A regionális gazdasági növekedés elméletei

1. A regionális gazdasági növekedés elméletei

2. Fejlődés és növekedés a regionális gazdaságban Fejlődés • minőségi átalakulás: a gazdaság működési körülményei javul-nak, versenyképessége növekszik • Pl.: a gazdasági szerkezet átalakulása, a gazdaság működését szolgáló feltételrendszerek (pl. infrastruktúra) átalakulása • csak áttételesen mérhető Növekedés • mennyiségi változás • alapvető tényezői a népesség, a természeti erőforrások, a tőke-állomány, a technológiai haladás (innováció) • a növekedést összevontan, egyetlen mérőszámmal, a területi bruttó hazai termékkel (GDP), illetve az 1 főre jutó GDP-vel mérjük

3. A regionális gazdasági növekedés elméletei • országon belüli kisebb egységek (régiók, városok) fejlő-dését vizsgálják • arra a kérdésre keresik a választ, hogy mely tényezők idézik elő az egyes országrészek fellendülését ill. lesza-kadását • különböző elméleti kiindulópontok → különböző ténye-zők fontosságára hívják fel a figyelmet • részleges magyarázatot adnak a területi folyamatok mozgatórugóira

4. A gazdasági növekedés területi elemzésének főbb modellcsoportjai

5. 1. A neoklasszikus növekedési elmélet • H.W. Richardson • kiinduló feltételek: - teljes foglalkoztatottság - szabad verseny - a termelési tényezők akadálytalan áramlása - a régiók között nincsenek szállítási ktsg-ek - az egyes régiókban azonos termelési szerkezet - nincs technológiai haladás - a bérszínvonal és a tőke hozadékának a nagy- sága a termelési tényezők felhasználásának mértékétől függ • a növekedési folyamatban a kínálati tényezők szerepét hangsúlyozza Y=F (K, L) → teljesítményt kizárólag a tőke- és munkaráfordítás hatá- rozza meg

6. ΔY/ΔK r2 r1 r R2 R1 K/L w2 w w1 ΔY/ΔL a tőke határterméke tőkehozadék tőkeintenzitás reálbér a munka határterméke

7. A neoklasszikus növekedési elmélet • következtetés: a termelési tényezők mobilitása révén a régiók közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítődnek Kritikai megjegyzések • az elmélet kiinduló feltételei ritkán teljesülnek a valóság-ban • nem veszi figyelembe a fejlődéssel együttjáró hatásokat (pl.: az agglomerációs hatásokat és a technológiai fejlő-dés következményeit)

8. 2. A posztkeynes-i növekedésielmélet • keresletorientált megközelítés • a feltételrendszer a neoklasszikushoz hasonló • a területileg egyenlőtlen fejlődés mellett foglal állást • a beruházások gazdaságot serkentő hatásai - jövedelmi hatás - kapacitásbeli hatás - komplementer hatások • a beruházások térbeli hatásai - növekedési régió - erőforrásvesztő régió - stagnáló régió

9. A növekedési és az erőforrásvesztő régióban zajló folyamatok

10. 3. Az exportbázis elmélet • fő képviselője: Douglas C. North • alapfeltevés: egy régió gazdasági növekedése döntően az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ • a régió gazdasága két részre osztható: - export ágazatok (bázis szektor) - helyi ágazatok (nem-bázis szektor) • Yr =Ye + Yl Yl = Ye [1\(1-c+m-1)] • a növekedési mechanizmusok – a térségek eltérő adottságai miatt - hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezetnek

11. Jövedelemáramlás az exportbázis modellben Forrás: Lengyel-Rechnitzer, p.270.

12. Az exportbázis-elmélet értékelése • a gazdasági növekedés forrását egyoldalúan határozza meg • az ágazatok közötti kölcsönös összefonódásokat nem veszi figyelembe • problémát okoz a bázis- és nem-bázistevékenységek el-határolása • De: fontos összefüggésekre mutat rá és a regionális poli-tika segédeszközévé válhat

13. 4. Az endogén fejlődés elmélete • a régió gazdasági növekedésének alapja a régión belüli erő-források (regionális potenciál) hatékonyabb kihasználása - tőkepotenciál - munkaerőpotenciál - infrastrukturális adottságok - földrajzi helyzet - a környezet minősége - piaci kapcsolatok - termelési hagyományok - szociokulturális adottságok - intézményi és hatalmi rendszer

14. 5. A polarizációs elméletek • Gunnar Myrdal és Albert O. Hirschmann nevéhez fűződnek • a gazdaságot területi egyensúlytalanságok jellemzik → regionális polarizáció → a fejlődési különbségek növekednek • a fejlett régió által gerjesztett hatások - backwash vagy centripetális (elszívó) hatás - spread vagy centrifugális (terjedési) hatás • Myrdal: a gazdaságban ok-okozati láncok működnek a tényezők minden egyes változása hatással van a többi tényező alakulására

15. Új gazdasági egység telepítése A regionális foglalkoztatás és népesség növekedése Külső, kapcsolódó gazdaságok fejlődése, emelkedő teljesítménye A képzett munkaerő arányának növekedése a régióban Kapcsolódó iparágak, szolgáltatások fejlődése, új tevékenységek megjelenése A települési és a termelési infrastruktúra mennyiségi és minőségi színvonalának emelkedése A tőke és a vállalkozókedv növekedése a javak és szolgáltatások iránti növekvő regionális igények miatt A regionális piac ellátására szerveződő gazdasági tevékenység terjedése A regionális közösség általános jólétének emelkedése Myrdal kumulatív fejlődési modellje

16. 6. A növekedési pólusok elmélete • François Perroux nevéhez fűződik • motorikus egységek: a gazdaság számára növekedési pólus-ként szolgálnak (pl.: vállalatok, ágazatok) - valamilyen újdonságot testesítenek meg - átlagon felüli növekedési ráta és piaci részesedés - szoros gazdasági kapcsolatban állnak más ágazatokkal és befolyásolják ezek fejlődését → toló vagy push hatás → húzó vagy pull hatás

17. A növekedési pólus elmélet kiterjesztései A növekedési centrumok elmélete (J.R. Boudeville) • a növekedési pólus elmélet területi dimenziója: az ágazati po-larizáció regionális polarizációt eredményez • alkalmazás: a 60-70-es években a fejlődő országokban Az innovációk regionális terjedése (Lasuén) • a növekedési pólusok kialakulásának okai: az innovációk • az innovációk típusai: fogyasztói innovációk vállalkozói innovációk • az innovációs folyamat szakaszai: invenció – diffúzió – adaptá-ció