A fejlődés pszichoanalitikus elméletei

1. A fejlődés pszichoanalitikus elméletei • Freud • Mahler • Erikson

2. Sigmund Freud (1856-1939)

7. Ösztön-én  örömelv, irracionális • Én  realitáselv • Felettes-én  lelkiismeret, énideál

9. Énvédő mechanizmusokelfojtás, tagadás, regresszió, projekció, hasítás, azonosulás (identifikáció), áttolás, reakcióképzés, racionalizáció • életösztön - libidó • halálösztön - destrukció • Születéskor a libidó az Ego-n rögzült (primer nárcizmus), majd egyre nagyobb része válik tárgylibidóvá • A libidó sajátos fejlődési fázisokon megykeresztül. A fejlődés a szexuális identitáskialakulásáért felelős, a fejlődés jellegepedig alapvető személyiségvonásokért felelős.

10. A pszichoszexuális fejlődés • orális (orális bekebelező, orális szadisztikus) • anális • fallikus fixációk • latencia • genitális

11. Margaret Mahler: a pszichológiai születés • Az ember pszichológiai értelemben koraszülött • a normál autizmus, a szimbiózis és a szeparáció-individuáció szakaszain át jut el az én kialakulásáig • szimbiózis 2 - 5. Hónap • omnipotencia • A szimbiózisból való "kikelés" idejét az anyai viselkedés befolyásolja. • Ha az anya mechanikusan kezeli a gyermeket, a szimbiózis kényelmetlen, a gyerek túl korán kezd kilépni belőle. Ez azért gond, mert éppen az elégtelen szimbiózis miatt nem alakul ki az alapvető bizalom • A másik véglet az , amikor az anya túlságosan beburkolja a gyereket, valójában saját szükségleteit elégíti ki s nem a gyerekre koncentrál

12. A szeparáció-individuáció szakaszában történik meg a testi elkülönülés és az autonóm én kialakulása. • A gyakorlás fázisában történik meg az eltávolodás az anyától, először kúszva-mászva, majd a két lábon járással egyre távolabb. Ekkor figyelhető meg egy jelentős mozzanat, a tankolás jelensége. • Az újraközeledési fázisban megjelenik az ambivalencia. Megjelenik a kritizálás, a "nem". Ezek hátterében az omnipotencia feladása áll.

13. Az értelmi fejlődés • Jean Piaget • 1896-1980 • A fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, melyek kezdetének és végpontjának ideje változhat, de sorrendjük állandó. • A felnövekvő szervezet alkalmazkodik az állandóan változó külső és belső környezethez. Ebben két alapvető mechanizmus segíti: az asszimiláció és az akkomodáció.

14. Az asszimiláció segítségével a tapasztalat beépül az ismeretrendszerbe • Az akkomodáció a viselkedés külső mintákhoz való igazítását, vagyis egy, már meglévő séma átalakítását jelenti az új helyzetnek megfelelően. • A két mechanizmus által létrehozott egyensúly viszonylagos, újra és újra megbomlik a külső környezet megváltozása vagy a szervezet érése következtében s egy magasabb szinten teremtődik újra. • Az egyensúly kialakulása, felbomlása és újászerveződése, vagyis az adaptáció maga a fejlődési folyamat Piaget szerint.

15. A kognitív fejlődés első szakasza - érzékszervi-mozgásos szakasz (szenzomotoros periodus) cselekvéses helyzetmegoldás • A második - a művelet előtti szakasz szemléletvezérlésű intuitív gondolkodás • A harmadik - a konkrét műveleti szakasz az internalizált, reverzibilis cselekvésekkel megjelenő gondolkodási műveletek • A negyedik - a formális műveletek kombinatorika, a hipotézis-alkotás és dedukció kialakulásával

16. I. A szenzomotoros periódus (0-2 év)cselekvéses helyzetmegoldás • Elsődleges cirkuláris reakciók (5.hét -5. hónap) saját testre irányuló, ismétlődő. • Másodlagos cirkuláris reakciók (5 - 9. hó) A tárgyakkal kapcsolatos cselekvési sémák kezdenek kialakulni. • A másodlagos sémák koordinálása és felhasználásuk új helyzetekben (9.hó - 12. hó) A már meglévő módokat új helyzetekben is alkalmazza, akadályokat eltávolít. • Harmadlagos cirkuláris reakciók (12 - 18 hónap) Új eljárások, új cselekvési technikák kialakitása próbálgatással (pl.bottal odébbhúzza a tárgyat)

17. II. A művelet előtti periódus (2 - 7 év) Melyik sorban van több korong?               •              • Centrálás

18. konzerváció (megőrzés) • térfogat, hosszúság, tömeg, stb.

