1 / 35

Anaerob szervesanyag bont ás

Anaerob szervesanyag bont ás. Anaerobok és előfordulásuk. Szulfát-, vas- redukálók, metanogének Anaerob környezetben pl üledékek, emésztők, emésztőrendszer, talajvíz Alacsony redox potenciál Szulfát redukálók:. Desulfovibrio vulgaris . Desulfotomaculum acetoxidans . Szulf át redukálók.

afya
Download Presentation

Anaerob szervesanyag bont ás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Anaerob szervesanyag bontás

  2. Anaerobok és előfordulásuk • Szulfát-, vas- redukálók, metanogének • Anaerob környezetben pl üledékek, emésztők, emésztőrendszer, talajvíz • Alacsony redox potenciál Szulfát redukálók: Desulfovibrio vulgaris Desulfotomaculum acetoxidans

  3. Szulfát redukálók • Desulfovibrio (Gram -), Desulfotomaculum (Gram +) nemzettség • Anaerob kemoorganotrófok, talajban, iszapban elterjedtek • Légzési láncukban végső elektronakceptorként szulfátot használnak, elektrondonorjuk szerves vegyület, és szulfid keletkezik SO42- + 4H2 + H+ HS- + 4H2O • Egyes szulfát redukálók a szulfát oxigénjét szerves anyagok eloxidálására haszn, miközben a szulfát kénhidrogénné redukálódik, a folyamat szigorúan anaerob körülmények között zajlik • a folyamat során fémszulfidok is keletkezhetnek, mivel a fémek reakcióba lépnek a kénhidrogénnel, így a szulfát redukálók károsak lehetnek a fémekre (biokorrózió)

  4. Vas(III) redukálók • A fémredukció (a fém a terminális elektronakceptor) valósz a legrégebbi légzési forma, mellyel még ma is találkozunk egyes baktériumokban • Shewanella putrefaciens, Geobactermetallireducens, Desulfuromonas acetoxidans • Szigorúan anaerob körülmény • Egyszerű szerves elektrondonor pl. acetát, laktát, formát • Fe(III)-oxidok redukciója során oldhatóFe(II) formát képez • A vas- és szulfát redukálók ugyanazon elektrondonorért küzdenek (kompetició)

  5. Metanogének • Felfedezésük: lángoló mocsár (Volta) • Archaea, obligát anaerobok • Előfordulnak metanogén környezetben pl. anaerob emésztők, üledékekben, szennyvíziszapban, talajban, de élő szervezetekben is (emésztő rdsz.) • Szulfát, nitrát limitált környezetben • Közös ismertető, hogy a CO2-ot (esetleg metil csoport tartalmú vegy.-t) redukálják, ahol az e- donor H2, formát lehet, szénforrásként az acetátot kedvelik • Hidrogén termelő törzsekkel szintrófiában élnek Biogáz előállítás • 4 H2 + CO2 CH4 + 2 H2O • CH3COOH CH4 + CO2 • 4 CH3OH 3CH4 + CO2 + 2H2O Methanosarcinasp.

  6. Nitrát redukálók • Pl. Pseudomonas, Bacillus fajok • Oxigén hiányában, nitrát jelenlétében a nitrát a végső elektronakceptor, melynek oxigénjét szervesanyagok oxidálására haszn, miközben a nitrát redukálódik (nitrit, N2) Pseudomonas putida Bacillus megaterium

  7. Szénhidrogének anaerob biodegradációja • Lassú lebontás, oxigénhiányos környezet • Sokféle mikroorg, pl. szulfát redukálók, metanogének, denitrifikálók, Dehalococcoides (dehalogénező bakt), konzorciumokban • Xenobiotikumok, pl halogénezettek bontása • C<6 nem bontják • Hosszabb láncok, telítetlen CH-k esetén a bontás gyakran nem teljes • Gyakran kezdődik a reakció „építéssel”, alkilcsoportot ragasztanak a vegyületre, utána hasítják el pl.: • Hexadekán hasznosító denitrifikáló izolátum fumaráttal + enzimmel támad • Szulfát redukáló karboxilációval kezd, amit a terminális két C eltáv követ • Klórozottak bontása mehet kometabolizmussal, illetve dehalorespirációval, amikor a halogén tart-ú (erősen elektron negatív karakter) vegyület az e- akceptor (H2 e- donor) és energiát nyer a dehalogénező reakcióból

