbb erkölcsi dilemmája
  • Gazdasági oldal: az üzleti vállalkozásoknak nyereségesen kell működniük, különben nem tudnak hosszabb távon fennmaradni.
  • Társadalmi oldal: a cégeknek kötelezettségeik vannak alkalmazottaik, vásárlóik, szállítóik, részvényeseik … a nagyközönség iránt.

Az erkölcsi dilemma lényege: néha a gazdasági oldal erősítése, fejlesztése csak valamely olyan csoport rovására hajtható végre, aki iránt a szervezetnek bizonyos kötelezettségei vannak → állandó konfliktus a cég gazdasági teljesítménye és a cég szociális – morális teljesítménye között.

  • A gazdasági teljesítmény rövid és hosszú távon is objektíven mérhető.
  • A szociális – morális teljesítmény mérése nem olyan egzakt, szubjektív elemek is belejátszanak → jóval nehezebb.
az zleti let etikai dilemm j nak legf bb jellegzetess gei ii
Az üzleti élet etikai dilemmájának legfőbb jellegzetességei II.

→ az üzleti élet etikai dilemmái során a megközelítő egyensúly kialakítása a feladat; gyakorta az alternatívák közötti legkisebb rossz.

Az egyensúlyhoz vezető döntés meghozatalához háromféle elemzés segíthet hozzá:

  • Gazdasági elemzés: a piac tényezőin alapul; a gazdasági folyamatok, tendenciák alapos ismeretét igényli.
  • Jogi elemzés: a társadalom objektív elemeire épül; figyelembe veszi az érvényes törvények betartását/betarthatóságát; a jog keretein belül a lehetőségek maximális kihasználása.
  • Etikai elemzés: a társadalom, az egyének erkölcsi alapelvein, normáin alapul; magas szintű erkölcsi felelősségtudatot igényel.
az erk lcsi felel ss g 1 az ember erk lcsi felel ss ge
AZ ERKÖLCSI FELELŐSSÉG:1. AZ EMBER ERKÖLCSI FELELŐSSÉGE
  • Rendelkezik egyáltalán az ember erkölcsi felelősséggel?
    • MIÉRT?
    • MIKOR?
  • Ki, mi felé tartozik az ember felelősséggel?
  • Egyforma az emberek felelőssége?

A gyakorlati felelősség részei:

  • Felelősségtudat
  • Felelősségvállalás
  • Cselekedetek erkölcsi értékelése
a gyakorlati felel ss g i
A gyakorlati felelősség I.

A tevékenység mely mozzanatára vonatkozik a felelősség??

  • Szándék – etika: „A szándék mérettetik meg, nem az eredmény” (Lessing)
  • Következmény etika: A cselekvés elbírálása csakis az eredmény, a következmény alapján történhet → egy cselekedet, döntés „jó”, ha hasznára van az embereknek és „rossz”, ha kárt, sérelmet okoz.
a gyakorlati felel ss g ii
A gyakorlati felelősség II.
  • DE, a szándék és a következmény nincsenek mindig összhangban, sőt gyakran ellentmondanak egymásnak.

→ A cselekvés erkölcsi értékelésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

    • a cselekvő személy objektív körülményeit (rá ható külső tényezők),
    • a cselekvő személy belső, szubjektív tényezőit (motivációja),
    • magát az értékelt cselekedetet,
    • a cselekedet következményeit.
2 v llalati felel ss g csr
2. VÁLLALATI FELELŐSSÉG, CSR

