Az egészségügyi reform egy esélye: A “köz” és a “magán” új együttélése az egészségügyben

1. Az egészségügyi reform egy esélye:A “köz” és a “magán” új együttéléseaz egészségügyben Dr. Kincses Gyula 1999.-2001. 28/1

2. Az alapgondolat 28/2

3. Satus preasens • A lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország helyzetéből következik. • Az egészségügy belső feszültségei spontán nem oldhatók: • folyamatos értékvesztés mellett bővülő szolgáltatás, • hatékonyság növelése mellett a belső tartalékok felélése, növekvő elvárások. • A reform-folyamatok lelassultak, elbizonytalanodtak • A problémák abban a koordinációs rendszerben, amelyben keletkeztek, bizonyosan nem oldhatók meg, • csak érdemi, de a megkezdett folyamatokat továbbvivő változások hozhatnak megoldást. 28/3

4. Az egészségügyi rendszer fő problémái • „Alulfinanszírozottság”Az ellátórendszer szerkezetéből fakadó forrásigény és a közfinanszírozású források közötti diszkrepancia. • A rendszer alacsony allokációs hatékonysága (torz szerkezeti, finanszírozási és igénybevételi struktúra). • Rossz hatékonyságú, értékarányosságot és fogyasztóvédelmet nélkülöző magánfinanszírozás, az öngondoskodás és költségtudatosság hiánya. • Nem megfelelő szociális biztonság. • A hálapénzrendszer miatt ellenérdekelt szakmai vezetés. 28/4

5. A magyar egészségügyi rendszer nem teremti meg a szociális biztonságot • A finanszírozási rendszer igazságosságát tekintve Mo. a relatíve magas közfinanszírozási arány ellenére a WHO értékelése szerint a 194 ország közül a 106. Helyen áll. • Környezet: 28/5

6. Célmodellek 1. „Ezt csak jobban”(A potméterek pontosabb tekergetése, a jelenlegi rendszer finomabb szabályozása) 2, Érdemi változás (újabb reform)kulcs: a forrásoldal reformja: új vásárlók a piacon (új műsorhoz új férfi kell...) a) „modellkísérletek” b) a magánfinanszírozás legális, erős kiegészítő piaccá szervezése. c) több-biztosítós modell. 28/6

7. Az egészségpolitika igazi kihívása • Az egészségpolitika az igazságosság elve miatt ellenáll a piacosodásnak és ezzel előidézi • az egészségügy kettészakadását és • a forrásvesztést, • a fizetőképes kereslet külföldre vándorlását, vagy • a folyamatokat kontrollálva megteremti a „public private mix”-et, és a kiegészítő forrásokat a közösségi egészségügybe csatornázza? 28/7

8. A könyv 28/8

9. A könyv fő részei • Az egészségügyi ellátórendszer szükséges átalakításai • A finanszírozási rendszer fő átalakítási irányai • a kínálati oldal élénkítése(az önkéntes önrész-fizetés rendszerének kiterjesztése) • a keresleti oldal élénkítése (az egészségszámlák rendszerének bevezetése) • piacélénkítő beavatkozás(a köztisztviselői egészségpénztár megszervezése) 28/9

10. A magánfinanszírozás rendszerré szervezésének feltétele • A magánfinanszírozás átláthatósága, a paraszolvencia felszámolása csak akkor lehetséges, ha a keresleti és a kínálati oldal párhuzamos élénkítése megy végbe. • kínálati oldal:önkéntes kiegészítő díj, - fakultatív co-payment rendszer intézményének bevezetése • keresleti oldal:a rugalmas szolgáltatás-finanszírozást lehetővé tevő egészségcélú megtakarítási számlarendszer bevezetése. • Katalizátor a köztisztviselői egészségpénztár megszervezése 28/10