19. II. A művelet előtti periódus • bennfoglalás (rész-egész viszony) átlátásának hiánya • magyarázatigény (ultrajelenségek): animizmus, artificializmus, finalizmus • gyermeki etimológia

20. III. Konkrét műveletek(7-12év) • 1. Elemi konkrét müveletek (7 - 10 év) osztályozás, sorbarendezés, invariancia • 2. Komplex idői és téri konkrét műveletek (10 - 12 év) viszonyitás mércéhez, osztályozási rendszerhez

21. IV. Formális műveletek(12-16) • 1. Formális műveletek keletkezése (12-14) hipotézisek, dedukció, törvényszerűségek megfogalmazása • 2. formális műveleti strukturák (14-16 ) műveleti csoportok (INRC). Identitás (ab) a  b ha a akkor b Negáció ~(ab) Reciprok (ba) Correlatív ~(ba)

23. Piaget

24. Kritikák, újabb eredményekBaillargeon és DeVos, 1991

25. Baillargeon (1987)

28. Baillargeon (1994)

29. 3 hónaposok már tudják, hogy alátámasztás nélkül leesik 6 hónaposok már azt is, hogy a nagyobbik részt alá kell támasztani

30. Baillargeon

31. DeLoache

32. A felnőtteknél is másként van… • Wason • Ha a lap egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros szám van. E K 4 7

33. Jerome Bruner (1915 – 2008) • A környezet szerepének fontosságát s az egyéni különbségek okozta eltéréseket emeli ki. • Minden ismeretünk aktív konstrukció terméke. • Ami változik, az a külvilág leképeződése, a reprezentáció módja. • Három reprezentációs formát különböztet meg: enaktív (cselekvéses)ikonikus (képi) szimbolikus (nyelvi) • Mindhárom forma végigkíséri az egész életet. • Kísérletek (gyurma, tűzoltóautó)

34. A kogníció különböző területeinek (nyelv, számolás, stb.) fejlődését egyetlen vagy több mechanizmus magyarázza? • Igen: terület általános fejlődés (Piaget). • A fejlődés egy új struktúra létrejötte. • A gyerekek másként gondolkodnak, mint a felnőttek. • Nem: terület specifikus (Bruner). • A fejlődés nem egy új struktúra létrejötte, hanem ami fejlődik, az az információ kezeléséért felelős reprezentációs rendszer. • A gyerek-felnőtt gondolkodása inkább olyan, mint a szakértő-kezdő.

35. A szociális tanulás elmélet • Nemcsak a közvetlen megerősítés hatására tanulunk, hanem azáltal is, ha egy általunk megfigyelt személyt jutalmaznak vagy büntetnek valamely cselekedetéért • Felhasználjuk múltbeli tapasztalatainkat, s a helyzetek szimbolikus reprezentációja révén képesek vagyunk előrevetíteni cselekedeteink következményét, s ehhez képest módosítani tudjuk viselkedésünket.

36. Bandura • Agresszív modellek utánzása • jutalmazott - büntetett agresszív modell • élő, film, rajzfilm modell

37. A nyelvi szocializáció • Bernstein hipotézise • A felnőtt gyerekhez szóló beszéde, túl a jobb artikuláción, lassúbb tempón, szintaktikailag és a szókészlet szempontjából is egyszerübb. Továbbá pl. katonák bevetésen egymással másként beszélnek, mint a tábori lelkész jelenlétében. • a társadalmi viszony formáját szintaktikai és lexikai választások hordozzák • a társadalmi viszonyok különböző formái különböző beszédrendszereket, nyelvi kódokat hoznak létre.

38. Zárt szerepviszonyok esetén a státusz határozza meg a családtagok egymáshoz való viszonyát (feleség, gyerek, stb.). • A kölcsönös elvárásokon túl a kommunikáció stílusát is elsődlegesen a státuszbeli pozició határozza meg. • A gyerek nevelésében is a státusznak megfelelő viselkedésre való hivatkozás az egyik lényeges elem. • "hagyd békén anyut, ez nem az ö dolga." Továbbá a gyerek irányításában gyakoriak a közvetlen utasítások, a felszólitó mondatok. Az ilyen családban csekély súlya van az egyéni motivumok, szándékok figyelembe vételének, kialakul az ún. korlátozott kód.

39. Nyilt szereprendszerben inkább érvényesülhet az egyéni igény, észrevételek, vélemények. • Itt inkább a személyhez szóló, érvelő, az okokat és szándékokat feltáró stilus a jellemző. • Az ehhez kapcsolódó kidolgozott kód nem a helyzetre, közös ismeretekre épit, hanem a helyzettől függetlenül is érthető bárki számára. • Példa a kétféle kód használatára: • korlátozott nyelvi kód: Futballoznak és az ott bemegy ... és ... kijön ... elszaladnak ... és akkor kinéz és leszidja őket.

40. kidolgozott nyelvi kód: Három fiú focizott és az egyik fiu belerug a labdába ésa a labda bemegy az ablakon.Betörik az ablakot. És egy ember kijön és kiabál velük mert betörték az ablakot. A gyerekek elszaladnak és akkor egy néni kinéz az ablakon és leszidja őket.