CSR: Corporate Social Responsibility

  • "A vállalatok által önként vállalt szerep, amelynek értelmében működésük során és az érdekeltekkel való kapcsolatukban figyelmet fordítanak a társadalmi és a környezetvédelmi problémákra." (http://osha.europa.eu)
  • „A vállalatvezetés olyan módját jelenti, amelynek során a vállalat nem csak a fogyasztók (és a saját) érdekeit, hanem más érintettjeik (például a helyi közösségnek) az érdekeit is figyelembe veszi.” (Blomqvist & Posner in Nádasi K. - Lukács R.)
a csr gyakorlati megval sul s r l
A CSR gyakorlati megvalósulásáról
  • „Jó tett = jó üzlet… hogy a vállalat abból, amit elért, visszajuttat annak a helyi közösségnek, ahol működik, az nemcsak helyes cselekedet, hanem üzletileg is ésszerű dolog. A társadalom jóléte és általában véve a gazdaság számára is fontos, hogy a helyi közösségek jól éljenek, jól működjenek.”
  • „Nagy különbség van kiváló és nagyszerű vállalat között. A kiváló vállalat kiváló termékeket és szolgáltatásokat kínál. A nagyszerű vállalat szintén kiváló termékeket és szolgáltatásokat kínál, de ugyanakkor törekszik arra is, hogy jobb legyen a világ.”
  • „Teljes szívemmel vallom, hogy a század nyerő vállalatai azok lesznek, amelyek bebizonyítják, hogy a tevékenységük egyszerre lehet nyereséges, ugyanakkor értéket nyújt a társadalomnak – azok, aki egyszerre jól működnek és jótékonykodnak… A részvényesek, a vevők, a partnerek és az alkalmazottak egyre inkább erre fognak szavazni – megjutalmazzák azokat a vállalatokat, amelyek az üzletvitelen keresztül ösztönzik a társadalmi változásokat. Ez egyszerűen az üzleti élet új valósága – az, amit meg kell élnünk és el kell fogadnunk.”
slide20

Kormányzat

Politikai csoportok

Tulajdonosok

Bankok

Helyi közösségek

Szállítók

Fogyasztók

Vállalat

Menedzserek

Természeti környezet

Szakszervezetek

Alkalmazottak

Fogyasztói érdekvédők

Versenytársak

Stakeholder (érintett) térkép

„Érintett” minden olyan csoport vagy egyén, aki befolyásolhatja a szervezet célmegvalósítását vagy érintve van abban.

Forrás: Kindler-Zsolnai, 1993

kapcsolat az rintettekkel i
Kapcsolat az érintettekkel I.
  • Etikai térkép: A vállalati felelősség irányultságát + a vállalati együttműködés kapcsolatrendszerében a modern gazdaság erkölcsi követelményeit és buktatóit vázolja fel:
    • Kapcsolat a fogyasztókkal:
      • Termékfelelősség
      • Reklámozás fogyasztó megtévesztések
      • Garanciavállalás, szerviz
      • Megvesztegetés
      • Információk a fogyasztókról
    • Kapcsolat a tulajdonosokkal:
      • Tulajdonosi és befektetői érdekek
      • Vállalati mérleg és eredmény-kimutatás

kapcsolatok tovább

fogyaszt k megt veszt se i
Fogyasztók megtévesztése I.

Fogyasztók megtévesztése: valótlan tény állítása vagy valós tények megtévesztésre alkalmas elferdítése (az áru árára, lényeges tulajdonságaira vonatkozóan)

  • Reklámújság:
  • nem is volt;
  • irreálisan kicsi árukészlet;
  • a meghirdetettnél drágább ár.
  • (2007. januári akciók)
  • Akciós vagy nem akciós?
  • reklámújság → már elfogyott!
  • „becsapós leárazás„
  • (2006. szeptemberi reklámújságok)
fogyaszt k megt veszt se ii
Fogyasztók megtévesztése II.

„Könnyű és Finom” joghurtok népszerűsítése 2006. első felében

Élelmiszertörvény: tiltja a gyártók számára az olyan csomagolási jelzéseket és reklámokat, amelyekből az szűrhető le, hogy az adott termék különleges.

Reklámok: „Magas tápanyagtartalma viszonylag alacsony kalória bevitellel párosul”; „Könnyen emészthető és részleges laktóz érzékenyek is fogyaszthatják”

fogyaszt k megt veszt se iii
Fogyasztók megtévesztése III.

2006. májusától a csomagoláson + 2006. január 29. és 2006. március 25. közötti TV reklámok:

„Kiadós étkezés húsimádóknak, minden napra!”