  8. Alifások bontása

  9. Alifások bontása

  10. Aromások bontása

  11. Aromások bontása

  12. Előnyök/hátrányok • A természetbe kerülő szervesanyagokról az jut eszünkbe, hogy aerob biodegradáció, aminek részben az alapja, hogy az aerob szervezetek többsége gyorsan szaporodik, valamint a fő terminális elektronakceptor a lebontó folyamatokban az oxigén. Ha ez jelen van, akkor az aerob lebontás a preferált O2-t elektronakceptorként haszn-va. Az anaerob lebontás mintegy alárendeltje az aerob lebontásnak kinetikája és kapacitása miatt. • Noha bizonyos körülmények között az anaerob folyamatok gyorsabban zajlanak, mint az aerob megfelelői, pl a marhák bendőjében a cellulóz bontás sokkal gyorsabban megy végbe, mint oxigén jelenlétében, az átlagos felezési idő kb egy nap • Oxidált állapotú vegyületek esetén az anaerob folyamatok jöhetnek szóba

  13. Előnyök/hátrányok • Azokban az esetekben, amikor a hulladékkezelés során könnyen bontható/hasznosítható szervesanyagokat kell eltávolítani, pl élelmiszeripari szerves hulladék, az anaerob folyamatok nagyon hatékonyak, és olcsóbbak, mint az aerob kezelések, ráadásul az anaerob lebontás végén hasznos végterméket is nyerünk: metán • A legtöbb esetben, ahol a szervesanyag lebontásához nem kell oxigén, pl polimerek hidrolizise, előnyös lehet az anaerob kezelés • Az anaerob baktériumok a szubsztrát bontásából kevesebb energiát nyernek, mint az aerobok, ezáltal a sejtszaporodásuk mértéke is elmarad azokétól. Míg egy hexóz 6 CO2-dá tört aerob oxidációjából 2870 kJ/mol erg keletk, addig az anaerob hexóz átalakításból 3 CH4 és 3 CO2 lesz, aminek energianyeresége csak 390 kJ/mol • Az anaerobok hatékony alkalmazása érdekében meg kell oldani, hogy a bioreaktorban nagy mennyiségű biomasszánk legyen, és vigyázni kell az „utánetetés” során se veszítsük el a hasznos anaerob mikroflórát

  14. Előnyök/hátrányok • Oxigén hiányában alternatív elektronakceptorokra van szükség. Ezek az elektronokat az átalakítandó szubsztrátról kapják. Az alternatív folyamatok sorrendjét főleg az akceptor rendszer redoxpotenciálja határozza meg: • O2/H2O Eh= +810 mV (pH=7,0), ezután a legmagasabb a • NO3-/NO2- Eh= +430 mV • Mn(IV)O2/Mn2+ Eh= +400 mV • Fe(III)OOH/Fe2+ Eh= +150 mV • SO42-/HS- Eh= -218 mV • CO2/CH4 Eh= -244 mV

  15. Előnyök/hátrányok • A lebontási folyamatokban nem mindig előnyös az aerob, oxidációs reakció. Az oxigenázok hidroxil csoportot építenek a vegyületre, és további oxigén jelenlét okozhat gyök képződést, pl fenol gyökök, ami elindíthat egy polimerizációs (polifenolok) és kondenzációs folyamatot, huminszerű vegyületek keletk, melyek további bontása rendkívül nehéz • Ezért fenolos vegyületek esetén gyakran alkalmaznak anaerob biodegradációt, e folyamat elkerülése céljából • Más esetekben a habosodás (pl. felületaktív anyagok jelenlétében) kiküszöbölése miatt választják inkább az anaerob megoldást • A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy nem elegendő csak szigorúan a leggyorsabb lebontási folyamatot kiválasztani és alkalmazni, sokkal több szempontot figyelembe kell venni a módszer bevezetése előtt