11. Az egészségügyi ellátórendszer szükséges átalakításai 28/11

12. Az egészségügyi ellátórendszer szükséges átalakításai • Konszenzussal elfogadott Nemzeti Egészségügyi Fejlesztési Terv készítése • Az eszközpótlási díj eszközhasználat-arányos, szektorsemleges bevezetése • A minőségszabályozás és a finanszírozási szerződési rend együttes reformja • Modellkísérletek rendszerbe állítása • Az egészségpolitika intézeti hátterének átalakítása • Átfogó IT fejlesztés 28/12

13. A reorganizáció típusú konszolidáció logikai kerete • Szerkezetében a Nemzeti Fejlesztési Tervbe illeszkedőNemzeti Egészségügyi Fejlesztési Terv készítése • regionális elvárt kapacitások, funkciók meghatározása • prioritások meghatározása • Többcsatornás forrású (költségvetés, EU csatlakozási alapok) pályázati rendszer a szerkezetátalakítás, konszolidáció és fejlesztések segítésére • Konszolidáció amnesztia, adóság-elengedés 28/13

14. A kínálati oldal élénkítése 28/14

15. A kínálati oldal élénkítése • Versenyhelyzet csak új szolgáltatók, más minőségű szolgáltatások belépésével érhető el. • Új szolgáltatók tömeges belépésére és (fenn-maradására) csak területi ellátási kötelezettség nélküli, vegyes finanszírozás mellett van esély. • Vegyes finanszírozás: a TB által (is) nyújtott ellátások esetében • területi ellátási kötelezettség nélküli szolgáltatóknálcsökkentett TB finanszírozás, és szabadon megválasztott mértékű co-payment. 28/15

16. A javasolt rendszer lényege • Nemzeti Egészségügyi Fejlesztési Terv irányszámait mindenképpen elérő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező „normál” kapacitások • államilag garantált működtetésű intézmények, • 100%-os TB finanszírozással. • A norma feletti, területi ellátási kötelezettség nélküli új kapacitások • fenntartási kötelezettség és garancia nélkül • osztott finanszírozás (csökkentett TB finanszírozás, és szabadon megválasztott mértékű co-payment) 28/16

17. TB I.+II. Magán invesztíció, vegyes finanszírozás „Public” egészségügy Magán invesztíció, magán finanszírozás Privát egészségügy 80-90% Köz invesztíció, köz- finanszírozás TB ellátási csomag Alapvető ellátások 120-130 % 100% A javasolt modell lényege Jelen helyzet Javasolt modell 28/17

18. A co-payment kiterjesztésének célja • A co-payment célja nem elsősorban a forrásbővítés, hanem • a költségérzékenység és költségtudatosság javítása • a paraszolvencia felszámolása, legális, adó-kedvezménnyel támogatott szolgáltatás-vásárlássá alakítása • igénybevételi szokások orientálása 28/18

19. A co-payment javasolt területei • Társadalmilag már elfogadott területek (gyógyszer, gyógyfürdő, fogászat, stb.) • Azok az előnyök, funkciók, amelyet a beteg ma paraszolvenciáért akar megvásárolni. (bizalom, minőség, hotel, soronkívüliség, kiterjesztett választási lehetőség, stb.) • Területi ellátási kötelezettség nélküli intézmények igénybevétele 28/19

20. A keresleti oldal élénkítése -a magánfinanszírozás átértékelése 28/20

21. A finanszírozási formák felosztása • Klasszikus:közfinanszírozás (adó vagy járulék alapú) versus magánfinanszírozás • „fairness” orientált megközelítés:átalánydíjas, előrefizetett formák (köz-finanszírozás + kiegészítő biztosítások, pénztárak versus eseti készpénzfizetés (out of pocket) finanszírozás 28/21

22. A magánfinanszírozás alapvető kérdései • A magánfinanszírozás milyen területeket érint: mennyire hátráltatja a gyógyulást a szolgáltatások fizetéshez kötése, azaz mennyiben alapvetőek a csak a magánfinanszírozás terhére igénybevevő szolgáltatások • a szolgáltatás igénybevétele mennyire függ az aktuális fizetőképességtől, milyen arányú az átalánydíjas, előrefizetett magánfinanszírozás aránya. 28/22