„húsos lakoma”

„húsos lakoma marhahússal”

↔ 4% hús; hús helyett marhavér

fogyaszt k megt veszt se iv
Fogyasztók megtévesztése IV.
  • „Colgate Total – a fogorvosok választása”
  • „Colgate Total – a fogorvosom választása”
  • „A magyar fogorvosok által leggyakrabban használt és ajánlott fogkrém”
  • „Nincs még egy olyan fogkrém, amely jobb védelmet nyújtana”
  • „Csak a Colgate Total szabadalmaztatott formulája segít leküzdeni a szájban fellelhető mind a 12 problémát és véd 12 órán át”

(2006. februárjában nyert pert a GVH

a Colgate-Palmolive Kft. ellen)

kapcsolat a fogyasztókkal

kapcsolat az rintettekkel ii
Kapcsolat az érintettekkel II.
  • Kapcsolat az alkalmazottakkal:
    • Személyiségi jogok
    • Diszkrimináció
    • Munkahelyi környezet példák
    • Bérezés és egyéb juttatások
    • Participáció
  • Kapcsolat a szállítókkal:
    • Kölcsönös bizalom
    • Fizetési határidő
  • Kapcsolat a kormányzattal:
    • Adózás kapcsolatok tovább
munkahelyi k rnyezet p ld k i
Munkahelyi környezet – példák I.

„Testébresztő program”

  • Dolgozói állapotfelmérés (~500 munkatárs)
  • Egészségmegőrző program: sportrendezvények, gerinc- és gyógytorna, masszázs, előadások, dietetikai és pszichológiai tanácsadások, stresszkezelő tréning, dohányzásról való leszokásra ösztönző program.
  • Dunaharaszti: „Egészségkuckó”: kiadványok, szóróanyagok.
  • Vállalati belső újság, épületen belüli plakátok, belső levelezőrendszer
  • Állapotfelmérés megismétlése a program után egy évvel (hatékonyság?)
munkahelyi k rnyezet p ld k ii
Munkahelyi környezet – példák II.

2005: Egészségbarát munkahely díj

  • Minden munkatársat elérnek; ugyanazok a szolgáltatások
  • Fizikai környezet kialakítása:magas minőségű természetes anyagok, természetes megvilágítás, szellőztetés környezet- és egészségbarát technológián alapul
  • Étkeztetés: kímélő, zöldségekben- és gyümölcsökben gazdag, cukor- vagy szénhidrátszegény menük bevezetése
  • Állandó üzemorvosi rendelő, rendszeres szűrővizsgálatok
  • Biciklitároló, zuhanyzók, öltözők, szauna, ping-pong- és csocsó asztal
  • Rendszeres laborvizsgálatok, védőoltások,szemüvegbeszerzés támogatása
  • Szabadidős és sport rendezvények, kirándulások (csapatépítés)
  • Munkatársak képzése, oktatása
  • ….. kapcsolat az alkalmazottakkal
kapcsolat az rintettekkel iii
Kapcsolat az érintettekkel III.
  • Kapcsolat a versenytársakkal:
    • Verseny
    • Hírnévrontás
    • Informálódás a versenytársakról
  • Kapcsolat a helyi közösségekkel:
    • A közösség szolgálata
    • A közösség támogatása
  • Kapcsolat a természeti környezettel:
    • Környezetvédelem
    • Állatkísérletek

példák

kapcsolat a helyi k z ss gekkel k rnyezettel p ld k i
Kapcsolat a helyi közösségekkel, környezettel – példák I.
  • CR stratégiája figyelembe veszi a helyi sajátosságokat
  • Teljesítménymutatók: üzleti etika, alapítvány, energia felhasználás, hulladékkezelés, felelős marketing terén
  • www.emf-portal.hu honlap: tudományos igényességű információk és tanulmányok a mobiltechnológia működéséről és a rádiófrekvenciás elektromágneses mezőről
  • Állomásaik 2,5%-a rejtett vagy környezetbeillő állomásként (templomok harangtornyaiba, fatoronyként, kilátóként) épült.
  • 2006: 6,5 tonna mobiltelefont gyűjtöttek be újrahasznosításra
  • 2007: kb. 500 számítógép és monitor adományozása a munkatársak által javasolt civil szervezeteknek
  • Üzletek átalakítása - régi bútorok „sorsa”
kapcsolat a helyi k z ss gekkel k rnyezettel p ld k ii
Kapcsolat a helyi közösségekkel, környezettel – példák II.