  16. Szennyvíz kezelés esetén melyiket válasszuk? • Anaerob kezelés esetén gyakran előkezelés szükséges, hogy minimalizáljuk az oxigénigényt • Koncentrált szennyvizek esetén azért érdemes az anaerob kezelést választani, mert energia (biogáz) nyerhető belőle, és kevesebb a biomassza képződés • Aerob kezelés esetén az intenzív levegőztetés kihajthat illékony komponeneseket, ilyenkor az elhasznált gázt tisztítani kell • Alacsonyabb szervesanyag konc esetén ha aerob kezelést alkalmazunk relatíve magas lesz a járulékos költség a levegőztetés miatt, és sok biomassza marad a végén • Az anaerob kezelés összeállítása költségesebb, de a működési költségek alacsonyabbak, mint az aerob megoldás esetén

  17. Energianyerő folyamatok anaerob szerves hulladékkezelés során • Konzorcium • Hidrolizis • Biogáz képzés • Hulladék lehet: szénhidrát, fehérje, zsír

  18. Biogáz • Szervesanyagok (szénhidrátok, fehérjék, zsírok) anaerob bontásával nyerhető gáz – fő komponensek: CH4 + CO2 • Alapanyagok lehetnek: szinte minden szervesanyag, pl. cellulóz, keményítő, élelmiszeripari melléktermékek, és hulladékok, trágya, kommunális hulladék • Feltételei: anaerob körülmény, bontható szervesanyag, megfelelő mikróba konzorcium (együttműködő, közösség) • Felhasználása: • helyben – fűtésre (fűtőértéke erősen függ az egyéb, nem éghető alkotóktól) • Elszállítva – gázhálózatba – fűtésre - Villamos- és hőenergia előállításra - motormeghajtásra • hulladékhasznosítás! • Visszamaradó biomassza talajerőpótlásra

  19. Biogáz képződés Polimerekbontása Monomerek,oligomerekemésztése +H2 Biogáz

  20. Anaerob fermentáció Szerves anyag, “hulladék” Biogáz előállításának sematikus ábrázolása BIOGÁZ TÁPANYAG

  21. BioEtanol • Keményítő és magas cukortartalmú növényi termékekből • Már az egyiptomiak is tudták (azaz legalább 3000 éve használt technológia: élesztővel cukorból sört, bort fermentáltak) • Most ismét „divat” – benzinhez kötelező bekeverni • Olajválság, ólomterhelés miatt • Ma még jelentősebb, hiszen a bioüzemanyagok egyik fő képviselője (első etanol hajtotta autót 1880-ban Henry Ford alkotta, majd 1990-től Amerikában gasohol, mely kukoricából készült) • Üzemanyagadalékként oktánszámjavító etil-tercier-butil-éter (ETBE) gyártható belőle (5-7%-ban használják)

  22. Bioetanol • Cukorrépa, búza, kukorica, cukornád, burgonya, cukorcirok • Fermentáció lényege: Saccharomycescerevisiae oxigén hiányában cukorból etanolt és CO2-ot állít elő C6H12O6 2 C2H5OH + CO2 • Bioetanol előállítás többlépcsős • Nagyüzemi gondok: az etanol, mint oldószer 5% feletti koncentrációban tönkreteszi a sejtek membránját • Előnye, hogy magas cukortartalmú hulladékot, mellékterméket is fel lehet használni alapanyagként • Előállítása költséges, de olcsóbb, mint a szintetikus etanolé, ezért várhatóan inkább a vegyi és kozmetikai ipar lesz a nagyfelhasználó (nem üzemanyagként)

  23. Alkohol ipari előállítása keményítőből • Őrölt gabona keményítőjét gőz és nyomás segítségével gélesítik • Lehűtik 50-60°C-ra és α-amilázt adnak hozzá, mely az α-1,4-kötéseket elhasítja oligoszaharid szálak keletk. • Glükóz felszabadítása glükoamiláz enzimmel, a végtermék glükóz • Élesztő sejtek hozzáadásával a glükózból alkohol fermentálható • Töményítés, desztilláció, víztelenítés, ezek a lépések nagyon költségessé teszik, így az energiamérlege negatív Töményítés, desztilláció

  24. glükóz glikolizis Szentgyörgyi-Krebs ciklus 2 piruvát 2 CO2 Piruvát dekarboxiláz acetaldehid Alkohol dehidrogenáz NADH NAD+ 2 etanol Alkohol termelő mikroorganizmusokbana glükóz átalakulása etanollá

  25. Cellulózból bioetanol

More Related