A régiók gazdasági kohéziója

1. A régiók gazdasági kohéziója Rechnitzer János MTA RKK NyuTI, Széchenyi István Egyetem, Győr Régiók félúton Pécs, 2007. szeptember 14-15.

2. Regionális gazdasági kohézió értelmezése • karakteres gazdasági jellemzők, tevékenységek térbeli koncentrációja (agglomerációs előnyök I.: termelési dimenzió; növekvő mérethozadék) • gazdasági egységek határozott intraregionális kapcsolatai (agglomerációs előnyök II.: együttműködési dimenzió; lokális/regionális externáliák) • regionális versenyelőnyök jelenléte (regionális/lokális piac, oktatás-tudásipar, kultúra,magas életminőség, vonzó település/regionális környezet, fejlett közszolgáltatások, korszerű infrastruktúra)

3. A regionális kohézió ellen ható tényezők • gazdasági szerkezetváltás; rendszerváltozás, privatizáció, külföldi tőke megjelenése, korábbi ágazati struktúrák leépülése, új gazdasági tényezők, új szempontok a telepítésben (piac, munkaerő-tudás, földrajzi fekvés: logisztika - makrorégió) • globalizáció, gazdaság nemzetközivé válása; nemzetközi vállalat kapcsolati rendszere kialakult (minőségi követelmények, versenytársaktól való félelem, helyi gazdaság nem ismerete, ösztönzők hiánya, beszállító megtelepítése) • új menedzsment rendszerek megjelenése (költséggazdálkodás, döntési kompetencia, egységes marketing stratégia, humánmenedzsment) • gazdaságpolitika nem volt „területbarát”, csak áttételesen és nagyvonalakban volt régió párti (elmaradott térségek erőltetett támogatás, nem átlátható telepítési ösztönzők, külföldi preferencia, magas beruházási követelmények) • gyenge regionális intézményrendszer: megosztott, változó jogosítványok (pl. kamarák), nem definiált szereplők, forráshiány, minimális kompetencia

4. A regionális kohéziót erősítő tényezők • lokális gazdaság megerősödése: lokális piaci kereslet átalakulása, KKV szektor térnyerése, új fogyasztási igények, erős versenyhelyzet, kooperációs lehetőség a nagyokkal, külföldi vállalatokkal • helyi/regionális nagyvállalkozók megjelenése: vállalkozások sokszínűsége, új piacok keresése, helyi/regionális befolyás erősödése • intenzív helyi gazdaságfejlesztés (nem politika!): önkormányzati aktivizálódás, helyi foglalkoztatási feszültségek levezetése, eszközök biztosítása (föld, helyi adó), elsősorban a külföldieknek • gazdasági externáliák kiépülése és hasznosítása: reagálás a keresletre, szolgáltatások sokszínűsége, egymásra épülése, helyi volt, meglévő adottságok érvényesítése (vállalati kultúra, kapcsolatok, termelési tényezők, erőforrások, helyzet)

5. Interregionális gazdasági kohézió jellemzői • időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás-fejlesztés,

6. A területi GDP alakulása(egy főre jutó érték alapján, változatlan áron, az országos érték százalékában)

7. Interregionális gazdasági kohézió jellemzői • időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás-fejlesztés, • regionális különbségek a leglátványosabban a jövedelemi mutatóban (GDP) növekedtek

8. Egy lakosra jutó összes beruházás(az országos érték százalékában) Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

9. Egy lakosra jutó összes beruházás(az országos érték százalékában) Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

10. Egyéni vállalkozások száma(az országos érték százalékában) Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

11. Egy lakosra jutó külföldi (befektetett) tőke(jegyzett tőke; az országos érték százalékában) Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

12. Egy lakosra jutó külföldi (befektetett) tőke(saját tőke; az országos érték százalékában) Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

13. Interregionális gazdasági kohézió jellemzői • időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás-fejlesztés, • regionális különbségek a leglátványosabban az összevont mutatóban (GDP) növekedtek, • más gazdasági tényezőkben valamelyest csökkentek (beruházás, egyéni vállalkozás, külföldi tőke terjedése),

14. Egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítások(az országos érték százalékában) Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