VILL-KORR Hungária Kft (alapítva: 1990-ben)

  • 2001: Környezetközpontú Irányítási Rendszer bevezetése. Célja: működés és a kibocsátott termékek, szolgáltatások minél kevésbé terheljék a munkahelyi, települési és természeti környezetet, ….
  • A környezetvédelem mellett kiemelkedő figyelmet fordít a lakosság szempontjainak, igényeinek kielégítésére is (képzések: pl. feszültség alatti munkavégzés)
  • Közvilágítási hálózat korszerűsítése – energiatakarékos energiaforrás a közvilágítási lámpákba
  • Alapítványok, egyesületek, egyházak támogatása térítésmentes munkavégzéssel
  • Szponzorként jelennek meg a kultúra, egészségügy területén
  • Szakképzési hozzájárulás oktatási intézményeknek
  • Gyakorlati oktatás támogatása – tanulók foglakoztatása
  • Sportpályák megvilágítása, sportszakosztályok szponzorálása ….
a csr eszk zt ra
A CSR eszköztára

I. Társadalmilag felelős menedzsment

I/1. Magatartási irányelvek – Etikai kódexek

I/2.Vállalatirányítási szabványok

I/3. Jelentések

II. Társadalmilag felelős fogyasztás – címkék

III. Társadalmilag felelős befektetés – SRI

a csr eszk zt ra i 1 etikai k dexek i
A CSR eszköztára: I/1. Etikai kódexek I.

Az etikai kódex

  • a jogra épülő, de azon a morál természetének megfelelően túlmutató erkölcsi normagyűjtemény.

A vállalati etikai kódex

  • olyan vállalati iránymutatás, amely a vállalat alkalmazottaitól elvárt viselkedésre vonatkozik, kijelölve a vállalat által elfogadott, illetve tiltott magatartásformák közötti határokat.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Fajtái:

  • gazdaságon belüli
  • gazdaságon kívüli

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

  • érték- /vagy integritás-/ (a munkatársak etikai elkötelezettségének, aspirációinak felkeltésére és támogatására épít ), illetve
  • jogi megfelelés-orientációjú kódexek (a jogszabályokat sértő tettek megelőzésére, feltárására és büntetésére koncentrál).
a csr eszk zt ra i 1 etikai k dexek ii
A CSR eszköztára: I/1. Etikai kódexek II.

Mitől hatékony?

  • A vállalat legfelső vezetése támogatja.
  • A vállalat mindenirányú tevékenységére vonatkozik.
  • A vállalaton belül mindenkire vonatkozik.
  • A tevékenységgel összefüggő reális erkölcsi problémákat öleli fel.
  • A lehetséges mértékig konkrét.
  • Optimálisan betartható.
  • Nem csak tiltásokat, hanem ajánlásokat, a kívánalmakat, a követelményeket is megfogalmazza.
  • Szellemében, tartalmában törekszik a gazdasági teljesítmény és a morális – szociális értékek közötti ellentmondás feloldására, egyensúlyuk megteremtésére.
  • Elkészítése a lehetőségek szerint demokratikus.
  • Személyes válaszadás lehetősége.
a csr eszk zt ra i 1 etikai k dexek iii
A CSR eszköztára: I/1. Etikai kódexek III.
  • Az ügyvitel szerves részévé kell válnia.
  • El van juttatva minden érintetthez + ismert az egész vállalati közösség számára.
  • Minden érintettnek tisztában kell lennie a megszegés következményeivel.
  • Vállalati oktatóprogramok anyagába integrálni.
  • A gyakorlati tapasztalatok alapján időről időre felül van vizsgálva és szükség szerint módosításra kerül.
  • Gondoskodni kell szükség esetén a fordításáról.