23. Az egyes országok egészségügyi rendszerea finanszírozás igazságossága szempontjából % Forrás:M. Schneider Gesundheitssysteme im internationalen Vergleich, OECH adatbázis. 1994 és 1998 közötti adatok alapján 28/23

24. A kiegészítő biztosítások lehetséges céljai • Közösségi, egészségfejlesztési célú szolgáltatások nyújtása (szűrések, közösségi és egyéni életmód programok) • szolgáltatás-finanszírozás • A rendszerben kötelezően benne levő magán-finanszírozás (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, szanatórium stb.) költségeinek kiváltása, • A differenciált igények kielégítésének finanszírozása • pénzbeni ellátások (kiegészítő táppénz, „paraszolvencia-biztosítás”, stb.) 28/24

25. Javaslat a magánfinanszírozás szervezeti átalakítására • Az Egészség számlák rendszerének bevezetése (MSA magyar adaptációja) • Az egészségpénztár szabályozási rendszerének átalakítása • 100%-ban szolidaritás elvű tagdíj a pénztár közösségi szolgáltatásaira • szűrés, • egyéb prevenciós és életmód programok, • szolgáltatás-szervezés és fogyasztóvédelem. • Fakultatív egészségszámla vezetése a tagok számára. 28/25

26. Az egészségszámlák lényege • Az egészségpénztárakkal azonos adó-kedvezménnyel támogatott, • meghatározott számlavezetőnél • pénzintézet • egészségpénztár • üzleti biztosító • vezetett folyószámla, amelyről • minősített szolgáltatónál vagy speciális szakkereskedésben lehet kifizetést teljesíteni. 28/26

27. Az egészségszámlák lehetséges szolgáltatásai • Természetbeni egészségügyi szolgáltatások • Társadalombiztosítás által finanszírozott ellátás kötelező önrésze • Társadalombiztosítás által finanszírozott ellátás mellé önként fizetett kiegészítő díj (hotel, külön étkezés, stb.) • Társadalombiztosítás által nem finanszírozott szolgáltatónál igénybevett szolgáltatások. • Gyógyszer-gyógyászati segédeszköz, más termékek vásárlása • Ápolás (Nemcsak szakápolás!!!) • Jövedelem-pótló ellátások (a szociális biztonság egyéb területein, életjáradék, stb.). 28/27

28. Az MSA rendszer előnyei • Flexibilis szolgáltatásfinanszírozás(nem kell előre eldönteni, hogy milyen típusú szolgáltatást, milyen szolgáltatónál veszek majd igénybe), • jó lakossági fogadtatás esélye, • átláthatóvá teszi a magánszolgáltatók tevékenységét, segít kifehéríteni a fekete és szürkegazdaságot az egészségügyben, • nincs kockázati szelekció, mindenki számára nyitott, • flexibilis: előtakarékosságként átjárás a nemlétező ápolásbiztosításba és a nyugdíjbiztosításba (Social Saving Account). 28/28

29. Az MSA rendszer hátrányai • A dolog csak helyén kezelhető, félő, hogy a politika „beleszeret”, és arra is akarja használni, amire nem való. • Számos technológiai, elszámolás-technikai kérdést vet fel, de ezek ettől függetlenül is megoldandók! • Nincs fogyasztóvédelmi, fogyasztást orientáló funkciója. 28/29

30. A könyv fő inspirátorai • Az 1998 és 2001 között a MeH-ben végzett munkák. • A Pénzügykutató által rendelt és Csehák Judit által koordinált egészségügyi reform-tanulmányban végzett munka • A Kázmér Tiborral folytatott viták. 28/30

31. Köszönöm a figyelmet 28/31

32. 28/32