15. Interregionális gazdasági kohézió jellemzői • időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás-fejlesztés, • regionális különbségek a leglátványosabban az összevont mutatóban (GDP) növekedtek, • más gazdasági tényezőkben valamelyest csökkentek (beruházás, egyéni vállalkozás, külföldi tőke terjedése), • a megújítást jelentő szellemi erőforrásokban, a tudásiparban, a kutatás-fejlesztésben viszont megint jelentősen nőttek a területi különbségek (főváros még erősebb lett, egyetemi központok) • a fejlődés centrumai változatlanok (főváros, észak-nyugati tengely), új területek jelennek meg (teljessé válik a tengely: Komárom), s egy villanás figyelhető meg (Somogy beruházás, vélhetően autópálya, Borsod egyéni vállalkozások) • a lemaradók tartósan lemaradnak: periférikus megyék: Nógrád, Békés, Szabolcs, Tolna, Zala, minimális pozitív elmozdulás, • tartósan érvényesülnek a regionális különbségek, a területi egységek kohéziója gyenge, erőtlen, a szerkezetek tartósak, időállók!

16. Az intraregionális kohézió sajátosságai • a régiók különböző fejlettségű és gazdasági szerkezettel, környezettel rendelkező területi egységek (pl. észak-nyugati tengely) • régión belüli nagy különbségek; Nagy a Kicsiben, az ország a régióban megismétlődik! • intraregionális kohézió kutatás nincs, vagy minimális (kistérségi GDP kísérletek, kistérségi fejlettség vizsgálatok, mint állapot elemzések, összehasonlítás) • klasszikus elemzések hiányoznak (input-output), de újabb közelítések már megjelentek (hálózatok) • nagy hiánya a regionális tudománynak, hogy nem készülnek elemzések (regionális fejlesztési koncepciók)

17. Innovációs Intézmény 21% K+F állami 8% Egyetem 24% K+F magán 26% V Beszállító 75% Más cég 74% Régió Ország többi része Külföld Max. 20%-os arány 21-40%-os arány 41-50%-os arány 60% fölötti arány Ügyfél 74% Az innovatív cégek együttműködési kapcsolatainak területi jellemzői a hét kapcsolattípus szerinti bontásban (Nyugat-Dunántúl)(Forrás: Csizmadia Z. 2007.)

18. A gazdaságpolitika politika törekvése a intraregionális kohézióra • Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 1990 alakult, megyei szinten, KKV támogatás, mikrohitel, helyi gazdaságfejlesztés; nem regionalizált, nem erősíti a területi kapcsolatokat • Ipari parkok, GKM, 1997-től meghirdeti, 190 Ipari Park cím került kiadásra, új integrátor ipari park (innováció, logisztika); régiók véleménye, helyi/önkormányzati kezdeményezés, belső kapcsolatok gyengék, gazdasági infrastruktúra elem, de jó lehetőség, kedvező keret • Klaszterek, azonos gazdasági tevékenységet végző szereplők együttműködése, közös fejlesztés, piaci kapcsolatok, beszállítói láncok; jó példák (Nyugat-Dunántúl: autóipar, termálturizmus, faipar), számos kezdeményezés, kampány jelleg (2000-2002), OP-ben nem jelenik meg, regionális Op-k támogatják, időigényes (6-8 év); klaszter-zavar a pólusokban • regionális fejlesztési koncepciók a sajátosságokat emelik ki, azok fejlesztését, de nem tudatos a • hálózat szervezés, • a belső együttműködések, • lokális specializációk erősítése, • innovációs bázisok kiépítése (RIS + RIÜ)

19. Megállapítások, ajánlások • interregionális kohézió: a regionális különbségek nem csökkentek, a régiók egymás közötti kohéziója gyenge, mérsékelt elmozdulások, a regionális politika ebben sem sikeres, • intraregionális kohézió: • nem kellően feltárt és kutatott, minimális információ • igény jelentkezik, megjelenik a programokban, eltérő hangsúllyal és értelmezésben régiókként, de szólamok és nem követendő célok • európai modellek tanulmányozása és nem másolása kampányszerűen • tapasztalható elmozdulások (klaszterek, innovációs stratégiák, hálózati kapcsolatok), régiókként nagyon eltérő, más és más a fejlesztési irány és igény • regionálisan egységes gazdaságfejlesztési intézményrendszer nélkül nem megoldható (nem lévő, de megosztott intézmények) • egyértelműen decentralizált forrásokat kell biztosítani a régiók önálló gazdaságfejlesztésére (pl. helyi adók egy részének regionalizálása, illetve regionális adó) • Európai Uniós források ezt nem segítik, illetve azok értékelésénél nem szempont (programok, pályázatok, indikátorok) • a intraregionális gazdasági kohézió és annak különböző formái jelentősen javíthatják a régiók versenyképességet!