Felvásárlás, bekebelezés, összeolvadás, privatizáció után

  • Jó eséllyel az új tulajdonos vállalati etikai kódexe kerül átvételre;
  • többnyire nincs adaptáció, ennek oka:
    • Az általuk alkalmazott megoldások a világ minden táján egységesek → egyes országok, régiók erkölcsi, szokásbeli különbségei csak kivételesen méltányolhatók.
a csr eszk zt ra i 1 tov bbi formaliz lt etikai int zm nyek
A CSR eszköztára: I/1. További formalizált etikai intézmények
  • Etikai bizottság
  • Etikai igazgató
  • Etikai hivatalnok / ombudsman
  • Etikai „forródrót”
  • Etikai képzési programok
  • Kommunikációs intézmények
  • Etikai kontrolling
  • Etikai audit
a csr eszk zt ra i 2 v llalatir ny t si szabv nyok
A CSR eszköztára: I/2. Vállalatirányítási szabványok
  • SA 8000 (Social Accountability) szabvány: a kívánatos munkakörülményekről szól.
  • OHSAS 18001 (Occupational Health and Safety Management System) szabvány: a munkaegészséggel és biztonsággal foglalkozik.
  • AA 1000 szabvány: célja a vállalat etikai teljesítményének mérése, javítása és igazolása, tanúsítása.
  • ISO 26000: várhatóan 2010-ben kerül publikálásra mint önkéntesen bevezethető iránymutató szabvány a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozóan.
a csr eszk zt ra i 3 jelent sek
A CSR eszköztára: I/3: Jelentések
  • GRI (Global Reporting Initiative):
    • Fenntarthatósági Jelentéstételi Keretrendszer (Sustainability Reporting Framework) célja az, hogy a szervezetek gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről szóló jelentéseihez általánosan elfogadott keretet adjon.
    • Útmutató (Sustainability Reporting Guidelines): alapelvek (egyensúly, egyértelműség, pontosság, időszerűség, összehasonlíthatóság, megbízhatóság) + standard adatközlésről szóló rész, amelyben a teljesítmény indikátorok (9 db gazdasági, 30 db környezeti és 40 db társadalmi) és egyéb közlendő adatok vannak felsorolva + egy fejezet a jelentéskészítéshez kapcsolódó egyéb technikai megfontolásokról.
a csr eszk zt ra ii t rsadalmilag felel s fogyaszt s c mk k
A CSR eszköztára: II. Társadalmilag felelős fogyasztás - címkék

Rugmark = nem gyermekmunkával készült szőnyeg

Cruelty free = a terméket állatkísérlet mentesen állították elő

TransFair (Fair Trade): ezek a logók a „harmadik világ” országainak (főleg élelmiszeripari) termékein jelenik meg és azt jelzi, hogy a termék forgalmazói elfogadták és betartják a TransFair elveit. A cél a termelők munka és életkörülményeinek javítása a fejlődő országokban, ösztönzés a piacképes, jó minőségű termékek (gyümölcsök, bab, kávé, tea, csokoládé stb.) előállítására, azok ellenértékének tisztességes megfizetésére, a helyben felhasználandó (fenntartható) fejlesztési alapok képzésére.

a csr eszk zt ra iii t rsadalmilag felel s befektet s sri
A CSR eszköztára: III. Társadalmilag felelős befektetés (SRI)

Etikus befektetéseket végrehajtó alapok: az alapkezelő a befektetési célpontokat nem csupán a várható nyereség és pénzügyi kockázat alapján választja ki, hanem társadalmi, környezeti és etikai szempontokat is igen hangsúlyosan figyelembe vesz.

