1 / 14

Biológiai folyamatok az ivóvíztisztításban

Biológiai folyamatok az ivóvíztisztításban. Ivóvíztelepi lassúszűrő – főként szervesanyag eltávolítás Talajvíz dúsítás BAC (Biological activated carbon) – főként szervesanyag eltávolítás Biológiai ammóniumeltávolítás Biológiai folyamatok a vízelosztó

vlad
Download Presentation

Biológiai folyamatok az ivóvíztisztításban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Biológiai folyamatok az ivóvíztisztításban

  2. Ivóvíztelepi lassúszűrő – főként szervesanyag • eltávolítás • Talajvíz dúsítás • BAC (Biological activated carbon) – főként • szervesanyag eltávolítás • Biológiai ammóniumeltávolítás • Biológiai folyamatok a vízelosztó • hálózatban (másodlagos szennyezések)

  3. Lassúszűrő Forrás: http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/ssf9241540370.pdf A lassúszűrőben a szűrési sebesség általában 0,1 – 0,3 m/h nagyságrendű a nyersvíz minőségétől függően. A tisztítási mechanizmus jelentős részét a bioloógiai folyamatok képezik: a vízben lévő szerves anyagokat a baktériumok bontják le. A felső 1-2 cm vastag eltömődött, biológiailag aktív réteget (ún. Schmutzdecke-t) időszakonként el kell távolítani.

  4. Talajvízdúsítás Forrás: Fázold Á. A lassúszűréssel azonos technológiai cél elérésére alkalmazzák a talajvízdúsítást, amikor természetes szűrőréteget használnak és a felszíni vizeket a talajba szivárogtatják. Ezzel a módszerrel nem csupán tisztítást érnek el, hanem a talajvízkészlet növelését is.

  5. másodlagos fertőtlenítőszer BAC O3 o o o o o o o o o BAC (Biological Activated Carbon) A szervesanyag jellegétől és mennyiségétől függően megfigyelték, hogy az ózonizálást követő aktív szénen nem csak adszorpció játszódik le, hanem (nagy mennyiségű tápanyag jelenléte miatt) biológiai folyamatok is végbemennek. Amennyiben az aktív szén mint biológiai rendszer is működik, BAC-nak (Biological Activated Carbon), azaz biológiailag aktivált szénnek nevezik.

  6. Ammónium eltávolítása nitrifikációval Mikrobiológiai oxidáció • Biztosítani kell a nitrifikáló mikroorganizmusok megfelelő életfeltételeit • Nitrosomonas • Nitrobacter • Megfelelő pH • Megfelelő hőmérséklet • Megfelelő oldott oxigén koncentráció • Fix ágyas vagy fluid ágyas rendszer

  7. Fluid ágyas rendszer Forrás: wikipédia

  8. Előnyök • Nincs melléktermék (???) • Nem kell vegyszereket adagolni • Biológiai rendszert alkalmazunk • Költségkímélő eljárás Hátrányok • A folyamat nem szabályozható • Nem megoldott az on-line monitoring • Semmi sem garantálja, hogy a nitrifikációs folyamat nem reked meg a nitrit képződésnél • Nincs a kezünkben megfelelő ellenőrzési és vezérlési módszer

  9. Biológiai folyamatok a vízelosztó hálózatban I. A biofilm kialakulásának folyamata Forrás: Jenkinson és Lappin-Scott

  10. Biológiai folyamatok a vízelosztó hálózatban II. • A hálózatban kialakuló biofilmnek közvetett kellemetlen hatásai • vannak a szolgáltatott ivóvíz minőségére: • elősegíti a patogén mikroorganizmusok megjelenését a hálózatban • a tápláléklánc „kiindulópontjaként” a magasabb rendű (akár már • szabad szemmel is látható) szervezetek szaporodását elősegíti; • a biofilm mikrobiális tevékenysége a vezetékek korrózióját • okozhatja; • az időszakosan leszakadó biológiai hártya jelentősen növeli a víz • zavarosságát; • a nitrifikáló mikroorganizmusok megjelenésével nitrit halmozódhat • fel a szállított ivóvízben; • bizonyos baktériumpopulációk kellemetlen íz- és szagvegyületeket • produkálnak

  11. Biológiai folyamatok a vízelosztó hálózatban III. • A heterotróf mikroorganizmusok a szerves szenet hasznosítják szén- • és energiaforrásként. A megkötött szénnek mintegy 50%-át széndioxiddá alakítják, míg a másik 50%-ot sejtanyagaik felépítésére fordítják. • A heterotróf mikroorganizmusok tápanyagaikat a • következő arány szerint igénylik: • C : N : P = 100 : 10 : 1 • A szaporodást gátló (limitáló) tényező: általában a szén • A mikroorganizmusok számára felhasználható • szervesanyag tartalomra utaló paraméterek: • AOC (könnyen asszimilálható szén) és • BDOC (biológiailag lebontható szerves szén) • Magas szervesanyag tartalmú vizek esetén előfordulhat, • hogy a limitáló tényező a foszfor

  12. Ammónium-oxidáló mikroorganizmusok: NH4+ + 3/2 O2 NO2- + H2O + 2H+ Nitrit-oxidáló mikroorganizmusok: NO2-+ H2O  NO3- + 2H+ Nitrit felhalmozódhat a hálózatban (0,5 mg/L a nitrit határérték  ha az elfolyó víz ammónium koncentrációja < 0,2 mg/L, akkor ez a nitrit határérték is biztosítható) Pufferkapacitás, majd pH csökkenés  korrózió Oldott oxigén koncentráció csökken Biológiai folyamatok a vízelosztó hálózatban IV.

  13. Biológiai folyamatok a vízelosztó hálózatban V. • Korrózió a hálózatban: • kémiai korrózió (klór, agresszív CO2, oldott O2, alacsony pH) • mikrobiológiai korrózió • Mikrobiológiai korrózió: • Leginkább a vas (oxidáló és redukáló) és kén (oxidáló és redukáló) • baktériumok járulnak hozzá • Az oxidáló vas baktérium a redukált állapotú vasat (Fe2+) oxidálja • (Fe3+) oldhatatlan csapadékot képezve. • A kén oxidáló szulfát és hidrogén iont képez, ezáltal csökkentve a víz • pH-ját • A szulfát-redukáló baktériumok kén-hidrogént hoznak létre (kénből, • szulfátból, szulfitból vagy tioszulfátból), ami egyrészt nagyon • kellemetlen szagú gáz, másrészt pedig korróziót okozhat

  14. A hálózatban lejátszódó mikrobiológiai tevékenységek visszaszorítása érdekében az ivóvíztisztító telep technológiájának korszerűsítése a következő lépésekből áll (Ainsworth, 2004): • a telepet elhagyó részecskék számának minimalizálása, • a telepet elhagyó víz partikulált, kolloid, illetve oldott vas-, mangán- illetve • alumíniumvegyületek mennyiségének minimalizálása (hiszen felületükön • mikroorganizmusok tapadhatnak meg), • a biológiailag hozzáférhető szervesanyag tartalom minimalizálása (mivel azok a mikroorganizmusok táplálékául szolgálhatnak), • az elosztóhálózat anyagának figyelembe vételével a telepet elhagyó víz korróziós potenciáljának csökkentése (a vezeték korroziójának visszaszorítása érdekében), • a maradék fertőtlenítőszer koncentrációját befolyásoló anyagok mennyiségének csökkentése, • a hálózatban maradó fertőtlenítőszer koncentrációjának meghatározása a helyi viszonyok és hőmérséklet függvényében, • monitoring rendszer kiépítése a vízelosztó hálózaton

More Related