41. Az erkölcsi fejlődés • Az erkölcsi fejlődés Piaget-i elmélete • Heteronomia: heteros a görögben "más"-t jelent, a nomos törvényt, szabályt. heteronom - külső szabályozás • 0-11 év a gyerek készen veszi át a szabályokat, melyeket megváltoztathatatlannak itél. • Az, hogy mi számít jónak vagy rossznak, a tekintély alapján dől el. • Autonómia: belső szabályozás • a szabályok kölcsönös megegyezésen alapulnak. • Az, hogy mi számít jónak vagy rossznak, az egyenlők közötti együttműködés alapján dől el. • Piaget 3 területen vizsgálta az erkölcs fejlődését: a játékszabályok, az erkölcsi realizmus és az igazságosság.

42. A szabályok alkalmazása • 0-3 év a motoros viselkedés szakasza. Napi ritmus, alapvető szokások kialakulása, de a lényeget, hogy a szabályoknak kényszeritő erejük van, még nem érthetik meg. • 3 éves kortól a szabályok egocentrikus alkalmazása • 7 éves kortól már elfogadja a közös szabályokat sőt azok kinyilatkoztatás jellegüek, jogosságuk vitathatatlan. • 10 éves kortól szabályalkotás gyakorlása

43. Az erkölcsi realizmus • a gyermek sajátos gondolkodásmódja 3 és 8 év között, melynek lényege, hogy nem tud különbséget tenni az objektiv és a szubjektiv valóság között, számára csak objektiv valóság létezik. A morális eseményt látható oldala alapján itéli meg. Véleményét a szubjektív szempont (körülmények, szándék) nem befolyásolja. • Példák. • 10 éves kor fölött már nem jelenik meg az objektiv felelősség, bár ez nagy mértékben a szülői és nevelői magatartástól is függ.

44. Igazságosság, törvény • 6-7 éves korig retributiv igazságosság: a törvény azért van, hogy mindenkit érdeme szerint büntessen ill. jutalmazzon. Pl. gyerekek filmet néznek, ahol egy kisfiú egyedül van otthon csecsemő kistestvérével, megeteti, kitakaritja a lakást, majd hazajön az édesanya és minden látható ok nélkül megbünteti. A gyerekek egyértelmüen úgy itélték meg a helyzetet, hogy a kisfiú helytelenül viselkedett és azért kapta a büntetést. Immanens igazságosság: a világ tárgyai, jelenségei automatikus büntető erővel rendelkeznek.

45. 7-10 év disztributiv igazságosság, a törvény legfontosabb funkciója, hogy az egyenlő elosztásról gondoskodjék. Az egyenlőséget azonban sajátosan értelmezik, a motivumokat, inditékokat nem veszik figyelembe. Pl. a gyerek nehezen viseli, ha úgy érzi, hogy az iskolában őt jobban megbüntették ugyanazért a vétekért, mint a másikat, kiéleződik a testvérféltékenység "nekem is ugyanannyi jár mindenből,mint neki", stb. • 10 év felett ekvitás, ha egyáltalán jelentkezik. Ez az egyenlő elosztás eszméjének árnyaltabb formája, amely a moti-vumokat, szociális viszonyokat, érzelmeket is tekintetbe vesz.

46. Kritikák: • Túlságosan a kognitiv fejlődésre épit, kihagyja a szülők szerepét. • Nem veszi figyelembe a kulturális, nemi, egyéni különbségeket. • A morális konfliktusok szerepét kihagyja koncepciójából.

47. A morális konfliktus (Kohlberg) • A történetek mindegyike egy-egy erkölcsi dilemmát tartalmazott. • Ezek alapján a morális fejlődés 3 szintjét, 6 szakaszát különitette el. • I. Prekonvencionális szint. • a gyerekek még nem értik meg a társadalom konvencióit és a szabályait • A személy szemléletmódja hedonisztikus, cselekedeteit azok kellemes vagy kellemetlen következményei alapján ítéli meg.

48. II. Konvencionális szint • a konvencionális szerepegyeztetés szintje. Itt a legfontosabb morális törekvés az, hogy megfeleljen a család, a társak, a társadalom igényeinek. • III. Posztkonvencionális szint • az önmagunk által elismert erkölcsi elvek szintje. A személy az állásfoglalásait már az autoritástól függetlenül alkotja meg. • azokat a morális elveket, amelyekre a társadalmi konvenciók épülnek, ezek az emberek már meg is értik.

49. Prekonvencionális szint • 1. A büntetés elkerülése, és a tekintély nagyobb ereje. Nem veszi figyelembe mások érdekeit. • 2. A saját szükségletek ill. érdekek szolgálása.

50. Konvencionális szint • 3. Jónak lenni saját ill. mások szemében. Az egyéni érdekeket háttérbe szorító közös érzések, megállapodások és elvárások tudata. • 4. Az elfogadott, aktuális kötelességek teljesítése. A szerepeket és szabályokat meghatározó rendszer nézőpontjának átvétele.