  • Negatív / kizáró kritériumok
  • Pozitív kritériumok
v laszthat h zi dolgozat t m k zleti etik b l
Választható házi dolgozat témák üzleti etikából
  • A diszkriminációról
  • Az „alkalmazottbarát” munkahelyek jelentősége
  • A nemzetközi üzleti kommunikáció sajátosságai egy szabadon választott országon, ország csoporton keresztül bemutatva
  • Én, mint etikus fogyasztó, tudatos vásárló
  • A Magyar Reklámetikai Kódex jelentősége és néhány azzal ütköző reklámetikai vétség bemutatása
slide44
A szociális munka etikai kódexe (2005)
  • Előszó
  • Alapelvek
  • A kliens és a szociális munkás kapcsolata
  • A szociális munkás és a szakma kapcsolata
  • A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata
  • A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való viszonya
  • Záró rendelkezések
slide45
Magyar Reklámetikai kódex (2005)
  • Előszó
  • A kódex hatálya
  • Értelmezések
  • Alapelvek
  • Általános reklámkövetelmények
  • Általános reklámtilalmak és korlátozások
  • A megtévesztő és összehasonlító reklám szabályai
  • A reklám azonosíthatósága
  • Az anyanyelv védelme
  • A hitelrontás tilalma
  • Az árumegjelölések és a reklámötletek védelme
  • A személyhez fűződő jogok védelme
  • Gyermekek és fiatalok védelme
  • A szavatosság, jótállás érvényesítésére vonatkozó reklámetikai szabályok
  • Az egyes áruk reklámozására vonatkozó előírások
  • Élelmiszerek reklámozása
  • Interneten közzétett, illetve egyéb elektronikus úton küldött reklámok külön szabályai
  • A társadalmi célú reklámokra vonatkozó külön szabályok
  • Felelősség a reklámért
slide46
Múzeumok etikai kódexe (2004)
  • Bevezető
  • Preambulum
  • Fejezetek:
    • A múzeumok megőrzik, interpretálják és fejlesztik az emberiség természeti és kulturális örökségét
    • A gyűjteményekről a múzeumok és társadalom és annak fejlődése érdekében gondoskodnak
    • A múzeumok az ismeretek megalapozásának és bővítésének elsődleges bizonyítékait őrzik
    • A múzeumok lehetőséget biztosítanak a természeti és kulturális örökség megbecsüléséhez, élvezetéhez, megértéséhez és kezeléséhez
    • A múzeumi erőforrások lehetőséget biztosítanak más közszolgáltatás és közérdek számára
    • A múzeumok szorosan együttműködnek azon közösségekkel, ahonnan gyűjteményeik erednek, illetve amelyeket szolgálnak
    • A múzeumok jogszerűen működnek
    • A múzeumok szakszerűen működnek
slide47
MOL Group
  • Az etikai kódexről
  • Szervezeti elkötelezettségek, elvárások, egyéni magatartási normák
    • Külső fogyasztók, belső vevők
    • Részvényesek
    • Munkavállalók
    • Egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem
    • Kormányzati kapcsolatok, politikai szerepvállalás
    • Helyi közösségek és civil társadalom
    • Beszállítók, üzleti partnerek
    • Versenytársak
  • Hová fordulhat kérdéseivel, aggályaival, bejelentéseivel?
slide48
A Magyar Bírói Egyesületnek a bírói viselkedés irányelveit meghatározó Etikai Kódexéről (2005)
  • A Bírák Etikai Kódexének célja
  • A bírói hivatás gyakorlása során tanúsítandó magatartás
  • A magánéletben és a közéletben tanúsítandó magatartás
  • Eljárási rend
slide49
Újságírói etikai kódex
  • Preambulum
  • Magatartási, eljárási szabályok
  • Újságírói szabadság, felelősség
  • A személyiség védelme
  • Valósághű tájékoztatás és lelkiismeretesség
  • Helyreigazítás
  • A szerző védelme
  • A visszaélés tilalma
  • Az információ joga, etikája
  • Kollegiális megatartás
  • Etikai határozatok
slide50
Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége - Etikai Kódex
  • Bevezetés
  • Általános rendelkezések
  • Általános fogalmak és rendelkezések
  • Az etikus piaci magatartás kívánalmai
  • A tisztességtelen magatartás formái
  • A szövetségi tagsági viszonnyal összefüggő etikus magatartás
  • Az Etikai Kódex megsértésnek szankciói
  • Záró rendelkezések
slide51
Az Avasi Gimnázium tanárainak etikai kódexe (2003)
  • A pedagógus személyiségével, munkavégzésével, pályájával kapcsolatos etikai normák
  • A nevelő – oktató munka etikai normái
  • A tanár – diák kapcsolat etikai normái
  • A szülő – tanár kapcsolat etikai normái
  • A pedagógus szakmai kapcsolatainak etikai normái
  • További szakmai etikai normák
slide52
Marketing etikai kódex (1993)
  • Előszó
  • Bevezetés
  • Fogalom meghatározások, -értelmezések
  • A kódex hatálya, kapcsolódásai
  • Általános alapelvek
  • Egyes konkrét tevékenységek normái
  • Ellenőrzés, érvényesítés
  • Záró rendelkezések